2017. évi LXXVIII. törvény — mi változott? 2023. július 24.

A 2023. július 7. és 2023. július 24. között hatályba lépett módosítások. 18 sor került be, 0 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. július 7.)Következő módosítás (2023. szeptember 28.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 146 változatlan sor ⋯

- a) az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,

- b) az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,

- c) azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

- d) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszer (a továbbiakban: belső visszaélés-bejelentési rendszer) működtetője.

11. § (1) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.

⋯ 1963 változatlan sor ⋯

- 35. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról,

- 36. minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.

- 37. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról

- 38. az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda által a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízható külső szervezettel, továbbá a vele kötött szerződéssel szemben támasztott – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges – követelményekről.

(2) Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14., 20. és 21. pontban felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.

⋯ 555 változatlan sor ⋯

(2) A területi kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara eljárása, illetve szolgáltatás teljesítése során az eljárásban részt vevő, valamint a szolgáltatást igénybe vevő természetes személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az eljárás lefolytatásához, illetve a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat megismerheti és kezelheti.

### XXVI/A. Fejezet — A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

194/A. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerint működteti a belső visszaélés-bejelentési rendszert az olyan ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda vonatkozásában, amely

- a) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és

- b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.

(2) Az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda a Magyar Ügyvédi Kamarának haladéktalanul bejelenti, ha

- b) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy – a (4) bekezdés szerint meghatározott követelményeknek megfelelő – más külső szervezetet bízott meg.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a (2) bekezdés szerinti bejelentés megtételének tényéről jegyzéket vezet, és köteles a jegyzék változásait folyamatosan frissíteni. A bejelentésben a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető személyt vagy szervezeti egységet, illetve a bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem kell megjelölni.

(4) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda, illetve az európai közösségi jogászi iroda által a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízható külső szervezettel, továbbá a vele kötött szerződéssel szemben támasztott – az ügyvédi titok kezeléséhez, illetve a titoktartás biztosításához szükséges – követelményeket a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.

### XXVII. Fejezet — A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

195. § (1) A területi kamara elnöke – ha a bejelentés alapján a bejelentő és az ügyvédi tevékenység gyakorlója közötti, megbízási jogviszonyukkal összefüggésben álló vita várhatóan közvetítői eljárás során rendezhető – tájékoztatja a bejelentőt és az ügyvédi tevékenység gyakorlóját a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről.

⋯ 296 változatlan sor ⋯