Be. — mi változott? 2024. március 1.

(3) Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető.

(2) Ha a pótmagánvádló tartós, súlyos betegsége miatt nem képes személyes megjelenési kötelezettségének eleget tenni, helyébe törvényes képviselője vagy meghatalmazott képviselője léphet. Ha a pótmagánvádlónak nincs törvényes vagy meghatalmazott képviselője, akkor a bíróság felhívja a pótmagánvádlót, hogy a felhívás kézbesítésétől számított egy hónapon belül gondoskodjon a képviseletről.

(6a) A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja.

(2) Ha az anyanyelv használata aránytalan nehézségbe ütközne, vagy a magyar nyelvet nem ismerő személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként megjelölt más nyelv használatát kell tolmács útján biztosítani.

104. § (1) A büntetőeljárásban az eljáró bíró és ügyész személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel a büntetőeljárásban vagy a büntetőeljárással összefüggésben keletkezett és a rendelkezésére bocsátott minősített adatot.

(2) A minősített adat felhasználása során az eljáró bíró és ügyész az e törvényben meghatározott feladatának végrehajtása céljából, az ahhoz elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbiak szerint kezelhet minősített adatot:

- a) a minősített adattal kapcsolatos ügyintézés, a minősített adat feldolgozása,

- b) a minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

- c) a minősítés megismétlése,

- d) a minősített adat birtokban tartása,

- e) a minősített adat másolása, sokszorosítása,

- f) kivonat készítése,

- g) a minősített adat fordítása,

- h) a minősített adat szerven belüli átadása,

- i) a minősített adat szerven kívülre történő továbbítása, szállítása.

(3) Az ügyészi szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt ügyész, valamint a bíróság vezetője és az általa meghatározott vezető az eljáró bíró és ügyész részére a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.

105. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül használhatja fel azt a minősített adatot, amelyet az e törvény alapján általa megismerhető ügyirat tartalmaz.

(3) A minősített adat felhasználása során a büntetőeljárásban részt vevő személy a minősített adat kezelése során jogosult a minősített adat

(4) A 104. § alapján a minősített adat felhasználására jogosult a büntetőeljárásban részt vevő személy részére a (3) bekezdésben meghatározottakon túl további jogosultságot is biztosíthat.

126/C. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

### Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja jelenlétének a biztosítása érdekében

126/D. § (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120–126. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával kell biztosítani.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának a megállapításában.

(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása érdekében.

(3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása.

(5a) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatban kell rendelkezni.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha

- a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és

- b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást.

(5) Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül intézkedik annak végrehajtása iránt.

(5) Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(6) Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem érinti.

- c) a zár alá vétel elrendelése ellen, ha – a 327. § (5) bekezdése kivételével – azt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelte el,

(2) Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, az ügyészség gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei egyébként fennállnak. Az ügyészség a nyilatkozat beszerzését követően határoz az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról.

- a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés,

- b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel,

- c) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel

készíthető.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerint készített

- a) folyamatos hangfelvétel nem minősül jegyzőkönyvnek,

- b) a kép- és hangfelvétel akkor minősül jegyzőkönyvnek, ha azt a bíróság jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.

(4) Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, a (2) bekezdésben foglaltakat röviden, a szükséges részletességgel kell leírni. Ha valamely kérdés, kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell az írásbeli jegyzőkönyvbe venni.

(5) Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, bizonyítási eszköz ismertetése, valamint tárgyi bizonyítási eszköz csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.

(6) Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, és az eljárási cselekményen jelenlévők bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.

(7) Ha írásbeli jegyzőkönyv készül, nem kell jegyzőkönyvbe venni a vallomásnak vagy a szakvéleménynek azt a részét, amely a bíróság eljárásában korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik, ehelyett a korábbi jegyzőkönyvre kell utalni.

446. § (1) Ha az eljárási cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel készül, a jegyzőkönyvvezető jelenléte az eljárási cselekményen nem kötelező.

(2a) Az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett rögzített folyamatos hangfelvétel, vagy a jegyzőkönyvnek nem minősülő kép- és hangfelvétel alapján készülő írásbeli jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül kell elkészíteni.

(2) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a 197. § (1) bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.

(3) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra idézi, ha a jelenlétét szükségesnek tartja.

(10) Ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés szerint – ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a (4) bekezdés alkalmazásával – bírálja felül.

607. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és

- a) az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást megszünteti, vagy

- b) az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette.

- b) a súlyosítási tilalom megsértésével,

- c) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő megállapításával

(2)

- d) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,

(4) A bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a (3) bekezdésben írt egyéb feltételei fennállnak.

(5) Ha a büntetővégzés meghozatalát az ügyészség indítványozta, a büntetővégzést – a 740. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve – bírósági titkár is meghozhatja.

(4) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a terhelt mentességet élvező személy, a bíróság először megvizsgálja, hogy a vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyéb esetei fennállnak-e. Ha a vádindítvány elutasításának az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglalt egyik esete sem áll fenn, a bíróság az eljárás felfüggesztése nélkül indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentességet felfüggeszti, a bíróság az (5)–(9) bekezdés szerint megvizsgálja a vádindítvány megalapozottságát. Ellenkező esetben az (1) bekezdés e) pontja értelmében a vádindítványt elutasítja.

(5) Ha a vádindítvány elutasításának az (1)–(4) bekezdés alapján nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben, a mentesség felfüggesztésére jogosultnak a mentesség felfüggesztéséről hozott döntésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(6) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a sértett által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

(7) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

- a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

- b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(8) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(9) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a sértett köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a sértett ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell.

(2a) Az ötmillió forintot nem meghaladó összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyonkutatást csak akkor kell elrendelni, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető.

- e) elévülés folytán, tevékeny megbánás miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,

- g) a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

- h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható,

- i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve

- j) megrovást alkalmaz.

- ba) elévülés miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt,

- b) a terheltet jogerősen

- ba) azonos nemű, de rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben rövidebb tartamú javítóintézeti nevelést alkalmazott, vagy

- bb) eltérő nemű szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben büntetés helyett javítóintézeti nevelést alkalmazott, és a büntetésnek vagy a javítóintézeti nevelésnek a Btk. 92/B. § (2) bekezdése alapján történő beszámítását követően is fennmarad be nem számítható büntetés,

- d) az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból megszüntette, vagy

- e) a terhelt esetében mellőzte büntetés kiszabását vagy a kényszergyógykezelés elrendelését.

845/A. § (1) A kártalanítás jogalapjának és mértékének

- a) a 845. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapításánál három napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,

- b) a 845. § (3) bekezdése szerinti megállapításánál a bűnügyi felügyelet a Btk. 92. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint felel meg az ott felsorolt büntetéseknek,

- c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,

- d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.

(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.

(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

- e) perújítás során való felmentése, a 845. § (4) bekezdés b) pontja szerinti büntetésre ítélése, próbára bocsátása, számára jóvátételi munka végzésének előírása vagy megrovásban részesítése, illetve az eljárás vele szemben való megszüntetése megtörtént, de az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul.

847. § (1) Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, és az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárást utóbb akár közvádas, akár magánvádas eljárásban lefolytatják, az eljárás újabb befejezéséről rendelkező határozat alapján a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint járhat kártalanítás.

(2a) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálása érdekében beszerezheti a 859. § (3) bekezdésében meghatározott ügyiratokat.

- 5. a bűnügyi költség előlegezésének, valamint a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával, illetve a terhelt elfogatóparancs alapján történő előállításával felmerült, a Rendőrségről szóló törvény alapján igazolt költség megtérítésének – ide nem értve az elővezetés költsége mértéke megállapítását – a szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszterrel egyetértésben,

876/D. § Ha az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt a 13. § (3) bekezdése alapján járt el három hivatásos bíróból álló tanácsban, a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény 1–9. alcíme hatálybalépését követően a tanács elnökének döntése alapján egyesbíróként, vagy változatlan összetételű tanácsban jár el.