2017. évi XCV. törvény — mi változott? 2017. július 13.

4. § (1) Az Szt. 58/A. § (2b) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)

„f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott szociális szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) és az általa nyújtott szociális szolgáltatás, valamint az ehhez tartozó ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató esetén.”

(3) Az Szt. 58/A. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés – ide nem értve az ellátási területet nem érintő szétválás, egyesítés vagy átcsoportosítás esetében a (2c) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontját – nem alkalmazható, a befogadásra a (2d) vagy a (2f) bekezdésben foglaltak alapján kerülhet sor.”

(4) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2k) bekezdéssel egészül ki:

„(2k) A (2f) bekezdésben foglaltak alapján kérhető az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményre vonatkozó, 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján a szolgáltatói nyilvántartásban emelt szintű férőhelyként befogadott férőhelyeknek az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító befogadása.”

5. § Az Szt. 65/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a –10 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, tartósan 27 °C feletti napi középhőmérséklet vagy egyéb időjárási körülmények esetén a meteorológiai szolgálat második szintű veszélyjelzése esetén a regionális diszpécserközpontokon keresztül vörös kód figyelmeztetést ad ki, amelynek ideje alatt a bentlakásos intézmények – a diszpécserközpont előzetes jelzése alapján – a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett ellátási formájuktól, ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül kötelesek az intézménybe érkező hajléktalan személynek élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét biztosítani. Az ellátás ideje alatt intézményi jogviszony nem jön létre. A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Szociális Ágazati Portálon a vörös kód ideje alatt alkalmazandó eljárásrendet tesz közzé.”

8. § Az Szt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § A fogyatékos személyek rehabilitációs intézményébe, illetve a fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonába történő bekerülés feltétele a 70. § (5) bekezdése szerinti alapvizsgálat elvégzése.”

9. § Az Szt. 113/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt)

„a) a fogyatékos személyek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó intézményében vagy a fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában elhelyezett, BNO 10 kódkönyv F diagnóziskóddal rendelkező ellátottak,”

10. § Az Szt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

„139/A. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvénnyel megállapított 34. § (2) bekezdés h) pontját a 2018. január 1-jén és azt követően benyújtott aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelmek alapján megállapított jogosultságok esetében kell alkalmazni.

(2) Ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi XCV. törvénnyel megállapított 58/A. § (2k) bekezdése alapján az emelt szintű férőhelyet az adott intézménytípusra a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, általános szabályok szerinti támogatásra jogosító férőhelyként fogadják be, az ilyen férőhelyen ellátott személy gondozási szükségletét nem kell megvizsgálni és azt fennállónak kell tekinteni az ellátás teljes időtartama alatt, valamint számára továbbra is az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülmények és szolgáltatások nyújtására kötött megállapodás szerinti elhelyezést és ellátást kell biztosítani.”

11. § (1) Az Szt.

- a) 4. § (1c) bekezdésében az „egészségbiztosítási” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szöveg,

- b) 24/B. §-ában a „szolgálatnak” szövegrész helyébe a „szolgálatnak és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek” szöveg,

- c) 58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában a „fenntartott” szövegrész helyébe a „fenntartott vagy általa a 91. § (3) bekezdése alapján más fenntartónak átadott” szöveg,

- d) 58/A. § (2f) bekezdésében a „tekintettel kérik, és a fenntartóváltás” szövegrész helyébe a „vagy fenntartók közötti szolgáltatás, ellátotti létszám, férőhelyszám vagy feladatmutató átadásra tekintettel kérik, és a fenntartóváltás vagy átadás” szöveg,

- e) 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre kijelölt” szöveg

lép.

12. § (1) Hatályát veszti az Szt.

- a) 58/A. § (2c) bekezdés a) pontja,

- b) 58/A. § (2h) bekezdésében az „és fejlesztő foglalkoztatás” szövegrész,

- c) 99/D. § (2) bekezdésében az „a befogadás,” szövegrész,

- d) 112. § (3) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredménye szerint” szövegrész,

- e) 112. § (6) bekezdésében az „a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve a felülvizsgálat eredményének figyelembevételével” szövegrész.

14. § A Gyvt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermekjogi képviselő jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának – ideértve a nevelőszülőt is – jelenléte nélkül találkozni. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”

19. § A Gyvt. 86. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gyermekvédelmi gyám jogosult az általa kezdeményezett időpontban a gyermekkel személyesen, a gyermekvédelmi szolgáltató vezetőjének, illetve munkatársának – ideértve a nevelőszülőt is – jelenléte nélkül találkozni. A gyermekvédelmi gyám az időpont megválasztásakor figyelemmel van a gyermek kötelező elfoglaltságára. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekvédelmi gyám zavartalan kapcsolattartásának körülményeit.”

22. § (1) A Gyvt. 145. § (2b) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha)

„c) a szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből finanszírozott.”

(2) A Gyvt. 145. § (2c) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni)

„a) a bölcsődei ellátásra a megszervezésére köteles települési önkormányzattal kötött ellátási szerződéssel rendelkező nem állami, egyházi fenntartót.”

(4) A Gyvt. 145. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2g) A gyermekek átmeneti otthonára és a családok átmeneti otthonára a (2a)–(2f) bekezdés szabályai helyett az Szt. 58/A. § (2a)–(2f) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a családok átmeneti otthona keretében létrehozott külső férőhelyek esetében a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár.”

23. § A Gyvt. a következő 184. §-sal egészül ki:

„184. § (1) Ha a családok átmeneti otthonának fenntartója az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondatában foglaltak szerint legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban vagy családi házban – a szolgáltatói nyilvántartásba 2017. november 15-én bejegyzett – telephelyet működtet, 2017. november 30-áig kérelmezheti, hogy e telephelye 2018. január 1-jétől ne külső férőhelyként, hanem – kormányrendeletben foglaltak szerint – valamely általa fenntartott, a szolgáltatói nyilvántartásba székhelyként vagy telephelyként bejegyzett családok átmeneti otthonának részeként legyen bejegyezve. Az e bekezdés alapján bejegyzett férőhelyekre a 2018. január 1-jén hatályos 51. § (2) bekezdése szerinti férőhelykorlát nem vonatkozik.

(2) Ha a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztja, vagy az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. november 15-ét követően jegyezték be a szolgáltatói nyilvántartásba, a legfeljebb tizenegy férőhelyes lakásban vagy családi házban működtetett férőhelyeket hivatalból külső férőhelyként kell bejegyezni a szolgáltatói nyilvántartásba.

(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti adatmódosítással egyidejűleg az 51. § (2) bekezdés 2017. november 15-én hatályos második mondata szerinti telephelyet 2017. december 31-ével hivatalból törölni kell a szolgáltatói nyilvántartásból.”

24. § (1) A Gyvt.

- a) 29. § (3) bekezdésében az „a „szerinti” szövegrész helyébe a „szerinti vagy az erre kijelölt” szöveg,

- b) 51. § (2) bekezdésében a „tizenkét férőhelyes” szövegrész helyébe a „tizenegy férőhelyes” szöveg

lép.

27. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.”

(2) Az Nkt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.”

29. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam támogatja az Alapítvány működését és az Alapítvány Erzsébet-program végrehajtásához szükséges közfeladatainak ellátását. A támogatás mértékét és feltételeit az állam és az Alapítvány között 2017-től kezdődően ötéves időszakonként megújítandó megállapodás határozza meg.”