Be. — mi változott? 2025. július 1.

### A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés és a megőrzést követő lefoglalás

317/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezést rendelhet el, ha

- a) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásának lenne helye,

- b) az érintett vagyoni érdekelt rendelkezik olyan, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával, a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámlával vagy az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerint elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett, fizetési számlának nem minősülő, elektronikus pénz nyilvántartására szolgáló számlával (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: számla), amelyre számlapénz vagy elektronikus pénz jóváírása várható, és

- c) feltehető, hogy az érintett vagyoni érdekelt rendelkezése alatt álló fizetési számlán vagy elektronikuspénz-számlán nem vagy csak részben áll rendelkezésre lefoglalható számlapénz vagy elektronikus pénz.

(2) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés legfeljebb három hónapra rendelhető el, amely egy év elteltéig, alkalmanként három hónappal meghosszabbítható. Ennek elteltével a határozat hatályát veszti.

(3) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatban meg kell jelölni

- a) az érintett számla azonosítására alkalmas adatokat,

- b) a számlapénz vagy elektronikus pénz lefoglalásnak szükségességét és annak jogalapját,

- c) a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés kezdő és befejező időpontját napban meghatározva,

- d) ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés meghatározott összeg (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett összeg) erejéig áll fenn, az érintett összeget, valamint

- e) azt az időközt, amelynek megfelelően a szolgáltató köteles tájékoztatni az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot.

(4) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést elrendelő határozatot a vagyoni érdekelttel, valamint a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, befektetési szolgáltatóval vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) közölni kell. A határozat ellen a szolgáltató nem élhet jogorvoslattal.

(5) Ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezéssel érintett számlán számlapénzt vagy elektronikus pénzt írnak jóvá vagy az rendelkezésre áll, akkor a szolgáltató erről a (3) bekezdés e) pontja szerinti időközönként tájékoztatja az elrendelő bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot. A szolgáltató a megőrzésre kötelezés időtartama alatt köteles a számla teljes egyenlege vonatkozásában vagy a (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben az érintett összeg erejéig felfüggeszteni a számlatulajdonosnak a megőrzésre kötelezéssel érintett számla feletti rendelkezési jogát, akként, hogy a megőrzésre kötelezés időtartama alatt a számla teljes egyenlege vagy az érintett összeg terhére fizetési műveletet nem teljesít, azt visszautasítja, ideértve, hogy az ügyfélszámla terhére megbízást nem fogad be, azonban a számla javára érkező összeg jóváírását teljesíti.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a (3) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatást követően egy hónapon belül dönt az érintett időszakban a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz részben vagy egészben történő lefoglalásáról vagy arról, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn. Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, akkor e számlapénz vagy elektronikus pénz vonatkozásában a megőrzésre kötelezés a továbbiakban nem áll fenn.

(7) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezést meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt vagy a büntetőeljárást befejezték. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés megszűnik, ha

- a) a megőrzésére kötelezéssel érintett összeg lefoglalására került sor, vagy megállapították, hogy a szolgáltató tájékoztatásában szereplő számlapénz vagy elektronikus pénz tekintetében a lefoglalás feltételei nem állnak fenn, vagy

- b) a megőrzésre kötelezés határideje lejárt.

(9) A szolgáltató az e §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértése miatt rendbírsággal sújtható. Nem szabható ki rendbírság, ha a szolgáltató a határozat kézbesítését követő 12 órán belül mulasztja el az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit.

(4) Az ügyészség a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül is elrendelheti a közvetítői eljárás lefolytatását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekménnyel okozott sérelem közvetítői eljárás keretében történő jóvátétele esetén a Btk. 29. § (1) vagy (1a) bekezdése alkalmazásának lenne helye.

413. § (1) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, de a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei nem állnak fenn, az ügyészség a közvetítői eljárás elrendelését határozat hozatalával megtagadja.

(1a) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendelését akkor is megtagadhatja, ha a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei fennállnak, de feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmaz.

(2) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, az ügyészség gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei egyébként fennállnak. Az ügyészség a nyilatkozat beszerzését követően határoz a közvetítői eljárás elrendeléséről vagy annak megtagadásáról.

(3) Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről, és a közvetítői eljárás elrendeléséről vagy megtagadásáról határoz.

(4) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendeléséről vagy annak megtagadásáról rendelkező határozatát a közvetítői eljárást indítványozó, vagy ahhoz hozzájáruló gyanúsítottal és sértettel közli.

414. § (1) Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függesztheti fel.

(2) Az ügyészség a közvetítői eljárást elrendelő határozatot a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.

415. § (1) Ha az ügyészség az eljárást felfüggesztette és a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a közvetítői eljárásról szóló törvény szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek.

(7) Ha a közvetítői eljárásban a megállapodás megkötésének elmaradása a gyanúsítottnak nem róható fel, az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazását rendelheti el.

415/A. § Ha az ügyészség a közvetítői eljárást a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül rendelte el, a közvetítő a 415. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a közvetítői eljárást elrendelő ügyészségnek küldi meg. Az ügyészség a vádemelést követően megküldött megállapodást megküldi a bíróságnak.

- d) a gyanúsított és a sértett a tervezett helyreállító szemléletű eljárásban való részvételhez hozzájárul-e azzal, hogy a közvetítői eljárásnak a gyanúsított, illetve a sértett általi indítványozása esetén a hozzájáruló nyilatkozat beszerzése mellőzhető.

- e) vegyen részt jogszabályban meghatározott helyreállító szemléletű – a párfogó felügyelői szolgálat által lefolytatott – eljárásban, és az annak eredményeként meghatározott, a helyreállító tervben foglaltakat teljesítse, és ezt igazolja a pártfogó felügyelői szolgálat felé.

(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség előírása esetén a sértett a hozzájárulásával vonható be az eljárásba, de a kötelezettség elrendelésének nem akadálya, hogy a sértett nem adta a hozzájárulását vagy, hogy a bűncselekménynek nincs sértettje.

(5) Ha a bűncselekmény összegszerűen megállapítható kárt, vagyoni hátrányt, adóbevétel-csökkenést vagy vámbevétel-csökkenést okozott, vagy elkövetési értéke összegszerűen megállapítható, és az az eljárás során nem térült meg, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség annak a megtérítésére vagy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a gyanúsítottat, feltéve, hogy erre a gyanúsított képes és ehhez a sértett hozzájárul. Az ügyészség a (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség teljesítését is elrendelheti.