2018. évi CXI. törvény — mi változott? 2019. január 16.

52. § (1) Az Éltv. 60. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)

„d) engedélyköteles terméket engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, nyilvántartásba vétel nélkül vagy a nyilvántartásba vételtől eltérően, illetve a tevékenységhez előírt képesítés és azt igazoló hatósági engedély nélkül forgalomba hoz, hirdet, nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál;”

(2) Az Éltv. 60. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)

„q) a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatára jogosultként nem megfelelő műszaki állapotú gépet permetezésre alkalmasnak minősít.”

129. § (1) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)

„a) a halgazdálkodási terv benyújtására vonatkozó, vagy a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetést tartalmazó döntésében történő felhívás ellenére nem tesz eleget;”

(2) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)

„c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, vagy ha az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre sor került;”

(3) A Hhvtv. 66. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha)

„e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének hiánypótló felszólításra sem tesz eleget;”

(4) A Hhvtv. 66. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha a halőrzéssel, a haltelepítéssel, a halállomány védelmével kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza, illetve az arra egyébként jogosult személy horgászatát akadályozza.

(4) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre, aki halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat, ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül, továbbá a jogosulatlan haltelepítést.”

(5) A Hhvtv. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.”

130. § (1) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő r)–v) ponttal egészül ki:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

„r) a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott hatályos halgazdálkodási tervben meghatározott – az adott halgazdálkodási vízterület specifikus adottságainak megfelelően kialakított – helyi horgászrendi előírásokat megsértő,

s) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halat telepítő,

t) a 34. §-ban foglalt kötelezettséget megszegő,

u) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre területi jegyet kiadó, ott horgászatot engedélyező, vagy onnan térítés nélkül vagy térítésért őshonos halfaj elvitelét engedélyező,

v) a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő”

(személlyel szemben.)

(2) A Hhvtv. 67. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A halgazdálkodási hatóság az általa kiszabott halvédelmi bírság fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében a halvédelmi bírság megfizetésére kötelezett részére fizetési halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezhet, amennyiben a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt fizetési könnyítést kérelmez, továbbá a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(7) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.”