2017. évi LXIX. törvény — mi változott? 2017. július 2.

1. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választható portfóliós rendszer működtetésének megkezdésére, folytatására, illetve módosítására vonatkozó kérelemhez mellékelni kell

a) a szabályzatot vagy a módosított szabályzatot a módosítások megjelölésével,

b) az azt elfogadó közgyűlés jegyzőkönyvét, valamint

c) a szabályzattal, illetve módosított szabályzattal összefüggő befektetési politikát.”

2. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:)

„c) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosító részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését, illetve biztosításközvetítői tevékenységet (ügynöki tevékenységet),”

3. § Az Ltp.

- a) 15. § (2) bekezdésében a „huszonöt” szövegrész helyébe a „tíz” szöveg,

- b) 15. § (4) bekezdésében a „hetvenöt” szövegrész helyébe a „kilencven” szöveg

lép.

4. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 8. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)

„b) amely az eladó pénzügyi intézmény könyvvizsgálója szerint nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségnek vagy átstrukturált követelésnek,”

(2) A Jht. 8. § (5a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha)

„d) az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt biztosító jelzálogjogot átruházó hitelintézet könyvvizsgálója szerint nem minősül a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló jogszabály szerinti nem teljesítő kitettségnek vagy átstrukturált követelésnek,”

24. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a tőzsdét, a központi szerződő felet, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóját, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedésként a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, kibocsátói, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”

25. § (1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„d) a tőzsde, a központi szerződő fél, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;”

- a) 5. § (1) bekezdés 83. pontjában a „, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon” szövegrész helyébe a „árura, illetve” szöveg,

- c) 335. § i) pontjában a „törvény által” szövegrész helyébe a „jogszabály által” szöveg,

- d) 146/D. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

- g) 400. § (1) bekezdésében a „Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja” szövegrész helyébe a „Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja” szöveg

29. § (1) Hatályát veszti a Tpt.

- a) 5. § (1) bekezdés 54., 70. és 107. pontjában a „, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon” szövegrész,

- b) 5. § (1) bekezdés 116. pontjában az „az összefoglaló jelentés,” szövegrész,

- c) 33. § (1) bekezdésében az „A befektető elállása esetén a kibocsátó, az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a jegyzéssel vagy az értékpapírvétellel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.” szövegrész és

- d) 339. § (2) bekezdés

- da) a) pontjában a „tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon, egyensúlyozó platformon”,

- db) b) pontjában a „tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezet piacon, egyensúlyozó platformon” szövegrész.

33. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„36. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) a létesítő okirat, a megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 37/A. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;”

(2) Az Fnyt. 2. §-a a következő 40. és 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„40. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – a Bit. 5. melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;

41. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet.”

34. § (1) Az Fnyt. 9. § (4) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:)

„r) tájékoztatást a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvényeseinek azonosító adatairól és a részesedésük mértékéről, továbbá a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokról és a minősített befolyás mértékéről.”

(2) Az Fnyt. 9. §-a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosai (részvényesei) között olyan személy szerepel, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben minősített befolyást kíván szerezni, a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelnie kell

a) a Bit. 258. § (3) bekezdés b)–g) és i)–k) pontja szerinti feltételek,

b) a Bit. 258. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, és

c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának

igazolását.

(9) Ha a kérelmező magyar állampolgár vagy magyar székhelyű nem természetes személy, a Bit. 258. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatok igazolását tartalmazó okiratokat a Felügyelet szerzi be.”

35. § Az Fnyt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

a) a személyi és tárgyi feltételekben,

b) a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében, ideértve a Bit. 268. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet, továbbá

c) a vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban

történt változást a szerződés megkötését, illetve megszűnését követően öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő minősített befolyásszerzéssel kapcsolatban a Bit. 273. és 274. §-ában meghatározott, bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot rendszeresíthet.”

36. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet engedélye szükséges)

„f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő minősített befolyás megszerzéséhez.”

37. § Az Fnyt. a 62/A. §-t követően a következő alcímmel és 62/B. §-sal egészül ki:

„Minősített befolyás megszerzésének engedélyezése

62/B. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő – Bit. 258. § (1) bekezdés szerinti – részesedésszerzés engedélyezésére (ideértve a tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás megkötésének, továbbá módosításának engedélyezését is) a Bit. 258–261. §-át megfelelően alkalmazni kell.”

99. § A Bszt. 116/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116/A. § (1) Ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó – a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval vagy a közvetítővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – természetes személyekről a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő belső nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személyekről vezetett belső nyilvántartásba a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a közvetítő azt a személyt jegyzi be, aki

a) büntetlen előéletű; és nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,

b) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott végleges nyilvános határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;

c) rendelkezik az e törvényben meghatározott szakmai képesítéssel, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott MNB rendeletben meghatározott szakmai képességekkel és kompetenciákkal.”

124. § A Bszt. 159/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159/A. § (1) A Felügyelet a 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványokról.

(2) A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

126. § (1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, a könyvvizsgáló befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,”

(2) A Bszt. 180. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó természetes személyre előírt szakmai képességekre és kompetenciákra vonatkozó részletes szabályokat.”

131. § A Bszt. 182. §-a a következő (23)–(25) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor a 116/A. § (1) bekezdése szerinti természetes személynek legkésőbb 2019. január 1-től kell megfelelnie a 116/A. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek.

(24) A Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a közvetítő ellenőrzi, hogy az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó, vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló alkalmazottai a 116/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában rögzített feltételeknek megfelelnek.

(25) A Felügyelet 2017. december 31-ig vissza nem állítható módon töröl minden olyan adatot, amelyet a 2017. június 30-án hatályos 116/A. §-a szerinti nyilvántartás alapján kezelt.”

- c) 22/B. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) pontja” szöveg,

- d) 22/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogszabályban” szövegrész helyébe az „a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben” szöveg,

- l) 117. § (4) bekezdésében az „a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben” szövegrész helyébe az „az 596/2014/EU rendeletben” szöveg,

- m) 121. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „– kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

- n) 123/A. § (6) bekezdésében a „kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „közzététel útján” szöveg,

- o) 123/E. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

- s) 164. § (1) bekezdésében a „Felügyelet az e törvényben” szövegrész helyébe a „Felügyelet – a fokozatosság és arányosság figyelembevételével – az e törvényben” szöveg,

135. § (1) Hatályát veszti a Bszt. 182. § (17) bekezdés c) pontja, (18) és (19) bekezdése.

140. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban – ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is – vagy a Hpt.-ben meghatározottak szerinti azonosított elektronikus úton kell megkötni.”

141. § A Pft. VII. Fejezete a következő 36/D. §-sal egészül ki:

„36/D. § Az olyan gondnokolt és gondnok, akinek a számára pénzforgalmi szolgáltató nem bocsát ki automata bankjegykiadó gépből készpénzfelvételt lehetővé tevő készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, jogosult a 36/A. §-ban meghatározott feltételű készpénzfelvételre a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója bármely pénztárában, ha a pénzforgalmi szolgáltatójának tevékenysége pénztári szolgáltatás nyújtására is kiterjed.”

142. § A Pft.

- a) 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „helységben való kifüggesztéssel való” szövegrész helyébe a „helyiségben közzététel útján történő” szöveg,

- b) 29. § (1) bekezdésében a „helységben kifüggesztve” szövegrész helyébe a „helyiségben közzététel útján” szöveg,

- c) 31. § (2) bekezdésében a „helységben kifüggesztve” szövegrész helyébe a „helyiségben közzététel útján” szöveg

lép.

143. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, valamint az értékpapír kibocsátása mellett megvalósuló zálogkölcsönnyújtás esetén a zálogtárgy birtokát hitelezőre átruházó természetes személy,”

(2) Az Fhtv. 3. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„8. hitel: a hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás, valamint az értékpapír kibocsátása mellett nyújtott zálogkölcsön,”

144. § Az Fhtv. 18. § (4) bekezdésében és 19. § (5) bekezdésében a „kifüggesztve” szövegrész helyébe a „közzététel útján” szöveg lép.

(4) Az MNBtv. 40. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

„(24) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 16. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.”

(2) Az MNBtv. 76. §-a a következő (12)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése esetén

a) természetes személy esetében

aa) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 1 555 850 000 forint,

ab) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 311 170 000 forint,

ac) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 155 585 000 forint;

b) vállalkozás esetében

ba) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. és 15. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 4 667 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 15%-a, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 17. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 777 925 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 2%-a, azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bc) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18., 19. és 20. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 311 170 000 forint.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén

a) természetes személy esetében a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000 forint,

b) jogi személy esetében

ba) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 1 589 850 000 forint, vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,

bb) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelet 15. cikkének megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb 4 769 550 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel legfeljebb 10%-a, azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete megsértése esetén a bírság mértéke legfeljebb a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összege háromszorosának megfelelő összeg – amennyiben a veszteség, illetve a nyereség az MNB által meghatározható –, abban az esetben is, ha az meghaladja a (13) bekezdés a) és b) pontjában foglalt összegeket.”

149. § Az MNBtv. 93. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

b) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig,

c) a 76. § (12) bekezdésében meghatározottak megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege a 76. § (12) bekezdésében rögzített összegig,

d) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5–8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a 12–14. cikkében előírt fedezetlen ügyletkötési korlátozások megsértése esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól kettőmilliárd forintig

terjedhet.”

150. § Az MNBtv. 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az ellentmondást – igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és egyben az ellentmondást – elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél fellebbezhet. A fellebbezést a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékességét az ellentmondást előterjesztő fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, vagy – ha az ellentmondást előterjesztő fél nem természetes személy – az ellentmondást előterjesztő fél székhelye alapítja meg.”

152. § Az MNBtv. 164. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében – a Ptk. 6:105. §-a alapján, az abban foglalt szabályok szerint – közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet vagy személy közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt.”

(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

„h) (20) bekezdése a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) (24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

155. § Az MNBtv.

- a) 93. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdés b)” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés c)” szöveg,

- b) 122. § (6) bekezdés b) pontjában a „kérelmező” szövegrész helyébe a „fogyasztó” szöveg

lép.

156. § Hatályát veszti az MNBtv. 90. § (1) bekezdés c) pontjában az „és közzétételi” szövegrész.

157. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 17. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a kérelmezőnek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli:]

„g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosai részletes bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,”

158. § Az Fsztv. 20. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)

„e) tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

159. § (1) Az Fsztv. 28. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A befolyásoló részesedést szerezni kívánó személy bejelentése tartalmazza:)

„g) nem természetes személy tulajdonos esetében a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – tényleges tulajdonosai bemutatását.”

(2) Az Fsztv. 28. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését megtiltja, ha a bejelentő részesedés szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.”

160. § Az Fsztv.

- a) 70. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „– kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

- b) 86/D. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg

lép.

161. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„4a. azonosított elektronikus út: olyan személyre szabott elektronikus eljárás, amely a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának egyértelmű azonosítására és a jognyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézésére alkalmas formában teszi lehetővé a jognyilatkozat megtételét;”

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

vezető állású személy:)

„h) függő ügynök esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettese,”

162. § A Hpt. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közvetítő – ide nem értve a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a biztosítót – közvetítői alvállalkozója a pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet. Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet.”

163. § A Hpt. 18. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapító, ha a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékeli]

„g) nem természetes személy kérelmező esetén a tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását, továbbá az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, befektetési vállalkozás előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,”

164. § A Hpt. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező)

„e) tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

165. § (1) A Hpt. 69. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közvetítői díj időbeni ütemezése – ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat – arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.”

(2) A Hpt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt – ide nem értve az alkuszt – megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”

166. § (1) A Hpt. 72. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével.”

(2) A Hpt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”

(3) A Hpt. 72. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján. Nem kell közvetítői díjnak tekinteni az anyavállalat által a leányvállalat, illetve a leányvállalat által az anyavállalat számára kiemelt közvetítői jogviszony keretében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység alapján pénzben juttatott térítést, amennyiben mind az anyavállalat, mind a leányvállalat hitelintézet.”

167. § (1) A Hpt. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval – e tevékenységi körében – munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – csak olyan természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és]

„c) a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági vizsgával”

(rendelkezik.)

(2) A Hpt. 74. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.”

168. § A Hpt. 131. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet a 126. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező – ideértve annak tagját vagy vezető tisztségviselőjét is –]

„d) befolyásoló részesedése szerzésével kapcsolatban feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt befolyásoló részesedés szerzése növelheti ennek kockázatát.”

170. § A Hpt. 185. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

„a) kötelezheti

aa) a pénzügyi intézményt, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

ab) a pénzügyi intézményt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy javítására;”

171. § A Hpt. 199/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága a (4) bekezdés szerinti tájékoztatást követő egy hónapon belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, vagy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által megtett lépések ellenére változatlanul fennáll a szabályellenes helyzet, valamint az ügyfelek érdekeinek veszélyeztetése, a Felügyelet]

„a) a szabályellenes helyzet megszüntetése érdekében a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának tájékoztatását követően közvetlenül is intézkedhet, amelyről az intézkedés megtételét követően haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t,”

172. § A Hpt. 204/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„204/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványokról.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

173. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a javadalmazás és az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében az igazgatótanács előzetes jóváhagyása mellett gyakorolja. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja.”

174. § (1) A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény – az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint az (1a) bekezdésben és a 285. §-ban meghatározott eltéréssel – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban – ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirati formát is – köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.”

(2) A Hpt. 279. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hitelintézet pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést, valamint betét elfogadására vonatkozó szerződést azonosított elektronikus úton is köthet.”

(3) A Hpt. 279. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény és az ügyfél az (1) és az (1a) bekezdés szerint megkötött szerződésben megállapodhat arról, hogy meghatározott körben azonosított elektronikus úton kötnek pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést. Az ilyen módon létrejött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés e törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül.”

175. § A Hpt. 121. alcíme a következő 282/B. §-sal egészül ki:

„282/B. § Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott szociális feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó részére a jogszabályban meghatározott díj és költség mellett fizetési számlaként szociális számlát vezetni.”

176. § A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„k) a szociális számlához való jogosultságra, díjra és jellemzőire”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

177. § A Hpt. 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

- a) 69. § (7) bekezdésében a „21. § (7) bekezdés d)” szövegrész helyébe a „21. § (7) bekezdés e)” szöveg,

- b) 184. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó” szöveg,

- c) 184. § (2) bekezdésében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy” szöveg,

- d) 185. § (1) bekezdésében a „pénzügyi intézmény prudens működését” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működését” szöveg,

- f) 279. § (13) bekezdésében a „(4) bekezdésben nem szabályozott szerződések” szövegrész helyébe a „fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződések” szöveg,

- g) 288. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „– kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

- h) 288/D. § (1) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg

179. § Hatályát veszti a Hpt. 271. § (1) bekezdésben és 279. § (13) bekezdésben a „hirdetményben” szövegrész.

180. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]

„i) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását.”

181. § A Kbftv. 10. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)

„e) tevékenységével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

182. § A Kbftv. 11. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli]

„g) a tevékenységi kör módosítására irányuló eljárás kivételével a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását okirati bizonyítékokkal együtt, továbbá – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását.”

183. § A Kbftv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. A hozamból való részesedés mértéke, illetve sorrendje, valamint a veszteségből való részesedés mértéke, illetve sorrendje tekintetében eltérő sorozatok kizárólag zártkörű befektetési alapok esetében hozhatók létre.

(2) Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem lehet megosztani, kivéve

a) az illikviddé vált eszközök 128. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint

b) az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a befektetési alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési politikájának megfelelően.”

186. § A Kbftv. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. Fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti, figyelembe véve a 2015/2365 rendelet rendelkezéseit is.”

187. § A Kbftv. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves és féléves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései is megfelelően alkalmazandók.”

188. § A Kbftv. 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A zártkörű befektetési alap éves jelentésének tartalma tekintetében a 2015/2365 rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandók.”

189. § A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„i) az Európai Parlament és Tanács 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/2365 rendeletének”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

190. § A Kbftv. 23. § (2) bekezdésében a „rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „– kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg lép.

191. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„56. szanálás alatt álló intézmény: olyan intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szervezet, amelynek szanálását határozattal elrendelte a szanálási feladatkörében eljáró MNB vagy valamely más szanálási hatóság, vagy amely tekintetében szanálási intézkedés alkalmazására került sor;”

192. § (1) A Szantv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel és az általa a szanáláshoz kapcsolódóan igénybe vett közreműködővel szemben e minőségükben végzett cselekmény vagy elkövetett mulasztás miatt kártérítési igény csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén érvényesíthető, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.”

(2) A Szantv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB munkavállalói a szanálási feladatkör ellátásával összefüggésben végzett cselekményük vagy mulasztásuk miatt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-vel szemben csak lényeges kötelezettségük szándékos megszegése esetén tartoznak munkavállalói kárfelelősséggel, feltéve, hogy az adott cselekmény vagy mulasztás a kárt közvetlenül idézte elő.”

193. § (1) A Szantv. 22. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A független értékelők névjegyzékébe az a természetes személy vehető fel, aki)

„c) rendelkezik könyvvizsgálói szakképesítéssel és ennek pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítésével vagy megfelelő vagyonértékelési tapasztalattal, valamint”

(2) A Szantv. 22. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A független értékelők névjegyzékébe az a jogi személy vehető fel, amelyik legalább egy olyan munkavállalót foglalkoztat, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – a független értékelés elkészítése céljából – igénybe vesz, aki megfelel a (7) bekezdés szerinti követelményeknek, valamint nem áll jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás alatt.”

194. § A Szantv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az intézmény saját tőkéjének az utólagos, végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint az intézmény saját tőkéjének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozatában

a) kötelezheti az áthidaló intézményt vagy a szanálási vagyonkezelőt, hogy fizessen további ellentételezést a szanálás alatt álló intézménynek az eszközökre, forrásokra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, illetve az intézményben lévő tagsági részesedések tulajdonosainak,

b) gyakorolhatja a hitelezői feltőkésítés keretében leírt, a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai vagy hitelezői részéről fennálló követelések értékének növelésére vonatkozó hatáskörét.”

195. § A Szantv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltatásnyújtáshoz, illetve a más EGT-államban való letelepedéshez való jognak a gyakorlása céljából az áthidaló intézmény folytathatja a szanálás alatt álló intézményt megillető bármely olyan jogosultság gyakorlását, amelynek gyakorlására a szanálás alatt álló intézmény az átadott eszközökkel, forrásokkal, jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jogosult volt. Ide kell érteni a fizetési, elszámolási és kiegyenlítési rendszerekben, szabályozott piacokon, OBA-ban, Beva-ban vagy Szanálási Alapban való tagsággal és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat is. Egyéb tekintetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja, hogy az áthidaló intézményt az átadott eszközök, jogok és kötelezettségek tekintetében megilletik ugyanazok a jogok, amelyek megillették a szanálás alatt álló intézményt, így tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló intézmény az átruházott eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a jogutódlást kimondó döntésében megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő jogutódnak minősül, vagy megjelöli azokat a jogviszonyokat, amelyek tekintetében az átvevő nem minősül jogutódnak.”

196. § A Szantv. 22. alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) Az áthidaló intézmény tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. Az áthidaló intézmény vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel az áthidaló intézménnyel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.

(2) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy az áthidaló intézmény vezetésével szemben az (1) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.”

197. § (1) A Szantv. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A szanálási vagyonkezelő tevékenységi köréből eredően a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, hitelezőinek sem kötelezettsége, sem felelőssége nem keletkezhet. A szanálási vagyonkezelő vezetése által e minőségükben végzett cselekmény vagy mulasztás miatt a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személyek kártérítési igénnyel a szanálási vagyonkezelővel szemben csak a lényeges kötelezettségük szándékos megsértése esetén léphetnek fel, feltéve, hogy a kárt az adott cselekmény vagy mulasztás közvetlenül idézte elő.”

(2) A Szantv. 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szanálás alatt álló intézmény tulajdonosai, hitelezői vagy más harmadik személy a szanálási vagyonkezelő vezetésével szemben a (7) bekezdés szerinti cselekmény vagy mulasztás miatt kártérítési igényt közvetlenül nem érvényesíthetnek.”

198. § (1) A Szantv. 115. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)

„c) a lehetséges átvevőt, függetlenül attól, hogy

ca) a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítéséről van szó, vagy

cb) a megkeresés, illetve a felkérés eredményezett-e átvételt;

d) az EBH-t és a Felügyeletet;”

(2) A Szantv. 115. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)

„h) az áthidaló intézményt, a szanálási vagyonkezelőt, valamint ezek leányvállalatait;”

199. § A Szantv. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap – a 126. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében – hitelt vehet fel jogi személytől, különösen

a) hitelintézettől,

b) más EGT-állam szanálást finanszírozó rendszerétől.”

200. § A Szantv. 138. és 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„138. § (1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amelynek mértékét a szanálási feladatkörében eljáró MNB határozza meg és arról értesíti az Alap tagjait.

(2) A rendszeres éves díj összegét az Alap tagja minden évben féléves részletekben, legkésőbb a tárgyfélév utolsó hónapjának tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

139. § Az intézmény a tevékenységi engedélye visszavonásának évében a tevékenységi engedélye visszavonásának napjáig terjedő időszakra vonatkozóan köteles időarányos éves díjat fizetni.”

201. § A Szantv.

- a) 3. § 15. pontjában a „követelés” szövegrész helyébe a „követelés vagy kötelezettség” szöveg,

- b) 9. § (1) bekezdésében a „hatósággal” szövegrész helyébe a „hatóságával” szöveg,

- c) 22. § (4) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe az „évente” szöveg,

- d) 33. §-ában a „veszteséget eredményez,” szövegrész helyébe „veszteséget vagy követeléseik átalakítását eredményezné,” szöveg,

- e) 39. § (3) bekezdés e) pont ec) alpontjában az „a Felügyelet által” szövegrész helyébe az „az átvevő a” szöveg, az „a befolyásoló” szövegrész helyébe az „a Felügyelet a befolyásoló” szöveg,

- f) 39. § (3) bekezdés f) pontjában a „Felügyelet által” szövegrész helyébe a „szanálási feladatkörében eljáró MNB által” szöveg,

- g) 52. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogszabályi” szövegrész helyébe a „44. § (2) bekezdésében meghatározott” szöveg,

- h) 54. § (3) bekezdésében az „értékpapír” szövegrész helyébe a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír” szöveg,

- i) 95. § (2) bekezdés f) pontjában a „hatósággal” szövegrész helyébe a „hatósággal és szanálási hatósággal” szöveg,

- j) 133. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „befizetés,” szövegrész helyébe a „díj,” szöveg,

- k) 74. alcím címében a „kötelesség” szövegrész helyébe a „kötelezettség” szöveg,

- l) 148. § (2) bekezdésében az „e törvény hatályba lépését követő 10 év alatt” szövegrész helyébe a „2024. december 31. napjáig” szöveg

lép.

202. § Hatályát veszti a Szantv.

- a) 132. § (5) bekezdés b) pontja,

- b) 140. §-a.

203. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 258. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell)

„i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének okiratokkal alátámasztott részletes leírását, ideértve – amennyiben ez lehetséges – a tényleges tulajdonosok bemutatását is;”

204. § A Bit. 369. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Felügyelet érvényteleníti annak a vizsgázónak a hatósági vizsgáját, aki a vizsgát a Felügyelet félrevezetésével, hamis adatok közlésével, jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Ha a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványt a Felügyelet már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.”

205. § A Bit. 430. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„430. § (1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban, a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre és vizsgára történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet a képzést vagy képzést és vizsgáztatást végző szervekről (a továbbiakban együtt: képző szerv), a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatókról, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos), valamint a hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítványokról.

(2) A közvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő közvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(3) A képző szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza

a) a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,

b) a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,

c) a nyilvántartási számot,

d) az intézményi kódot,

e) a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,

f) az aláíró személy és az oktató nevét és személyi kódját és

g) a nyilvántartásba vétel időpontját.

(4) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző szerv részére nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.

(5) Ha a Felügyelet a képző szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét, okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.

(6) Az aláíró személyekről, az oktatókról, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről és a vizsgabiztosokról vezetett nyilvántartás tartalmazza az adott személy

a) nevét és születési nevét,

b) anyja nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) lakcímét,

e) személyi kódját és

f) – amennyiben vizsgabiztosi tevékenységet lát el – nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját.

(7) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott személyek számára személyi kódot állapít meg.

(8) A hatósági vizsga letételét igazoló, elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a Felügyelet a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit a kérelmező a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendelet szerinti hatósági vizsgára történő jelentkezési lapban meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet.

(9) Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő a Felügyelet.

(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek.

(11) A Felügyelet jogosult vizsgáztatási tevékenységet folytatni a – vizsgáztatási tevékenységet végző szervekre és a hatósági vizsgára vonatkozó – jogszabályi követelmények betartásával.

(12) A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést, illetve vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és személyeket.”

- a) 108/A. § (1) bekezdésében és 375. § (2) bekezdésében a „kifüggesztéssel” szövegrész helyébe a „közzététellel” szöveg,

- b) 148/A. § (2) bekezdésében a „kifüggesztett” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

- c) 159. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.” szövegrész helyébe a „– kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésére kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.” szöveg,

207. § Hatályát veszti a Bit. 127. § (7) és (13) bekezdésében a „kifüggeszti ” szövegrész.

A Hpt. 1. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

„15. Nemzetközi Beruházási Bank”