§Nyílt Jogtár

2017. évi LXV. törvény a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról

Utolsó ismert szöveg — 2018. január 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. 3 időállapot 2017 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2017. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2017. évi LXV. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról

1–8. §

9. § A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.

(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.

(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.

(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.

(5) A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak – valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak – a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és a fejlesztés műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(6) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”

10–17. §

18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 9. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

19. § E törvény 8. §-a a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)–(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.