Be. — mi változott? 2026. február 21.

A 2026. február 15. és 2026. február 21. között hatályba lépett módosítások. 26 sor került be, 26 sor került ki.

← Előző módosítás (2026. február 15.)Következő módosítás (2026. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 3364 változatlan sor ⋯

(2) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is alkalmazhatók:

- a) az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény,

- b) a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülésének a hiányában, a tudatmódosító anyaggal visszaélés, a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,

- b) a kábítószer-prekurzorral visszaélés, a gyógyszerhamisítás, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása,

- c) a szexuális visszaélés, a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekpornográfia,

- d) a környezetkárosítás, a természetkárosítás, az orvvadászat, a tiltott állatviadal szervezése, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése,

- e) a zártörés kivételével az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- g) a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény, a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása, a tiltott szerencsejáték szervezése,

- h) a bennfentes kereskedelem és a tiltott piacbefolyásolás.

(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített adattal visszaélés, a vesztegetés, a hivatali visszaélés, a közfeladati helyzettel visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók.

(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a Btk. 178. § (6) bekezdése szerinti kábítószer birtoklása a Btk. 180. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülésének a hiányában, a tudatmódosító anyaggal visszaélés, valamint a szándékosan elkövetett minősített adattal visszaélés, a vesztegetés, a hivatali visszaélés, a közfeladati helyzettel visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók.

(4) Ha a Btk. a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmények előkészülete miatt indult büntetőeljárásban is alkalmazhatók.

⋯ 224 változatlan sor ⋯

253. § (1) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában kizárólag a más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények; az emberrablás; az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. XXIV. Fejezete szerinti állam elleni bűncselekmény; a terrorcselekmény; a terrorizmus finanszírozása; vagy a szándékosan elkövetett közveszély okozása bizonyítására használható fel, ha

- a) az eszköz alkalmazásának e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak,

- b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi, és

- b) a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően harminc napon belül az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az előkészítő eljárás vagy a nyomozás megindításáról, illetve a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználásáról rendelkezik, illetve azt kezdeményezi, és

- c) a bíróság a (4) bekezdés alapján engedélyezi az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában a leplezett eszköz alkalmazása eredményének a felhasználását.

(2) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az (1) bekezdés b) pontja szerinti előkészítő eljárás vagy nyomozás megindítását vagy a már folyamatban lévő büntetőeljárásban való felhasználását követő három munkanapon belül kezdeményezi az ügyészségnél a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését. Az ügyészség a kezdeményezéstől számított hetvenkét órán belül indítványozza a bíróságnál a leplezett eszköz alkalmazása eredménye felhasználásának az engedélyezését.

⋯ 77 változatlan sor ⋯

259. § (1) Az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján végzett, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha

- a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának helye lehet,

- b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően nyolc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

- b) a titkos információgyűjtést folytató szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően harminc napon belül kezdeményezte a büntetőeljárás megindítását.

(2) Ha a titkos információgyűjtést nem maga a titkos információgyűjtést végző szerv hajtotta végre, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a titkos információgyűjtésnek az (1) bekezdés szerint felhasználni kívánt eredményét tartalmazó adathordozó, irat vagy annak kivonata a titkos információgyűjtést folytató szervhez megérkezett.

⋯ 1232 változatlan sor ⋯

335. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozása és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.

(2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét akkor lehet elrendelni, ha az eljárás olyan bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény megszakítása érdekében szükséges.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

⋯ 277 változatlan sor ⋯

(4) A Btk. 91. § (3) bekezdése estén a nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét a Btk. 91. § (1) bekezdése alapján felemelt büntetési tétel szerint kell megállapítani.

(5) A nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(5) A nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét az ügyészség legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.

(6) A nyomozás (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidejét a felettes ügyész legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az eljárás elhúzódását az eredményezte, hogy

(6) A nyomozás (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidejét a felettes ügyészség legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az eljárás elhúzódását az eredményezte, hogy

- a) külföldi állam területét érintő eljárási cselekmény elvégzésére került sor,

- b) a bűncselekményt információs rendszer felhasználásával követték el, és ezzel kapcsolatban különleges szakértelem igénybe vétele volt szükséges,

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- e) gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött,

- f) a gyanúsított által a nyomozás ügyiratainak teljes körű megismerését követően előterjesztett indítvány végrehajtása érdekében szükséges, és ahhoz a gyanúsított hozzájárul.

(7) Több bűncselekmény miatt vagy több gyanúsított ellen folyamatban lévő eljárásban az (5) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított vagy a cselekmény vonatkozásában az eljárás elkülönítésének nincs helye, vagy az az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.

(7) A nyomozási határidő számítását több gyanúsított esetén minden gyanúsított tekintetében önállóan kell elvégezni. A nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét a gyanúsítottal a gyanúsításban közölt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének figyelembe vételével kell kiszámítani.

(8) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyanúsított egy évet meghaladó letartóztatásban van.

⋯ 3398 változatlan sor ⋯

- a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,

- b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,

- c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,

- d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,

- d) a bíróság eljárási cselekményét olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,

- e) a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)–d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)–b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,

- f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,

- g) az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy

⋯ 706 változatlan sor ⋯

(2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság

- a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését,

- b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe,

- c) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy

- d) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát.

- b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést,

- c) a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe,

- d) a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy

- e) a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát.

(3) A Kúria az (1) és a (2) bekezdés szerint járhat el, ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján került sor.

(4) A Kúria a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.

663. § (1) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha

- a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,

⋯ 295 változatlan sor ⋯

(2) Ha a fiatalkorúval szemben öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban nyomozás, annak határideje a gyanúsítotti kihallgatástól számított két éven túl nem hosszabbítható meg.

(3) Több terhelt esetén, ha a felnőtt korú terhelt ügyének a fiatalkorú ügyétől való elkülönítése kizárt, akkor az ügyben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt a 351. § (5) bekezdésben meghatározott esetben

- a) az ügyész legfeljebb hat hónappal,

- b) a felettes ügyész további hat hónappal

- a) az ügyészség legfeljebb hat hónappal,

- b) a felettes ügyészség további hat hónappal

meghosszabbíthatja.

⋯ 2440 változatlan sor ⋯

- c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,

- d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.

(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.

(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell átszámítani, majd össze kell számítani az így megállapítható tartamot.

(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(5) Ha a kártalanítást a 845. § (2) bekezdés a), b) vagy d) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, nem jár kártalanítás, ha utóbb rendkívüli jogorvoslat során olyan jogerős ügydöntő határozatot hoznak a terhelttel szemben, amely miatt a kártalanítás a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint nem jár.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az állam visszaköveteli.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott esetben a már kifizetett kártalanítást az állam visszaköveteli. Az állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter jár el.

(7) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetekben a végrehajtandó szabadságvesztés vagy a kiszabott büntetés tekintetében kártalanításnak a 844. § vagy a 845. § alapján helye lehet. Ilyen esetben, ha kártalanítást kell fizetni, a korábban kifizetett kártalanítási összeget be kell számítani.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

- a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

- b) polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartás,

- c) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

- d) fogvatartottak nyilvántartása.

(3) A kártalanítási eljárásban a büntetőügyben eljárt bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) A bíróság az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet annak beérkezését követő egy hónapon belül, érdemi vizsgálat nélkül a büntetőeljárás ügyirataival együtt az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Amennyiben az ügyiratok megküldése terjedelmi vagy egyéb okból nem teljesíthető, a bíróság az eljárást megszüntető határozatot, az ügydöntő határozatokat, a kényszerintézkedésről szóló határozatokat, a kártalanítást igénylő kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket, illetve az egyéb, a kártalanítási igény elbírálása szempontjából lényeges ügyiratokat küldi meg.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelem hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 845. §-ban meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kérelemnek és az ügy iratainak hozzá való beérkezésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a 845. §-ban meghatározottak alapján a kártalanítási igény megalapozott-e, illetve, hogy nem áll-e fenn kártalanítást kizáró ok. Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem megalapozott, megállapítja a szabadság alaptalan korlátozásáért, illetve elvonásáért járó, kormányrendeletben meghatározottak szerint számított kártalanítási összeget és erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza azt is, hogy a kártalanítási összeg elfogadása esetén az egyszerűsített kártalanítási eljárás írásbeli megállapodással zárul.

(5) Ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, erről a kártalanítást igénylőt írásban tájékoztatja.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(8) A kártalanítási összeget a megállapodás írásbeli megkötését követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

852. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem elfogadhatatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 853–854. §-a szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

852. § (1) Ha az egyszerűsített kártalanítási eljárás során a kérelem benyújtását követő öt hónapon belül megállapodás nem jön létre, vagy az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a kérelem nem megalapozott, a kártalanítást igénylő a határidő lejártát, illetve a kérelem megalapozatlanságáról való tájékoztatást követő két hónapon belül a 853–854. §-a szerinti kártalanítási pert indíthat. Ez a határidő jogvesztő.

(2) A kártalanítási per (1) bekezdés szerinti megindítása esetén a kártalanítást igénylő a keresetlevelet a kártalanítási perre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjeszti elő.

⋯ 304 változatlan sor ⋯

(2) Ha a korábbi jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás korábbi jogszabály szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének lejártakor kell a nyomozás ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról intézkedni.

(2a) A 2025. szeptember 1. napján folyamatban levő büntetőeljárásban a nyomozási határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

(2a) A 2025. szeptember 1. napját megelőzően indult büntetőeljárásban a nyomozási határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.

(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően,

- a) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően nem hosszabbította meg a nyomozás határidejét, akkor a 351. § (4) és (6) bekezdésének az alkalmazásának van helye,

- b) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően már meghosszabbította a nyomozás határidejét akkor a 351. § (5) és (7) bekezdésének az alkalmazásának van helye.

- a) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően nem hosszabbította meg a nyomozás határidejét, akkor a 351. § (5) bekezdésének az alkalmazásának van helye,

- b) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően már meghosszabbította a nyomozás határidejét akkor a 351. § (6) és (8) bekezdésének az alkalmazásának van helye.

(2c) Több terhelt esetén, ha a felnőtt korú terhelt ügyének a fiatalkorú ügyétől való elkülönítése kizárt, a 2025. szeptember 1. napját megelőzően indult büntetőeljárásban a 687. § (3) bekezdés alkalmazásának van helye.

(3) E törvénynek a magánindítvány előterjesztésének határidejére vonatkozó szabályát e törvény hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények esetében kell alkalmazni.

(4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt feljelentés kiegészítése során a nyomozó hatóság eljárási cselekményeket végez, a nyomozó hatóság a hatálybalépéstől számított három napon belül feljegyzést készít, és e törvény rendelkezései szerint a feljelentést átteszi, elutasítja, vagy a nyomozást elrendeli.

⋯ 118 változatlan sor ⋯