2017. évi LXXVII. törvény — mi változott? 2017. június 21.

3. § Az Szja tv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 28. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.

(6) Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg

1. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

2. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

3. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

4. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és az azt követő években.”

4. § Az Szja tv. 50. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.”

6. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni

a) osztalék]

„aa) a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;”

8. § Az Szja tv. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 28. § (5) és (6) bekezdés, 50. § (8) bekezdés, 63. § (2) és (3) bekezdés, 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, 70. § (4) bekezdés c) és d) pontja, 1. számú melléklet 2. pont 2.12. alpontja, 3. pont 3.3. alpontja, 4. pont 4.7. és 4.33–4.37. alpontja, 6. pont 6.1. alpont a) alpontja, 7.35. pontja a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.

(2) A mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.11. pont a)–c) alpont szerinti időtartam számítása során a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.

(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3. pontja és 7. pont a) alpontja a hatálybalépését követően megkezdett kiküldetések esetében alkalmazható.”

9. § Az Szja tv.

- 1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,

- 2. 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

- 3. 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,18-szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg,

- 4. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 17. pontjában az „Igazolás nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg,

11. § Hatályát veszti az Szja tv.

- 1. 63. § (4) és (5) bekezdése,

- 2. 81. § (6) bekezdése,

- 3. 83/A. §-a.

(3) A Tao. törvény 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(11. ellenőrzött külföldi társaság:)

„i) az a) alpontban foglalt részesedés fennállását akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az adózó adóévének a többségében fennáll;”

15. § A Tao. törvény 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalapba beszámítandó jövedelmet az adózó a 4. § 11. pont a) alpont aa)–ac) pontjai szerinti, az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló, tulajdoni részesedése vagy az adózott nyereségből az adózót megillető rész arányában határozza meg.”

16. § A Tao. törvény 15. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit a II/A. Fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(11) A (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó a 18/D. § rendelkezéseit kizárólag a (7)–(9) bekezdések vonatkozásában alkalmazza.”

20. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (54)–(55) bekezdéssel egészül ki:

„(54) Az adózó a 2017-ben kezdődő adóévére, továbbá az (53) bekezdés szerinti választás esetén a 2016-os adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 8. § (9) bekezdése szerint teljesíti.

(55) Az ellenőrzött külföldi társaság 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelmére vonatkozóan e törvény 2017. január 17-én hatályos rendelkezéseit az adózó választása szerint utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, feltéve, hogy az (53) bekezdés szerinti választással nem élt.”

21. § A Tao. törvény 30. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az el nem számolható költségek részletezésének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”

22. § (1) A Tao. törvény a következő 30/G. §-sal egészül ki:

„30/G. § E törvény 26/A. § (8)–(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

23. § A Tao. törvény

- 1. 4. § 11. pont g) alpontjában a „külföldi személy abban” szövegrész helyébe a „külföldi személy (ideértve a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyét is) abban” szöveg,

- 2. 4. § 33. pont d) alpontjában az „alapot,” szövegrész helyébe az „alapot, nyugdíjalapot,” szöveg,

- 3. 22/E. § (6) bekezdésében az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,

- 4. 22/E. § (8) bekezdés b) pontjában az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a Tao. törvény 4. § 30. pont a) alpontjában az „és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,” szövegrész.

25. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;

csökkentve a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.”

26. § Az Eva tv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 18. § (2) bekezdését a 2017-ben kezdődő adóévben is alkalmazni kell.”

27. § Az Eva tv. 8. § (6) bekezdésében a „társasági adó vagy” szövegrész helyébe a „társasági adó, kisadózó vállalkozások tételes adója vagy” szövegrész lép.

(2) Az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben említett összeghatár]

„d) az a)–b) pontban említett összeghatár helyett

da) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,

db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)

azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.”

29. § Az Ekho tv. a következő 14/E. §-sal egészül ki:

„14/E. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés d) pontját a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre kell alkalmazni.”

37. § (1) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”

(2) A Katv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.”

38. § A Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;

csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.”

39. § A Katv. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2013. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”

40. § A Katv.

- 1. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „napjával” szövegrészek helyébe a „hónapja utolsó napjával” szöveg,

- 2. 6. §-ában az „évében” szövegrész helyébe az „évére” szöveg, a „hónapban” szövegrész helyébe a „hónapra” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a Katv. 2. § 6. pontja.

47. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 7/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti hálózati szolgáltatás nem minősül e törvény alkalmazásában internet-hozzáférési szolgáltatásnak.”

49. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gk) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

„gk) a Tanács 2016/856/EU irányelve (2016. május 25.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő módosításáról.”

88. § A Jöt. 148. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

„f) a zárjegyre, a hivatalos zárra és a párlat adójegyre vonatkozó részletes szabályokat, a hivatalos zár előállításának engedélyezési eljárásának részletes szabályait és a hivatalos zár előállítója általi adatszolgáltatás adattartalmára vonatkozó szabályokat;”

89. § (1) A Jöt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvényt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a 2017. július 1-jén vagy azt követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.”

(2) A Jöt. 150. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. § (3) bekezdés szerinti, 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1–2017. július 31. időszak tekintetében nyújtja be és a 2017. augusztus 15-én esedékes jövedéki adatszolgáltatását és a 138. § (5) bekezdés szerinti hivatalos zár elszámolást a 2017. június 30-án hatályos jövedéki szabályok szerint nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.”

93. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 87. §-a

94. § Hatályát veszti a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény 4. §-a.

95. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:)

„f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.”

96. § A Htv. 7. §-a a következő h)–i) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

„h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára

ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,

hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,

i) ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt.”

100. § A Htv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) Az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót fizethet.

(2) Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani.

(3) A (2) bekezdés szerinti bevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig.

(4) A (2) bekezdés szerinti bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

(5) Az előrehozott adót a 6. § f) pontjában, a 7. § h) pont hb) alpontjában és i) pontjában a bevétel számításánál a (3) bekezdés szerinti esedékességkor, az akkor beszámított összegben kell figyelembe venni.”

101. § A Htv. 42/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára:)

„f) határozott időszakra megállapított adómérték, adómentesség, adókedvezmény esetén a határozott időszak lejártának időpontjáról.”

102. § A Htv. 42/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) melléklete szerinti, az adónemre vonatkozó nyomtatványon is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére. A helyi iparűzési adóalany az adóbevallását, az adóbevallása kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését a PM rendelet adóévre vonatkozó melléklete szerinti bevallási nyomtatványon is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére.”

105. § A Htv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § A 6. § f) pontját és a 7. § h) pontját az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény hatálybalépését követően megállapított, határozott időre szóló adómértékre kell alkalmazni.”

110. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (14)–(19) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Az adózó az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó összegét választása szerint – adóvisszatartás formájában – csökkentheti az általa a (16) bekezdésben meghatározott kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha a támogatás alapján jogosult lenne a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti adókedvezményre, azonban az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget a társasági adó terhére adókedvezményként még nem vette igénybe. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén megfizetett összeget az adózó adócsökkentésként nem érvényesítheti.

(15) A (14) bekezdés szerint igénybe vett adócsökkentés összege nem haladhatja meg az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó 50 százalékát.

(16) A (14) bekezdés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül a látvány-csapatsport Tao. törvény

a) 22/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,

b) 22/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,

c) 22/C. § (1) bekezdés c) pont ca), cc), cd) alpontjában meghatározott jogcímek támogatása, és a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcím támogatása azzal, hogy a hivatásos sportszervezetek sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatása esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,

d) 22/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató közhasznú alapítvány, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,

e) 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamennyi jogcím

támogatása.

(17) Amennyiben az adózó a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegére tekintettel a (14) bekezdés szerinti adócsökkentést érvényesíti, akkor a továbbiakban az adócsökkentésként figyelembe vett támogatás összegére a társasági adó terhére adókedvezményt nem vehet igénybe.

(18) A (14) bekezdés szerinti adócsökkentés érvényesítésének – a Tao. törvény rendelkezéseitől eltérően – nem feltétele a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetése. Az adócsökkentés érvényesítése esetén az alapjául szolgáló támogatási összeghez kapcsolódóan valamely korábbi üzleti évben megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatás ráfordításként elszámolt összege az érintett üzleti év társaságiadó-alapjának megállapításakor a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(19) Ha az adózó az adócsökkentés érvényesítését megelőző valamelyik üzleti év adózás előtti eredményének terhére számolta el ráfordításként az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget, akkor – a társasági adóban már keletkezett adóelőny utólagos megfizetése céljából – a támogatás nyújtása és az adócsökkentés elszámolása üzleti éveire vonatkozó társasági adó adóalapjának megállapításakor úgy kell eljárnia (az adózás előtti eredmény módosítása révén), mintha a támogatást az adócsökkentés üzleti évében számolta volna el ráfordításként. Ilyen esetben az adózó az adócsökkentés érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtását követő 30 napon belül köteles az érintett üzleti évre (adóévre) vonatkozó társaságiadó-bevallását – a (18) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – módosítani. A módosítás során az adózó egyebekben az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótléknak megfelelő mértékkel állapítja meg.”

111. § A Különadó törvény 7. §-a a következő 1. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan létesítmény, amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát;”

112. § A Különadó törvény a következő 15. §-sal egészül ki:

„15. § A 4/A. § (14)–(19) bekezdésének rendelkezéseit az adózó 2017. adóév vonatkozásában választása szerint alkalmazza, azzal, hogy e választás esetén az adózó a 2017. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2017. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi.”

113. § A Különadó törvény 7. § 22. pontjában a „Tao. tv.” szövegrész helyébe a „Tao. törvény” szöveg lép.

119. § Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség – a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26. § (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”

120. § Az Itv. a következő 99/P. §-sal egészül ki:

„99/P. § A 17. § (1) bekezdés h) pontjának, a 26. § (1a) bekezdés e) pontjának, a 78. § (1) bekezdésének és a 91. § (5) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

122. § Az Itv. 103. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(7) A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

123. § Az Itv.

- 1. 17. § (1) bekezdés h) pontjában a „földhasználat megszerzése” szövegrész helyébe a „földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés” szöveg;

- 2. 20. § (1) bekezdésében az „alapított haszonélvezet, használat” szövegrész helyébe az „alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat” szöveg;

- 3. 26. § (1a) bekezdés e) pontjában a „megszerzése” szövegrész helyébe a „megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés” szöveg;

- 4. 26. § (16) bekezdés b) pontjában a „87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet – HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak” szövegrész helyébe a „107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásnak (a továbbiakban: sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás)” szöveg;

- 5. 26. § (17) bekezdésében a „regionális beruházási” szövegrész helyébe a „sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott” szöveg;

- 6. 26. § (18a) bekezdésében a „vállalásáról” szövegrész helyébe a „fennállásáról és vállalásáról” szöveg;

- 7. 33. § (2) bekezdés 48. pontjában a „bejegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése, döntése” szöveg;

- 8. 33. § (2) bekezdés 57. pontjában a „népi iparművészeti” szövegrész helyébe a „népművészeti és népi iparművészeti” szöveg;

- 9. 78. § (1) bekezdésében az „a 26. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) és (1a) bekezdése alapján” szöveg; az „y) pontjai” szövegrész helyébe az „y) pontjai, valamint a 26. § (1a) bekezdés a)–d) pontjai” szöveg

lép.

- 1. 11. § (2) bekezdésében „Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó.” szövegrész;

- 2. 33. § (2) bekezdés 44. pontjában az „a kincstár által” szövegrész;

- 4. Melléklete IV. Címének 2. pontjában az „– az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével –” szövegrész.

- 3. 38. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg

130. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 456. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha]

„a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy”

(2) Az Eat. 456. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdés a) pontjában az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 7/B. §-a szerint kell igazolni.”

131. § (1) Az Eat. 458. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.”

(2) Az Eat. 458. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az (5) bekezdésben az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint kell igazolni.”

132. § Az Eat. IX. fejezete a következő 467/K. §-sal egészül ki:

„467/K. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 456. § (4) bekezdés a) pontja és a 458. § (5) bekezdése 2011. november 26-ától visszamenőlegesen is alkalmazható.”

133. § Az Eat. IX. fejezete a következő 467/L. §-sal egészül ki:

„467/L. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 466. § 11. pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható.”

134. § Az Eat.

- 1. 462/C. § (2) bekezdésében az „évében, de legfeljebb” szövegrész helyébe az „évében, és legfeljebb” szöveg;

- 2. 462/D. § (2) bekezdésében a „munkabér,” szövegrész helyébe a „munkabér, de legfeljebb” szöveg, az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100 ezer forint” szöveg;

- 3. 462/D. § (3) bekezdésében az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100 ezer forint” szöveg;

- 4. 462/E. § (2) bekezdésében az „évében, 100 ezer forint után” szövegrész helyébe az „évében, és legfeljebb 100 ezer forint után” szöveg

- 5. 462/H. § (1) bekezdésében a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól” szövegrész helyébe a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól – e hónapot az érvényesítésre nyitva álló időtartam első hónapjának tekintve –” szöveg

lép.

135. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A borítékon vagy a rendelkező nyilatkozaton szerepelnie kell a magánszemély adóazonosító jelének is. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.”

(2) Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

„b) ha a munkáltató vállalja, a munkáltatója útján,”

(3) Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)

„e) az a)–c) ponttól eltérően lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.”

136. § Az Szftv. 6/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton – az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül – a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.”

137. § Az Szftv. a következő 8/E. §-al egészül ki:

„8/E. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését első alkalommal a 2017. évi rendelkező nyilatkozat szerinti felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.”

138. § Az Szftv. a következő 8/F. §-al egészül ki:

„8/F. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdését, a (3) bekezdés b) és e) pontját, valamint (5) bekezdését első alkalommal a 2018. évi rendelkező nyilatkozatnál kell alkalmazni.”

139. § Az Szftv. a következő 8/G. §-al egészül ki:

„8/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 6/C. § (6) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kiutalt összegekről benyújtott közleményekre vonatkozóan kell alkalmazni azzal, hogy az adóhatóság első alkalommal 2018. január 1-jét követően teszi közzé honlapján az adatokat, majd ezt követően az adatokat havonta frissíti.”

140. § Az Szftv. 3. § (3) bekezdésében az „a 100 forintot” szövegrész helyébe az „az 1000 forintot” szöveg lép.

141. § Hatályát veszti az Szftv.

- 1. 4. § (1) bekezdés d) pont 4. alpontja,

- 2. 5. § (5) bekezdésében az „adóazonosító jelével ellátott,” szövegrész.

145. § Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)

a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”

148. § Az Art. 55. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akik áfabevallási kötelezettségüknek több mint két – egymást követő, a rá irányadó – bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.”

149. § Az Art. 55/C. §-a a következő (7)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(9) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a 0,03–0,2 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) a 0,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.

(10) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat, valamint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(12) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a 0,5–1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.”

150. § Az Art. 120. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti.”

152. § Az Art. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb 18 hónapon belül hozható meg. Az egyéves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás tekintetében csak a 104. § (1) bekezdésében meghatározott, az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv minősül ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvnek.”

154. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult a 9. számú melléklet 2. címében szabályozott elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.”

(2) Az Art. 175. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint

b) jelölje ki a menedékes felügyeleti szolgáltatót.”

155. § Az Art. 176/I. §-a a következő (2a)–(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 230. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása érdekében a Kormány jogosult rendeletben ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves időtartamban – menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölni az e törvény szerinti felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására, amennyiben az engedélyező hatóság arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti szolgáltatói engedély kiadására a 230. § (1) bekezdésében foglalt határidőig nem kerülhet sor.

(2b) Menedékes felügyeleti szolgáltatóként olyan személy vagy szervezet jelölhető ki, amely

a) rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal,

b) folyamatosan rendelkezik magyarországi székhelyű, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban letelepedett biztosítónál legalább 1 000 000 000 forint összegű felelősségbiztosítással,

c) informatikai rendszere érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik a logikai, fizikai és adminisztratív védelmi intézkedéseinek, valamint külön jogszabályban foglalt informatikai követelményeknek való megfelelőségéről, amelyet arra feljogosított független tanúsító szervezet adott ki,

d) valamennyi 2000 fő lakosságszám feletti településen a felügyeleti szolgáltatói szerződésekkel kapcsolatos ügyintézési tevékenység ellátása érdekében ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet,

e) teljesíti a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó – jogszabályban meghatározott – hardver követelményeket, és

f) az a)–e) pontban meghatározott feltételek fennállását az engedélyező hatóság felé legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

(2c) Ha a kijelölés időtartama alatt a menedékes felügyeleti szolgáltató kérelmére az engedélyező hatóság a menedékes felügyeleti szolgáltató részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki, erről a körülményről az engedélyező hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg tájékoztatja a Kormányt.

(2d) A Kormány a (2c) bekezdés szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul gondoskodik a menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölő kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.

(2e) A menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségét nem érinti, ha az engedélyező hatóság más – menedékes felügyeleti szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet – részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki.

(2f) A menedékes felügyeleti szolgáltatóra – e törvényben valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel – a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A menedékes felügyeleti szolgáltatót megilletik mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik.”

156. § Az Art. 178. § 25a. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

„25a. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,”

157. § Az Art. X. fejezete a következő 181/D. §-al egészül ki:

„181/D. § (1) A 176/I. § (2b) bekezdés d) pontja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) A 176/I. § (2b) bekezdés d) pontjának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

158. § (1) Az Art. 230. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2017. december 1-ig mentesül az üzemeltető a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést a felügyeleti szolgáltatóval 2017. július 31. napjáig megköti.”

(2) Az Art. 230. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(3) Ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig

a) az automataberendezés üzemeltetője – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére 24 havi – ha a szerződés megkötése óta legalább 12 hónap eltelt, abban az esetben 12 havi – felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;

b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.”

(3) Az Art. 230. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(4) Az automata üzemeltetője mentesül a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.”

(4) Az Art. 230. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, 2017. december 1-jétől kizárólag AFE-val ellátott automataberendezés üzemeltethető.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2017. december 31-ig mentesül az üzemeltető a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató – amennyiben van kijelölt menedékes felügyeleti szolgáltató, abban az esetben a menedékes felügyeleti szolgáltató is – nyilatkozik arról, hogy az automataberendezést – az automataberendezés műszaki adottságai miatt – nem képes AFE-val ellátni.

(7) A (6) bekezdés szerinti automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából 2017. július 1. napjáig a menedékes felügyeleti szolgáltató részére átadja

a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,

b) az automataberendezések regisztrációs számára és

c) az automataberendezések üzemeltetési helyére

vonatkozó adatot.

(9) A (8) bekezdés szerinti adatok átadását követően az állami adó- és vámhatóság a változással érintett adatokat havonta – tárgyhót követő hónap 5. napjáig – átadja a menedékes felügyeleti szolgáltatónak.

(10) A menedékes felügyeleti szolgáltató a (8)–(9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.”

159. § Az Art. a következő 233. §-sal egészül ki:

„233. § Az állami adó- és vámhatósághoz 2017. január 1-jét megelőzően adószám megállapítása érdekében bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-jét követően nem következett be változás, a székhelyszolgáltatónak az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatait 2017. szeptember 29-éig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.”

161. § Az Art. a következő 236. §-sal egészül ki:

„236. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvénynek Módtv.7-tel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) A Módtv.7-tel megállapított 142. § (1) bekezdésének rendelkezését a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A Módtv.7 által megállapított 6/C. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést a hatálybalépést követően elkövetett mulasztások, illetve adókülönbezet megállapítása esetén kell alkalmazni.”

162. § Az Art. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

163. § Az Art.

- 1. 6/C. § (4) bekezdésében az „illetve adóhiány megállapítás esetén” szövegrész helyébe az „illetve adókülönbözet megállapítása esetén” szöveg,

- 2. 6/I. § (1) bekezdésében az „illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában” szövegrész helyébe az „illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában” szöveg,

- 3. 24. § (2) bekezdésében a „bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének d) pontja” szöveg,

- 4. 24/A. § (8) bekezdésében, 24/B. § (7) bekezdésében a „bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdés d) pontja” szöveg,

- 5. 24/C. § (6b) bekezdés b) pontjában a „megtett az akadály fennállásának” szövegrész helyébe a „megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának” szöveg,

- 6. 24/D. § (3) bekezdésében a „számított 8 napos” szövegrész helyébe a „számított 15 napos” szöveg,

- 7. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv, az állami” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami” szöveg,

- 8. 52. § (7) bekezdés n) pontjában a „szervezetnek.” szövegrész helyébe a „szervezetnek,” szöveg,

- 9. 216. §-ában a „2017. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2018. január 1-jén”, valamint a „2017. június 30-a” szövegrész helyébe a „2017. december 31-e” szöveg

lép.

- 3. 2. számú melléklet IV. pont B) alpontjában az „, illetve ettől az időponttól igényelheti” szövegrész.

165. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az e törvényen alapuló kötelezettség vagy jogosultság csak adószám, vagy adóazonosító jel birtokában teljesíthető, illetve érvényesíthető.”

166. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 188 9/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

167. § A Készpénztörvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a készpénz tulajdonosának teljes nevét és címét, c) pontja alapján a készpénz tervezett címzettjének teljes nevét és címét, e) pontja alapján a készpénz tervezett felhasználásának részletes leírását, valamint g) pontja alapján az alkalmazott szállítóeszköz fajtáját, gépjármű esetén a rendszámát kell megadni.”

168. § A Készpénztörvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében, a Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából vámellenőrzés keretében jogosult a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük ellenőrzésére.”

169. § A Készpénztörvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a készpénz büntetendő cselekményből való származására utal, továbbá a készpénz származásának vizsgálata érdekében, a vámhatóság jogosult azt haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani és a készpénz 80%-át 30 napig visszatartani.”

170. § A Készpénztörvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes szabályait, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”

- b) 3/A. §-a.

172. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A NAV)

„l) végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.”

173. § A NAV tv. 19/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője az e törvény 18/E. §, 19/A. § (1) bekezdésében és 19/B. § (1) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettség követelménye alól egyedi ügyben, indokolt esetben felmentést adhat.”

174. § A NAV tv. 33/S. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.

(2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon – a jogi képviselő személyének bejelentését követően – jogi képviselője, illetve – a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően – a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.”

175. § A NAV tv. 36/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából]

„c) a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja.”

176. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Létesítmény őrzés-védelmi intézkedés

37. § (1) A pénzügyőr által őrzött létesítményben az abban tartózkodók biztonsága érdekében a pénzügyőr a 36/A. § (1) bekezdésében és 36/B. § (2) bekezdésében rögzített intézkedéseken túl a (2) bekezdés szerinti intézkedésekre is jogosult. A létesítmény őrzés-védelmét ellátó szerv vezetője a pénzügyőr által őrzött létesítménybe való be- és kilépésre – a nem NAV kezelésében lévő létesítmény esetén az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben –, illetve a képfelvétel készítésére a (2) bekezdés és a 78/B. § figyelembevételével szabályokat állapíthat meg.

(2) A pénzügyőr az általa őrzött létesítmény biztonsága érdekében az (1) bekezdésben megállapított szabályok szerint megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti, a létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését, továbbá jogosult az általa őrzött létesítmény területére belépő vagy onnan kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, szállítmányának, valamint szállítási okmányának bemutatására felhívni.”

177. § A NAV tv. 46. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[46. § (1) A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:]

„i) a pénzügyőr által őrzött létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására.”

178. § A NAV tv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából – az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:]

„d) a NAV kezelésében lévő létesítménybe be- és kilépő személyek, illetve a 37. § (1) bekezdés alapján igazoltatott személyek személyes adatait, továbbá a beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat az adat keletkezésétől számított legfeljebb egy évig.”

179. § A NAV tv. 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A belépő személyek és a belépési adatbázis adatai bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.”

180. § A NAV tv. V. Fejezete a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § A NAV kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében – az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve – a NAV képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A képfelvétel készítésének és az adatkezelésnek a tényéről, továbbá a képfelvevő által megfigyelt területről a belépő személyek tájékoztatása érdekében figyelemfelhívó tájékoztatót kell elhelyezni. Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3) bekezdését és a 36/P. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”

181. § (1) A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„b) azon vagyontárgyak, magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök körét, amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az értékhatárt, amelyet meghaladóan a hivatásos állomány tagja és a kormánytisztviselő korlátozható abban, hogy azokat a szolgálati feladatok ellátása, illetve munkavégzés során magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök szolgálatellátás, illetve munkavégzés során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat;”

(2) A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]

„d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait, valamint a NAV tisztjelöltjeinek egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos szabályokat;”

182. § A NAV tv.

- a) 13. § (2) bekezdés k) pontjában a „végrehajtásában.” szövegrész helyébe a „végrehajtásában,” szöveg,

- b) 18. § (1) bekezdésében a „13–25. §-a, 40. §-a,” szövegrész helyébe a „13–25. §-a, 29. § (6) bekezdés o) pontja, 40. §-a” szöveg,

- c) 36/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „állomásokon.” szövegrész helyébe az „állomásokon,” szöveg,

- d) 36/K. § (1) bekezdésében az „áru” szövegrész helyébe a „dolog” szöveg,

- e) 36/K. § (2) bekezdésében az „Az áru” szövegrész helyébe az „A dolog” szöveg,

- f) 46. § (1) bekezdés h) pontjában az „elhárítására.” szövegrész helyébe az „elhárítására,” szöveg

- g) 78. § (1) bekezdés c) pontjában az „évig.” szövegrész helyébe az „évig,” szöveg

lép.

183. § Hatályát veszti a NAV tv.

- a) 33/U. § (8) bekezdésében, a 33/Y. § (3a) bekezdésében, a 34/A. § (5) bekezdésében, a 34/D. § (6) bekezdésében az „MKK, MRK képviselőjével vagy”,

- b) 34. § (3) bekezdésében az „, illetve az MKK, MRK” szövegrész, valamint

- c) 82. § b) pontja.

184. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét; a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,”

185. § A Vtv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 6. cikk (2) bekezdésének kivételével – a (9) bekezdésre figyelemmel – valamennyi, gazdálkodónak nem minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papíralapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.”

187. § A Vtv. 46. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az áruátengedést követő ellenőrzéssel érintett személyt, az ellenőrzés tárgyát képező vámeljárások során közvetett képviselő képviselte a vámhatóság előtt, úgy az áruátengedést követő ellenőrzés során a közvetett képviselőt ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint az ellenőrzött személyt.

(4) Ha a közvetett vámjogi képviselet az áruátengedést követő ellenőrzésre is kiterjed, akkor a (3) bekezdésben leírtak abban az esetben is alkalmazandóak.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az (1) bekezdés szerinti értesítést valamennyi ügyfélnek egyidejűleg meg kell küldeni.

(6) Ha az áruátengedést követő ellenőrzés során az ügyfelek nyilatkozata egymásnak ellent mond, úgy a vámhatóság a nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítási eszközök segítségével tisztázza a tényállást.”

188. § A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik – a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles. Ha több személy érintett az adott eljárásban vagy az eljárást több személy kérelmezi, úgy a felmerülő díjakat érintett személyenként vagy kérelmezőnként külön-külön kell felszámítani.”

189. § A Vtv. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„23. A Vámkódex 84. cikkéhez

55. § (1) Ha egyetemlegesség keretében több adós felel egyetlen vámtartozás megfizetéséért, akkor a (3) bekezdés kivételével a vámhatóság a teljesítést valamennyi érintett adóstól kéri oly módon, hogy a vám- és egyéb teher fizetési kötelezettségről szóló határozatot valamennyi érintett adós részére külön-külön, ugyanazon a napon, postai úton vagy adott esetben elektronikusan kell megküldeni.

(2) Ha a fizetésre kötelezett adósok közül az egyik teljesíti a közölt határozatban megállapított fizetési kötelezettséget, úgy a vámhatóság a teljesítésről és ez alapján a további fizetési kötelezettség megszűnéséről a többi adóst tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az FJA 6. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetekben nem kell alkalmazni.”

190. § A Vtv. VII. Fejezete a következő 23/A. alcímmel egészül ki:

„23/A. A Vámkódex 86. cikkéhez

56. § (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.

(2) Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vám-árunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.

(4) A (2) és a (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.

56/A. § (1) A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.

(2) A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.”

191. § A Vtv. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedély jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl írásban kötelezettséget vállal a vámeljárás jogosultja tekintetében felmerült tartozások megfizetésére.”

192. § A Vtv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 3. § 7. ponttól eltérően nem keletkezik vámhiány.”

193. § A Vtv.

- a) 23. § (1) és (2) bekezdésében a „minősül,” szövegrész helyébe a „minősül többek között az az eset,” szöveg,

- b) 24. §-ában az „akkor kerül sor, ha” szövegrész helyébe a „többek között akkor kerül sor, ha” szöveg,

- c) 29. § (1) bekezdésében az „utólagos könyvelésbe vételére” szövegrész helyébe az „a közlésre” szöveg,

- d) 60/B. § (6) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés” szöveg,

- e) 99. §-ában az „árutovábbítás vámeljárás során vám-árunyilatkozatként használható.” szövegrész helyébe az „árutovábbítási vámeljárásban kizárólag a harmadik országból érkező szállítmányok érkeztetésekor fogadható el vám-árunyilatkozatként.” szöveg

lép.

194. § Hatályát veszti a Vtv.

- a) 3. § 4. pontja,

- b) 94. § (4) bekezdésében az „a kötelező képviselet meglétét és” szöveg,

- c) 119. § (2) bekezdése.

200. § Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, a nyilvántartás vezetésének, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásának a részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

201. § Az Szt. 152/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„152/A. § Az engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért, valamint szakmai szervezetként történő elismerésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

202. § Az Szt. 177. §-a a következő (65)–(67) bekezdéssel egészül ki:

„(65) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3) bekezdés j) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(66) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3) bekezdés j) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(67) A szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézet – függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák – e törvény 9/A. §-át először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”

203. § (1) Az Szt. 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)

„d) a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölését, a nyilvántartás vezetésének, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének és a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásának a részletes szabályait;”

(2) Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásáért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a szakmai továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért, a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásáért és a szakmai szervezetként történő elismerés eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.”

208. § A Kkt. 9/H. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem adható meg az 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás, annak a természetes személynek,]

„f) akit a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától meghatározott ideig eltiltott, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,”

209. § A Kkt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.”

210. § A Kkt. 36. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]

„b) amelynek engedélyét visszavonták az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,”

211. § A Kkt. 41. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)

„e) a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága által hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló jogerős határozat alapján.”

212. § A Kkt. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül

a) legalább három éven vagy három üzleti éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább kétéves vagy két üzleti évre kiterjedő gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy

b) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig vagy két üzleti éven át közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály a kérelmezett minősítés meglétét előírja, vagy

c) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven vagy három üzleti éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”

213. § (1) A Kkt. 111. § d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

„d) elfogadja a kamara – egyes területi szervezetek pénzügyi tervét, valamint a főtitkár javadalmazását önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi tervét és az – egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”

(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés)

„f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását”

216. § A Kkt. a következő 208/L. §-al egészül ki:

„208/L. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított, 50. § (2) bekezdését és 1. mellékletét a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 173/A. § (2) és (6) bekezdését a 2017. június 26-át követően indult eljárásokra kell először alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és már kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 173/A. § (5), és (9) bekezdését a 2017. június 26-át megelőzően indult eljárásokra még alkalmazni kell.

(4) A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő 35. § szerinti kamara által kiállított engedélyek ugyanazon joghatás kiváltására alkalmasak, mint a Mód2 törvény hatálybalépését követően a 35. § szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított engedélyek.”

217. § A Kkt. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

- c) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,

220. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek (ide nem értve azon pénzeszközöket, amelyek felett a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk rendelkezési joga korlátozott), az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, továbbá a projekttársaságuk esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,

8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás projekttársasága esetében a projekttársaság jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a projekttársaságként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 100%-a, ide nem értve a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) rendelkezéseivel összhangban az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés kapcsán elszámolt egyszeri áttérési különbözet eredménytartalékban kimutatott összegét,”

221. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés a) pont ab–ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely

a) kizárólag]

„ab) saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 6820-ból beleértve különösen az épületberuházás saját üzemeltetés céljából; a használatban lévő állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése; a saját raktár, tároló üzemeltetése, az üres raktár, tároló bérbeadása tevékenységeket);

ac) ingatlankezelés (TEÁOR 6832) és építményüzemeltetés (TEÁOR 8110),”

(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„f) legalább ötmilliárd forint összegű – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott – induló tőkével rendelkezik;”

(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)

„h) esetében a teljes jegyzett tőke össznévértékéhez viszonyítottan

ha) legalább 25%-ot tesz ki azon részvények mértéke – a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként történő nyilvántartásba vétel időpontjában –, amelyek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják, amennyiben – a dolgozói részvények kivételével – kizárólag szabályozott piacra bevezetett részvénnyel rendelkezik; vagy

hb) legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”

222. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)

„b) amelynek – konszolidációba be nem vont társaság esetén – a számviteli beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladják meg a számviteli beszámolójában kimutatott ingatlanok és beruházások értékének 70%-át, és

c) amely – a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével – nem köt olyan szerződést, nem vállal olyan egyoldalú kötelezettséget, amely az osztalék kifizetését korlátozza, és

d) amely az ingatlanok 10. § (1) bekezdése szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58–59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások szerint, illetve – amennyiben éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti – az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg, és”

223. § A Szit. tv. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (7) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”

224. § A Szit. tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)

„a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,”

225. § (1) A Szit. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében a konszolidációba bevont valamennyi társaság összevont – portfóliójában egyetlen ingatlan, vagy más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló részesedés értéke sem haladhatja meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a harminc százalékát.”

(2) A Szit. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójában – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában – kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai (ide nem értve a kapott óvadék összegét) nem haladhatják meg az éves beszámolójában – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában – kimutatott ingatlanok és beruházások összértékének 65%-át.

(5a) A (2), (3) és (5) bekezdések alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készítő szabályozott ingatlanbefektetési társaság esetében az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”

226. § A Szit. tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az ingatlanok (1) bekezdés szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja. Az elszámolás során köteles alkalmazni a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58–59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg.”

227. § A Szit. tv.

- 1. 1. §-ában a „Magyarország” szövegrész helyébe a „Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más állam” szöveg,

- 2. 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,

- 3. 3. § (3) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „együttesen közvetlenül” szöveg,

- 4. 3. § (3) bekezdés g) pontjában a „törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál” szövegrész helyébe a „törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthat ki” szöveg,

- 5. 3. § (3a) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pont hb) alpontjában” szöveg,

- 6. 3. § (7) bekezdés a) pontjában „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,

- 7. 6. § (3) bekezdésében „a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek” szövegrész helyébe „az alapszabály másként rendelkezik” szöveg

lép.

231. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi LXVI. törvény) 262. § (1) bekezdésében az „a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)–(6) és (8)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.

(2) A 2016. évi LXVI. törvény 262. § (7) bekezdése hatályát veszti.

(3) A 2016. évi LXVI. törvény 262. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 161. § és a 200. § 15–16. pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.”

(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CXXV. törvény) 318. § (1) bekezdésében az „a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)–(4) és (6)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.

(5) A 2016. évi CXXV. törvény 318. § (5) bekezdése hatályát veszti.

(6) A 2016. évi CXXV. törvény 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 187. § 2018. július 1-jén lép hatályba.”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 3. A közcélú juttatások körében adómentes: pontot megelőző 2.11. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.12. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közcélú juttatások körében adómentes:)

„3.3. a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díjat is);”

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„g) az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”

(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)

- 5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.33–4.37. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.33. az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;

4.34. az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;

4.35. a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;

4.36. a Bolyai János kutatási ösztöndíj;

4.37. a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.”

- 6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

„a) mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból, vagy a munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet), tűzkár, baleset esetén, különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából,”

- 7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.17. az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;”

- 8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.35. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes)

„7.35. az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog (megszerzésekor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték.”

- 1. Az Szja tv. 3. számú melléklet nyitó szövegrésze a I. Jellemzően előforduló költségek fejezetet megelőzően a következő rendelkezéssel egészül ki:

(Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről)

„Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.”

- 2. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”

- 3. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:

7. külföldi kiküldetés esetén)

„a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”

- 4. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 10. ponttal egészül ki:

(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)

„10. a magyar nyelv és a kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítása érdekében működtetett vendégoktatói ösztöndíjprogram keretében a vendégoktató által végzett tevékenységre tekintettel juttatott, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű költségtérítés összege.”

### 5. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak adatot az állami adó- és vámhatóság részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves minőségének megállapítása céljából.”

### 6. melléklet a 2017. évi LXXVII. törvényhez

A Kkt. 1. melléklet 10. pont I. alpontja a következők szerint módosul:

„I. Az 50. § (2) bekezdés a) pontjára alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait,

2. az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet végez, illetve végzett,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy írta alá.

Az 50. § (2) bekezdés b) pontjára alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,

2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyekre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.

Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.

Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott IFRS minősítés esetén, amennyiben a kérelmező a minősítés megszerzését közreműködésre hivatkozva kérelmezi, a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:

1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak a kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,

2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,

3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,

4. az igazolást kibocsátó kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.”