2018. évi CXIX. törvény
egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása¶
1. §
2. §
2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása¶
3. §
4. §
5. §
6. §
7. §
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása¶
16. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék havi összege)
„g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,”
(2) A Cst. 11. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék havi összege)
„j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.”
17. § A Cst. 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. § alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,]
„b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy”
18. § A Cst. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.”
19. § A Cst. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)
„b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;”
20. § (1) A Cst. 43. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.”
(2) A Cst. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti,
b) a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és
c) a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.”
(3) A Cst. 43. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegére a magánszemély kérelme alapján a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból részletfizetést engedélyezhet vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) adhat.
(8) Fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(9) A központi családtámogatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.”
21. § A Cst.
- a) 21/A. § (1) bekezdésében a „munkavégzés” szövegrész helyébe a „munkavégzés kizárólag” szöveg,
- b) 24. §-ában a „munkavégzés” szövegrész helyébe a „munkavégzés kizárólag az” szöveg,
- c) 25. § (3) bekezdésében az „a (2a) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában” szövegrész helyébe az „a (2a) és e bekezdés, valamint a 26. § (2) bekezdése alkalmazásában” szöveg,
- d) 26. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási támogatás” szövegrész helyébe a „gyermeknevelési támogatás” szöveg,
- e) 38. § (1) bekezdésében és 41. § (3) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
- f) 42. § (2) bekezdésében a „három” szövegrészek helyébe az „öt” szöveg,
- g) 45. § (5) bekezdésében az „igényelbíráló szerv” szövegrész helyébe az „igényelbíráló szerv, valamint a központi családtámogatási szerv” szöveg, az „adatszolgáltatási” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a Cst.
- a) 44. § (3) bekezdése,
- b) 50. § (5) bekezdése.
4. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása¶
23. §
5. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása¶
24. §
6. Záró rendelkezések¶
25. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 3. alcím 2019. január 1-jén lép hatályba.
26. § E törvény 24. §-a az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet VIII. melléklet 11. cikkének való megfelelést szolgálja.