2018. évi CXXVI. törvény — mi változott? 2018. december 30.

1. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha)

„b) két, az okiraton névvel és lakcímmel – vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 108a. pontja szerinti esetben névvel és a munkáltató címével (székhelyével, telephelyével, fióktelepével), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusával és számával – megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy”

4. § A Tpt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Tájékoztató és hirdetmény közzététele helyett a 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell minimum tájékoztatót készíteni olyan értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén, amelynek ajánlattételi ellenértéke tizenkét hónapon belül európai uniós szinten egymillió eurónál vagy annak megfelelő összegnél kisebb.

(1b) A kibocsátó, illetve az ajánlattevő az (1a) bekezdés szerinti minimum tájékoztatót a Felügyelet jóváhagyását követően észszerű időn belül elérhetővé teszi a kibocsátó, illetve az ajánlattevő honlapján.”

6. § A Tpt. 199. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az 596/2014/EU rendeletben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

7. § A Tpt. 213. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) E fejezet vonatkozásában befektetőnek minősül a Bszt. 4. § (2) bekezdés 66. pontja szerinti ügyfél is.”

8. § A Tpt. 215. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

„m) az Alap tagjának könyvvizsgálója”

(követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.)

9. § A Tpt. 216. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kifizetést végző szervezet neve tizenöt napon belül nem áll az Alap rendelkezésére, akkor azt az Alap a rendelkezésre állást követő három napon belül kiegészítő közleményben közzéteszi.”

12. § A Tpt. 400. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az 596/2014/EU rendelet megsértése esetén a Felügyelet

a) megállapítja a jogsértés tényét, és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását és megismétlését,

b) kötelez a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

c) nyilvános figyelmeztetést alkalmaz, amelyben megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés jellegét,

d) visszavonja vagy felfüggeszti a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyét,

e) ideiglenesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától, illetve a sajátszámlás kereskedéstől a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek a jogsértésért való felelősségét megállapították,

f) véglegesen eltiltja befektetési vállalkozás vezetői feladatainak ellátásától a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely olyan tagját vagy bármely olyan természetes személyt, akinek az 596/2014/EU rendelet 14. és 15. cikkében foglalt jogsértések többszöri elkövetéséért való felelősségét megállapították.”

14. § (1) A Tpt. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. § A Tpt. 215. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés k)–l) pontjában” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés k)–m) pontjában” szöveg lép.

16. § Hatályát veszti a Tpt.

- a) 21. § (2) bekezdés c) pontja,

- b) 215. § (1) bekezdés c) pontja,

- c) 215. § (1) bekezdés k) pontjában a „továbbá” szövegrész.

17. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„g) központi szerződő fél: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a központi szerződő fél klíringtagja, a teljesítő fél, az elszámoló fél, valamint a rendszerüzemeltető;”

61. § A Bszt. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A befektetési vállalkozás a megbízás ügyfél nevében történő végrehajtását követően tájékoztatja az ügyfelet a megbízás végrehajtásának helyszínéről.”

63. § A Bszt. 110/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„110/N. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173/A. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának,

b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 110/O. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.”

64. § A Bszt. 110/Q. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a Felügyelet mint az EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.”

65. § A Bszt. 136. §-a a következő (6a)–(6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

(6b) A (6a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6c) A (6a) és a (6b) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(6d) A (6a) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.”

66. § A Bszt. 154/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja az OTF leendő résztvevőjét a végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról.”

67. § A Bszt. 154/H. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adatszolgáltatási tevékenységet végző eleget tesz a 24/G. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, a 98. § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni.”

68. § (1) A Bszt. 162. §-a a következő (16a) és (16b) bekezdéssel egészül ki:

„(16a) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a befektetési vállalkozás

a) szervezeti felépítésének összetettségére,

b) kockázati profiljára,

c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(16b) A Felügyelet a befektetési vállalkozás által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.”

(2) A Bszt. 162. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Ha a befektetési vállalkozás a Felügyelet szerint nem a (17) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.”

69. § A Bszt. 163/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a Felügyelet látja el a befektetési vállalkozás mint EU-szintű anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.”

70. § A Bszt. „Átmeneti rendelkezések” című alcíme a következő 182/D. §-sal egészül ki:

„182/D. § (1) 2021. július 3-ig

a) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt elszámolási kötelezettségek, valamint a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (3) bekezdésében foglalt kockázatmérséklési technikák nem alkalmazandóak az olyan C6. származtatott energiaügyletre, amelyet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő nem pénzügyi szerződő felek kötöttek vagy olyan nem pénzügyi szerződő felek kötöttek, amelyeket befektetési vállalkozásként első alkalommal a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény hatálybelépését követően engedélyeznek, valamint

b) az a) pont szerinti C6. származtatott energiaügylet a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikkében foglalt elszámolási értékhatár alkalmazásában nem számít tőzsdén kívüli származtatott ügyletnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó C6. származtatott energiaügyletre a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben rögzített minden más követelmény érvényes.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti, általa megadott – C6. származtatott energiaügyletre vonatkozó – mentesítésről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

71. § A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„j) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

- a) 8. § (1a) bekezdésében a „követelményekre, az algoritmikus” szövegrész helyébe a „követelményekre, a jogsértések jelentésére, az algoritmikus” szöveg,

- b) 8. § (2) bekezdésében a „lakossági és szakmai” szövegrész helyébe a „lakossági és a 49. § szerinti szakmai” szöveg,

- e) 29/A. § (3) bekezdés e) pontjában az „összeférhetetlenségre vonatkozó” szövegrész helyébe az „összeférhetetlenségre és a jogsértések jelentésére vonatkozó” szöveg,

- f) 51. § (2) bekezdésében az „– a 40–50. §-ban, az 55. §-ban, a 62–65. §-ban foglaltakat –” szövegrész helyébe az „– a 40. § (1)–(4) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43–46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, valamint a 64. § (1) bekezdésében foglaltakat –” szöveg,

- g) 110/Q. § (2) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,” szöveg,

- h) 110/Q. § (4) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat felügyeleti hatóságát,” szöveg,

- i) 117. § (4) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)” szöveg,

- j) 144/B. § (4) bekezdés d) pontjában és 157/A. § (3) bekezdésében a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU” szövegrész helyébe a „648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi” szöveg,

- k) 154/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „648/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe a „648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg

73. § Hatályát veszti a Bszt.

- a) 53. §-a,

- b) 61. §-a,

- c) 66. § (4) bekezdésében az „a 43. § (9) bekezdésének d) pontja szerint” szövegrész,

- d) 82. § (2) bekezdése,

- e) 120. § s) pontjában a „tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei” szövegrész.

79. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni, ide nem értve az olyan korlátozott rendeltetésű fizetési számlát, amelyen lévő pénzeszközök kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használhatók fel,”

80. § A Pft. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66/A. § (1) A 38/A–38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket 2019. szeptember 14-től kell alkalmazni.

(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor 2019. szeptember 13-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.”

- b) 34. §-ában a „49. §-tól és az 50. §-tól” szövegrész helyébe a „49. §-tól, az 50. §-tól, az 52. §-tól és az 52/A. §-tól” szöveg,

- c) 38/C. § (3) bekezdés f) pontjában az „adatokhoz.” szövegrész helyébe az „adatokhoz, a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal összhangban.” szöveg,

- d) 44. § (1) bekezdésében az „az ügyfél csalására” szövegrész helyébe a „csalásra” szöveg,

- e) 50. § (5) bekezdésében az „(1) és (3)” szövegrész helyébe az „(1), (3) és (4)” szöveg,

- f) 54. §-ában a „49–52.” szövegrészek helyébe a „49–52/A.” szöveg

- b) 55/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „távoli” szövegrész.

84. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 13. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint]

„l) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatok tekintetében.”

(2) Az MNBtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az MNB elnöke rendeletében meghatározza azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, aki

a) döntést hoz a 39–41. §-ban meghatározott törvények, illetve az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban,

b) – a (2) bekezdés l) pontja szerinti határozatok kivételével – döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és

c) döntést hoz a 4. § (7) bekezdés szerinti makroprudenciális feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(11a) A Pénzügyi Stabilitási Tanács a (11) bekezdésben meghatározott döntéshozatal során az MNB elnöke rendeletében meghatározottak szerint a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.”

85. § (1) Az MNBtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31. napjáig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik.”

86. § (1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(27) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

88. § Az MNBtv. 75. § (1) bekezdés b) pontja a következő bh)–bl) alponttal egészül ki:

[Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:]

„bh) előírja a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és tartózkodjon annak megismétlésétől,

bi) kötelezi a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a jogsértésből származó nyereség visszafizetésére vagy a jogsértés révén elkerült veszteség ellentételezésére, ha az összegszerűen meghatározható,

bj) nyilvánosan figyelmezteti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt szervezetet, a jogsértés jellegét megjelölve,

bk) visszavonja vagy felfüggeszti a jogsértésért felelős, a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelő engedélyét vagy nyilvántartásba vételét,

bl) ideiglenesen eltiltja a jogsértésért felelős természetes személyt a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti referenciamutató-kezelőnél vagy felügyelt adatszolgáltatónál a vezetői funkciók gyakorlásától”

([az a) és b) pont a továbbiakban együtt: intézkedés.])

90. § Az MNBtv. 140. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az MNB értesítheti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az olyan helyzetekről, amikor a befektetési vállalkozást érintő helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzéséhez vagy információcseréhez kapcsolódó felügyeleti megkeresését elutasították vagy nem jártak el észszerű időben.”

91. § Az MNBtv. a következő 173/A. §-sal egészül ki:

„173/A. § Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza a 13. § (11) és (11a) bekezdésben meghatározott hatáskörgyakorlásra, valamint a hatáskör gyakorlójának helyettesítésére vonatkozó részletes szabályokat.”

92. § Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/J. és 183/K. §-sal egészül ki:

„183/J. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 85. § (1) bekezdésével megállapított 14. § (8) bekezdést a hatálybalépésekor megbízatásukat töltő felügyelőbizottsági tagok megbízatásának időtartama tekintetében is alkalmazni kell.

183/K. § A Módtv.3.-mal megállapított 13. § rendelkezéseit mindazon hatósági ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Módtv.3. hatálybalépésekor az MNB végleges döntést nem hozott.”

94. § (1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

„n) (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o) (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

- a) 13. § (1) bekezdésében a „– mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve, az MNB nevében – jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos eljárásokban” szövegrész helyébe a „– mint az MNB-nek a 8. § b) pontja szerinti szerve –, valamint a (11) bekezdés szerinti személy vagy szerv az MNB nevében jár el a 4. § (5) és (7)–(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal során” szöveg,

- b) 13. § (9) bekezdésében az „elnöke írja alá” szövegrész helyébe az „elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá” szöveg,

- c) 53. § (1a) bekezdésében a „w) pontja,” szövegrész helyébe a „w) pontja, a Tpt. 400. § (2) bekezdése,” szöveg,

- d) 53. § (5c) bekezdés nyitó szövegrészében a „miatt hozott” szövegrész helyébe a „miatt, illetve az Fnyt.-ben meghatározott intézkedésekről hozott” szöveg,

- f) 58. § (1) bekezdésében az „az Eüsztv. rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartásra az Eüsztv. rendelkezéseit” szöveg,

- g) 93. § (5) bekezdés c) pontjában a „76. § (12)” szövegrészek helyébe a „Tpt. 405. § (3) és (4)” szöveg,

- h) 93. § (8) és (9) bekezdésében az „(1)–(6)” szövegrész helyébe az „(1)–(5)” szöveg,

- i) 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „engedélyről” szövegrész helyébe az „engedélyéről – hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott –” szöveg,

- j) 140. § (4) bekezdés b) pont bz) alpontjában a „65. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „65. § (3) bekezdésében és 68. § (1) bekezdésében” szöveg

96. § Hatályát veszti az MNBtv.

- a) 13. § (2) bekezdés k) pontja,

- b) 40. § (1) bekezdése,

- c) 53. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Fnytv.-ben,” szövegrész,

- d) 76. § (12) bekezdése,

- e) 93. § (6) bekezdése,

- f) 186. § (5) bekezdés a) pontja.

97. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 13/A. § (1) bekezdésében a „43., 49., 50., 52/A.” szövegrész helyébe a „44., 52/A.” szöveg lép.

98. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 108a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„108a. teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány típusát és számát is feltüntetheti a magánokiraton;”

99. § (1) A Hpt. 7. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„b) – a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel – hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet,”

(végezhet.)

(2) A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását”

(végezhet.)

100. § A Hpt. 33. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha)

„c) a nem vitatott betétből eredő tartozását az esedékességét követő öt napon belül képtelen visszafizetni, és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem.”

101. § A Hpt. 57. §-a a következő (1b)–(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Hitelintézet, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, valamint olyan pénzügyi vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed, amennyiben hitelintézet, befektetési vállalkozás, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c) a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

(1c) Az (1a) bekezdéstől eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1d) Az (1b) és az (1c) bekezdés alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

(1e) Az (1b) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.”

102. § A Hpt. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet – nettó értéken számított – összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének százhuszonöt százalékát.”

105. § (1) A Hpt. 177. §-a a következő (15a) és (15b) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet értékeli, figyelemmel a hitelintézet

a) szervezeti felépítésének összetettségére,

b) kockázati profiljára, valamint

c) tőkehelyzetére és finanszírozási struktúrájára.

(15b) A Felügyelet a hitelintézet által benyújtott helyreállítási tervet a szanálási feladatkörében eljáró MNB rendelkezésére bocsátja azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB által adott javaslatokat a Felügyelet megvizsgálja.”

(2) A Hpt. 177. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Ha a hitelintézet a Felügyelet szerint nem a (16) bekezdés szerinti határozatnak megfelelően dolgozta át a helyreállítási tervet, akkor a Felügyelet határozatában rögzíti az újbóli átdolgozás módját, eszközeit, elemeit és részleteit.”

106. § A Hpt. 182. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor – a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelmények betartása mellett – a helyreállítási tervet megküldi az érintett illetékes felügyeleti hatóságnak, a rendszerszinten jelentős fióktelep illetékes felügyeleti hatóságának, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek és a leányvállalatok szanálási hatóságainak.”

107. § (1) A Hpt. 209. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az OBA információt cserél és együttműködik a Felügyelettel, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a hitelintézetekkel, a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, a külföldi felügyeleti hatóságokkal és a nemzetközi betétbiztosítási szervezetekkel.”

(2) A Hpt. 209. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Az OBA tájékoztatja az EBH-t

a) a külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal kötött megállapodásokról és azok tartalmáról,

b) minden évben március 31-éig a biztosított betétek összegéről, valamint az előző év december 31-én rendelkezésére álló pénzügyi eszközeiről.”

108. § (1) A Hpt. 211. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA feladata)

„b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézet tevékenységi engedélyének a Felügyelet által a 33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti visszavonása alapján indított végelszámolási vagy felszámolási eljárás esetén, a betétes részére a 214. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése,”

(2) A Hpt. 211. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hitelintézet határon átnyúló szolgáltatás keretében egy másik tagállamban gyűjt betétet, az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a tájékoztatást azon a nyelven kell megadni, amelyet a betétes a szerződés megkötésekor választott.”

109. § (1) A Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

„d) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,”

(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)

(2) A Hpt. 213. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki)

„h) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,”

(betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.)

(3) A Hpt. 213. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére, továbbá a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra.”

110. § A Hpt. 214. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A betétes elhalálozása esetén – a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül – az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig – a kettő közül a későbbi időpontig – külön betétnek kell tekinteni, és az (1)–(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)–(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. Ha az örökhagyót a 214/A. § alapján elhelyezett betétei után magasabb összegű kártalanítás illette volna meg, akkor az örökösöket megilleti a magasabb összeg a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig, a 214/A. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárig, függetlenül az örökösök számától.”

111. § A Hpt. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igazgatótanács az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság.”

112. § A Hpt. 234. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Ha a (8) bekezdés alapján előírt rendkívüli fizetési kötelezettség veszélyeztetné a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét – azaz likviditását vagy a szolvenciáját –, akkor a Felügyelet részben vagy egészben elhalaszthatja a hitelintézet rendkívüli befizetési kötelezettségének elrendelését. A rendkívüli befizetés legfeljebb 6 hónappal halasztható el azzal, hogy a hitelintézet kérelmére a halasztás meghosszabbítható. Az elhalasztott rendkívüli befizetési kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha a befizetés már nem veszélyezteti a hitelintézet azonnali vagy mindenkori fizetőképességét.”

114. § A Hpt. 257/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/B. § (1) A csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötéséhez az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága határozata szükséges azzal, hogy

a) a kérelmet az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat nyújtja be a székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a kérelem tartalmazza a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás tervezetét és meghatározza a csoporthoz tartozó azon szervezeteket, amelyek a megállapodásban félként szerepelnek, valamint

c) a Felügyelet részére benyújtott, határon átnyúló csoport esetében a többoldalú eljárásra vonatkozó 173. §-ban foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét, akkor

a) az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet haladéktalanul továbbítja a megállapodás tervezetben félként szereplő minden egyes leányvállalat illetékes felügyeleti hatóságának,

b) a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően

ba) engedélyezi a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek,

bb) elutasítja a csoportszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó megállapodás megkötését, ha a megállapodás tervezetében foglaltak nem felelnek meg a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek.

(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelem beérkezését követő négy hónapon belül határozatot hozzon – határon átnyúló csoport esetében többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak – arról, hogy a megállapodás tervezetében foglaltak megfelelnek-e a 257/C. §-ban meghatározott feltételeknek, figyelembe véve a megállapodás végrehajtásának a csoport működése szerinti valamennyi EGT-államban kifejtett lehetséges hatását, ideértve a költségvetési következményeket is.

(4) Ha a Felügyelet látja el az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeletét és az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak egyetértése hiányában négy hónapon belül nem hozható többoldalú eljárás keretében határozat, a kérelemről a Felügyelet dönt. A határozat indokolásában a Felügyelet kitér az eljárásban részt vevő EGT-államok illetékes felügyeleti hatóságainak véleményére és fenntartásaira is.

(5) A Felügyelet elhalasztja a határozat meghozatalát és megvárja az EBH döntését, ha a négy hónapos időszak alatt az ügyet az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. A négy hónapos időszak leteltét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott határozatot követően az ügy már nem utalható az EBH elé.

(6) Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága döntését követően a megállapodás tervezetét a részes félként szereplő tagok tulajdonosainak kétharmados szótöbbséggel is jóvá kell hagynia azzal, hogy a megállapodás kizárólag a csoport azon tagjait kötelezi, akiknél a tulajdonosok jóváhagyásukat megadták, illetve azt nem vonták vissza.

(7) A megállapodásban részes fél irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete évente beszámol a tulajdonosainak a megállapodás teljesüléséről és a megállapodás alapján hozott döntések végrehajtásáról.”

115. § A Hpt. 257/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy a csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodásban részt vevő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága kifogásolja a pénzügyi támogatás megtiltásáról vagy korlátozásáról szóló határozatot, akkor a határozatról szerzett értesülését követő kettő napon belül az ügyet az EBH elé terjesztheti, kérve az EBH közreműködését.”

119. § A Hpt. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

- 1. 6. § (4) bekezdés l) pont záró szövegrészében az „az ezerötszáz” szövegrész helyébe az „a tizenötezer” szöveg,

- 2. 48. § (2) bekezdés a) pontjában és 53. § (2) bekezdés a) pontjában a „33. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg,

- 3. 106. § (5) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi” szövegrész helyébe a „fizetési” szöveg,

- 6. 209. § (9) bekezdésében a „pénzeszközökből” szövegrész helyébe a „pénzeszközökből azzal, hogy nem felelős a székhely ország betétbiztosítási rendszerének rendelkezéseinek megfelelő eljárásért” szöveg,

- 7. 214. § (1) bekezdésében a „33. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg,

- 8. 214. § (5) bekezdésében a „33. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja” szöveg, a „kezdő időpontjáig” szövegrész helyébe a „kezdő időpontját megelőző napig” szöveg,

- 9. 217. § (1) bekezdés a) pontjában a „33. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (1) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdés c) pontjában” szöveg,

- 10. 217. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését” szövegrész helyébe az „a betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást” szöveg,

- 11. 217. § (1c) bekezdésében a „fizeti ki” szövegrész helyébe a „bocsátja rendelkezésre” szöveg,

- 12. 219. § (1a) bekezdésében az „a Cstv. 57. § (1) bekezdés c) pontját követő és a d) pontját megelőző” szövegrész helyébe az „az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg,

- 13. 228. § (6) bekezdésében a „végrehajtása céljából” szövegrész helyébe a „végrehajtása céljából, az OBA által kérteknek megfelelően” szöveg,

- 14. 231. § (2) bekezdésében az „állampapírban” szövegrész helyébe a „diverzifikált módon állampapírban” szöveg,

- 15. 257/E. § (2) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát,” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát, szanálási hatóságát, a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t,” szöveg,

- 16. 257/E. § (4) bekezdésében a „felügyeleti hatóságát” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságát, EU-szintű hitelintézeti anyavállalat felügyeleti hatóságát,” szöveg,

- 17. 275. § (7) bekezdésében a „betétes kérése” szövegrész helyébe a „betétessel történő megállapodás” szöveg

- b) 49. § (1) bekezdésében az „és c)” szövegrész,

- d) 213. § (1) bekezdés b) és n) pontja,

- f) 294. § (2) bekezdése.

122. § (1) A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK EuVECA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.”

(2) A Kbftv. 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (2) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően ABAK ESZVA megnevezést használó alapokat kezelhet és forgalmazhat abban az esetben is, ha e törvény ABAK-ra előírt rendelkezései mellett az (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában előírt rendelkezéseknek felel meg.”

123. § A Kbftv. 4. § (1) bekezdése a következő 83a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„83a. PPA: pénzpiaci alap, amely az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ÁÉKBV vagy ABA;”

126. § (1) A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„j) a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k) az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

127. § A Kbftv.

- a) 6. § (1) bekezdés c) pontjában az „az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása” szövegrész helyébe a „kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala” szöveg,

- b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában az „az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása” szövegrész helyébe a „kollektív befektetési értékpapír forgalmazása és az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala” szöveg,

- c) 7. § (5) bekezdésében a „külföldi ABAK” szövegrész helyébe a „külföldi befektetési alapkezelő” szöveg

lép.

128. § Hatályát veszti a Kbftv.

- a) 6. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában az „az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt” szövegrész,

- b) 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontjában az „az ABAK által kezelt” szövegrész,

- c) 19. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül” szövegrész.

129. § (1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„1a. állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;”

(2) A Szantv. 3. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„17a. érintett anyaintézmény: olyan tagállami anyaintézmény, EU-szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság, vegyes tevékenységű holding társaság, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalatok, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalatok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok, amelynek tekintetében a hitelezői feltőkésítés alkalmazására kerül sor;”

(3) A Szantv. 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„34a. hitelviszonyt megtestesítő instrumentum: kötvény és az átruházható követelések más formája, adósságot keletkeztető vagy elismerhető instrumentum, és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentum;”

(4) A Szantv. 3. §-a a következő 45a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„45a. munkavállalói képviselő: a munka törvénykönyvében meghatározott fogalom;”

(5) A Szantv. 3. §-a a következő 59a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„59a. szavatoló tőke követelmények: az 575/2013/EU rendelet 92–98. cikkében meghatározott követelmények;”

130. § A Szantv. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási tervről, valamint azok módosításáról tájékoztatja a Felügyeletet.”

131. § A Szantv. 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (8) bekezdés e) pontja alkalmazásakor figyelemmel kell lenni az EGT-államok közötti megosztás során az arányosságra, kiegyensúlyozottságra – így különösen a szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulása meghatározásánál figyelembe veendő elvekre – és az adott EGT-állam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatásra.”

132. § A Szantv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor

a) ha a csoportszintű szanálási hatóság a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor kizárólag az EU-szintű anyavállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot, amelynek meghozatalakor figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága által kifejtett véleményeket, fenntartásokat,

b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat tekintetében hozhat egyedileg határozatot

azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti.”

133. § (1) A Szantv. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szanálási feladatkörben eljáró MNB a szanálási terv készítését az (1) bekezdés szerinti jelentős akadályok elhárításáig felfüggeszti.”

(2) A Szantv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az intézmény (2) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB legfeljebb egy hónapos határidő kitűzésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi az intézményt vagy csoportot.”

134. § A Szantv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárása során – a Felügyelettel, valamint adott esetben a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történő egyeztetést követően – az arányosság elvére is tekintettel figyelembe veszi, hogy a szanálhatósági akadályok milyen fenyegetést jelentenek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására nézve, és azt, hogy a szanálhatósági akadály kezelésére vagy megszüntetésére alkalmazandó intézkedések milyen hatást gyakorolnak az intézmény üzleti tevékenységére és stabilitására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulási képességére, a pénzügyi szolgáltatások belső piacára, valamint az EGT-államok vagy az EGT egészének pénzügyi stabilitására.”

135. § A Szantv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultság gyakorlása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatást ad a szanálás alatt álló intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás munkavállalói képviselőinek, valamint – ha szükséges – egyeztetést folytat velük.”

136. § A Szantv. 18. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság, a csoporthoz tartozó intézmények szanálási hatóságaival folytatott egyeztetést követően a szanálási akcióterv részeként – szükség esetén a szanálási intézkedés megtétele előtt – finanszírozási tervet javasol.

(2) A finanszírozási tervet a 31. és 32. §-ban meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A finanszírozási terv a következőket tartalmazza:

a) az eszközök és források értékelése az érintett csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében,

b) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások által a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában elszámolható veszteségek,

c) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások esetében az egyes részvényesi vagy hitelezői osztályokra háruló veszteségek,

d) a betétbiztosítási rendszerek által esetlegesen fizetendő hozzájárulások,

e) a szanálást finanszírozó rendszerekből történő teljes hozzájárulás, valamint a hozzájárulás célja és formája,

f) az e) pont szerinti teljes finanszírozási hozzájárulás kielégítéséhez szükséges, az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államának szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összegének a kiszámításához használt alap,

g) az egyes érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások szanálást finanszírozó rendszerei által a csoportszintű szanálás finanszírozáshoz nyújtandó hozzájárulás összege, és e hozzájárulások formája,

h) az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszerei által az intézményektől, pénzügyi vállalkozásoktól és más harmadik felektől felveendő kölcsön összege, valamint

i) azon időkeret, amelyen belül az érintett, csoporthoz tartozó vállalkozások EGT-államai szanálást finanszírozó rendszereit használni lehet, és amelyet szükség szerint meg lehet hosszabbítani.

(4) A finanszírozási hozzájárulás arányításához használt (3) bekezdés e) pontja szerinti alapnak összhangban kell lennie az (5) bekezdéssel és a csoportszintű szanálási tervben a 7. § (11) bekezdésével összhangban előírt elvekkel, kivéve, ha a finanszírozási terv más megállapodást tartalmaz.

(5) Ha a finanszírozási terv nem tartalmaz más megállapodást, az egyes szanálást finanszírozó rendszerek hozzájárulásának kiszámításához használt alap meghatározásánál különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt, a kockázattal súlyozott eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

b) az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában letelepedett intézmények és az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozások által birtokolt eszközök aránya a csoport eszközeihez viszonyítva,

c) a csoportszintű szanálást szükségessé tevő azon veszteségek aránya, amelyek az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában működő illetékes felügyeleti hatóságok felügyelete alá tartozó, csoporthoz tartozó vállalkozásokban keletkeztek, valamint

d) a csoportszintű finanszírozási rendszerek azon forrásainak aránya, amelyek a finanszírozási terv szerint az adott szanálást finanszírozó rendszer EGT-államában székhellyel rendelkező, csoporthoz tartozó vállalkozások közvetlen megsegítésére használhatók.”

137. § A Szantv. 58. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)

„b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenység keretében kötelezettségként nyilvántartott követelésre, így különösen a Beva által biztosított követelésekre, ideértve a tartós befektetési szerződésből és a nyugdíj-előtakarékossági szerződésből eredő követelést is, továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott ÁÉKBV vagy ABA nevében kezelt eszközt vagy pénzt, feltéve, hogy az ÁÉKBV vagy ABA az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog alapján védelemben részesül,”

138. § A Szantv. 60. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a Szanálási Alap a Szanálási Alap tagjai által fizetett csatlakozási díj és rendszeres éves díj addig fel nem használt forrásaiból is adhat hozzájárulást.”

139. § A Szantv. 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási eszközként eszközelkülönítést kíván alkalmazni, akkor azon összeg meghatározásakor, amellyel az erre figyelembe vehető kötelezettségeket csökkenteni kell, figyelembe veszi a szanálási vagyonkezelő tőkeszükségletének prudens becslését.”

140. § (1) A Szantv. 66. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB mint az EU-szintű anyavállalat szanálásáért felelős hatóság nem folytathat egyeztetést az EBH-val abban az esetben, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szavatoló tőkére, leírható vagy átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelmény a 65. § (3) bekezdése szerinti értéktől legfeljebb egy százalékponttal tér el.”

(2) A Szantv. 66. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha az EBH egy hónapon belül nem hoz határozatot, a magyarországi székhelyű leányvállalat esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozata alkalmazandó.”

(3) A Szantv. 66. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a leányvállalattal és a leányvállalat EU-szintű anyavállalatának szanálási hatóságával.”

141. § A Szantv. 73. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB megfelelő módszereket alkalmaz a származtatott ügyletek kategóriái értékének meghatározására, ideértve a nettósítási megállapodások tárgyát képező tranzakciókat is.”

142. § A Szantv. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságot a szanálási feladatkörében eljáró MNB önállóan vagy szanálási eszközzel együtt gyakorolja, ha a szanálási feltételek teljesülnek.”

143. § A Szantv. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha egy kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem tőkeösszege leírásra kerül, akkor:

a) csökkentése tartós, a 61. § (3) bekezdésben meghatározott kártalanítási mechanizmussal összhangban lévő bármilyen leírást feltételezve,

b) a kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek tulajdonosaival szemben nem maradhat fenn az instrumentum leírásra került összegének megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve a leírás időpontjában már megnyílt kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, és

c) az érintett tőkeelemek tulajdonosai nem jogosultak semmilyen kártalanításra, kivéve a (3) bekezdés szerinti kibocsátással megvalósuló ellentételezést.”

144. § A Szantv. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben kapott tájékoztatás alapján a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában dönthet arról, hogy állami pénzügyi stabilizációs eszköz alkalmazásának van helye, ha megállapította, hogy

a) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jelentős káros hatások elkerüléséhez,

b) további szanálási intézkedések alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a szanálás alatt álló intézmény már korábban igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét, vagy

c) az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyul elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben az intézmény korábban már állami részvénytőke támogatásban részesült

azzal, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az a) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB-vel és a Felügyelettel, a b) pont tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel, a c) pont tekintetében a Felügyelettel és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel egyeztet.”

145. § (1) A Szantv. 84. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)

„k) a szanálás alatt álló intézmény meghatározott jogának, eszközének és kötelezettségének más szervezethez történő átruházására a más szervezet beleegyezésével.”

(2) A Szantv. 84. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A szanálási eszközök alkalmazásakor és a szanálási jogosultságok gyakorlásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) döntéséhez – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem szükséges más személy jóváhagyása vagy hozzájárulása,

b) jogosultságát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – bármely személy előzetes tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások – ideértve az értesítésre vagy tájékoztató füzet közzétételére vagy bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket is – figyelembe vétele nélkül gyakorolhatja.

(2b) A (2a) bekezdés b) pontja nem érinti az állami támogatások uniós keretrendszeréhez kapcsolódó értesítési követelményeket.”

146. § A Szantv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alatt álló intézmény felett ellenőrző befolyást gyakorló személy minden szükséges lépésének megtétele ellenére igen valószínűtlen, hogy az átruházás, leírás, átalakítás vagy intézkedés a harmadik országban található tulajdon vagy harmadik ország joga alá tartozó tagsági részesedés tekintetében hatályossá válik, nem kezdheti meg az átruházást, leírást, átalakítást vagy intézkedést. Az elrendelt intézkedés végrehajtása teljességének szempontjából az intézkedés elrendelését az érintett eszközök, részvények vagy egyéb tagsági részesedést megtestesítő instrumentumok, jogok vagy kötelezettségek vonatkozásában érvénytelennek kell tekinteni.”

147. § A Szantv. a következő 43/A. alcímmel egészül ki:

„43/A. Másik EGT-állam szanálási hatósága által alkalmazott intézkedések

87/A. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága a vagyonértékesítés alkalmazása során olyan tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség átruházásáról hoz a szanálási hatóság tagállamának joga szerint érvényes és végleges határozatot, amelyre a magyar jog alkalmazandó, az átruházást a magyar jog szerint érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a másik tagállam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő átruházás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő átruházás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy az átruházás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/B. § (1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága leírási vagy átalakítási hatáskörét gyakorolja – ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is – a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei tekintetében, amelyek

a) a magyar jog hatálya alá tartozó instrumentumok vagy kötelezettségek, illetve

b) magyar hitelezőkkel szembeni kötelezettségek,

ezen instrumentumok, illetve kötelezettségek tőkeösszegét a másik EGT-állam szanálási hatósága érvényes és végleges határozatának megfelelően kell csökkenteni, illetve a jogokat vagy kötelezettségeket a másik tagállam szanálási hatósága határozata alapján kell átalakítani abban az esetben is, ha a másik EGT-állam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő leírás vagy átalakítás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat alapján történő tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás érvénytelenségének megállapítása nem kérhető azon az alapon, hogy a tőkeösszeg-csökkentés, illetve átalakítás a magyar jog szerint nem érvényes.

87/C. § A szanálási hatóság államának jogát kell alkalmazni

a) a részvényesek, hitelezők és harmadik felek 87/A. § (1) bekezdés szerinti átruházásra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

b) a hitelezők 87/B. § (1) bekezdés szerinti tőkeösszeg-csökkentésre, illetve átalakításra vonatkozó határozattal szembeni jogorvoslatára,

c) a 87/A. § (1) bekezdés szerinti tagsági részesedés, eszköz, forrás, jog vagy kötelezettség részleges átadásához kapcsolódó, 99–102. § szerinti biztosítékokra.”

148. § A Szantv. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási intézkedések alkalmazása – és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése – nem teszi lehetővé:)

„a) felmondási, felfüggesztési, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlását, többek között

aa) olyan, leányvállalat által kötött szerződések vonatkozásában, amelyek esetében a szerződés szerinti kötelezettségek teljesítését az anyavállalat vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozás garantálja vagy másképpen támogatja,

ab) az intézménnyel azonos csoportba tartozó féllel kötött olyan szerződések vonatkozásában, amelyek a nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezést tartalmaznak;”

(feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.)

149. § A Szantv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja az (1) és (2) bekezdésben a felmondási jog felfüggesztésére vonatkozóan meghatározott jogosultságot, és nem került sor a (4) bekezdés szerinti értesítésre, akkor

a) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek más szervezethez történő átruházása esetén a szerződő fél csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevőnél, az áthidaló intézménynél vagy a szanálási vagyonkezelőnél a felmondásra okot adó esemény legalább három napig folytatólagosan fennáll vagy bekövetkezik,

b) a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek szanálás alatt álló intézménynél történő maradása esetén, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szóban forgó szerződés tekintetében nem alkalmazta az 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői feltőkésítést, a felmondási jog a felfüggesztés időtartamát követően a szerződési feltételeknek megfelelően gyakorolható.”

150. § A Szantv. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB gondoskodik a szanálási intézkedés másolatának, vagy a szanálási intézkedés hatásait – és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait – összefoglaló közlemény közzétételéről

a) honlapján;

b) a szanálás alatt álló intézmény honlapján;

c) ha a szanálás alatt álló intézményben lévő tagsági részesedéseket vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló intézménnyel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez használt eszközökkel

azzal, hogy a szabályozott piacra be nem vezetett instrumentumok vonatkozásában a tájékoztatást azon tulajdonosok és hitelezők részére kell megadni, akik a szanálás alá vont intézmény adatbázisai és nyilvántartásai alapján a szanálási feladatkörében eljáró MNB előtt ismertek.”

151. § A Szantv. 121. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) gyakorolhatja szanálási jogosultságát a következők kapcsán:

aa) harmadik országbeli intézmény vagy anyavállalat olyan eszközei, amelyek Magyarországon találhatók vagy amelyekre a magyar jog az irányadó,

ab) harmadik országbeli intézmény olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a magyarországi fióktelep vesz nyilvántartásba, vagy amelyekre a magyar jog az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések Magyarországon érvényesíthetők;

b) előírhatja az EU-szintű anyavállalat intézmény leányvállalata részvényei vagy tagsági részesedései átruházását, ideértve, ha az átruházáshoz harmadik személy egyetértése vagy közreműködése kell, akkor az erre történő kötelezését is;

c) gyakorolhatja a 89–91. §-ban előírt jogosultságokat az (1) bekezdésben említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, ha e jogosultságok a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;

d) gyakorolhatja a szerződések felmondására, megszüntetésére vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tételét, vagy az (1) bekezdésben említett szervezettel vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások szerződéses jogainak befolyásolását, amennyiben e jogok a vállalkozás harmadik országbeli intézményének, anyavállalatának vagy egyéb, a csoporthoz tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga az érintett harmadik országbeli hatóság által vagy a harmadik ország szanálási intézkedéseire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek – ideértve a fizetési és szállítási kötelezettségeket is –, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek.”

152. § (1) A Szantv. 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal szanálási együttműködési megállapodást köthet, ha a harmadik ország rendelkezik a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott adatkezelési és adatvédelmi követelményeknek megfelelő jogszabályi előírásokkal, valamint az Európai Unió nem kötött a harmadik országgal szanálási együttműködési megállapodást. A szanálási feladatkörében eljáró MNB érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodásának a (2) bekezdés szerinti azon tárgykörei, amelyekről az Európai Uniónak az érintett harmadik országgal kötött együttműködési megállapodása nem rendelkezik, az utóbbi hatálybalépését követően is érvényben és hatályban maradnak.”

(2) A Szantv. 124. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB honlapján közzéteszi, hogy melyik érintett harmadik országbeli hatósággal kötött szanálási együttműködési megállapodást.

(4) Az érintett harmadik országbeli hatóságokkal való információcserére az együttműködési megállapodás rendelkezései az irányadóak.”

153. § (1) A Szantv. 126. § (3) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)

„i) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon kölcsön nyújtása;

j) az a)–i) pontban említett intézkedések bármely kombinációja;”

(2) A Szantv. 126. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az Alap vagyona az alábbi célokra használható fel:)

„k) az Alap működtetésével közvetlenül összefüggő költségek.”

154. § A Szantv. XVI. Fejezete a következő 66/A. alcímmel egészül ki:

„66/A. Más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára kölcsön nyújtása

128/A. § (1) Az Alap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter jóváhagyásával önkéntes alapon kölcsönt nyújthat más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára, ha

a) az érintett szanálást finanszírozó rendszer rendelkezésére álló összegek nem elegendőek a finanszírozási rendszer alkalmazása során felmerült veszteségek, költségek vagy egyéb kiadások fedezésére,

b) rendkívüli utólagos hozzájárulások sem állnak az érintett szanálást finanszírozó rendszer számára azonnal rendelkezésre, valamint észszerű feltételek mellett alternatív finanszírozási eszközök alkalmazására sincs mód.

(2) Ha a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára az Alappal egyidejűleg több szanálását finanszírozó rendszer nyújt kölcsönt, az összes részt vevő szanálást finanszírozó rendszer eltérő megállapodása hiányában

a) az Alap által nyújtott kölcsönre ugyanazon kamatlábat, törlesztési időszakot és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a többi részt vevő szanálást finanszírozó rendszer által nyújtott kölcsönre,

b) az Alap által kölcsönzött összeg nagyságát a Magyarországon található biztosított betétek összegének és a részt vevő szanálást finanszírozó rendszerek tagállamaiban található biztosított betétek aggregáltjának az aránya alapján kell megállapítani.”

155. § A Szantv. 133. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Alap kizárólag akkor vehet fel hitelt, valamint bocsáthat ki kötvényt, ha a tagjai által fizetett díjak nem elegendőek a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához. Az Alap más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől kizárólag akkor vehet fel hitelt, ha más jogi személytől történő hitelfelvételre, valamint kötvény kibocsátására észszerű feltételek mellett rövid időn belül nincs lehetőség.”

156. § A Szantv. 138. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Azon időpontot követően, hogy az Alap eszközei első alkalommal elérték a Magyarországon engedélyezett hitelintézetek biztosított betétállománya kártalanítási összeghatárának 1%-át (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: célszint), az éves díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy az Alap eszközeinek a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkenése esetén az Alap eszközei hat éven belül ismét elérjék a célszintet.

(1b) Az éves díjfizetési kötelezettség meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az üzleti ciklus fázisát és azokat a hatásokat, amelyeket a prociklikus hozzájárulások eredményezhetnek az éves hozzájárulások meghatározására.

(1c) Az (1a) bekezdés alkalmazásában a más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszere számára önkéntes alapon nyújtott kölcsönt is az Alap eszközeként kell elszámolni.”

157. § A Szantv. 79. alcíme a következő 150/C. §-sal egészül ki:

„150/C. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXVI. törvény) hatálybalépésekor már működő harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe a 2018. évi CXXVI. törvény hatálybalépését követő 90 napon belül köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, valamint 137. § szerinti csatlakozási díjat az Alap részére csatlakozási díjként befizetni.”

158. § A Szantv. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„151. § Ez a törvény

a) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

159. § A Szantv.

- 1. 3. § 51. pont e) alpontjában a „bankközi” szövegrész helyébe a „három hónapos vagy annál rövidebb futamidejű bankközi” szöveg,

- 2. 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „gazdaságra, jogosult” szövegrész helyébe a „gazdaságra, – szükség esetén a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB-vel történt egyeztetést követően – jogosult” szöveg,

- 3. 4. § (2c) bekezdésében az „Európai Bankhatóságot” szövegrész helyébe az „Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH)” szöveg,

- 4. 8. § (2) bekezdés a) pontjában az „Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH)” szövegrész helyébe az „EBH-nak” szöveg,

- 5. 9. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe az „1 hónapon” szöveg, a „határozatát azzal,” szövegrész helyébe a „határozatát az egyetértő szanálási hatóságokkal azzal,” szöveg,

- 6. 12. § (1) bekezdés a) pontjában az „a kritikus” szövegrész helyébe az „a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus” szöveg,

- 7. 12. § (1) bekezdés e) pontjában az „új vagy meglévő üzletágak” szövegrész helyébe a „jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak” szöveg,

- 8. 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás” szöveg,

- 9. 20. § (1) bekezdés f) pontjában az „intézményt” szövegrész helyébe az „intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást” szöveg,

- 10. 23. § (2) bekezdés b) pontjában és 79. § (4) bekezdésében az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás” szöveg,

- 11. 34. § (3) bekezdésében az „intézmény” szövegrészek helyébe az „intézmény, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás” szöveg,

- 12. 34. § (4) bekezdés a) pontjában az „intézménynek” szövegrész helyébe az „intézménynek, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak” szöveg,

- 13. 34. § (4) bekezdés b) pontjában, 113. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás” szöveg,

- 14. 35. § (1) bekezdés a) pontjában az „intézménynek vagy az intézményben” szövegrész helyébe az „intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak vagy az intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban” szöveg,

- 15. 35. § (1) bekezdés b) pontjában az „intézménytől,” szövegrész helyébe az „intézménytől, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozástól” szöveg,

- 16. 42. § (1) bekezdésében az „intézményben” szövegrész helyébe az „intézményben, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásban” szöveg,

- 17. 44. § (2) bekezdésében a „fenntartsa” szövegrész helyébe a „fenntartsa, és eladja az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozást” szöveg,

- 18. 60. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szanálás időpontjában” szövegrész helyébe a „szanálási eljárás alatt” szöveg,

- 19. 69. § (3) bekezdés b) pontjában a „80.” szövegrész helyébe a „79.” szöveg,

- 20. 69. § (6) bekezdésében a „42.” szövegrész helyébe a „39.” szöveg,

- 21. 72. § (6) bekezdés b) pontjában a „69.” szövegrész helyébe a „61. § (2a) bekezdésében, valamint a 69.” szöveg,

- 22. 74. § (1) bekezdésében az „intézmény tőkeelemeinek” szövegrész helyébe az „intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás tőkeelemeinek” szöveg,

- 23. 74. § (3) bekezdésében az „intézmény” szövegrészek helyébe az „intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás” szöveg,

- 24. 79. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „b)” szövegrész helyébe a „c)” szöveg,

- 25. 84. § (1) bekezdés e) pontjában az „annak az intézménynek” szövegrész helyébe az „annak az intézménynek, 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak” szöveg,

- 26. 95. § (1) bekezdés c) pontjában az „öt millió eurónak megfelelő” szövegrész helyébe az „egymilliárd-ötszázötvenötmillió-nyolcszázötvenezer” szöveg,

- 27. 96. § (3) bekezdés c) pontjában az „intézménynek” szövegrész helyébe az „intézménynek vagy az 1. § (1) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozásnak” szöveg,

- 28. 99. § (1) bekezdés a) pontjában a „ruházza át egy másik szervezetre” szövegrész helyébe az „egy másik szervezetre, vagy a szanálási eszköz alkalmazása során az áthidaló intézménytől, illetve a szanálási vagyonkezelőtől egy másik személyre ruházza át” szöveg,

- 29. 113. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „MNB-nek” szövegrész helyébe az „MNB-nek, illetve a Felügyeletnek” szöveg,

- 30. 113. § (2) bekezdés a) pontjában a „hatóságát” szövegrész helyébe a „hatóságát, illetve illetékes szanálási hatóságát” szöveg,

- 31. 115. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „Európai Bankhatósággal” szövegrész helyébe az „EBH-val” szöveg,

- 32. 122. § (1) bekezdés e) pontjában a „közérdekkel” szövegrész helyébe a „magyar joggal” szöveg,

- 33. 123. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a magyarországi” szövegrész helyébe az „az EGT-állambeli” szöveg,

- 34. 126. § (2) bekezdésében az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, valamint harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe” szöveg,

- 35. 1. melléklet A) pont 10. alpontjában a „forgatókönyveknek” szövegrész helyébe a „forgatókönyveknek és az alkalmazandó ütemterveknek” szöveg

lép.

160. § Hatályát veszti a Szantv.

- a) 1. § (4) bekezdésében az „1952. évi III.” szövegrész,

- b) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint” szövegrész,

- c) 64. § (1) bekezdés d) pontjában a „figyelembevételével” szövegrész.

162. § A Bit. 41. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tevékenységi engedély visszavonását követően a biztosító és a viszontbiztosító biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet csak korlátozottan végezhet a 304. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban.

(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység tartalmát a Felügyelet a tevékenységi engedélyt visszavonó határozatában állapítja meg.”

163. § A Bit. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § A biztosító vagy a viszontbiztosító vezető állású személye, valamint egyéb vezetője köteles a biztosítónak vagy a viszontbiztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.”

165. § A Bit. 267. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító vagy a viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni, ha)

„f) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők kinevezésére, foglalkoztatására vagy megbízatására került sor, továbbá, ha a kinevezésük, foglalkoztatásuk vagy megbízatásuk megszűnésére került sor, ez utóbbi esetben az okot is megjelölve, amennyiben a megszűnés oka a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelmények nem teljesülése,”

166. § A Bit. 369. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetőjének és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős személyének is meg kell felelnie.”

168. § (1) A Bit. 378. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a 152. § (1) bekezdés a)–d) pontjában és (2) bekezdésében, a 153. § (1)–(2a) és (5) bekezdésében, valamint a 155. §-ban meghatározott kötelezettségeknek is eleget kell tennie.”

169. § A Bit. 389. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti személy az adott többes ügynöknél értékesítési tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat.”

170. § A Bit. 400. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti személy az adott alkusznál értékesítési tevékenységért felelős vezetői pozíciót is elláthat.”

171. § A Bit. 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„407. § (1) A Felügyelet az e törvény alapján bejelentett vagy engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekről, e személyek értékesítési tevékenységért felelős vezetőjéről, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről és e gazdálkodó szervezetek értékesítési tevékenységért felelős személyeiről a velük kapcsolatos engedélyezési, illetve felügyeleti feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételhez kapcsolódó bejelentés űrlapjának a Felügyelet honlapján közvetlenül kitölthetőnek és benyújthatónak kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartásából, a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásából és a törölt biztosításközvetítők nyilvántartásából áll.

(4) A biztosításközvetítési tevékenységet végző természetes személyek nyilvántartása a természetes személy alábbi adatait tartalmazza:

a) neve, születési neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve (a változások nyomon követésével),

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosító vagy biztosítók, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga);

i) státusza (aktív, inaktív);

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének ténye.

(5) A biztosításközvetítési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:

a) a gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) a biztosító, a többes ügynök, illetve az alkusz neve, amellyel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása biztosítónként;

g) státusza (aktív, inaktív);

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(6) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselőjének vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosító, többes ügynök vagy alkusz neve, amellyel vagy amelyekkel közvetítésre irányuló jogviszonyban áll (a változások nyomon követésével), valamint a kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése (a változások nyomon követésével);

e) az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személynek a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének ténye;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai,

h) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(7) A Felügyelet a (4)–(6) bekezdésben meghatározott adatokat a biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység megszűnését követő tíz évig kezelheti.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(9) A Felügyelet megtagadja a felügyeleti nyilvántartásba vételt vagy a 431. § (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedést alkalmazza, amennyiben az e § és a 412. § szerinti nyilvántartásokban feltüntetett szoros kapcsolat olyan harmadik ország természetes személyével vagy gazdálkodó szervezetével áll fenn, amelynek jogszabályai megakadályozzák a Felügyeletet felügyeleti jogköreinek tényleges gyakorlásában.”

172. § A Bit. 410. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felügyeleti nyilvántartás adatainak érvényességét a Felügyelet rendszeresen felülvizsgálja.”

173. § A Bit. 411. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős vezetői és a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet értékesítési tevékenységért felelős személyei – a nyilvántartásba vételkor – kötelesek megfelelni a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének.”

174. § A Bit. 412. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„412. § (1) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, továbbá az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetről és az ennél a szervezetnél kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyekről, valamint az általa megbízott 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről – a biztosításközvetítőkkel, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyekkel és a 368. § (1) bekezdése szerinti személyekkel kapcsolatos nyilvántartási és felügyeleti feladatok elősegítése céljából – köteles belső nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső nyilvántartás a biztosításközvetítést végző természetes személyek belső nyilvántartásából, a biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek belső nyilvántartásából, valamint a 368. § (1) bekezdése szerinti személyek belső nyilvántartásából áll.

(3) A biztosításközvetítést végző természetes személyekről vezetett belső nyilvántartás – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy neve, születési helye, születési ideje, anyja neve, lakcíme;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette;

d) ha a biztosításközvetítő természetes személy tevékenységét egy biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet keretében végzi, akkor

da) ennek a gazdálkodó szervezetnek a neve,

db) a gazdálkodó szervezet nyilvántartási száma,

dc) a gazdálkodó szervezettel fennálló, biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése;

e) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

f) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal

fa) fennálló jogviszony kezdete és vége, a jogviszony megnevezése,

fb) fennálló jogviszony keretében a biztosítónak, a többes ügynöknek vagy az alkusznak végzett tevékenység részletes meghatározása,

fc) fennállott jogviszony esetleges korlátozása, a jogviszony megszüntetésének oka, körülményei;

g) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

h) a végzettség típusa (felsőfokú végzettség, szakképesítés vagy hatósági vizsga), az ezt igazoló dokumentum másolata;

i) a biztosítótól, többes ügynöktől vagy alkusztól kilépett biztosításközvetítő természetes személy közvetítői igazolványa bevonásának ténye;

j) a 376. § szerinti képzési, illetve továbbképzési követelmények teljesítésének igazolása;

k) a 69/A. § szerinti jó hírnév követelményének történő megfelelés igazolása.

(4) A biztosításközvetítő gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás – a biztosításközvetítő adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési tevékenységért felelős vezető azonosító adatai;

b) nyilvántartási száma és annak kelte;

c) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyek tekintetében a biztosításközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó szándékát a 422. § szerint a Felügyeletnek bejelentette (fióktelep létesítése esetén a fióktelep általános képviselője vagy a fióktelep vezetéséért felelős személy nevével együtt);

d) a biztosításközvetítői tevékenység jellege (független, függő);

e) biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, közvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) ügynök esetén a közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása;

g) az értékesítési tevékenységért felelős vezetőnek a 69/A. §-ban és a 376. §-ban meghatározott követelményeknek történő megfelelésének igazolása;

h) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

i) a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

j) biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a h) és i) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett belső nyilvántartás – a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet adataiban a közvetítői jogviszony tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet neve, rövidített neve, székhelye, telephelye és fióktelepe címe, adószáma, az értékesítési helyszínenként kijelölendő értékesítési tevékenységért felelős személy azonosító adatai;

b) értelemszerűen a (4) bekezdés b), c) és g) pontjában foglalt adatok;

c) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet);

d) az általa alkalmazott vagy megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek neve;

e) a biztosítóval, a többes ügynökkel vagy az alkusszal fennálló, kiegészítő biztosításközvetítésre irányuló jogviszony kezdete és vége;

f) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben minősített befolyással rendelkező részvényesek vagy tagok azonosító adatai és a befolyás mértéke;

g) a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel szoros kapcsolatban álló személyek azonosító adatai;

h) a kiegészítő biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az f) és g) pontban említett minősített befolyás vagy szoros kapcsolat nem akadályozza meg a Felügyelet felügyeleti jogkörének tényleges gyakorlását.

(6) A 368. § (1) bekezdése szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartás – a 368. § (1) bekezdése szerinti személy adataiban a jogviszonya tartama alatt bekövetkezett változások nyomon követésével és dokumentálásával – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) értelemszerűen a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatok, ide nem értve az értékesítési tevékenységért felelős vezető nevét;

b) az általa közvetített termékek 1. és 2. melléklet szerinti ágazati besorolása (amennyiben a kiegészítő biztosításközvetítő tevékenységet végző gazdálkodó szervezet nem alkusz vagy többes ügynök számára végez tevékenységet); és

c) értékesítési helyszínenként legalább egy személy neve, aki biztosítási értékesítéssel foglalkozik.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, többes ügynök vagy alkusz, amely az adatokat az adott személlyel vagy szervezettel fennálló jogviszonya megszűnését követő öt évig kezelheti.

(8) A (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat – ide nem értve a (9) bekezdésben meghatározott adatváltozásokat, továbbá a (3) bekezdés b) és f) pontjában, valamint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok változását – az adott belső nyilvántartást vezető biztosító, a többes ügynök vagy alkusz köteles – a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon – a Felügyeletnek a változás belső nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított harminc napon belül bejelenteni.

(9) A biztosító, a többes ügynök és az alkusz köteles a (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában és f) pont fa) alpontjában, a (4) bekezdés e) pontjában és h)–j) pontjában, az (5) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változást – a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon – a Felügyeletnek a változás belső nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított két munkanapon belül bejelenteni.”

175. § A Bit. 424. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A többes ügynök és az alkusz köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni)

„d) a 407. § (5) bekezdés h)–j) pontjában foglalt adataik változását.”

176. § A Bit. 427/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosításközvetítő vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy

a) magyarországi fióktelepe vagy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége teljes egészében vagy elsődlegesen Magyarország területére irányul,

b) székhelye másik tagállamban történő létesítésének kizárólagos célja, hogy mentesüljön a magyarországi jogszabályok betartása alól, és

c) tevékenysége súlyosan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit,

a Felügyelet – a másik tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően – a 431. § (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti.”

177. § A Bit. 433. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a tagállamot, ahol a biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, állandó jelenlét formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végez.”

178. § A Bit. 435. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A harmadik országbeli alkuszi vagy többes ügynöki fióktelep engedélyét a Felügyelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor is visszavonja, ha az alkusz vagy a többes ügynök a székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult alkuszi vagy többes ügynöki tevékenység végzésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntéséről a Felügyelet tájékoztatja azt a tagállamot, ahol az alkusz vagy a többes ügynök fióktelepen keresztül, állandó jelenlét formájában vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében biztosításközvetítői tevékenységet végez.”

- 1. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában a „jogviszonyban” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban” szöveg,

- 2. 4. § (1) bekezdés 125. pont b) alpontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „termék” szöveg,

- 3. 4. § (1) bekezdés 125. pont c) alpontjában az „a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet” szövegrész helyébe az „a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete” szöveg,

- 5. 134/A. § (4) bekezdésében és 376. § (4) bekezdésében az „5 órányi továbbképzésnek” szövegrész helyébe az „5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek” szöveg,

- 6. 153. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „(1)–(2)” szövegrész helyébe az „(1)–(2a)” szöveg,

- 7. 155. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (2a)” szöveg,

- 8. 284. § (1) bekezdésében, 307. § (2) bekezdésében és 308. §-ában a „biztosítási” szövegrész helyébe a „biztosítási, illetve viszontbiztosítási” szöveg,

- 9. 286. §-ában a „biztosítási” szövegrészek helyébe a „biztosítási, illetve viszontbiztosítási” szöveg,

- 10. 310. § (1) bekezdésében a „helyreállítása” szövegrész helyébe a „helyreállítása, illetve a kockázati profil csökkentése” szöveg,

- 11. 376. § (12) bekezdésében a „vezetői” szövegrész helyébe a „személyei” szöveg,

- 12. 376. § (13) bekezdésében az „értékesítésért felelős vezető” szövegrész helyébe az „értékesítési tevékenységért felelős személy” szöveg,

- 13. 169. alcíme címében az „életbiztosítások jutalékfizetési szabályai” szövegrész helyébe az „életbiztosításokkal összefüggő jutalékfizetési szabályok” szöveg,

- 14. 169/A. alcíme címében a „szerződések általános javadalmazási szabályai” szövegrész helyébe a „szerződésekkel összefüggő általános javadalmazási szabályok” szöveg,

- 15. 422. § (4) bekezdés f) pontjában a „vezetésért felelős” szövegrész helyébe az „a fióktelep vezetéséért felelős” szöveg,

- 16. 439. § e) pontjában a „(6)–(7)” szövegrész helyébe a „(8) és (9)” szöveg,

- 17. 452/I. § (4) bekezdésében a „vezetőinek” szövegrész helyébe a „személyeinek” szöveg

182. § Hatályát veszti a Bit.

- a) 105. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy ABA” szövegrész,

- b) 267. § (1) bekezdés j) pontja,

- c) 268. § (1) bekezdés f) pontja,

- d) 289. § (8) bekezdése,

- e) 421. § (6) bekezdésében a „valamint tevékenység irányítót” szövegrész.

183. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

„b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,”

„3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A minimum tájékoztató kötelező tartalmi elemei

A minimum tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) Az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanács rendelet szerinti összefoglaló

b) Alapvető információk

A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.

1. Fő pénzügyi információk

2. Tőkeellátottság és kötelezettségek (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

3. Az ajánlattétel indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása

4. Kockázati tényezők

c) A vállalkozásra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a vállalkozás ingatlanvagyonának, gépeinek és berendezéseinek megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeli kapacitásbővítési vagy szűkítési terveiről.

1. A vállalkozás múltja és fejlődése

2. Üzleti áttekintés

3. Szervezeti felépítés

4. Ingatlanvagyon, gépek és berendezések

d) Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

E szakasz célja, hogy ismertesse a vállalatvezetés magyarázatát azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és a pénzügyi kimutatások által lefedett múltbeli pénzügyi helyzetét és működési eredményeit, továbbá bemutassa az azon tényezőkre és trendekre vonatkozó értékelését, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a vállalkozás pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

1. Üzleti eredmények

2. Likviditás és tőkeforrások

3. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és engedélyek stb.

4. Trendek

e) Igazgatók, vezető tisztségviselők és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.

1. Igazgatók és vezető tisztségviselők

2. Javadalmazás

3. A vezető testületekre vonatkozó információk

4. Munkavállalók

5. Részvénytulajdonlás

f) Az ajánlattétel részletes adatai

A cél információk szolgáltatása az értékpapírokra vonatkozó ajánlattételről, az értékpapírok forgalomba hozatali tervéről és a kapcsolódó kérdésekről.

1. Ajánlattétel

2. Forgalomba hozatali terv

3. Piacok

4. Eladó értékpapírokkal rendelkezők

5. Felhígítás (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál)

6. A kibocsátás költségei

7. A nyilvánosan felajánlott értékpapírok fajtája és osztálya

8. Az értékpapírokban megtestesített jogok ismertetése, ideértve e jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást”

- (1) A Tpt. 25. számú melléklet 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„6. Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdése és 49. cikk (2) bekezdése.

7. Az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

- (2) Hatályát veszti a Tpt. 25. számú melléklet 8., 11., 14. és 15. pontja.

A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő m) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„m) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)