2017. évi LXXVIII. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2019. július 10. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. július 10.)Következő módosítás (2020. február 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 173 változatlan sor ⋯
(4) A hatóság jogosult az iratba – az e §-ban védett jog sérelme nélkül, a feltétlenül szükséges mértékig – betekinteni, annak megállapítása céljából, hogy a védekezés céljából készült iratként minősülésére való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát. Az irat minősítése kérdésében a hatóság kérelme alapján az érintett ügyfél meghallgatásával a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nemperes eljárásban dönt. Az iratot a hatóság csatolja a kérelméhez.
(5) Ha az irat minősítése az ügyfél és a hatóság között vitatott, a szemle vagy helyszíni kutatás során a hatóság birtokba veheti az érintett iratot, azzal, hogy az iratot olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az adatok megismerhetőségét és utólagos megváltoztathatóságát.
(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat, iratrész nem minősül védekezés céljából készült iratnak, azt a hatóság számára kiadja. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot, iratrészt az érintett ügyfélnek adja ki.
(6)
(7) E § rendelkezéseit a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
⋯ 2576 változatlan sor ⋯
(4) Ha a mulasztás a (3) bekezdés szerinti eljárást követően is fennáll, a miniszter harminc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordul.
(5) Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett, csak felügyelőbiztost rendelhet ki.
(5) Ha a bíróság a mulasztás tényét megállapítja, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségét az elmulasztott intézkedés megtételére. Az ítéletben megállapított határidő elmulasztása esetén indított, a teljesítés kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság intézkedésként teljesítési bírság kiszabása mellett, csak felügyelőbiztost rendelhet ki.
(6) A felügyelőbiztos a mulasztó kamarai szerv helyett és nevében – szabályzat megalkotásának kivételével – jogosult megtenni minden, az érintett kamara és annak szervei feladat- és hatáskörébe tartozó szükséges intézkedést a mulasztás orvoslása érdekében.
⋯ 201 változatlan sor ⋯