Be. — mi változott? 2025. március 1.

(6a) Ha a terhelt fogva van, a bíróság vagy az ügyészség a fogvatartás jogcíme szerint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 172. § (4) bekezdésében, illetve a Bv. tv. 390. § (1) bekezdésében meghatározottakról rendelkezhet.

(7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jog gyakorlása körében a bíróság vagy az ügyészség a hozzátartozóval való kapcsolattartást kizárólag a bizonyítás megnehezítésének, illetve meghiúsításának, vagy a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében korlátozhatja vagy tilthatja meg. Ha az elrendeléstől számítva egy év eltelt, a bíróság, illetve az ügyészség a rendelkezést felülvizsgálja, és ha az továbbra is indokolt, annak fenntartásáról határoz. Az elrendelésről és a fenntartásról szóló határozat ellen a terhelt és a védő élhet jogorvoslattal.

### Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben

51/A. § (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hívja fel a terheltet arra, hogy tartózkodjon a sértett a magánéletébe, illetve a mindennapi életvitelébe való önkényes beavatkozástól. A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje ezt az indítványát a nyomozás során a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően is előterjesztheti.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a sértett indítványának az előterjesztésétől számított három munkanapon belül hozott határozatában

- a) elutasítja a sértett indítványát, ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy

- b) megállapítja, hogy nem áll fenn az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, és figyelmezteti a terheltet arra, hogy büntetendő cselekményt követ el, ha a büntetőeljárás hatálya alatt a sértettel kapcsolatot teremt abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon.

(3) Ha a sértett az indítványát a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően terjesztette elő, akkor a gyanúsítás közlésekor kell az indítványt elbírálni és a (2) bekezdés szerinti határozatot kézbesíteni.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint határozatban a terheltet figyelmeztetni kell arra is, hogy a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a sértettel a kapcsolat felvételét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság útján kezdeményezheti.

(5) Kizárja a (2) bekezdés b) szerinti határozat meghozatalát, ha

- a) a terhelt és a sértett között olyan jogviszony – különösen lakhatásra, munkavégzésre irányuló vagy közös gyermekre vonatkozó szülői felügyeleti jogviszony – áll fenn, amely alapján a terhelt jogosult kapcsolatot tartani a sértettel,

- b) a 280. § (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabály előírása szükséges, vagy

- c) a terhelttel szemben nem állapítható meg a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja vagy vele szemben ilyen bűncselekmény miatt vádemelésre nem került sor.

(6) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát követően az (5) bekezdés szerinti kizáró ok merül fel vagy a sértett az indítványt visszavonta, akkor a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatában megállapítja a kizáró ok fennállását vagy azt, hogy a sértett az indítványt visszavonta, egyben tájékoztatja a terheltet arról, hogy a továbbiakban a sértettel való kapcsolatteremtésre a (4) bekezdés nem irányadó.

(3) A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha bíró, ügyész, rendvédelmi szerv tagjának vagy polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjának sérelmére, annak hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt követik el.

- b) olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el,

- c) olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el, vagy.

- d) olyan tárhelyszolgáltatás jogosultja, amelynek a felfüggesztését rendelték el.

- b) az áldozatsegítő szolgálat részére az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátása, és a pártfogó felügyelői szolgálat részére a közvetítői eljárás vagy a helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben

(10) Kérelemre a rendbírság megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között. A halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. A kérelemről a rendbírságot kiszabó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz. A halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

- e) a szabálysértési eljárásban felmerült költség, ha az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos cselekmény miatt a büntetőeljárást megelőzően szabálysértési eljárás volt folyamatban.

(3) A bíróság vagy az ügyészség rendelkezése alapján a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez vagy a 419. § (2) bekezdés e) pontja szerinti helyreállító eljárásban való részvételhez.

216. § (1) A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével elrendelheti, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) meghatározott időszakban, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg, illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa.

262/A. § (1) Az ügyészség a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti adatkérésre vonatkozó engedélyét több adatszolgáltatás kérésére vonatkozóan, az engedély kereteinek meghatározásával is megadhatja, ha az eljárás bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, pénzmosás, költségvetési csalás vagy olyan csalás miatt van folyamatban, amelynek elkövetésére elektronikus hírközlő hálózat – ideértve az információs rendszert is – útján került sor.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti engedély keretei között a továbbiakban az adatszolgáltatást a 262. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adatkérésre vonatkozó önálló ügyészségi engedély nélkül kérheti. A nyomozó hatóság az adatkérésben megjelöli, hogy az adatkérésre az ügyészség (1) bekezdés szerinti engedélye alapján kerül sor.

(3) Az ügyészség az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően megvizsgálja, hogy a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kérésére az ügyészség engedélynek megfelelően került-e sor. Az adatkérés eredménye nem használható fel bizonyítékként mindaddig, amíg az ügyészség azt nem vizsgálta meg.

(4) Nem használható fel bizonyítékként és haladéktalanul törölni kell azt az adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott ügyészségi engedély kereteinek a túllépésével jutott az adatszolgáltatást kérő szerv tudomására.

(5) Az e § szerinti adatkérésre egyebekben a 262. §, valamint a 264–265. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

- d) a zár alá vétel

- e) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele és.

- f) tárhelyszolgáltatás felfüggesztése.

321/A. § (1) Helyettesíthető dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy fizetésre használt elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: helyettesíthető dolog) lefoglalásának a megszüntetésekor a 321. § rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a helyettesíthető dolog tekintetében megállapítható, hogy az közvetlenül a 321. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik, akkor a helyettesíthető dolgot neki kell kiadni.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának azért nincs helye, mert a helyettesíthető dolog több, a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekelttől származik, akik tekintetében nem állapítható meg, hogy a helyettesíthető dolog közvetlenül kitől származik, továbbá, ha a helyettesíthető dolog mértéke nem elegendő, akkor a helyettesíthető dolgot fel kell osztani.

(4) Nem osztható fel olyan helyettesíthető dolog, amely nem a 321. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonostól származik. Nincs helye a felosztásnak, ha megalapozottan feltehető, hogy a továbbiakban a 321. § (2) bekezdésében meghatározott újabb vagyoni érdekelt fellépése várható.

(5) A felosztást a bűncselekmény elkövetésekor fennálló tulajdonuk egymáshoz viszonyított arányában, azok között a 321. § (2) bekezdésében meghatározott vagyoni érdekeltek között kell elvégezni, akikről megállapítható, hogy a helyettesíthető dolog tőlük származik.

### LIII/A. Fejezet — A TÁRHELYSZOLGÁLTATÁS FELFÜGGESZTÉSE

338/A. § (1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendelheti a tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és megalapozottan feltehető, hogy a szolgáltatás felhasználásával újabb közvádra üldözendő bűncselekményt követnének el.

(2) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal kötelezi a tárhelyszolgáltatást nyújtó természetes személyt, jogi személyt vagy egyéb szervezetet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató), hogy a szolgáltatás felfüggesztése alatt szüneteltesse az igénybe vevő vagy előfizető vagyoni érdekeltnek a szolgáltatás alapján fennálló jogait, továbbá kötelezheti, hogy vele a szolgáltatás felfüggesztése alatt ne kössön újabb szolgáltatásra irányuló szerződést.

(3) A szolgáltató a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles végrehajtani a határozatot. Ha e kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, rendbírsággal sújtható.

(4) A szolgáltatás felfüggesztését elrendelő határozattal szemben a szolgáltató és a vagyoni érdekelt élhet jogorvoslattal.

(5) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megszünteti a tárhelyszolgáltatás felfüggesztését, ha

- a) az elrendelésének oka megszűnt, vagy

- b) az eljárást megszüntették vagy felfüggesztették, kivéve, ha a Btk. 78/A. § alapján az tárhelyszolgáltatás megszüntetésének van helye, és ennek érdekében a CVI. Fejezet szerinti eljárás lefolytatására kerül sor.

- h) az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a tárhelyszolgáltatás felfüggesztéséről hozott rendelkezése ellen.

387/A. § Ha a védő az értesítése, illetve a 387. § alapján tett intézkedések ellenére az eljárási cselekményen nem jelenik meg, a gyanúsítottat vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt tájékoztatni kell, hogy a védő távolmaradása az eljárási cselekmény megkezdésének nem akadálya, ugyanakkor a 185. § (1) bekezdés a) pontja alapján a vallomástételt arra figyelemmel is megtagadhatja, hogy a védője az eljárási cselekményen nem jelent meg. Ha terhelt a védő jelenlétének hiányára tekintettel nem kíván vallomást tenni, tájékoztatni kell, hogy a továbbiakban bármikor dönthet úgy, hogy a védő jelenlétében vagy a védő jelenléte nélkül vallomást tesz.

(5) Az eljárás felfüggesztésének a (2) bekezdés, valamint a (4) bekezdés a), b) és g) pontja alapján a nyomozás során – e törvényben meghatározott kivétellel – egy alkalommal van helye.

(1a) Ha az eljárás megszüntetésére a 398. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért került sor, mert a cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, akkor abban az esetben viseli az állam a bűnügyi költséget, ha a szabálysértési eljárás megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.

(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a gyanúsítottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre az eljárást a (2) bekezdésben meghatározott okból megszüntetik. A gyanúsított kötelezettségét a bűncselekmény tárgyi súlya, valamint a gyanúsított vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten kell megállapítani.

(5) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, a tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezés, valamint a lefoglalás megszüntetéséről szóló rendelkezés, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés kivételével – abban az esetben is jogerőre emelkedik, ha az ügydöntő határozat ellen kizárólag a vádlott örököse, a magánfél, vagy a vagyoni érdekelt jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő még nem telt el.

(2) Ha a bíróság az eljárást a vádlott tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt vagy azért függesztette fel, mert a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelheti el, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről határozhat.

(5) Ha a felmentés alapja gyermekkor vagy kóros elmeállapot, a bíróság elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelhet el.

569. § (1) Az eljárásnak az 567. § (1) bekezdés a), f) és g) pontja alapján történt megszüntetése esetén a bíróság ügydöntő végzésben elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét vagy tárhelyszolgáltatás megszüntetését rendelhet el.

(2) Az eljárásnak az 567. § (7) bekezdése alapján történt megszüntetése esetén a bíróság a korábbi ügydöntő határozat elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését kimondó rendelkezését hatályában fenntartja.

(6) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.

(2) Ha a másodfokú bíróság az eljárást azért szünteti meg, mert a vádlott büntethetősége megszűnt, az elsőfokú bíróság ítéletének az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésére és a polgári jogi igény megállapítására vonatkozó rendelkezését hatályban tartja, ha ezekre nézve nem jelentettek be fellebbezést.

612. § (1) Ha a vagyoni érdekelt az elsőfokú bíróság ítéletének elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését elrendelő rendelkezése ellen fellebbezést jelentett be, és a másodfokú bíróság e fellebbezés vagy bármely más fellebbezés alapján az elsőfokú bíróságnak a vagyoni érdekelt tulajdonjogát, vagyonát, az elektronikus adat feletti rendelkezési jogát, vagy a tárhelyszolgáltatáshoz való jogosultságát érintő elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését kimondó rendelkezését nem mellőzte, az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság határozatának a vagyoni érdekelt részére történő közléséről a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott jogára való tájékoztatással gondoskodik.

(2) Ha a másodfokú bíróság rendeli el a vagyoni érdekelt tulajdonjogát érintő elkobzást, vagyonelkobzást, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, illetve tárhelyszolgáltatás megszüntetését, a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a vagyoni érdekeltnek az 57. § (4) bekezdésében meghatározott jogára történő tájékoztatást.

- 12. az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, a lefoglalt dologról, a zár alá vétel feloldásáról vagy a tárhelyszolgáltatás felfüggesztésének a megszüntetéséről,

(3) Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése – tekintettel a tényállás szoros összefüggésére – nem lehetséges. Ez a rendelkezés kiterjed a bűnpártolóra, valamint a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is.

- b) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, nemzetbiztonsági szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el;

és elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele szükséges.

- b) az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének, a tárhelyszolgáltatás megszüntetésének utólagos elrendelése

- ba) az elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele, tárhelyszolgáltatás megszüntetése, vagy

- b) ha az elkobzás, a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetése utólagos alkalmazásának lehet helye,

822. § (1) Ha az eljárás adatai vagy a vagyonkutatás adatai alapján elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, tárhelyszolgáltatás megszüntetése, lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele, vagy annak megállapítása szükséges, hogy valamely vagyon jogerős ügydöntő határozattal elrendelt vagyonelkobzás hatálya alá tartozik, az ügyészség erre irányuló indítványt tesz a bíróságnak.

824. § (1) A bíróság a 819. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés b) pontja esetén az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, vagy a tárhelyszolgáltatás megszüntetéséről, illetve a 819. § (1) bekezdése esetén a lefoglalt dolog állami tulajdonba vételéről rendelkezik, ha az indítvány alapos, egyéb esetben az indítványt elutasítja.

- 22. a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében elrendelhető helyreállító szemléletű konfliktuskezelő eljárásra vonatkozó szabályokat,

(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédelmi szervezetek, valamint a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményeknél szolgálatot teljesítő honvédek tekintetében, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter, illetve az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tekintetében, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében