2017. évi LXXVIII. törvény — mi változott? 2021. július 1.
A 2021. január 1. és 2021. július 1. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2021. december 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 28 változatlan sor ⋯
- c) a jogi tanácsadás,
- d) az okiratszerkesztés,
- e) az okirat ellenjegyzése,
- f) az a)–e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
- f) az a)–e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás),
- g) az a)–f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
(2) Nem minősül ügyvédi tevékenységnek
⋯ 292 változatlan sor ⋯
(2) Az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében ügyvédi tevékenységet.
(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdés c) pont ca)–cc) alpontja kegyelmi mentesítés esetén nem alkalmazható.
#### 15. Az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek
⋯ 339 változatlan sor ⋯
46. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) papíralapú okiratot – utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével – elektronikus okirati formába alakíthat.
(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az Eüsztv.-t – az Eüsztv. 102. § (6) bekezdése, 103. § (4) és (5) bekezdése kivételével – és a végrehajtási rendeleteit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyvéd az elektronikus másolaton csak minősített elektronikus aláírást használhat és kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet.
(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. Az elektronikus okirati formába alakítás során az Eüsztv. 102. § (6) bekezdését, valamint 103. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti minősített elektronikus aláírás elhelyezésével az ügyvéd tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett. A tanúsítás – az ellenkező bizonyításáig – teljes bizonyító erővel bír.
(3) A 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kiegészítő jellegű tevékenység ellátása során az ügyvéd kizárólag a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását használhatja.
(4) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okirat elektronikus formába való alakítása során az elektronikus okiratot is ellenjegyzi a 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(4) Ha az ügyvéd az elektronikus okirati formába alakítás során az elektronikus másolaton a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett.
(4a) Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot a (4) bekezdés szerint alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.
(5) Az ügyvéd az elektronikus okiratot – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.
(6) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, – ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg – az átalakítástól számított öt évig megőrzi.
⋯ 1424 változatlan sor ⋯
- 35. az ügyvédi kamarai nyilvántartás adatszerkezetének egységességére, a kamarai azonosító szám képzésére, az ügyvédi kamarai nyilvántartás informatikai rendszerének működtetésére és az ügyvédkereső működtetésére vonatkozó szabályokról,
- 36. minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja.
(2) Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14. és 20. pontban felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.
(2) Az Alapszabály, valamint az (1) bekezdés 8., 11., 14., 20. és 21. pontban felsorolt szabályzatok a Magyar Ügyvédi Kamara kiemelt szabályzatai.
(3) Az Alapszabály a Magyar Ügyvédi Kamara tagjaira, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező.
⋯ 851 változatlan sor ⋯