2017. évi LIII. törvény — mi változott? 2026. június 29.

A 2026. január 1. és 2026. június 29. között hatályba lépett módosítások. 26 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2026. január 1.)Következő módosítás (2026. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 144 változatlan sor ⋯

- b) a pénzváltó iroda, valamint a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,

- c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

- 38. tényleges tulajdonos:

- a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

- a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben (e pont alkalmazásában együtt: szervezet) közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a szervezet felett – ideértve különösen, ha a Ptk. 3:230. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elsőbbségi jogok közül legalább egyet megtestesítő részvényfajtával rendelkezik, vagy a tagsági jogviszonyára tekintettel a szervezet vagyonából vagy eredményéből legalább huszonöt százalékot elérő mértékű kifizetésben részesülhet, vagy az elmúlt öt üzleti év bármelyikében összesen legalább ekkora mértékű kifizetés került a számára előírásra –, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

- b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

- c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

- d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,

- e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

- f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

- g) zártkörű befektetési alap esetében ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, gc) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett

- g) a 48. pont szerinti zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa;

- 38a. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás;

- 38b. többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;

- 39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.

- 46. vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;

- 47. virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.

- 48. zártkörű befektetési alap tényleges tulajdonosa:

- a) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,

- b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

- c) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető 38. pont a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

- d) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést vagy azzal gazdaságilag egyenértékű befolyást gyakorol a zártkörű befektetési alap felett, így különösen: da) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata alapján – akár közvetlenül, akár közvetve – jogosult a zártkörű befektetési alap befektetési politikájának, befektetési döntéseinek, eszközallokációjának vagy kockázatkezelési rendszerének meghatározó befolyásolására, függetlenül attól, hogy befektetési jeggyel rendelkezik-e; e rendelkezés alkalmazásában meghatározó befolyásnak minősül különösen az, ha a természetes személy az alapkezelő befektetési döntéshozatali folyamatában szavazati- vagy vétójoggal rendelkezik, vagy ha az alapkezelő – a befektetési alap kezelési szabályzata alapján – rendszeresen és ténylegesen e személy utasításai alapján jár el; db) az a természetes személy, aki a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata vagy más, a befektetési alap működését szabályozó okirat alapján – akár egyedül, akár más befektetőkkel együttesen – olyan mértékű szavazati joggal rendelkezik, amely elegendő a kezelési szabályzat módosításához, az alapkezelés átruházásához vagy az alap megszüntetésének megindításához szükséges, a kezelési szabályzatban előírt befektetői jóváhagyás megakadályozásához; dc) az a természetes személy, aki az a)–c) alpontban nem nevesített más módon ténylegesen meghatározó befolyást képes gyakorolni a zártkörű befektetési alap döntéshozatalára vagy tevékenységére;

- e) amennyiben ezen pont a)–d) alpontja alapján egyetlen természetes személy sem azonosítható, a zártkörű befektetési alapot kezelő alapkezelő vezető tisztségviselője.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.

⋯ 186 változatlan sor ⋯

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

9/C. § (1) Ha az ügyfél zártkörű befektetési alap (ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot), a szolgáltató köteles – a 9. §-ban foglalt azonosítási intézkedéseken túlmenően – megismerni:

- a) a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatát és létesítő okiratát;

- b) az alap tőkéjét (az összesített tőke-hozzájárulásokat) és az egyes befektetők tőkerészesedésének arányát;

- c) a befektetők körét – különösen azok szakmai vagy lakossági befektetői minőségét –, a befektetők jogait és kötelezettségeit a kezelési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, valamint az alapkezelő törvényes képviselői jogviszonyából eredő lényeges kötelezettségeket.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések során – kockázatérzékenységi szempontból – külön figyelmet fordít arra, hogy:

- a) az alap befektetési jegyei vagy egyéb kollektív befektetési eszközei nem bemutatóra szólóak-e, illetve ezek mögöttes jogosultjai azonosíthatók-e;

- b) az alap tőke- és befektetői résztvevői között szerepel-e olyan természetes személy, aki a 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősülhet, de akit az adatszolgáltató – a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba tett bejelentés során – nem tüntetett fel;

- c) az alap párhuzamos, befektetési láncolat, holdingstruktúra vagy más, több jogrendszert átfogó struktúrát alkalmaz-e, amely alkalmas lehet a tényleges végső tulajdonos kilétének vagy a tulajdonosi láncolat természetének elfedésére.

10. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

- a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

⋯ 194 változatlan sor ⋯

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekről.

16/B. § A zártkörű befektetési alapokra – ideértve a magántőkealapot és a kockázati tőkealapot – vonatkozó, a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató a 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítás keretében végzi el. Ha a szolgáltató a 9/C. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedések során az alapstruktúrában vagy a tulajdonosi körben magas kockázatot azonosít, a fokozott ügyfél-átvilágítás keretében további intézkedéseket alkalmaz, különösen a mögöttes befektetői láncolat mélyebb feltárása, az alapkezelő belső döntéshozatali struktúrájának és javadalmazási rendszerének vizsgálata tekintetében.

17. § (1) A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja vagy képviselője nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, amennyiben az átvilágításra nem a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

⋯ 324 változatlan sor ⋯

46. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről, illetve – ha a javasolt eljárás lefolytatására sor került – az eljárás jogerős befejezését követően az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

(1a) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében az Integritás Hatóság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához szükséges vagy azt elősegítő és az Integritás Hatóság által kezelhető adatok megküldésével.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához. A felügyeletet ellátó szerv vagy a cégbíróság a tájékoztatás pénzügyi információs egység általi elküldésével jogosultságot szerez a tájékoztatásban szereplő adat, titok megismerésére.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve a cégbíróság a tájékoztatásban megküldött információk felhasználásának eredményéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(3) A pénzügyi információs egység a 42–44. § alapján tudomására jutott adatot, titkot a felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében felhasználhatja.

48. § (1) A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:

- a) a nyomozó hatóság;

- b) az ügyészség;

⋯ 662 változatlan sor ⋯

- d) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

- e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

- f) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

- g) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének

való megfelelést szolgálja.

⋯ 35 változatlan sor ⋯