Be. — mi változott? 2022. március 1.

(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.

(7a) Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7) bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban szereplő tényállás nem tartalmaz.

9. § (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e törvény szerint kell lefolytatni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.

(3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.

- c) a Btk. 374. § (6) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági csalás,

(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra is kiterjed. A más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjére illetékes bíróság illetékessége a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is kiterjed.

(4) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terheltet a büntetőeljárásban történő részvételének kezdetekor a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti. A tájékoztatás kiterjed arra, hogy költségkedvezmény iránti kérelmet nyújthat be, annak feltételeire, valamint az anyanyelv használatához való jogra is.

- a) aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy

- b) amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

(6) Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.

(5) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes képviselő jár el.

- bb) az eljárási cselekményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző vagy jogszabályban meghatározott más szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre. A szaktanácsadó az eljárási cselekmény vezetőjének irányításával végzi tevékenységét, ennek során közvetíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyhez intézett kérdéseket és a hatóság egyéb közléseit,

- d) a telekommunikációs eszköz alkalmazása során – ha jogszabály kivételt nem tesz – biztosítani kell, hogy a sértett kizárólag az eljáró bírót, ügyészt vagy nyomozó hatóság tagját láthassa,

101. § (1) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, állami adó- és vámhatóság, pártfogó felügyelő, megelőző pártfogó felügyelő, nyomozó hatóság, közigazgatási hatóság, kormányzati ellenőrzési szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a katona terhelt állományilletékes parancsnoka a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges mértékben és időtartamban megismerheti az eljárás ügyiratait. A megismerési jog a nyomozás befejezéséig az eljárás érdekeire figyelemmel korlátozható. A megismerés korlátozása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(2a) Az idézés és az értesítés egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az idézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

- f) a szakértő, a szaktanácsadó

(2) Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen kell lennie.

### Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét

126/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét). Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 120–126. § rendelkezéseit ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az elkülönített helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.

(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét csak az eljárási cselekményen történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult hozzájárulásával rendelhető el.

126/B. § (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.

(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(3) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha

- a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy

- aa) személyazonosságával,

- ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy

- ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével

kapcsolatban, vagy

- b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény alapján kizárt.

(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény vezetője a (3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében meghatározhatja, hogy a 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el. E tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon való elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható.

- d) hirdetményi úton,

- e) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy

- f) egyszerűsített elektronikus úton

(2) A 69. § (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, ha a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek, vagy az egyéb érdekeltnek nincs meghatalmazott képviselője, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére kézbesíti. Ha a sértett, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt a 69. § alapján büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát a törvényes képviselő részére is kézbesíti.

### Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció

132. § (1) A kézbesítés szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.

(1a) A kézbesítés nem szabályszerű, ha a postai úton kézbesítendő ügyiratot a címzett helyett a jogszabály szerint átvételre jogosult más olyan személy vette át,

(2) A postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni

(5) Ha a címzett a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az elektronikus levelezési címét bejelentette, a postai úton történő kézbesítés alapján beállt kézbesítési fikció beálltáról a tájékoztatást a címzett ezen elérhetőségére is meg kell küldeni.

(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.

(7) Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is – nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(8) Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak.

(3) A tanú indítványára a vallomásának egyes részeit szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.

(1a) A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott módon rendeli végrehajtani.

(2) A bíróság elrendeli, hogy a bűnügyi felügyelet megtartását a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrizze, ha a bűnügyi felügyeletet kizárólag a letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendelte el.

- d) négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb,

- e) öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további egy évvel meghosszabbodik, ha

- a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,

- b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,

- c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,

- d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,

- e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.

(5) Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a bíróság

- a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,

- b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen töltse,

- c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából elhagyja.

(2) Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett

(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.

(4) Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.

360. § (1) Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg kell elkészíteni.

360/A. § (1) Ha az eljárási cselekményről folyamatos kép- és hangfelvétel készül és az eljárási cselekmény lefolytatásának körülményei, különösen a különleges bánásmódot igénylő személy kímélete ezt szükségessé teszi, a jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt követően három munkanapon belül kell elkészíteni. Erről az eljárási cselekmény kezdetekor a jelenlévőket tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az e törvény szerinti figyelmeztetéseket a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell. Ha e törvény valamely körülmény, tény vagy cselekmény megtörténtének a jegyzőkönyvben való rögzítését írja elő, akkor azt a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyvre a 360. § (2)–(11) bekezdésében meghatározottakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) nem kell biztosítani, hogy a jegyzőkönyvet annak hitelesítése előtt a hitelesítésben közreműködő személy megismerhesse,

- b) az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet kizárólag az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja hitelesíti,

- c) a hitelesített jegyzőkönyvet annak elkészültét követően – a 360. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatással együtt – azonnal kézbesíteni kell annak, aki az eljárási cselekményen jelen volt,

- d) a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését a jegyzőkönyv kézbesítését, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül lehet kérni,

- e) ha a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozzák és az indítványt a folyamatos kép- és hangfelvétel alátámasztja, a jegyzőkönyvet az indítványnak megfelelően ki kell javítani vagy ki kell egészíteni,

- f) szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény során van helye az e törvényben meghatározottak szerint.

(4) Ha az eljárási cselekményről készült felvétel nem áll rendelkezésre, vagy a (2) bekezdésben meghatározottak nem szerepelnek a felvételen, az (1) bekezdés szerint készült ügyirat jegyzőkönyvként nem vehető figyelembe.

(5) Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – az elkobzást, a vagyonelkobzást, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő rendelkezés, valamint a lefoglalás megszüntetéséről szóló rendelkezés, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés kivételével – abban az esetben is jogerőre emelkedik, ha az ügydöntő határozat ellen kizárólag a vádlott örököse, a magánfél, vagy a vagyoni érdekelt jelentett be fellebbezést, vagy a fellebbezésre részükre nyitva álló határidő még nem telt el.

(5) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról szóló határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a másodfokú bíróság a kényszerintézkedést a hatályon kívül helyezett határozat meghozatalának időpontjától kezdődően elrendelheti vagy annak határidejét meghosszabbíthatja. Az ilyen módon elrendelt vagy meghosszabbított kényszerintézkedés határideje a másodfokú bíróság döntésétől számított 72 óráig tarthat.

(6) Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló határozata ellen bejelentett fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi és a bíróságot új eljárásra utasítja, a fellebbezés (2) bekezdés a) pontja szerinti halasztó hatálya a megismételt eljárásban hozott döntésig tart.

(3) A (2) bekezdés szerinti ülésre a 468. §, a 470. § (1) és (2) bekezdés, valamint a 472–475. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ülés megtartható az ügyész és a védő távollétében, ha annak tárgya

- a) a távoltartás vagy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése miatt a 293. § (3) bekezdése szerint őrizetbe vett, vagy

- b) az elfogatóparancs eredményeként a bíróság elé állított

vádlottal szembeni személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése.

(4) A tárgyalási időköz be nem tartása miatt a tárgyalást nem kell elhalasztani, ha a vádlott és a védő egybehangzóan indítványozza a tárgyalás megtartását vagy ha a tárgyalás megtartásához hozzájárul.

(2c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta és a (2) bekezdés f) pontjára tekintettel olyan nyilatkozatot tett, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul, figyelmeztetni kell az 560. § (3c) bekezdésében meghatározottakra.

(3c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését indítványozta, a bíróság a polgári bíróságnak a magánfél személyes adatait az érintett személy hozzájárulása nélkül továbbítja és a polgári perben azokra a személyes adatok zárt kezelése nem terjed ki.

578. § (1) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztett kérelemre az államot illető bűnügyi költség megfizetésére az egyesbíró vagy a tanács elnöke halasztást, illetve részletfizetést engedélyezhet a Bv. tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között.

- a) az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést is ideértve a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezés,

(5) A másodfokú bíróság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében – ideértve a 458. § (5) bekezdése alapján részlegesen jogerőre emelkedett rendelkezéseket – is felülbírálja

- a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén

- aa) a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, vagy

- ab) a 609. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni,

(5a) A másodfokú bíróság az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét akkor bírálja felül, ha az ítélet megalapozatlanságának vizsgálata nélkül megállapítható, hogy a 607. § (1) bekezdésében, valamint a 608. § (1) bekezdésében fel nem sorolt, és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.

(11a) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését akkor helyezi hatályon kívül, ha a 609. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabálysértés a fellebbezéssel nem érintett vádlott tekintetében is lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására.

- d) a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen.

(3) A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt az alapügyet befejező ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséről tudomást szerzett. A büntetés végrehajtása érdekében kibocsátott elfogatóparancs esetén a terhelt tudomásszerzésének az ítéletnek a terhelt büntetés-végrehajtási intézetbe történt befogadását követő kézbesítését kell tekinteni.

668. § (1) Ha a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elutasításának nincs helye, azt a Kúria tanácsa – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanácsülésen bírálja el.

(1a) A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatról nyilvános ülésen határoz, ha

- a) a legfőbb ügyész ezt indítványozza, vagy

- b) ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

(6) Ha a Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, a terhelt és a védő a tanácsülésről szóló értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül észrevételt tehetnek.

- 6. az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról, a szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás, közérdekű munka és pénzbírság, illetve a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés beszámításáról,

- 8. a Btk. 52. § (3) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltásról, vagy arról, hogy mely foglalkozástól tiltja el a terheltet,

694. § (1) A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a törvényes képviselő is indítványozhatja a tárgyalás tartását.

(5) A bíróság a vádlott terhére szóló indítvány hiányában akkor szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve alkalmazhat súlyosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.

(4a) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban az 562. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók és a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(2) Ha a vádemelést követően állapítható meg, hogy a távollévő terhelt külföldön tartózkodik, és a 755. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, a bíróság az ügyészség felhívása nélkül folytatja az eljárást.

(3) Ha a terhelt külföldön fogva van, a külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának a vádemelést követően csak a terhelt hozzájárulásával van helye. Ha a terhelt az eljárás folytatásához nem járul hozzá, a bíróság az eljárást felfüggeszti.

- b) a sértett mulasztását a feljelentés visszavonásának kell tekinteni,

- c) a személyes meghallgatáson a sértett és a feljelentett békítése eredményes, vagy

- d) az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg.

(8) Ha a fellebbezésért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, azt a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni.

(4) Ha a perújításért az illetéket az illetékekről szóló törvény szerinti határidőben nem fizetik meg, azt az indítvány visszavonásának kell tekinteni.

(5) Ha a pótmagánvádló jogi képviselete az eljárásban megszűnik, a bíróság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül felhívja a pótmagánvádlót, hogy jogi képviseletéről tizenöt napon belül gondoskodjék. Ha a pótmagánvádló a kitűzött határidő alatt jogi képviseletéről nem gondoskodik, ezt úgy kell tekinteni, hogy a pótmagánvádló a vádat ejtette, egyúttal az eljárást meg kell szüntetni. A pótmagánvádlót erre figyelmeztetni kell.

- a) a pótmagánvádló a büntetővégzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatja,

- b) a pótmagánvádló tárgyalás tartása iránti indítványa alapján a bíróság az eljárást az e Fejezetben foglalt eltérésekkel a C. Fejezet szerint folytatja.

(3) Ha a bíróság határozatát az ügyiratok alapján hozta meg, ügydöntő végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, de az ügyészség, a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, a védő, valamint a vagyoni érdekelt a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását indítványozhatják.

- c) eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására,

- d) eljárás próbára bocsátás esetén,

- e) eljárás jóvátételi munka esetén,

- f) halasztás vagy részletfizetés engedélyezése az államot illető bűnügyi költség megfizetésére.

### Eljárás a kiutasítás tartamának utólagos meghatározására

840/A. § (1) Ha az alapügyben a kiutasítás mellékbüntetés jogerős kiszabására az 1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján határozatlan tartamban került sor, az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára, az ügyiratok alapján vagy nyilvános ülésen – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 2/B. §-a alapján – ügydöntő végzésben határozza meg a kiutasítás tartamát. Az erre irányuló indítvány elutasításáról a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz.

(2) A bíróság ítélettel hatályon kívül helyezi a határozatlan tartamú kiutasítás mellékbüntetésről szóló jogerős ítéleti rendelkezést, ha a Btk. 59. § (2)–(4) bekezdése alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás nem folytatható le, ha

- a) a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajtására az idegenrendészeti jogszabályokban meghatározott módon sor került, vagy

- b) a határozatlan tartamú kiutasítást kiszabó ítélet jogerőre emelkedésétől számítva tíz év eltelt azzal, hogy e tartamba nem számít bele az az idő, amíg a terhelt szabadságvesztést töltött.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

876/B. § Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a Btk. 2020. december 31-ig hatályban volt orgazdaság (Btk. 379. §) elkövetőjére is kiterjed.