Be. — mi változott? 2026. január 1.

(4) A nyilvánosság tájékoztatására, illetve a büntetőeljárásról történő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem érintik a tárgyalás nyilvánosságára és a tárgyalás telekommunikációs eszköz útján történő nyomon követésére vonatkozó szabályok alkalmazását.

- a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

- b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

- c) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik és a távollévő terhelttel szemben a CI. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye vagy

- d) az elkövető külföldön ismert helyen tartózkodik és a CII. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye.

- a)

### LXXI/A. Fejezet — HALLGATÓSÁG ONLINE JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON

438/A. § (1) Ha annak a technikai feltételei fennállnak, a hallgatóság számára a nyilvános tárgyalás nyomon követése jogszabályban meghatározottak szerint, a bíróság által biztosított telekommunikációs eszköz útján is megvalósulhat (a továbbiakban: online hallgatóság).

(2) A tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.

(3) A tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követése esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz – a használt telekommunikációs eszközzel felvételt kell rögzíteni.

438/B. § (1) Az online hallgatóság létszáma legfeljebb száz személy lehet.

(2) Az online hallgatóságnak a nyilvános tárgyalás nyomon követéséhez regisztrálnia kell. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.

(3) A nyilvános tárgyaláson online hallgatóságként az első száz eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.

(4) A regisztráció eredménytelen, ha a jelentkező kifejezett nyilatkozatával nem fogadja el az online hallgatóságra vonatkozó szabályokat, valamint nem nyilatkozik arról, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást megismerte.

438/C. § (1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.

(2) Az oktató felel azért, hogy online hallgatóságként, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén

- a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint

- b) ne legyen jelen olyan személy, akit online hallgatóként – az oktató tudomásával – a bíróság kizárt.

438/D. § Az online hallgató a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatót előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.

438/E. § (1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:

- a) viselt neve,

- b) születési neve,

- c) születési helye,

- d) születési ideje,

- e) anyja neve,

- f) lakcíme, valamint

- g) arcképmása.

(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot az online hallgatóként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.

(4) Az online hallgató eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint a bíróság az eljárás tárgyát képező ügyirat selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.

(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait a bíróság zártan kezeli.

438/F. § (1) Nincs helye a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének,

- a) nemi élet szabadsága vagy nem erkölcs elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban,

- b) gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban,

- c) ha az különleges bánásmódot igénylő személy kímélete vagy védelme érdekében szükséges,

- d) ha védett adat védelme más módon nem biztosítható,

- e) ha az eljárás adatai alapján feltételezhető, hogy a hallgatóság online jelenlétének biztosítása a bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné,

- f) ha az más büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti, valamint

- g) ha a tárgyaláson jelen lévő vádlottak vagy más, büntetőeljárásban részt vevő személyek jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjának kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.

(2) A bíróság kizárja az online hallgatóság azon tagját,

- a) akinek a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította,

- b) aki a tárgyaláson hallgatóságként nem vehet részt, valamint

- c) aki a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályokat megszegi.

438/G. § (1) Ha a tárgyalást online hallgatóság nyomon követi, akkor a bíróság a tárgyalás megnyitását követően tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy

- a) a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésére kerül sor,

- b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint

- c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően az ügyész, a terhelt és a védő, valamint a tárgyaláson jelen lévő személyek indítványra az online hallgatók viselt és születési nevét, valamint arcképmását – erre irányuló indítvány alapján – megismerhetik és indítványt tehetnek a hallgatóság online jelenlétének, illetve az online hallgatók kizárására.

- i) azt, hogy hallgatóság jelen van-e vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e.

- a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és a távollevő terhelttel szemben a CI. vagy a CII. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye,

- g) az alapügyet a CI. Fejezet szerint fejezték be, vagy

- h) az alapügyet a CII. Fejezet szerint fejezték be és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor.

(6) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a perújítás lefolytatása kötelező, ha a terhelt Magyarországon tartózkodik.

(7) A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt

- a) magyarországi tényleges tartózkodási helyét a bírósággal közölte,

- b) a terheltet Magyarországon elfogták, vagy

- c) a terheltet Magyarországra szállították.

(2) A 637. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt vagy a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.

(6) Az alaptalan, illetve a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bíróság a perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha

- a) az indítványozó, illetve a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált vagy

- b) a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt tényleges magyarországi tartózkodási helye megszűnt vagy elérhetetlenné vált.

- a) a bizonyítás terjedelmét – a 637. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott ok kivételével – kizárólag az a perújítási ok határozza meg, amely miatt a perújítást elrendelték, és

- a) azt alaptalannak találja,

- b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt elérhetetlenné vált, illetve,

- c) a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt tényleges magyarországi tartózkodási helye megszűnt vagy elérhetetlenné vált.

(3) Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.

(5) Bíróság elé állítás esetén a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.

747. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik vagy elérhetetlenné vált.

(2) A távollévő terhelttel szemben a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

- a) a vád tárgyává tett cselekmény elkövetése miatt elfogták, gyanúsítottként hallgatták ki, vagy a gyanúsítás közlésére azért nem került sor, mert szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a kihallgatáson,

- b) a vádlott az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,

- c) a vádiratban az ügyészség a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására indítványt tesz és

- d) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a bizonyítási eljárás a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható.

(3) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A távollévő terhelttel szemben a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménnyel szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti idézés esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha

- a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében bizonyítási eszközök beszerzésére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására került sor,

- b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki, és

- c) az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre.

(7) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást felfüggeszti.

(8) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.

748. § (1) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésnek lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terhelt részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.

(2) A terhelt védője részére az ügyiratok megismerését a 352. § (1) bekezdése rendelkezései szerint biztosítani kell.

(3) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésre került sor, az ügyészség tájékoztatja a terheltet, hogy

- a) az ügyészség a terhelt távollétében vádat emelt,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor, valamint

- d) az eljárásról a továbbiakban a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett hatóságok elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az ügyészség és a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és a honlapon belül kereshető legyen legalább

- a) a tájékoztatást közzétevő ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

- b) az ügy száma alapján,

- c) a tájékoztatás közzétételének időpontja alapján,

- d) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és

- e) a terhelt neve alapján.

(5) A terhelt részére a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően az ügyészség és a nyomozó hatóság a terhelt részére kézbesítendő ügyirat kézbesítését mellőzi.

749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára járhat el.

(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felfüggeszti az eljárást, ha

- a) az ügyészség a vádiratban, vagy ha a vádlott a vádemelés után vált elérhetetlenné, a bíróságnak az erről való tájékoztatását követő tizenöt napon belül nem tesz indítványt, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, vagy

- b) a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának nincs helye.

(4) Az eljárás (3) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.

750. § (1) Ha az ügyészség indítványt tett a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatására és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.

(2) Ha az ügyészség a bírósági eljárás távollévő terhelttel szembeni lefolytatását indítványozza, és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság tájékoztatja a terheltet arról, hogy

- a) a bíróság ez eljárást a terhelt távollétében folytatja,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor,

- d) az eljárásról a továbbiakban a bíróságon kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett bíróság elérhetőségét.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a bíróság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy

- a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és

- b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

- ba) a tájékoztatást közzétevő bíróság megnevezése alapján,

- bb) az ügy száma alapján,

- bc) a közzététel időpontja alapján,

- bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és

- be) a terhelt neve alapján.

(4) A terhelt részére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.

(5) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően a bíróság a terhelt részére kézbesítendő határozat – ideértve az ügydöntő határozatot is – vagy egyéb ügyirat kézbesítését mellőzi.

(6) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével folytatja.

(7) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban – a távollévő terhelt vonatkozásában –

- a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdés szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,

- b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.

751. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget és az eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.

(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság folytatja a tárgyalást és azon a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor. A tárgyaláson az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.

(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú bírósági eljárásban is.

(5) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(6) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a másodfokú és a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(7) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.

#### 752. §

754. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik.

(2) Külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

- a) a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében sor került a gyanúsított kihallgatására,

- b) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható, és

- c) biztosított, hogy a terhelt a részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye.

(3) A külföldön ismert helyen lévő terhelt távolléte esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény tényállásával szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.

(5) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a külföldön ismert helyen tartózkodó vádlott tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(6) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a védő részvétele kötelező.

(7) Nincs helye külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának, ha a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás során a terhelt elérhetetlenné vált, majd külföldi elérhetősége ismét ismertté válik. Ebben az esetben az eljárás a CI. Fejezet szerint folytatható.

(8) Ha e Fejezet rendelkezései alapján a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának nincs helye, az nem akadálya az eljárás a CI. Fejezet szerint lefolytatásának, ha annak feltételei fennállnak.

755. § (1) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamának területén ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának az 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha

- a) a terhelt szabadlábon van,

- b) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz használatával, illetve egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel sem biztosítható,

- c) európai elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására nem tesz indítványt, az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a végrehajtását megtagadták.

(2) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamán kívüli ország területén ismert helyen tartózkodó, szabadlábon lévő terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának a 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha

- a) a vádlott szabadlábon van,

- b) a vádiratban az ügyészség a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, vagy az indítványozott büntetés végrehajtásának átadása nemzetközi bűnügyi jogsegély útján a terhelt tartózkodási helye szerinti államba lehetséges,

- c) a külföldön tartózkodó terhelt tartózkodási helye szerinti államba a nemzetközi bűnügyi jogsegély szabályai alapján az ügyiratok közvetlen kézbesítésére lehetőség van, vagy az ügyiratok a terhelt részére elektronikus kapcsolattartás – ideértve az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést is – útján kézbesíthetők,

- d) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le, és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenléttel, illetve egyszerűsített telekommunikációs eszköz alkalmazása útján nem biztosítható,

- e) a vádlott vonatkozásában kiadatási kérelem előterjesztésének nincs helye, a kiadatási kérelmet a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a kiadatási kérelem végrehajtását megtagadták.

(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatható, erről tájékoztatja az ügyészséget.

(4) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti, ha

- a) a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatásának nincs helye,

- b) az ügyészség a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem indítványozza a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatását.

(5) Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.

(6) A bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője. Az ügyész, a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.

(7) A bíróság tájékoztatja a vádlottat, hogy

- a) a bíróság az eljárást a távollétében folytatja,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha a (6) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) megjelenése a tárgyaláson nem kötelező, a tárgyalásról a bíróság a vádlottat a továbbiakban értesíteni fogja, az egyéb kézbesítendő ügyiratokat a vádlott részére kézbesíti,

- d) védekezéshez való jogát írásban gyakorolhatja, amely keretében előadhatja, hogy személyes jelenléte és kihallgatása nélkül az eljárás miért nem folytatható, továbbá arról, hogy írásban észrevételt, indítványt tehet, a tárgyaláson megjelenhet és indítványozhatja, hogy a tárgyaláson való jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel biztosítsák,

- e) a tárgyalást abban az esetben is e Fejezet szerint fogja lefolytatni, ha a vádlott a tárgyaláson önként megjelenik vagy más módon önként részt vesz.

(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem kötelező. Ha a terhelt a tájékoztatást követően a tárgyaláson önként megjelenik vagy azon más módon önként rész vesz, a bíróság a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor, továbbá az ügyész, a terhelt vagy a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is. A tárgyaláson önként megjelent vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondhat le.

(9) A bíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja, ha

- a) a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy a kiadatási kérelmet végrehajtják,

- b) a terhelt a tárgyaláson önként megjelenik és igazolja, hogy a tartózkodási helye Magyarországon van,

- c) a terhelt az ítélet kihirdetéskor jelen van.

(10) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén – a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában –

- a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdése szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,

- b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a (12) bekezdésben meghatározott kivétellel – teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(11) Az (1)–(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is, azzal, hogy a vádlottat a bírósági eljárásban egy alkalommal, e Fejezet szerinti eljárás megindulásakor kell tájékoztatni a (7) bekezdésben foglaltakról.

(12) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.

#### 756. §

(7) Magánvádas eljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.

- 6. a büntetőeljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésére vonatkozó szabályokat,

(2b) A 2026. január 1. napján, a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság – a (2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárást felfüggeszti, ha e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 394. § (1) bekezdés c) pontja, 747. § (2) bekezdése, 749. § (3) bekezdése, 754. § (2) bekezdése, 755. § (4) bekezdése szerint az eljárás lefolytatásának nem lenne helye.

(2c) A 2026. január 1. napján a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság az eljárást lefolytatja, ha az eljárás lefolytatásának kizárólag az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 747. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a 754. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiánya lenne az akadálya.