2018. évi CXXV. törvény — mi változott? 2020. január 1.

(2) A Kilencedik Rész hatálya kiterjed a kormányzati igazgatási szervek munkavállalóira és azok munkaviszonyára.

(4) E törvény hatálya a 2. §-ban nem szereplő – kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló – szervnél foglalkoztatott személyek kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára akkor terjed ki, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony az e törvény szerinti álláshelyen jön létre, illetve áll fenn.

(5) E törvény rendelkezéseit a Központi Statisztikai Hivatalra a hivatalos statisztikáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) E törvény hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.

(7) E törvény hatálya nem terjed ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományába tartozó foglalkoztatottak kormányzati szolgálati jogviszonyára és munkaviszonyára.

#### 2. § [A kormányzati igazgatási szervek]

(1) Kormányzati igazgatási szerv:

- a) a Központi Statisztikai Hivatal,

- b) az Országos Atomenergia Hivatal,

- c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és

(4) Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).

- a) a szakmai felsővezető,

- b) a szakmai vezető,

- c) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselője, és

(7) Szakmai felsővezető:

- c) a főosztályvezető, és

- d) az osztályvezető.

#### 4. § [Egyes tisztségviselők tevékenységének irányítása]

Ahol e törvény államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, biztosi jogviszonyban álló személy vagy kormányzati igazgatási szerv szervezeti egysége vezetője tevékenységének irányítását említi, azon törvény eltérő rendelkezése hiányában a következő hatásköröket kell érteni:

segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak.

#### 14. § [A miniszterelnöki biztos]

(1) A miniszterelnök – normatív utasításával – a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.

(4) A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában – az (1) bekezdés szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint – a miniszterelnök által kijelölt minisztériumban vagy a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti, amelyre az államtitkár titkárságának szabályai az irányadóak. Az (1) bekezdés szerinti normatív utasítás úgy is rendelkezhet, hogy a miniszterelnöki biztos tevékenységét titkárság nem segíti.

#### 15. § [A miniszterelnöki megbízott]

(3) A megbízás legfeljebb a miniszterelnök megbízatásának idejére szólhat.

(4) A helyettes államtitkári cím használata során utalni kell a helyettes államtitkárnak a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerinti feladatkörére.

#### 27. § [Irányító hatósági feladatokat ellátó helyettes államtitkár]

- b) vezetőjét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel,

- c) vezetője a Magyar Honvédség vezetőjére vagy rendvédelmi szerv esetében az országos parancsnokra vonatkozó rendelkezések szerinti juttatásban részesül.

#### 30. § [A munkacsoport]

(1) A miniszter normatív utasításával – vagy a feladatkörükben érintett miniszterek együttes normatív utasításukkal – több közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár vagy főosztály feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére a feladatkörükben érintett közigazgatási államtitkárokból, helyettes államtitkárokból, főosztályvezetőkből vagy osztályvezetőkből álló munkacsoportot hozhat vagy hozhatnak létre.

(5) A helyettes államtitkár titkárságát főosztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a helyettes államtitkár irányítja.

### IV. Fejezet — A KORMÁNYZATI FŐHIVATAL ÉS A KÖZPONTI HIVATAL

#### 34. § [A kormányzati főhivatal jogállása]

(3) A központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban adja ki.

(4) A központi hivatal szervezetére – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a szakmai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezések kivételével a minisztérium szervezetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad.

(1) A Kormány – a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével – határozatban állapítja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát.

(3) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter – a kormányzati igazgatási szerv vezetője véleményének figyelembevételével – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv útján javaslatot tehet a Kormány számára az általa vezetett minisztérium és az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámára és az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolására.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

### VII. Fejezet — A KÖZPONTOSÍTOTT ÁLLÁSHELYÁLLOMÁNY

#### 53. § [A központosított álláshelyállomány]

(4) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely betöltését – a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv közreműködésével – a Kormány határozatával határozott vagy határozatlan időre engedélyezheti.

(6) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely – a Kormány eltérő döntése hiányában – a (4) bekezdés szerinti engedéllyel nem válik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részévé.

(2) A Kormány döntése alapján kormányzati szolgálati jogviszony létrehozható a 2. §-ban nem szereplő szerv számára biztosított álláshelyen is.

(4) Egy álláshelyen egyidejűleg – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – egy jogviszony hozható létre.

(5) Több jogviszony egy álláshelyen

- c) kormányzati érdekből történő kirendelésére került sor, vagy

- d) külszolgálati kirendelésére került sor.

(4a) A Kormány az érintett kormányzati igazgatási szerveket vezető, irányító vagy felügyelő miniszterek közös javaslatára – az 54. § (3) bekezdése szerinti vezényléssel vagy kirendeléssel betöltött álláshelyek kivételével – két kormányzati igazgatási szerv azonos besorolási kategóriájú álláshelyét határozatával kormányrendeletben meghatározottak szerint megcserélheti egymással azzal, hogy a csere nem érinti az álláshelyeken fennálló jogviszonyok fennállását. Az álláshelyek cseréjét követően a munkáltatói jogkör gyakorlója szükség szerint módosítja az álláshely betöltésének feltételeit és az álláshelyen ellátandó feladatokat.

(1) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyen az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony az 53. § (4) bekezdése szerinti engedély alapján hozható létre.

#### 57. § [Az álláshely besorolása]

(1) Az álláshely besorolási kategóriái:

- e) tanácsadó,

- f) politikai felsővezető.

(3) A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát megállapító határozat sorolja be az (1) és a (2) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe.

(6) Az álláshely (2)–(4) bekezdés szerint megállapított besorolásának módosítását a kormányzati igazgatási szervet irányító, vezető vagy felügyelő miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél.

(8) Az álláshelynek a (2)–(4) bekezdés szerint megállapított besorolását a Kormány határozatával módosíthatja.

(9) A (6) bekezdés szerinti javaslat tekintetében az 51. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

#### 58. § [Az álláshely betöltésének feltételei]

- a) az 54. § (1) bekezdése szerinti jogviszony létesítésére jogszabályban meghatározott feltételeknek,

- b) a munkáltatói jogkör gyakorlója által a (2) bekezdés szerint meghatározott szakmai követelményeknek.

- a) az iskolai végzettséget,

- b) az egyéb szakképzettséget,

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti álláshelyváltás következtében a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye is megváltozik, az álláshelyváltásról szóló munkáltatói intézkedést a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével a leendő munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg.

### IX. Fejezet — A KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS KÖZPONTI FELADATAI

(5) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – ellenőrzi a Kormánynak a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámával, a központosított álláshelyállománnyal és az álláshellyel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását.

(9) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatás alapján nyilvántartja

- b) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység meghatározását,

- c) a kormánytisztviselő által engedély alapján végzett vagy bejelentett tevékenység ellátásának kezdőidőpontját,

- d) a 95. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást tevő kormányzati igazgatási szerv adatait.

(11) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv az (1)–(10) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított egyéb feladatokat.

## NEGYEDIK RÉSZ — A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

### X. Fejezet — ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS ALAPELVEK

(1) A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni.

(2) A kormánytisztviselő kérésére a kormányzati igazgatási szervnek a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.

(3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.

(10) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(12) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(15) Az írásbeli jognyilatkozatokat a (8) és (11) bekezdés szerint kell kiadmányozni és a (10) bekezdés, valamint a 72. § szerint kézbesíteni.

#### 72. § [Az elektronikus dokumentum kézbesítése]

(2) A kormánytisztviselő köteles az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A kormánytisztviselő e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

(4) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A kormánytisztviselővel a papíralapú kiadmányt kell közölni.

#### 73. § [A határidő és az időtartam számítása]

(5) Az MKK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintézői szervből áll.

(7) Az MKK legfőbb ügyintézői testülete az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség).

(8) Az Elnökség tagjai:

- a) az elnök, az alelnökök;

- c) az Országos Etikai Bizottság elnöke.

#### 77. § [Az MKK feladat- és hatásköre]

(1) Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban együtt: területi szint) működő szervezete útján látja el.

(3) Az MKK

- a) védi a Kormánytisztviselői Kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a kormánytisztviselő jogait;

- c) a kormánytisztviselő kérelmére etikai igazolást bocsát ki az MKK tagjai számára, amellyel igazolja, hogy az adott tag ellen etikai eljárás nincs folyamatban, valamint etikai büntetés hatálya alatt nem áll;

- d) konzultációs joggal közreműködik a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a kormánytisztviselő számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MKK-t érintő jogszabályok megalkotásában;

- e) véleményét ki kell kérni

(7) Az MKK tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a kormányzati igazgatási szerv jogos érdekeinek, illetve működésének, valamint a közszolgálat érdekeinek, illetve működésének veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

#### 78. § [A tagsági viszonnyal összefüggő adatkezelés szabályai]

### XIII. Fejezet — A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ÉS ANNAK ALANYAI

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése.

(4) A Kormány a kormányzati szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói feladatok ellátása érdekében kezeli a kormánytisztviselő közszolgálati személyügyi nyilvántartásban szereplő adatait.

(1) A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja (a továbbiakban: munkáltatói jogkör gyakorlója).

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – írásban átruházhatja a szakmai felsővezetői vagy szakmai vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.

(3) Nem ruházható át:

(3) Ha az álláshelyen ellátandó feladatok körébe tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése tartozik, a kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki

- b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem [Btk. 192. § (4) bekezdés a) pont, (5) és (6) bekezdés], kényszermunka [Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

- c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és

- d) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.

- a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

- aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

(10) Nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek az e törvény értelmében meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a munkáltatói jogkör gyakorlójának kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához.

(12) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel – felmentés nem adható. A kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.

#### 83. § [A kiválasztási eljárás]

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

#### 85. § [A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, a kinevezés időtartama]

- d) a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv és szervezeti egység megnevezését,

- e) a kormánytisztviselő munkavégzésének helyét,

- f) a kormánytisztviselő munkaidejét,

- h) a kormánytisztviselő illetményét, valamint

- i) az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározását.

(6) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a kormánytisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására, a kormánytisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.

(8) A próbaidő nem hosszabbítható meg.

- b) a közigazgatási szakvizsgához szükséges gyakorlati időbe,

- c) a közigazgatási gyakorlatba.

(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra

- b) ahol e törvény

- ba) illetményt említ, azon ösztöndíjat;

- bb) kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;

- bc) kormányzati szolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;

- bd) kormánytisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;

- bf) munkát, munkavégzést, feladatkört említ, azon szakmai gyakorlatot;

- bg) szabadságot említ, azon távollétet

- c) a munkavégzésének helye a település határán kívülire változik,

- d) iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának meg nem felelő feladatok ellátására kötelezik,

- e) a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézői álláshelyre helyezi,

(4) Ha a kormánytisztviselő nem kéri a (3) bekezdés alapján a felmentését, a kinevezés-módosítás a kormánytisztviselő által elfogadottnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kormánytisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kormányzati igazgatási szervnél nem lehetséges. A kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítés idejére az illetményére jogosult, kivéve, ha a felajánlott álláshelyet alapos ok nélkül nem fogadja el.

### XV. Fejezet — A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA

(1) A kormányzati igazgatási szerv köteles

- f) a hozzátartozója halálakor két munkanapra,

- g) a képzésben való részvételhez szükséges időre,

- h) az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása időtartamára,

- j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,

- k) az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra,

- l) a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján, továbbá

(3) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv illetékességi területén működik.

- a) helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese,

- b) országos nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, továbbá

(10) A kormánytisztviselő

- a) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;

(11) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget az olyan állami befolyás gyakorlása következtében gazdasági társaságban vagy más szervezetben keletkező vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági, auditbizottsági tagság, amelynek alapja az államháztartás, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében hozott állami intézkedés, különös tekintettel az állami tőkeemelésre, kölcsönnyújtásra, kezesség-, illetve garanciavállalásra.

#### 97. § [A képzés]

(2) A képzést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.

#### 99. § [A kirendelésre és a belföldi kiküldetésre vonatkozó közös szabályok]

(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a kormánytisztviselőre nézve – különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat. A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás abban az esetben rendelhető el, ha a másik álláshelyhez tartozó feladat ellátása megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének.

#### 102. § [A tartós külszolgálat]

(2) A külszolgálati kirendelés idejére a kormánytisztviselő a kihelyező szerv állományába kerül, beosztási okiratát módosítani kell, a feladatellátás idejének leteltét követően a kormányzati igazgatási szerv állományába visszakerül.

- d) a kormányzati igazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével;

- e) a kormánytisztviselő politikai felsővezetővé vagy politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével;

- f) ha a kormánytisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg;

- h) ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerint egészségügyi dolgozónak minősülő kormánytisztviselőt, valamint a kormányzati igazgatási szerv különösen fontos érdekére tekintettel, ha a Kormány engedélyezte és a jogviszonyt a kormányzati igazgatási szerv fenntartja;

- i) jogviszonyváltáskor a 114. § (3) bekezdése szerinti esetben;

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott életkori korlát alól a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a tartós külszolgálathoz kapcsolódó külképviselet-vezetői megbízásához szükséges.

(4) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés h) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően – benyújtja a kormányzati igazgatási szervnek, amely az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából az e törvényben meghatározott ideig kezelheti.

(7) Ha a kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy – ha az későbbi időpontra esik – annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

- a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, vagy

- b) az Európai Unió szerveinél

jogviszonyt létesít, kormányzati szolgálati jogviszonya az a) vagy b) pont szerinti jogviszony kezdete előtti napon megszűnik.

#### 105. § [A kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése]

- a) a felek közös megegyezésével,

- b) lemondással,

- d) a hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

- e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

#### 106. § [A kormánytisztviselő lemondása]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.

- a) a Kormány döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani;

- b) megszűnt a kormányzati igazgatási szervnek a kormánytisztviselő álláshelyén ellátott feladata;

- d) a kormányzati igazgatási szerv a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a kormánytisztviselő álláshelyére másik kormánytisztviselőt alkalmaz;

- e) a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül;

- g) a kormánytisztviselő a 95. § (5) és (7) bekezdése szerinti előzetes engedély kérését vagy a 95. § (6) bekezdése szerinti bejelentés megtételét elmulasztja,

(2) A kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(4) A kormányzati igazgatási szerv a határozatlan időtartamú jogviszony felmentéssel történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül.

(6) A (2) bekezdés c) pontja értelmében a kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – azonnali hatállyal megszünteti, ha foglalkoztatást kizáró ok jut a tudomására.

(10) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.

#### 108. § [A feladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása]

(1) Amennyiben a kormánytisztviselő által betöltött álláshelyre meghatározott feladatokban olyan változás következik be, amelynek hatékony ellátására a kormánytisztviselő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nem megfelelő, a kormányzati igazgatási szerv az álláshelyet más kormánytisztviselővel betöltetheti. A változás a kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő ok lehet. A kormányzati igazgatási szerv érdekkörében felmerülő oknak minősül különösen, ha az a kormányzati igazgatási szerv feladatellátásának jogszabályi változásával függ össze.

(3) A kormánytisztviselő jogviszonyát a 107. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt okból megszüntetni kizárólag abban az esetben lehet, ha a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának megfelelő, betölthető álláshely nincs, vagy az így felajánlott álláshelyet a kormánytisztviselő nem fogadja el.

(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. Az összeférhetetlenségi szabályok nem alkalmazhatóak a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kérésének megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.

(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.

(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.

#### 112. § [A végkielégítés]

(2) A végkielégítés összege, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább

- a) három év: egyhavi,

- a) a jogelőd foglalkoztatónál – ideértve jogviszonyváltás esetén az átadó munkáltatónál –,

- b) a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, illetve a költségvetési szervnél munkaviszonyban,

- c) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati viszonyban,

eltöltött idő is. A b) és d) pont azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a kormánytisztviselő nem jogosult végkielégítésre azon időtartam vonatkozásában, amely alapján korábbi jogviszonyának megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült.

(8) A végkielégítés összegének a felére jogosult a kormánytisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 107. § (9) bekezdés b) pontja szerinti másik álláshelyen történő foglalkoztatásához nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

- d) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,

- e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,

- f) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, valamint

időtartama alatt.

#### 114. § [A jogviszonyváltás]

(2) A jogviszony átalakulásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül tájékoztatja.

alakul át.

#### 115. § [Eljárás a jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén]

(1) A Kormány meghatározza azokat az ágazatokat és az ágazatokon belül azokat az álláshelyeket, amelyek esetében a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően az ágazati tevékenységet főtevékenységként végző gazdasági társaságnál nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban: elhelyezkedési korlátozás).

(3) A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama alatt megszerzett információk a (2) bekezdésben foglalt határidőn túl sem használhatók fel üzleti célra.

(6) Amennyiben a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a 107. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszűnésétől számított három évig kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesíthet.

### XVIII. Fejezet — A MUNKAIDŐ, A PIHENŐIDŐ, A SZABADSÁG

(2) A munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), amelynek keretei között a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározhatja a munkavégzés kezdő és befejező időpontját (általános munkarend).

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja.

(8) Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

- c) részmunkaidőre jött létre.

#### 123. § [Az ügyelet és a készenlét]

(3) Az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzíteni kell az otthoni munkavégzés idejét, az egyedileg elvégzendő feladatokat, továbbá a kapcsolattartás és az elvégzett munka leadásának módját és időpontját.

#### 127. § [Az egyes kormánytisztviselői csoportokra vonatkozó különös rendelkezések]

pótszabadságot vehet igénybe.

- a) hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap,

- b) vezető-hivatalitanácsos besorolásnál öt munkanap,

évenként öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe.

#### 129. § [A szabadság kiadása]

(1) A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni.

ha az esedékesség éve eltelt.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati érdeknek minősül különösen, ha az alapszabadság kiadása miatt

- a) a szervezet alapfeladatainak folyamatos ellátása, vagy

(12) A szabadság megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik.

(14) Annak a kormánytisztviselőnek, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

(20) Ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a kormánytisztviselő számára az alapszabadság arányos része jár, illetve a pótszabadság arányos része vehető igénybe.

#### 130. § [A betegszabadság]

#### 131. § [A fizetés nélküli szabadság]

(4) A kormánytisztviselő a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban köteles írásban bejelenteni.

(5) A fizetés nélküli szabadság a kormánytisztviselő által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

#### 132. § [A kormányzati igazgatási szünet]

(1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta az 1. melléklet szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg az álláshelyhez tartozó besorolás szerinti sávon belül. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló, az általánostól eltérő illetménymegállapításnak.

(2) Az illetmény összegének legalább a garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) A garantált bérminimum összegét és hatályát a Kormány állapítja meg.

- a) általános teljes napi munkaidő esetén: 174 órával,

- b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén: 174 óra időarányos részével.

#### 135. § [Díjazás munkavégzés hiányában]

(9) Ha a jogviszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv köteles az esedékesség napján a kormánytisztviselő által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet terhelik.

(11) A késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni.

#### 144. § [Az álláshelyi elismerés]

illetménynek megfelelő összeg.

- a) az e törvény, a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, közszolgálati, kormánytisztviselői és állami szolgálati jogviszonyban töltött időt,

- b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,

- d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt,

- e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

- f) az e törvény, a Kttv., a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt,

kell figyelembe venni.

#### 146. § [A céljuttatás]

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója – ide nem értve a helyettesítést – rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a kormánytisztviselő részére, amelynek teljesítése a feladatának ellátásából adódó munkaterhet jelentősen meghaladja.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésen túl célhoz köthető feladatot állapíthat meg más kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére, az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével. A céljuttatást a célhoz köthető feladatot tűző munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a kormánytisztviselő részére.

(3) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a tartós külszolgálaton lévő, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló és külképviselet által foglalkoztatott házastárs, a 103. § szerinti szakértői tevékenységet ellátó kormánytisztviselő, továbbá a kormánytisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amely alatt illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetében a kormánytisztviselőt a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani.

#### 148. § [Egyéb juttatások, támogatások]

(3) Az elhunyt kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatási szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy érdemtelenség jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. A közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit a kormányzati igazgatási szerv részben vagy egészben átvállalja.

#### 149. § [A lakhatási jellegű juttatások, támogatások]

- b) képzési, továbbképzési támogatás,

- c) nyelvtanulási támogatás.

(4) Nem köthető tanulmányi szerződés

- a) jogszabály vagy közszolgálati szabályzat alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá,

(5) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – a kormánytisztviselő által a kormányzati igazgatási szervnél kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

(7) Amennyiben a kormányzati igazgatási szerv a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormánytisztviselő mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól.

(8) Ha a támogatásban részesülő kormánytisztviselő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban az adott kormányzati igazgatási szervnél munkába, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a kormányzati igazgatási szerv követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

(9) Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(10) A tanulmányi szerződést mindkét fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna.

- a) a legalább egy gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében harminc nappal,

- b) a legalább három gyermeket háztartásában nevelő kormánytisztviselő esetében hatvan nappal

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

(3) A kormánytisztviselőnek gyermeke személyes gondozása érdekében – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.

(4) A kormánytisztviselőnek hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

#### 158. § [A kötelező részmunkaidő kikötése]

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt

- a) a kérelem szerinti időpontig, de

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a kormánytisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

#### 159. § [A cafetéria-juttatásra vonatkozó rendelkezések]

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a kormánytisztviselő és a gyermek közös háztartásban él.

(3) Az (1) bekezdés alapján a juttatás abban az évben jár utoljára, amikor a gyermek a 10. életévét betölti.

#### 160. § [Az otthoni munkavégzésre vonatkozó rendelkezések]

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezményre a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

(1) A család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából a kormánytisztviselő részére kérelemre, kamatmentesen, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt egy alkalommal a házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatásra a gyermek mindkét kormánytisztviselő szülője jogosult, ha a gyermekkel közös háztartásban él.

#### 162. § [Az iskolakezdési és gyermeknevelési támogatás]

(2) Az (1) bekezdés alapján az a kormánytisztviselő jogosult támogatásra, aki a tárgyév augusztus 1-jén kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, és aki a gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa.

(24) A kormányzati igazgatási szerv a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítását megalapozó illetményváltozást hajtott végre.

(26) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

(7) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(9) A kormányzati igazgatási szerv megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a kormánytisztviselő elismeri.

#### 168. § [A jogvita]

- a) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése,

- b) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás,

- c) a teljesítményértékelés,

- d) a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat,

- e) a kinevezés egyoldalú módosítása,

(10) A közszolgálati panaszt a Közszolgálati Döntőbizottság a beérkezéstől számított hatvan napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli. Ezt a határidőt indokolt esetben a Közszolgálati Döntőbizottság egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthatja.

(11) A Közszolgálati Döntőbizottság hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervnél keletkezett jogvitára terjed ki.

(14) A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.

### XXIII. Fejezet — AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS

#### 170. § [A kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(1) A kormánytisztviselők szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet és a kormányzati igazgatási szerv, illetve érdekképviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a kormánytisztviselők részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

(5) A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben résztvevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el.

#### 172. § [A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetés]

(3) A közszolgálati személyügyi nyilvántartásban a kormánytisztviselő 3. mellékletben meghatározott személyes adatait kell kezelni.

(5) A közszolgálati személyügyi nyilvántartásban a 3. mellékletben meghatározott személyes adat – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt kezelhető.

(1) A közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért, valamint az e törvényben előírt adatszolgáltatásokért – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a kormánytisztviselőt alkalmazó kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője felelős.

(3) A közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetve abból adatokat átvenni:

(5) A tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselő esetében a 3. mellékletben meghatározott adatokon túl a közszolgálati alapnyilvántartásban kell nyilvántartani a külképviselet megnevezését, a diplomáciai vagy konzuli rangot, valamint az átalány-költségtérítésre vonatkozó adatokat is.

#### 176. § [A központi közszolgálati nyilvántartás]

(1) A közszolgálati alapnyilvántartás adatairól és azok változásairól, továbbá a kormányzati igazgatási szerv szervezeti adatairól a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint a kormányzati igazgatási szervek adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás vezetését ellátó, közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter részére.

- a) az általa lefolytatott pályázati eljárás,

- b) a kompetencia vizsgálat,

- c) a toborzási adatbázis,

adatait.

(6) A pályázati eljárás lefolytatását követően – függetlenül annak eredményességétől – a személyügyi központ a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatokat egyéni azonosításra alkalmatlan módon statisztikai adatgyűjtés céljából tárolhatja. A pályázati eljárással kapcsolatos adatokat a személyügyi központ a pályázati eljárás lezárását követően törli a nyilvántartásából, kivéve, ha a pályázó adatai további kezeléséhez hozzájárul, abból a célból, hogy a későbbi pályázati lehetőségekről tájékoztatást kapjon, valamint bekerüljön a toborzási adatbázisba. A pályázati nyilvántartásból – kormányrendeletben meghatározott módon – személyazonosításra alkalmas adat csak a pályázatot kiíró kormányzati igazgatási szerv számára szolgáltatható.

#### 178. § [A személyügyi központ egyéb feladatai]

A személyügyi központ ellátja a kormánytisztviselők kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, teljesítményértékelési, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos módszertani támogatással összefüggő feladatokat.

- a) arcképét,

- b) közszolgálati alapnyilvántartási adatlapját,

- c) önéletrajzát,

- e) esküokmányát,

- f) kinevezését és annak módosítását,

- g) teljesítményértékelését,

- h) kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntető iratot,

- i) hatályban lévő fegyelmi büntetését kiszabó határozatot, valamint

együttesen kell tárolni (a továbbiakban együtt: személyi anyag).

(4) A személyi anyagot – kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak – a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

#### 180. § [A közszolgálati ellenőrzés]

(2) A Kormány a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter javaslatára évente meghatározhatja a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont szerveket (vizsgált szervek).

(3) A célvizsgálatot a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

- a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

- b) jogszabálysértés vagy célszerűtlen intézkedés esetén intézkedést kezdeményezni a kormányzati igazgatási szerv vezetőjénél vagy – vita esetén – annak felettes szervénél, valamint

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert – a megkereséstől számított harminc napon belül – tájékoztatni.

## ÖTÖDIK RÉSZ — A POLITIKAI SZOLGÁLATI JOGVISZONY

(1) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára – ha az Alaptörvény, valamint e törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

#### 182. § [A politikai felsővezetők összeférhetetlensége]

(1) A politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítvány kezelőszervezetében betöltött tagságot, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztséget – nem létesíthet, valamint az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.

(2) Az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető a politikai felsővezetői megbízatása megszűnését követő harminc napon belül az (1) bekezdés szerint vagyonnyilatkozatot tesz.

(1) Ha a politikai felsővezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, az arra alapot adó okok vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében folyatott vizsgálatát követően

(2) A köztársasági elnök az (1) bekezdés b) pontja szerinti kezdeményezés esetén a minisztert vagy az államtitkárt e megbízatása alól felmenti.

#### 186. § [Az adatnyilvánosság]

- c) ha a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek az ügyvezető miniszter esetében már nem állnak fenn,

- d) összeférhetetlensége kimondásával.

(3) Ha az ügyvezető miniszterrel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásáról.

(1) A kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

- a) a szolgálati jogviszony alanyaival,

- b) a Magyar Kormánytisztviselői Karban betöltött tagsággal,

(1) A kormánymegbízottat a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(2) Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható.

(3) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

#### 210. § [A kormánymegbízott illetménye és juttatásai]

(2) A kormánymegbízott a megbízatásának időtartama és a miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásáig tartó hatáskörgyakorlás időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

#### 216. § [A politikai tanácsadó illetménye és szabadsága]

(2) A tanácsadó az alapszabadságon felül hét munkanap pótszabadságra jogosult.

#### 217. § [A kabinetfőnök politikai szolgálati jogviszonyának tartalma]

(2) A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszter, az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az államtitkár gyakorolja.

#### 218. § [A kabinetfőnöki munkáltatói joggyakorlás]

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat a miniszter titkárságát vezető osztályvezető felett.

(2) Ha a biztosi jogviszonyban álló személy kinevezésére vonatkozó normatív határozatban vagy normatív utasításban a megbízatás keletkezésének vagy megszűnésének időpontja naptári napként van meghatározva, a biztosi jogviszonyban álló személy a megjelölt naptári nap kezdetén lép hivatalba, illetve megbízatása a megjelölt naptári nap végén szűnik meg.

## HETEDIK RÉSZ — A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ VEZETŐK

### XXXII. Fejezet — A SZAKMAI FELSŐVEZETŐ

#### 223. § [A közigazgatási államtitkárra és a helyettes államtitkárra alkalmazandó szabályok]

#### 224. § [A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezésére vonatkozó közös szabályok]

(1) Közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy kinevezhető, aki jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a feladat- és hatáskörének megfelelő szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

(2) A miniszterelnök a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár részére a szakmai felsővezetői tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a közigazgatási államtitkár vagy a helyettes államtitkár nevét, arcképmását és a betöltött tisztség megnevezését tartalmazza.

#### 225. § [A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár összeférhetetlenségére vonatkozó közös szabályok]

(3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt a közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkár a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

#### 226. § [A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár szabadságára vonatkozó szabályok]

(1) A közigazgatási államtitkárt, illetve a helyettes államtitkárt minden naptári évben 20 munkanap alapszabadság illeti meg, továbbá 15 munkanap vezetői pótszabadság igénybevételére jogosult.

#### 227. § [A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár fegyelmi büntetései]

(1) A minisztérium közigazgatási államtitkárát e tisztségéből a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát e tisztségéből a köztársasági elnök menti fel a miniszterelnök javaslatára. A felmentést nem kell megindokolni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartamokhoz a közigazgatási államtitkári tisztséget megelőzően folyamatosan betöltött politikai felsővezetői, helyettes államtitkári tisztség időtartamát – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új tisztséggel összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – hozzá kell számítani.

#### 234. § [A helyettes államtitkár kinevezése]

(2) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján terjeszti javaslatát a miniszterelnök elé. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően – közvetlenül terjeszti javaslatát a miniszterelnök elé.

#### 236. § [A helyettes államtitkár jogviszonyának megszűnése]

(2) A helyettes államtitkár kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a miniszterelnök határozata alapján a közigazgatási államtitkár teszi meg.

#### 237. § [A helyettes államtitkár összeférhetetlensége]

#### 238. § [A hivatalvesztés megállapításának szabályai a helyettes államtitkár esetében]

#### 241. § [A kormányzati főhivatal vezetője és helyettese]

#### 242. § [A kormányzati főhivatal vezetőjének kinevezése]

(1) A kormányzati főhivatal vezetőjének helyettesét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati főhivatal vezetőjének javaslatára a kormányzati főhivatalt felügyelő miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) Ha a kormányzati főhivatal felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

#### 245. § [A központi hivatal vezetőjére és helyettesére alkalmazandó szabály]

#### 246. § [A központi hivatal vezetőjének kinevezése]

(3) Ha a központi hivatalt a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítja, a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

#### 247. § [A központi hivatal vezetőjének és a helyettesének javadalmazása]

#### 248. § [A főigazgatóra alkalmazandó szabály, a főigazgató kinevezése]

(2) A kormányhivatal hivatali szervezetét vezető főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.

#### 250. § [A főigazgató illetménye és egyéb juttatásai]

### XXXIII. Fejezet — A SZAKMAI VEZETŐ

#### 251. § [Az igazgató kinevezése]

(1) Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A főigazgatói álláshely betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén az igazgató kinevezéséről a kormánymegbízott dönt.

#### 253. § [Az igazgató illetménye és egyéb juttatásai]

#### 254. § [A hivatalvezetőre alkalmazandó szabályok]

#### 259. § [A hivatalvezető illetménye]

#### 260. § [A hivatalvezető-helyettes kinevezése]

#### 262. § [A hivatalvezető-helyettes illetménye]

#### 263. § [A főosztályvezető és az osztályvezető kinevezése]

(3) A főosztályvezetői és az osztályvezetői álláshely betöltéséhez szükséges feltételeket kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az osztályvezető az 1. mellékletben meghatározott osztályvezetői álláshely szerinti illetményre jogosult, amelynek összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.

### XXXV. Fejezet — A KORMÁNYZATI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

#### 270. § [A szolgálati elismerés és a végkielégítés]

(1) A szolgálati elismerés mértéke

(2) A végkielégítés összege huszonöt év szolgálati jogviszonyban töltött idő után tízhavi illetménynek megfelelő összeg.

#### 277. § [A kormányhivatalok közötti kirendelés]

(2) A kirendelés a kormányhivatalok közötti megállapodás alapján, a 99. és 100. § megfelelő alkalmazásával történik azzal, hogy

- a) az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel,

(3) A kormányhivatalok közötti kirendelés során az alapvető munkáltatói jogokat a kirendelő hivatali szervezetének vezetője és a kirendelés helye szerinti kormányhivatal az alábbiak szerint gyakorolja:

- b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult,

- c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(6) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 71–76. §-a, 82–84. §-a, 158. § (1) és (3) bekezdése, valamint 159. §-a nem alkalmazható. Esetükben e törvény 110. §-át, 116. §-át és 137. §-át kell alkalmazni.

#### 279. § [A munkaviszony létrehozása]

(1) A kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátására – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – munkaviszony is létesíthető.

(2) A kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony keretében ellátható feladatokat a kormányzati igazgatási szerv szabályzata határozza meg.

(3) Munkaviszony bármely, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshelyállományból a kormányzati igazgatási szerv számára a Kormány által betölteni engedélyezett álláshelyen létrehozható, függetlenül annak besorolásától.

(6) A munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, az álláshelyre megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. Nem létesíthető kormányzati igazgatási szervnél munkaviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezet), igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.

## TIZEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

#### 280. § [Értelmező rendelkezések]

- 10. gyermekét egyedül nevelő kormánytisztviselő: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él és nincs élettársa;

- 11. hét: a naptári hét vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik;

- 12. heti pihenő- vagy munkaszüneti nap: a munkanap fogalma megfelelően irányadó a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap meghatározása tekintetében is, azzal, hogy a hét óra és huszonkét óra közötti időtartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni;

- 14. kompetenciavizsgálat: a pályázóval szemben a különböző álláshelyekre előírt követelmények és a pályázó tényleges készségeinek és képességeinek összevetése, munkaalkalmasságának felmérése, amely során személyes interjú, alkalmassági teszt, értékelő központ alkalmazható;

- 16. közigazgatási szerv: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv és a kormányzati igazgatási szerv;

- 17. kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a kormánytisztviselőnek jogszabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is;

- 18. közigazgatási gyakorlat: a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél kormánytisztviselői jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, államigazgatási munkaviszonyban töltött idő, tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél szerzett gyakorlat;

- d) a nevelőszülő és a helyettes szülő;

- 34. további jogviszony: különösen a közszolgálati jogviszony, a fennálló kormányzati szolgálati jogviszony esetén másik kormányzati szolgálati jogviszony, a munkaviszony, a politikai szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszony, ügyészségi, hivatásos (szerződéses) szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, bedolgozói munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység, valamint a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony.

(3) E törvény alkalmazásában a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

- a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

- 1. határozza meg a miniszter, az államtitkár, a kormánymegbízott, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a miniszteri biztos, a kormányzati főhivatal vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a központi hivatal vezetője juttatásait;

- 3. irányítási jogkörrel ruházza fel a kormánybiztost.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- 1. a kormányzati igazgatási szervek alaplétszáma megállapításának és felülvizsgálatának szabályait;

- 2. a központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos eljárási szabályokat, a központosított álláshely-állományba tartozó álláshely igénylésének és az igény elbírálásának rendjét, valamint az álláshely központosított álláshely-állományba történő visszahelyezésének rendjét;

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

- 1. az e törvény hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyokkal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait;

- 2. az álláshellyel kapcsolatosan a munkáltatói jogkör gyakorlója által megállapítható szakmai és képesítési követelmények meghatározásának szempontjait és kereteit;

- 3. a főosztályvezetői és az osztályvezetői álláshely betöltéséhez szükséges feltételeket;

- 5. az ösztöndíjas jogviszony részletes szabályait;

- 6. a 149. § (2) bekezdése szerinti kezességvállalás részletszabályait;

- 7. a kormánytisztviselő részére nyújtható szociális jellegű támogatásra vonatkozó részletes szabályokat;

- 9. a közszolgálati szabályzat tartalmára vonatkozó szabályokat;

- 10. a kiválasztásra, a toborzási adatbázisra, továbbá az önéletrajz tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat;

- 11. pártfogó felügyelői feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek belépési igazolványához szükséges adatok körét;

- 12. belföldi kiküldetésen lévő kormánytisztviselő többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó részletes szabályokat;

- 13. a kormánytisztviselő ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetésére vonatkozó részletes szabályokat;

- 14. az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban, illetve a nemzetközi szervezeteknél foglalkoztatott szakértőként résztvevő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára és köztisztviselő közszolgálati jogviszonyára, sajátos jogállására vonatkozó részletes szabályokat;

- 16. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően a kormánytisztviselők tekintetében a garantált bérminimum összegét és hatályát;

- 17. a távmunkavégzésre és az otthoni munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat;

- 18. a kormánytisztviselő elismerésben való részesítésének feltételeit és az elismeréssel járó juttatás e törvényben meg nem határozott mértékét;

- 19. a teljesítményértékelésre vonatkozó részletes szabályokat;

- 21. a kormányzati igazgatási szünet időszakát;

- 22. a Közszolgálati Döntőbizottság szervezetére és eljárására, határozatára, működését támogató szervezetre, eljárási határidőkre, valamint a Közszolgálati Döntőbizottság jogállására, juttatásaira, továbbá a Közszolgálati Döntőbizottság tagjának összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat;

- 25. a céljuttatásra vonatkozó részletes szabályokat;

- 26. a fegyelmi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

- 1. a munkáltatói jogkör gyakorlóját;

- 2. a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervet,

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szerv és a személyügyi központ feladatait ellátó kormányzati igazgatási szerv részletes feladat- és hatáskörét, valamint a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervnek a Kormány munkáltatói feladatai ellátásában való közreműködésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(10) Felhatalmazást kap a kormányhivatal irányítására rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben határozza meg a kormányablakok és az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit.

(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 289. § szerinti szabadságmegváltás eljárásrendjét és kifizetésének szabályait.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 286. § (5) bekezdése szerinti jövedelem számításának módját.

#### 282. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2019. január 1-jén lép hatályba.

(5) A Kormány dönt a (3) bekezdés szerinti javaslatról és az elfogadott javaslatok figyelembevételével jóváhagyja a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámába tartozó álláshelyek (2) bekezdés szerinti besorolását.

#### 285. § [Átmeneti rendelkezés a jogviszonyok átalakulásához]

(2) Ha jogszabály

az irányadóak.

(3) Ha jogszabály

az irányadóak.

(6) Ahol jogszabály kormányzati főhivatal vagy központi hivatal vezetőjének illetménye tekintetében az államtitkárra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, a 244. § (1) bekezdésében, illetve a 247. § (1) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

#### 292. §

(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti helyettes államtitkári illetmény alatt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 2019. július 1-jéig a helyettes államtitkár Kttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti illetményét kell érteni.

#### 298. §

#### 299. §

| 7. | helyettes államtitkár | 1 300 000 Ft | 1 650 000 Ft |

| 8. | közigazgatási államtitkár | 1 500 000 Ft | 1 900 000 Ft |

| | A) | B) | C) |

| --- | --- | --- | --- |

### 2. melléklet a 2018. évi CXXV. törvényhez

### 3. melléklet a 2018. évi CXXV. törvényhez

A KÖZSZOLGÁLATI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖRE

6. társadalombiztosítási azonosító jele

II.

1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

5. közigazgatási szakvizsga adatai

7. esküokmány száma, kelte

9. az alkalmassági vizsgálat eredményének adatai

10. hatósági ellenőrzés végzésére vonatkozó igazolvány adata

12. munkaidőre, rendkívüli munkaidőre, ügyeletre, készenlétre, egyéb munkaidőre, munkavégzésre vonatkozó információk, adatok (távmunka, otthoni munkavégzés időpontja, helye)

14. teljesítményértékelések információi

16. érdemek elismerésére vonatkozó információk (írásbeli dicséret, miniszteri elismerés, teljesítmény elismerés, motivációs elismerés, álláshelyi elismerés, szolgálati elismerés)

23. versenytilalmi korlátozásra vonatkozó információk

25. kártérítés, fegyelmi felelősségre vonatkozó adatok

27. vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre vonatkozó adatok

29. tárgyi ellátmány adatai (gépkocsi, számítógép stb.)

4. állampolgárság

II.

1. szakmai tapasztalat