2017. évi LXXII. törvény — mi változott? 2017. június 18.

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

„c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2019.” szöveg, a „2030.” szövegrész helyébe a „2031.” szöveg lép.

13. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1a)–(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1a) Az Eximbank nemzetközi fejlesztési együttműködési céllal az alábbi tevékenységet végzi:

a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapítása, vagy ahhoz történő csatlakozás, és

c) bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül.

(1b) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódó megállapodások vonatkozásában a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek egyetértése esetén az állam képviseletében jár el, és e felhatalmazásra történő hivatkozás mellett jogosult a vonatkozó szerződések megkötésére, módosítására vagy megszüntetésére. Az állam nevében történő alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket – a nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapok kivételével – a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni. A nemzetközi pénzügyi intézmények kezelésében működő alapokhoz kapcsolódó kifizetéseket a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.

(1c) Az Eximbank felelős az (1b) bekezdés szerint megkötött szerződések magyar kormányzati fejlesztési együttműködési politika szerinti végrehajtásáért és a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért. Az Eximbank a megkötött szerződések végrehajtásáról és azok nemzetközi fejlesztési együttműködési szempontú eredményességéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért és a nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterek részére évente jelentést készít.”

(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Az Eximbank (1a) bekezdés szerinti tevékenységén túl jogosult bel- és külföldi kockázati- és magántőkealap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan befektetési jegyet jegyezni.

(1e) Az Eximbank a Kormány határozata alapján az (1d) bekezdés szerinti tevékenységet az állam nevében is végezheti, ekkor az alapításhoz vagy csatlakozáshoz szükséges fedezetet a központi költségvetés terhére kell biztosítani, e kifizetéseket a külgazdaságért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni.”

14. § Hatályát veszti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (4a) bekezdése.

15. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. Tartozásigazolás hiányáról az adós (munkavállaló) a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.”

17. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal elnökét a miniszterelnök, három elnökhelyettesét – az elnök javaslatára – a felügyeletet gyakorló miniszter (a továbbiakban: miniszter) nevezi ki és menti fel.”

18. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/G. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„h) a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása.”

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/H. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A Hivatal – jogszabály alapján – ellátja a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások által igénybe vehető adóalap-kedvezményre való jogosultság igazolásához kapcsolódó nyilvántartásba vétellel, továbbá a nyilvántartásból való törléssel összefüggő feladatokat.”

20. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény a 117/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárására vonatkozó közös szabályok

117/C. § A korai fázisú vállalkozásoknak és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásoknak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény érvényesítéséhez kapcsolódó nyilvántartásba-vételi eljárása és a nyilvántartásból történő törlése díjmentes.”

21. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 86. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt). 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nemzetközi szerződés e §-t rendeli alkalmazni, e § a 93/B. §-sal együtt alkalmazandó.

(2b) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén az ajánlattételi felhívás alapján indult eljárás ideiglenes intézkedéssel történő felfüggesztésének nincs helye.

(2c) A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzések esetén a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül – már megindított beszerzési eljárás esetén – az ajánlattételi felhívás megsemmisítésének, az ajánlatkérő eltiltása a szerződés megkötésétől vagy a szerződés Ptk. szerinti érvénytelensége megállapításának és az eredeti állapot helyreállításának alkalmazása kizárt.”

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 93/B. §-sal egészül ki:

„93/B. § A Kbt. 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti beszerzés esetén a 7. § alkalmazásában kizárólag az Egyezmény szerinti külön eljárás (beszerzési szabályzat) megsértése, az ajánlati felhívás megsértése vagy a beszerzés tárgyához nem kapcsolódó alkalmassági feltétel alkalmazása minősül a verseny tisztaságát sértő magatartásnak.”

25. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

„o) szerződés alapján a 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás 1. cikk 2. pontja és 2. cikk 2. pontja végrehajtásának elősegítése érdekében iratvizsgálati feladatok ellátásában.”

26. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a 2. § o) pontjában szereplő feladatához kapcsolódóan iratok – kockázatvállalásból eredő kitettséget nem eredményező – formai vizsgálatát végezheti.”

27. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők állnak a vállalkozással a 4. § (2) bekezdése szerinti kapcsolatban.”

28. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Partnervállalkozások azok a vállalkozások,

a) amelyek a (3)–(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és

b) amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerinti egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.”

29. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.”

30. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a rendelkezésre álló összevont (konszolidált) éves beszámolóban az adatok nem a (6)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint állnak rendelkezésre, a 3. §-ban meghatározott adatokat nem az összevont (konszolidált) beszámoló alapján, hanem az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat alapul véve, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.”

31. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 10. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

[A KKV-kkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hangolja össze. Ennek körében]

„d) elősegíti a KKV-k számára hasznosítható ismeretek és tudás, a hazai és külföldi kutatási és fejlesztési eredmények megismerését, elterjesztését, illetve a KKV-k innovációs képességének javítását.”

32. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VT tagja:)

„c) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP Szövetség), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ), a Joint Venture Szövetségnek (JVSZ), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak (MVA) és a Magyarok a Piacon Klubnak az elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy.”

33. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:)

„a) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség (MAGEOSZ) és a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) elnöke vagy a helyettesítésére meghatalmazott személy,

b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkavállalói Oldalának két képviselője,”

34. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Az e törvényben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.”

35. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. befektető:

a) az állami befektető társaság,

b) finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az ugyanazon vállalkozásban eszközölt összes befektetésük legfeljebb 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeg,

c) a felsőoktatási intézmények, a nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelő tevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, a nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként – költségvetési szervként működő – egyéb kutatóhelyek,

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 60. pontjában meghatározott intézményi befektetők, ideértve a regionális fejlesztési alapokat,

e) az évi 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget el nem érő költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok;”

(2) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek;”

(3) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. állami befektető társaság: olyan többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 17. pontjában meghatározott befektetési alap, amelynek célja vállalkozások részére történő kölcsöntőke nyújtása.”

36. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény

- 1. 15. §-ában a „továbbiakban: VT” szövegrész helyébe a „továbbiakban VfT” szöveg,

- 2. 16. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 17. § (3) és (4) bekezdésében a „VT” szövegrész helyébe a „VfT” szöveg,

- 3. 17. § (1) és (2) bekezdésében a „VT” szövegrészek helyébe a „VfT” szöveg, és

- 4. 21. § (1) bekezdésében a „Vállalkozásfejlesztési Tanácsba” szövegrész helyébe a „VfT-be” szöveg

lép.

37. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„a) felelős vezető: a hadiipari tevékenységet, illetve a haditechnikai külkereskedelmi tevékenységet folytató kérelmező vagy engedélyes vezető tisztségviselője, vagy bármely vezető állású munkavállalója, aki e tevékenységet irányítja;”

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„d) haditechnikai termék gyártása: a haditechnikai termék előállítására, átalakítására irányuló tevékenység, ideértve a termék első alkalommal történő összeszerelését;

e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: műszaki és gyártástechnikai tervezés, műszaki támogató tevékenység, a termék készletezése, tárolása, forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, fejlesztése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, ideértve a bérmunkát, a műszaki-technológiai utasítás és gyártási ismeret, tapasztalat átadását, továbbá az eszközök kezelésének és alkalmazásának elméleti és gyakorlati oktatása, kiképzés;”

(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„j) haditechnikai termék külkereskedelme: haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenység, ideértve az ilyen tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatását is, továbbá a haditechnikai termékkel kapcsolatban végzett brókertevékenység,”

38. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A hadiipari tevékenység végzéséhez engedély szükséges. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Nem végezhető olyan hadiipari tevékenység, amely Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik.

(3) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(4) A hadiipari tevékenység engedélyezése során a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett hadiipari tevékenység kormányrendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelését.

(5) Az engedély megadásával egyidejűleg a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a 7. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”

39. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/B. § (1) A haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység, – ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó, kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – csak engedéllyel folytatható. Az engedély típusait és az engedély kiadásának a feltételeit kormányrendelet határozza meg.

(2) Az engedély kiadására a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján.

(3) A haditechnikai külkereskedelmi tevékenység engedélyezése során a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv

a) figyelembe veszi Magyarország nemzetközi kötelezettségeit,

b) figyelembe veszi Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit,

c) figyelembe veszi Magyarország kül-és biztonságpolitikai érdekeit,

d) biztosítja a kérelmező és a kérelmezett haditechnikai termék külkereskedelmével kapcsolatos tevékenység kormányrendeletben részletezett feltételeknek való megfelelését.

(4) Az engedély megadásával egyidejűleg a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv a 7/B. §-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi az engedélyest.”

41. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A 2. § és a 2/A. § szerinti eljárásokban a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet, a 2/B. § szerinti eljárásokban a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározott esetekben és eljárás szerint utasítja el az engedély iránti kérelmet, vonja vissza az engedélyt vagy függeszti fel az engedély hatályát.”

42. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező felelős vezetője rendelkezik a jogszabály szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéssel.

(6) A 2/A. § és 2/B. § szerinti tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltételeket kormányrendelet határozza meg.”

43. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Mellékletének I. fejezet a)–c) pontjában vagy III. fejezetében, és az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-ei 258/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet I. Mellékletében is felsorolt haditechnikai eszközök kivitelét végző engedélyes tulajdonosának és vezető tisztségviselőjének meg kell felelnie az 5. §-ban meghatározott, ezen termékkörökre vonatkozó személyi követelményeknek.”

44. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartást vezet a kiadott engedélyek érvényességi idejéről, azonosító számáról, ehhez kapcsolódva a jogosult nevéről, lakóhelyéről vagy székhelyéről, adószámáról, engedélye számáról és az engedély hatályosságának megjelöléséről.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartja a visszavont engedélyek (1) bekezdés szerinti adatait.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

45. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény „Adatkezelés” alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv 2/B. § szerinti engedélyezési eljárásával kapcsolatos nyilvántartás-vezetésre és adatkezelésre a 6–7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

46. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„a) jelölje ki az engedélyező hatóságként eljáró hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletet,”

(2) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„f) jelölje ki a 2. § (3) bekezdése és a 2/B. § (2) bekezdése szerinti véleményező szervet, szerveket,”

(3) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdése a következő g)–j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„g) határozza meg a 2. §, a 2/A. § és a 2/B. § szerinti eljárások engedélytípusait,

h) határozza meg az engedélyezési eljárásokban és a vállalkozások tanúsítási eljárásában a kérelmezők körét,

i) szabályozza az engedélykötelezettség alóli mentesség eseteit,

j) szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit.”

(4) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a haditechnikai termékek jelölését és nyilvántartását.”

47. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Ez a törvény a 2014. évi V. törvénnyel kihirdetett Fegyverkereskedelmi Szerződésben foglalt nemzetközi kötelezettségek teljesítését szolgálja.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

48. § Hatályát veszti a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény

- 1. 3. § (2)–(4) bekezdése, és

- 2. 10. § (3) bekezdése.

49. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (9) bekezdésében a „28. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szövegrész helyébe a „35/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában” szöveg lép.

50. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját]

„b) a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7/A. §-a szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.”

51. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény I. Fejezete a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2) Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.”

53. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére)

„c) a Paksi Atomerőmű kapacitásnak fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi VII. törvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott telephely biztonsági tanúsítványt”

(ad ki.)

(2) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (2) bekezdés c) pontja szerinti telephely biztonsági tanúsítvány alapján a gazdálkodó szervezet

a) saját telephelyén minősített adatot nem kezelhet,

b) a 2015. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés, illetve alvállalkozói szerződés megkötésére jogosult.”

54. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2018.” szövegrész helyébe a „2019.” szöveg lép.

81. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ÁKK Zrt. a feladatai ellátásához a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél értékpapír letéti- és értékpapírszámlát, valamint devizaszámlát, a Magyar Nemzeti Banknál vagy hitelintézetnél devizaszámlát vezethet.”

82. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4c) A Kormány egyedi határozatával, az érintett költségvetési évek szerinti bontásban

a) az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b) pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő összeget is megállapíthat,

b) – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más fejlesztések esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét megállapíthatja.”

83. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, és

a) a 36. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás összege, a több év kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet terhelő összeg a szabad előirányzatok összegét nem haladja meg, vagy

b) a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Kormány rendeletében foglaltak szerint a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési évet követő éveket terhelő összegek egyik évben sem haladják meg a 36. § (4), (4a) vagy (4c) bekezdése szerinti összegeknek a korábban vállalt kötelezettségek és más fizetési kötelezettségek adott évi mértékével csökkentett összegét.”

84. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartásban, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos számfejtési és az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatok ellátása, az ezekkel kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségek teljesítése – ideértve a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét is –, továbbá – a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek kivételével – a bevallásokon alapuló befizetési kötelezettségek teljesítése központosítottan, kizárólag a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján, illetve az abból történő adatszolgáltatás alapján történik. Az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek központosított teljesítésére a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kerül sor.”

85. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69. alcíme a következő 106/D. §-sal egészül ki:

„106/D. § (1) A kincstár a Kormány tagja felkérésére a központosított illetményszámfejtésbe – a 44. § (1) bekezdése alapján – tartozó szerveknél foglalkoztatott személyek személyre szóló tájékoztatása érdekében – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – teljesíti a Kormány tagja által meghatározott, a munkabérrel, az illetménnyel, a tiszteletdíjjal, a költségtérítéssel, illetve egyéb pénzbeli juttatással összefüggő, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeire vonatkozó tájékoztatást.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Kormány tagja felkérésében meghatározott – a 106/A. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti adatok alapján (ide nem értve a társadalombiztosítási azonosító jelre, az adóazonosító jelre, a fizetési számlaszámra, valamint a behajtandó követelésekre vonatkozó adatokat) képezhető – tájékoztatási célcsoportoknak – a Kormányzati Tájékoztatási Központon (a továbbiakban: KTK) keresztül – akként teljesíti, hogy a tájékoztatás megszemélyesítése során személyes adat más adatkezelőnek való továbbítására nem kerül sor. A KTK a tájékoztatás az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait és lakcímét használhatja fel.

(3) Nem nyújtható az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatás a bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, önálló szabályozó szervvel, autonóm államigazgatási szervvel, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával, az Országgyűlési Őrséggel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával vagy nemzetbiztonsági szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra vonatkozónak.

(4) A kincstár az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követően, a jóváhagyástól számított 15 munkanapon belül teljesíti a miniszter általa kiadott nyomtatvány használatával.”

86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (33) és (34) bekezdéssel egészül ki:

„(33) A nemzetiségi önkormányzatok és az általuk irányított költségvetési szervek esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti, a személyi juttatások kiemelt előirányzaton elszámolandó kiadásokkal kapcsolatos, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2018. január 1-jétől valósul meg.

(34) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság esetében a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel megállapított 44. § (1) bekezdése szerinti feladatoknak és kötelezettségeknek a kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtés útján történő teljesítése 2017. október 1-jétől valósul meg.”

87. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 1. § 14. pont m) alpontjában a „szomszédos államokban nyújtható oktatási” szövegrész helyébe a „határon túli, magát magyar nemzetiségűnek valló természetes személy részére jogszabály alapján nyújtható” szöveg,

- 2. 20. § (2) bekezdésében az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg kifizetés formájában térít meg,” szövegrész helyébe a „megtérít,” szöveg,

- 3. 32. § d) pontjában a „kiadás,” szövegrész helyébe a „kiadás, valamint a nagyvállalati beruházási támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,” szöveg,

- 4. 36. § (4) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg,

- 5. 36. § (4a) bekezdésében a „következő évekre vállalható kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe a „több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség” szöveg,

- 6. 36. § (5) bekezdésében a „költségvetési éven túli évek költségvetési” szövegrész helyébe a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szöveg,

- 7. 36. § (5a) bekezdésben az „előirányzata” szövegrész helyébe az „előirányzatai” szöveg, és

- 8. 109. § (3) bekezdés 7. pontjában a „103. § (3)” szövegrész helyébe a „6. § (1)” szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 21. § (4a) bekezdésében az „a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból” szövegrész és a „ , valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére” szövegrész,

- 2. 58. § (2) bekezdésében a „központi költségvetés” szövegrész, és

- 3. 108/A. § (2) bekezdésében az „– így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási előirányzatainak –” szövegrész.

89. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jegyzővé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki

a) igazgatásszervező vagy közigazgatás-szervező alapképzési szakon, vagy jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel rendelkezik,

b) – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

c) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

(2) A községi önkormányzati képviselő-testület az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével

a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,

b) az (1) bekezdés c) pontjában előírt gyakorlati időt csökkentheti vagy elengedheti.

(3) Főjegyzővé, valamint főjegyző helyettesítésére aljegyzővé az nevezhető ki, aki

a) jogász vagy államtudományi mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy okleveles közgazdász szakképzettséggel,

b) – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium által a teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és

c) közigazgatási szervnél legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”

90. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

- 1. 6. § 16. pontjában a „247. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „247. § (1) bekezdés c) pontja” szöveg,

- 2. 215. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász, közgazdász vagy közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel” szöveg, és

- 3. 220. § (1) bekezdésében az „egyetemi szintű végzettséggel és jogász vagy közgazdász, vagy közigazgatási menedzser szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „jogász mesterképzési szakon szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel” szöveg

lép.

91. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.

92. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken]

„a) a Mavtv.-ben meghatározott telephelybiztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,”

(szerepelnek.)

93. § Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 37. §-ában a „2018” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.