2017. évi LX. törvény — mi változott? 2018. augusztus 8.

A 2018. január 2. és 2018. augusztus 8. között hatályba lépett módosítások. 12 sor került be, 15 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. január 2.)Következő módosítás (2019. július 10.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

#### 1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a választottbíráskodás során, ha az eljáró állandó választottbíróság székhelye vagy az eseti választottbíráskodás helye Magyarországon van.

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9–10. §-t, a 28. §-t, a 40. §-t és az 53–54. §-t alkalmazni kell Magyarországon a nemzetközi választottbíráskodásra abban az esetben is, ha az eljáró állandó választottbíróság székhelye vagy az eseti választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.

(2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9. §-t, a 10. §-t, a 26–28. §-t, a 40. §-t, az 53. §-t és az 54. §-t alkalmazni kell magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén akkor is, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.

(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

- 1. választottbíráskodás: kereskedelmi jogviszonyokban felmerült jogvitáknak állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott eljárásban történő eldöntése, akár eseti, akár állandó választottbírósági intézmény folytatja le az eljárást;

- 2. a választottbíráskodás nemzetközi, ha

- a) a választottbírósági szerződést kötő felek üzletvitelének helye a szerződés megkötésének időpontjában különböző államokban van;

- b) a következő helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek üzletvitelének helye van: ba) a választottbíráskodásnak a választottbírósági szerződésben vagy aszerint meghatározott helye; bb) az a hely, ahol a felek jogviszonyából eredő kereskedelmi kötelezettségek lényeges részét teljesíteni kell, vagy amelyhez a jogvita tárgya a legszorosabban kapcsolódik; vagy

- c) a felek kifejezetten megállapodtak abban, hogy a választottbírósági szerződés tárgya több, mint egy országhoz kapcsolódik;

- 3. a 2. pont alkalmazásában:

- a) ha a fél üzletvitelének több helye van, az üzletvitel helye az, amely a legszorosabb viszonyban van a választottbírósági szerződéssel;

- b) ha a félnek nincs üzletviteli helye, az alatt a szokásos tartózkodási helyét kell érteni;

- 4. a 2–3. pont alkalmazásában a fél üzletviteli hellyel rendelkezik azon államban, amelynek területén kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult;

- 2.

- 3.

- 4.

- 5. választottbírósági tanács: mind az egyedül eljáró választottbíró, mind pedig a több választottbíróból álló tanács;

- 6. bíróság: valamely állam igazságszolgáltatást gyakorló testülete vagy szervezete;

- 7. a kereskedelmi kifejezés alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

7. § (1) Az 53–54. § szerinti ügyekben a magyar végrehajtási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

(2) A 12. § (3) és (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a választottbíráskodás helye szerint, állandó választottbíróság eljárása esetén az annak székhelye szerint illetékes törvényszék jár el.

(2) A 12. § (3) és (4) bekezdése, a 14. § (4) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a Fővárosi Törvényszék jár el.

(3) A bíróság a 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti ügyekben peres eljárásban, minden más ügyben nemperes eljárásban jár el azzal, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti ügyben a felek szóbeli meghallgatása után határoz.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- a) annak fel nem függesztése valószínűsíthetően nem kiküszöbölhető hátrányt eredményez, és ez a hátrány meghaladja azt a hátrányt, amelyet a felfüggesztés esetén az azzal érintett fél feltételezhetően elszenved; és

- b) fennáll az észszerű lehetősége annak, hogy a felfüggesztést kérő fél keresete érdemben sikerre fog vezetni. Ennek a lehetőségnek a mérlegelése a bíróságot bármely későbbi mérlegelése során nem köti.

(6) A törvényszék és a Kúria a választottbírósági ügyben hozott határozatát az eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak a feleknek történő kézbesítéssel egyidejűleg megküldi.

(6) A törvényszék – a 9. § (1) és (2) bekezdése szerinti ügyek kivételével – a hozzá választottbírósági ügyben érkezett, eljárást megindító iratot az eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak, a beérkezéstől számított harminc napon belül megküldi. A törvényszék és a Kúria a választottbírósági ügyben hozott határozatát az eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak a felek részére történő kézbesítéssel egyidejűleg megküldi.

(7) A bíróság az e §-ban hivatkozott eljárásokban – a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per kivételével – soron kívül jár el.

⋯ 51 változatlan sor ⋯

bármely fél a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bírósághoz fordulhat, kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás vagy a választottbírósági szerződésben meghatározott állandó választottbíróság szabályzata ilyen esetre a kijelölés más módját írja elő.

(5) A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre vagy más jellemzőre, valamint minden olyan szempontra, amely előreláthatóan biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését. Nemzetközi választottbíráskodás esetén az egyesbíró, illetve az elnöklő bíró kijelölése során a felektől eltérő állampolgárságú bírót kell jelölni. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a választottbíró-ajánlási listán nem szerepel a felek megállapodásában meghatározott szakképzettséggel vagy más jellemzővel rendelkező személy, egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem szereplő személy is kijelölhető. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó nemzetközi ügyben a választottbíró-ajánlási listán nem szerepel a felektől eltérő állampolgárságú személy, egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem szereplő személy is kijelölhető.

(6) Az e § szerint eljáró bíróságnak, más személynek vagy szervezetnek a (3) és (4) bekezdés alapján hozott döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.

⋯ 365 változatlan sor ⋯

61. § (1) Az elnökség a Kereskedelmi Választottbíróság általános döntéshozó szerve.

(2) Az elnökségbe az elnököt és két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara delegál.

(3) Az alelnöki tisztséget a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tag tölti be. Az alelnöki tisztségben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara által delegált tagok – ebben a sorrendben – évente váltják egymást.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(6) Az elnök megbízatása három évre szól, és egyszer delegálható újra.

(7) Az elnökség tagját és az elnököt az őt delegáló szervezet bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

(7) Az elnökség legalább négy tagja kezdeményezheti a tisztségére méltatlanná vált elnökségi tag visszahívását. A delegáló szervezet harminc napon belül dönt a visszahívás iránti indítványról. A delegáló szervezet az elnökségi tag visszahívása esetén, azzal egyidejűleg az elnökségbe új tagot delegál.

(8) Az elnökség tagja nem járhat el választottbíróként és szakértőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban, kivéve azokat az ügyeket, amelyekben a választottbírókénti kijelölését az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt elfogadta, illetve amelyekben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott. Az elnökség tagja nem járhat el jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban.

(9) A Kereskedelmi Választottbíróságot az elnök és az általános helyetteseként eljáró alelnök képviseli.

(10) Az elnökség tagja az e törvényben meghatározott feladatait személyesen köteles ellátni.

#### 44. Az elnökség és az elnök feladatai

62. § (1) Az elnökség

⋯ 84 változatlan sor ⋯