2017. évi LXX. törvény — mi változott? 2017. június 18.

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában tanár esetén a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, illetve oktatói munkakörben eltöltött időt is figyelembe kell venni.”

2. § A Kjt. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

„93/A. § Azon felsőoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban álló tanárokat, akik 2018. szeptember 1-jéig az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény által megállapított 79/D. § (3a) bekezdésében foglaltak alkalmazásával megfelelnek a magasabb fizetési fokozatba sorolás feltételeinek, legkésőbb 2018. szeptember 1-jén át kell sorolni.”

6. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. §-a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás,”

(2) Az Nkt. 4. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„15a. külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles kirándulás,”

10. § Az Nkt. 47. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben)

„c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus,

d) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók rajz, testnevelés, technika, ének-zene, etika, a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók rajz, technika, ének-zene, etika, valamint az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak oktatását elláthatja a tantárgynak megfelelő szakos tanár is.”

11. § Az Nkt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő foglalkoztatásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott kedvezményekben részesülnek.”

12. § Az Nkt. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha – az e bekezdésben foglalt kivétellel – az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelésben és oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt tanulmányi követelményeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott évfolyam végéig kell teljesíteni. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba vagy az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.”

13. § Az Nkt. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.”

14. § Az Nkt. 32. alcíme a következő 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében – külön jogszabályban meghatározott – felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.”

16. § Az Nkt. 77. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az oktatási jogok biztosa

a) az oktatásért felelős miniszternek tartozik felelősséggel,

b) tevékenységét határozatlan idejű vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban végzi,

c) jogosult a megbízatásának megfelelő cím használatára.

(8) Az oktatási jogok biztosa

a) vezeti az oktatási jogok biztosa hivatalát,

b) előzetesen véleményt nyilvánít a hivatalának munkatársaival kapcsolatos munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatosan,

c) feladatai végrehajtásában nem kérhet és nem fogadhat el utasítást,

d) nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan feladatellátás nem elvárható,

e) a d) pont szerinti körülményt köteles haladéktalanul írásban jelezni az oktatásért felelős miniszternek, egyidejűleg az adott ügyben az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményezni.”

18. § (1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)

„k) az oktatási jogok biztosának feladatait, eljárását, továbbá az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Nkt. 94. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program megvalósítását szolgáló támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét és feltételeit rendeletben állapítsa meg.”

20. § Az Nkt. 99. §-a következő (16)–(18) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki

a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,

b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel,

c) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész-szakképzettséggel

rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.

(17) A tánc és dráma tantárgyat 9–12. évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket a 98. § (14) bekezdés szerinti továbbképzésben vagy a tantárgy szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.

(18) Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy a 98. § (14) bekezdés szerint elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.”

- 1. 19. § (5) bekezdésben az „Az önkormányzati” szövegrész helyébe az „A nem állami”,

- 3. 47. § (9) bekezdés a) pontjában az „a sajátos nevelési igény” szövegrész helyébe az „a c) és d) pontban, valamint a 3. mellékletben foglalt kivétellel a sajátos nevelési igény”,

- 5. 59. § (3) bekezdésében a „vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben” szövegrész helyébe„– a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel – vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben”,

- 6. 62. § (6) bekezdésében a „rendelhető el” szövegrész helyébe a „rendelhető el, amelybe bele kell számítani legfeljebb heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá legfeljebb heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát.”,

- 7. 90. § (9) bekezdésében a „menedékesek” szövegrész helyébe a „menedékesek, valamint az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-ában és 15/A. §-ában meghatározott tranzitzónában tartózkodó gyermekek részére”,

- 8. 94. § (1) bekezdés h) pontjában az „egyes szolgáltatásokkal összefüggő” szövegrész helyébe az „egyes szolgáltatásokkal összefüggő, valamint a felnőttoktatásban az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítésére megszervezett osztályozó vizsgára vizsgabiztos kirendeléséért fizetendő”,

- 9. 99/E. §-ban a „2017.” szövegrészek helyébe a „2018.”,

- 10. 99/I. §-ban az „állami intézményfenntartó központ, illetve a tankerületi központ” szövegrész helyébe az „oktatási központ, illetve a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”

- 9. 87. § (5) bekezdésében az „Az intézmény ellenőrzésében részt vevő szakértő kijelöléséhez a fenntartó egyetértése szükséges.” szövegrész,

- a) (1) bekezdés f) pontja,

- 11. 99. § (15) bekezdése,

- 12. 99/C. §-a.

23. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 3. § (9) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ vezetőjének” szövegrész helyébe „az oktatási központ vezetőjének” szöveg lép.

24. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:)

„e) általános szenátusi választást négyévente kell tartani, azzal, hogy

ea) a szenátust négy évre választják, de a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselőjének megbízatása legfeljebb három év lehet,

eb) ha a szenátus tagjának a soron következő általános szenátusi választást megelőzően megszűnik a megbízatása, a szenátus létszámának kiegészítése céljából – amennyiben az általános szenátusi választás keretében póttag választására nem került sor – időközi szenátusi tagválasztást kell tartani,

ec) megszűnik a megelőző szenátus, illetve valamennyi tagjának a tagi megbízatása az általános szenátusi választást követően az új szenátus alakuló ülésének napján,”

25. § Az Nftv. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a tanársegéd megfelel a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek, a doktori fokozat megszerzését követő három éven belül adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”

26. § Az Nftv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának havi illetményét, havi rendszeres illetménypótlékát a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.”

31. § Az Nftv. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés c) pontja szerint a hallgatói jogviszony szünetelését engedélyezi, az adott képzési időszakra vonatkozó bejelentkezést visszavontnak kell tekinteni, azzal, hogy a már megkezdett, de a szüneteléssel érintett képzési időszakra vonatkozóan a bejelentkezés jogkövetkezményei nem állapíthatóak meg.”

34. § Az Nftv. 102. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.

(3b) Az állami adó- és vámhatóság a visszatérítési kötelezettség érvényesítésére folytatott végrehajtási eljárásában a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a magyar állam javára jegyezteti be.”

35. § Az Nftv. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények részt vesznek a pedagógus-továbbképzésben. Állami felsőoktatási intézményben a pedagógus-továbbképzés igazgatási jellegű koordinációjának biztosítása a kancellár feladata.”

36. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/E. §-sal egészül ki:

„104/E. § A Semmelweis Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely – alapító okiratában foglaltak szerint – eltérhet a 9. § (3) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15–16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”

37. § Az Nftv. 107. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól a DSD II nyelvvizsga-bizonyítvány (Deutsches Sprachdiplom der Kultusministerkonferenz) honosítása.”

(2) Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„a) az oktatási jogok biztosának a felsőoktatást érintő feladatait, eljárását, továbbá az e feladatok ellátásával összefüggésben az általa vezetett hivatal szervezetének és működésének szabályait,”

39. § (1) Az Nftv. 115. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított – 12. § (7) bekezdés e) pontja alapján 2019. június 30-ig a szenátust meg kell választani.

(6) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított – 28. § (1a) bekezdése alkalmazása során azon tanársegédeket, akik 2018. szeptember 1-jéig megfelelnek a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározott feltételeknek és doktori fokozattal legalább három éve rendelkeznek, legkésőbb 2018. szeptember 1-jén adjunktusi munkakörbe kell átsorolni.”

(3) Az Nftv. 115. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvénnyel megállapított – 103. § (3) bekezdésére tekintettel az állami felsőoktatási intézmények legkésőbb az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény hatálybalépését követő egy éven belül módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.”

(4) Az Nftv. 115. §-a a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18a) A Pallasz Athéné Egyetem 2017. augusztus 1. napjától Neumann János Egyetem megnevezéssel működik.”

40. § Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

- 1. 20. § (2) bekezdésében az „egyesülhet.” szövegrész helyébe az „egyesülhet vagy költségvetési szervbe olvadhat be.”,

- 2. 37. § (3) bekezdésében a „több alkalommal meghosszabbíthatók” szövegrész helyébe a „pályázat útján több alkalommal meghosszabbíthatók”,

- 12. 48/O. § (1) bekezdésében a „miatt nem képes” szövegrész helyébe a „miatt, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes”,

- 14. 64. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „az oktatási jogok” szövegrész helyébe „– az Nkt.-ban meghatározottak szerint – az oktatási jogok”,

- 15. 71. § (4) bekezdésében a „hat évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb hat évre” szöveg, a „kettő évre” szövegrész helyébe a „legfeljebb kettő évre”

- 16. 114/D. § (1) bekezdésében az „E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 85/A. § (1) bekezdése”,

- a) 12. § (7) bekezdés d) pontjában és 39. § (3) bekezdésében a „reprezentatív” szövegrész,

- 1. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet ad) pontjában az „a felsőfokú képzések” szövegrész helyébe az „alap- és mesterképzése” szöveg lép.

- 2. Hatályát veszti az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet bc) pontja.