2017. évi LXIII. törvény — mi változott? 2018. január 2.

(3) A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„h) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke.”

27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A törvény hatálya)

„d) a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére”

(terjed ki.)

28. § (1) A Vtv. 2. § 1. pont 1.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)

„1.4. keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete nagyobb, mint 184 mm, de kisebb, mint 1435 mm;”

(2) A Vtv. 2. § 1. pontja a következő 1.11. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Általános fogalmak:)

„1.11. vasút-villamos (tram-train): az országos vasúti pályahálózaton és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton való közlekedésre egyaránt alkalmas vasúti jármű.”

(3) A Vtv. 2. § 2. pont 2.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;”

(4) A Vtv. 2. § 2. pontja a következő 2.26. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak általános fogalmak:)

„2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni.”

(5) A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.2a. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)

„9.2a. függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;”

(6) A Vtv. 2. § 9. pontja a következő 9.6. és 9.7. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában Egyéb fogalmak:)

„9.6. trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;

9.7. veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”

(7) A Vtv. 2. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10. A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak:

10.1. hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű, amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak meg;

10.2. keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet:

a) a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése,

b) személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása,

c) áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;

10.3. különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

10.4. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, és a turisztikai hajtány;

10.5. különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás;

10.6. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

10.7. különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút esetében

a) a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is) létesítése, felújítása, fejlesztése,

b) a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek,

c) a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá

d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése;

10.8. különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

10.9. különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

10.10. múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény, egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság;

10.11. turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai sínbicikli, lábhajtány);

10.12. turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg;

10.13. turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.”

29. § A Vtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot – továbbá ha a vasúti tevékenységet vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét – amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.”

30. § A Vtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező, továbbá a vasúti személyszállítási tevékenységet vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével végző vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét csak a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.”

31. § A Vtv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság – e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – adja ki.”

32. § A Vtv. 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.”

33. § A Vtv. 43. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A trolibusz felsővezetékével szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója – a trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel – tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő felsővezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) A trolibusz felsővezetéket üzemeltető – az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett – jogosult a felsővezetéken és a felsővezeték közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá felsővezeték nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy felsővezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.”

35. § A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A vasúti igazgatási szerv feladatkörében eljáró kormánytisztviselő, állami tisztviselő ezen jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek, amelynek mértékére a munka törvénykönyvéről szóló törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

36. §

37. § (1) A Vtv. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)

„c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartásának rendszeres ellenőrzése, a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak rendszeres ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”

(2) A Vtv. 80/A. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 80. § (1) bekezdés l) pontja szerinti járművezetői engedély kiadásának ügyintézési határideje az összes szükséges dokumentum beérkezésének napjától számított egy hónapot nem haladhatja meg.”

38. § A Vtv. a következő XIV/A. fejezettel egészül ki:

„XIV/A. FEJEZET

A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó eltérő rendelkezések

84/A. § (1) A törvény 3–84. §-át az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A különleges kötöttpályás járművekre vonatkozóan a 36/I. § (7) bekezdését azzal eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (7) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó múzeum vagy muzeális intézmény.

2. Idegen ingatlan használata

84/B. § (1) A különleges kötöttpálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés szükséges.

(2) Ha a különleges kötöttpálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

(3) A különleges kötöttpályával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy a különleges kötöttpálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötöttpálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

3. Bejelentés

84/C. § (1) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetés, személyszállítási szolgáltatás, árufuvarozás, valamint áruszállítás, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetés és személyszállítási szolgáltatás a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.

(2) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetést, személyszállítási szolgáltatást, árufuvarozást, valamint áruszállítást végző szervezetnek, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetést és személyszállítási szolgáltatást végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv a bejelentési eljárás során – vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – vizsgálja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(4) turisztikai hajtány működtetése a közlekedési hatóság által tudomásul vett bejelentéssel végezhető.

(5) A folyamatos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(6) Az időszakos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(7) Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

84/D. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a 84/C. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásából törli a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.

(3) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(4) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.

(5) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(6) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott különleges feltételeknek (a továbbiakban: különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).

(7) Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(8) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.

4. Műszaki engedély

84/E. § A 10. §-ban meghatározott rendelkezéseken túl műszaki engedély szükséges a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.

5. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága, különleges kötöttpályás közlekedési szabályzatok

84/F. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá miniszteri rendeletben meghatározott előírások szerint.

(2) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedési rendszert üzembiztos állapotban tartja.

(3) A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében

a) a különleges kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,

b) a különleges kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,

c) a múzeumvasút és a keskeny nyomközű vasút kivételével, a személyszállítást végző különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetője a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezik, amelynek mértéke személyenként legalább 2 millió forint.

(4) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.

(5) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköre ellátására legalább egy, a képzési rendeletben előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt alkalmaz.

6. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének szakmai és egészségügyi feltételei

84/G. § (1) A 36–36/F. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében a 36–36/F. §-ban meghatározott munkaköröket nem csak munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és önkéntes munkavégzés keretében is el lehet látni. Ahol a 36–36/F. § munkavállalót említenek, ott a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat és az önkéntes munkavállalókat is érteni kell.

(2) A 36–36/A. § rendelkezéseit a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott szabályozottaktól eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetekben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője végzi. Tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(3) A 36/B. §-ban foglaltakat a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a §-tól eltérően az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben meghatározott esetekben foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.

7. Turisztikai hajtányra vonatkozó eltérő rendelkezések

84/H. § (1) Turisztikai hajtánnyal közlekedni – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) turisztikai hajtánypályán,

b) keskeny nyomtávú vagy múzeumvasúti pályán,

c) továbbá olyan vasúti pályán lehet, amelyen a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint üzemszünet van, valamint az üzemeltető és a pályahálózat-működtető szerződésben határozták meg a tevékenység folytatásának feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjába tartozó pályákon turisztikai hajtánnyal közlekedni csak abban az esetben lehet,

a) ha a pályán ellenirányú közlekedés nincs, és az azonos pályán egy irányban közlekedő járművek a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon történő biztonságos közlekedése biztosított,

b) a pálya kialakítása – így különösen lejtviszonyai, a pálya íve, valamint a pálya állapota – lehetővé teszi a biztonságos használatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pályákon turisztikai hajtánnyal való közlekedés esetén a turisztikai hajtány üzemeltetőjének – munkaviszonyban vagy munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban – legalább egy fő, hatósági vizsgát tett turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy vasútüzem-vezetőt alkalmaz.

(4) A turisztikai hajtánypálya miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és magánutat.

(5) A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a turisztikai hajtány vezetőjére.

(6) A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a vasúti pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon kioktatni.

(7) Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a pályára, a járműre és az alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.

8. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre

84/I. § (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a 84/C. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, valamint 84/D. § (1)–(4) és (8) bekezdése szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,

b) a 84/C. § (1) bekezdésében felsorolt személyekről és szervezetekről nyilvántartás vezetése,

c) a 84/C. § (1) bekezdése szerinti különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyek és szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által tisztességes módon meghatározott, ésszerű határidőn belül.

(3) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a), valamint c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait a honlapján közhírré teszi.

9. A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

84/J. § A 80. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) annak ellenőrzése, hogy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott és önkéntes munkát végző személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

b) a különleges kötöttpályás üzemi létesítmények, a turisztikai hajtányok, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése.

84/K. § (1) A közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője és az érintett ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan

a) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,

b) a különleges kötöttpályával szomszédos, vagy

c) a megvalósult különleges kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen fekvő ingatlan.

(3) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos – a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó – részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(4) Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban négy hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a vasúti közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti.

(5) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedésbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet – közigazgatási szerv kivételével – nem kérhet fel.

10. A hatósági ellenőrzés, bírság

84/L. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A különleges kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.

(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.

(6) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) bírságot szab ki, és

b) a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.

84/M. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával és a különleges kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) felszólítja az üzemeltetőt a különleges közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.

(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) Ha a jogsértés

a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,

b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,

c) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,

d) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig

terjedhet jogsértésenként.

84/N. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 84/C. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.

(2) Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában – Ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti – a szervezetet törli, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.

11. Adatvédelem, adatkezelés

84/O. § A közlekedési hatóság jogosult

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.

84/P. § (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat a különleges kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(3) A 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy a különleges kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

84/Q. § (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.

(2) A 84/O. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

84/R. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”

39. § A Vtv. „A kisvasútra vonatkozó eltérő rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A függővasútra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/F. § (1) A függővasútra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A függővasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.”

40. § A Vtv. 85/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85/M. § (1) A vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság az országos vasúti pályahálózatnak a vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság működési engedélyében meghatározott részét az országos vasúti pályahálózat működtetőjével kötött szerződés alapján, a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés szabályaival összhangban, a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetővel kötött szerződés alapján használhatja.

(2) A vasút-villamos pályahálózat egyes elemei tekintetében a pályahálózat működtetéséért a pályahálózat adott részét működtető vasúti társaság a felelős. Ha a vasút-villamos pályahálózatot egy vasúti társaság működteti a pályahálózat működtetéséért ez a vasúti társaság a felelős.”

41. § A Vtv. „ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK” alcíme a következő 87/H. §-sal egészül ki:

„87/H. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Vtvmódtv2.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Vtvmódtv2. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

42. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„15. az értékelést végző szerv kijelölésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„35. a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint vasúti közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait,

36. közutaknak és magánutaknak turisztikai hajtánypálya által történő keresztezésére vonatkozó szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

43. § A Vtv.

- a) 2. § 4. pont 4.2. alpontjában a „70” szövegrész helyébe a „100” szöveg,

- b) 10. § (1) bekezdésének a) pontjában a „tartozékai építéséhez” szövegrész helyébe a „tartozékai – ideértve a trolibusz felsővezetékét is – építéséhez” szöveg,

- c) 31. § (2) bekezdés a) pontjában az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet)” szövegrész helyébe az „a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a veszélyhelyzet” szöveg,

- d) 43. § (2) bekezdésében a „szempontjából. (4) A” szövegrész helyébe a „szempontjából. A” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Vtv.

- a) 2. § 4. pont 4.16. alpontja,

- b) 2. § 5. pont 5.3. alpontja,

- c) 2. § 5. pont 5.5. alpontja,

- d) 35. § (5a) bekezdés e) pontja,

- e) 36. § (9) bekezdésében az „elnöke” szövegrész,

- f) 85/G. §-a,

- g) 87. § (1) bekezdés d)–e) pontja,

- h) 87/A. § (1) bekezdés c)–d) pontja.

53. § A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a továbbiakban: Ekpt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a talajszinttől számítva 120 cm;

2. egyéb kötöttpálya: az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

3. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó és a kötélpálya;

4. egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;

5. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

6. egyéb kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely az egyéb kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

7. egyéb kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

8. kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a szállítást;

9. sífelvonó: sportolást elősegítő alsó vagy felső (fej feletti) kötélvezetésű közlekedési eszköz, amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra felfüggesztett vontató függeszték vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja;

10. sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját kerekein mozog olyan módon, hogy a közlekedési eszköz önerejéből haladni nem képes, vontatását egy vagy több kötél végzi, és hajtó gépezete nem a jármű, hanem a sínpálya szerkezetének tartozéka;

11. veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.”

54. § (1) Az Ekpt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(3) A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(4) Az időszakos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(5) Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

(6) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásából törli az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.”

(2) Az Ekpt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja a miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(2) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.

(3) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(4) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).

(5) Egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(6) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.”

55. § Az Ekpt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési hatóság által kiadott műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az egyéb kötöttpálya építéséhez, átalakításához, az építési engedélyben foglaltaktól történő eltéréshez, használatbavételéhez, fennmaradásához, a forgalomba helyezéshez és megszüntetéséhez, a közúti közlekedési útvonal keresztezések biztosítási módjának meghatározásához, az üzemszünethez,

b) az egyéb kötöttpályás jármű – miniszteri rendeletben szabályozott – előzetes típusengedélyezéséhez, típusengedélyezéséhez, átalakításához, üzembe helyezéséhez,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.”

56. § (1) Az Ekpt. 9. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében)

„a) az egyéb kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,

b) az egyéb kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,”

(2) Az Ekpt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról az egyéb kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a vasúti közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.”

57. § (1) Az Ekpt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört a képzési rendelet szerinti alapvizsgával (a továbbiakban: alapvizsga) rendelkező személy láthatja el. Alapvizsga a képzési rendeletben meghatározott alapképzésben tehető.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott a képzési rendeletben meghatározott időközönként, időszakos oktatáson vesz részt és időszakos vizsgát tesz.”

(2)

(3) Az Ekpt. 12. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést végző szervezetek és a vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont, valamint a vizsgabiztosok kötelesek biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A feltételek fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.”

58. § Az Ekpt. a következő „9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak egészségi alkalmassága” alcímmel egészül ki:

„9/A. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak egészségi alkalmassága

12/A. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott kormányrendeletben meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt vesz.

(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben kijelölt hatóság vagy hatóságok, vagy foglalkozás-egészségügyi orvos végzik.

(4) A hatóság vagy hatóságok (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a kormányrendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.

(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.”

59. § (1) Az Ekpt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

c) a siklók, sífelvonók, és az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése,

e) az egészségi alkalmasság megállapítása és ellenőrzése, valamint a vizsgáló szervezet 12/A. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,

f) jogszabály külön rendelkezésének hiányában a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,

g) mindazon feladatok ellátása, amelyeket kormány- vagy miniszteri rendelet feladatkörébe utal.”

(2)

60. §

61. § (1) Az Ekpt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. Az egyéb kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.

(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a vasúti közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vasúti közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.

(6) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) bírságot szab ki, és

b) a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(8) Az (5) bekezdés szerinti bírság jogsértésenként

a) a sífelvonót üzemeltetővel szemben 500 ezer forintig,

b) a sífelvonó kivételével az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben 1 millió forintig,

terjedhet.

(9) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.”

(2) Az Ekpt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) felszólítja az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.

(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) Ha a jogsértés

a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,

b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig

terjedhet jogsértésenként.”

(3) Az Ekpt. 13. „A hatósági ellenőrzés, bírság” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető személy vagy szervezet kivételével a 6. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatban az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.

(2) Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti személy vagy szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra felfüggeszti a tevékenység folytatását, és ennek tényét az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3) A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja, és ennek tényét rögzíti az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában. Ha a személy vagy szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a személy vagy szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a személyt vagy szervezetet törli, ha a személy vagy szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet felfüggesztő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem igazolja.

(4) A 18/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírság legmagasabb összege 500 ezer forint.”

62. § (1) Az Ekpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A közlekedési hatóság jogosult

a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d) a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló adatokat,

e) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.”

(2) Az Ekpt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(3) A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy az egyéb kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

(4) A közlekedési hatóság által kezelt adatokat – a minősített adatok kivételével – a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

(3) Az Ekpt. „14. Adatvédelem, adatkezelés” alcíme a következő 22/A. és 22/B. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.

(2) A 21. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

22/B. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.”

63. § Az Ekpt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk szabályait,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,

c) az egyéb kötöttpályás vizsgaközpont kijelölését,

d) a vasúti igazgatási szerv által kiszabható bírság és közlekedési hatóság által kiszabható bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat,

e) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

f) a jogszabályban meghatározott munkakörben foglalkoztatottakkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,

g) az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személyek és szervezetek kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken közlekedő járművek műszaki engedélyezésének szabályait,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre vonatkozó szabályokat,

c) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait

d) a közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, továbbá az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság, valamint a vasúti igazgatási szerv és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.”

64. § Az Ekpt.

- a) 3. §-ában a „,valamint” szövegrész helyébe az „a vasúti igazgatási szerv, valamint” szöveg,

- b) 5. § (4) bekezdésében az „Az egyéb kötött pályát vagy a trolibusz kötött pályáját üzemeltető” szövegrész helyébe az „Az egyéb kötött pálya üzemeltetője” szöveg,

- c) 16. § (1) bekezdésében a „tulajdonosa” szövegrész helyébe a „tulajdonosa, vagyonkezelője” szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti az Ekpt.

- a) 1. § c) pontja,

- b) 5. § (1) bekezdése,

- c) 5. § (2) bekezdésében az „és a függővasút” szövegrész,

- d) 10. alcíme,

- e) 11. alcíme.

66. § Az Ekpt. a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ekptmódtv.) hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a Ekptmódtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”