2017. évi LIII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

- k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést teljesít vagy fogad el;

- p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) forgalmazásával vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;

- q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy forgalmazásával szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és

(1a) E törvény hatálya akkor terjed ki arra, aki Magyarország területén kívül az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, ha az az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatók által nyújtható szolgáltatást Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül nyújtja [az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].

(1b) E törvény hatálya kiterjed a 30. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 42. §, az 54. § (2) bekezdése, a 61. § (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint a 68. § (2) bekezdése tekintetében a központi kapcsolattartó pontra.

(1c) Az (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában forgalmazási tevékenység alatt értékesítési vagy felvásárlási tevékenységet kell érteni.

- a) a szolgáltató ügyfele, vagy az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;

- b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja;

- c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol; valamint

- d) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa, a 9. § (10) bekezdés vonatkozásában.

- 2a. atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés:

- a) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és

- b) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében

meghatározott intézkedés.

- 3a. azonosító okmány: magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány; külföldi állampolgár esetében az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány;

- 18a. kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;

- 28a. pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszköz és virtuális fizetőeszköz törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;

- 33. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, valamint az ügyfél szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője személyazonosságának a 7. § (3)–(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

- 35a. tartós üzleti egység:

- a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti telephely, továbbá minden egyéb olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található,

- b) a külföldi székhelyű szolgáltató, ha az a határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja;

- b) a pénzváltó iroda, valamint a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,

- a) a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók és az 1. § (1b) bekezdésében meghatározott személyek vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);

- i) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás és virtuális fizetőeszköz átváltás esetén.

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)–h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

- a) a b) pontban meghatározott eset kivételével, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló hátoldala kivételével másolatot készít, vagy

(3) A szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.

(9) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél – a 7–10. § szerinti ügyfél-átvilágítással és a 12. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésével összefüggésben – nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat, és gondoskodik ezen adatok naprakészen tartásáról.

(10) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelet

- a) az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról az ügyfél felhívására, illetve

- b) az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok változásáról

haladéktalanul tájékoztatja.

12. § (1) A szolgáltató – a (2a) bekezdés kivételével – köteles biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a szolgáltató – a (2a) bekezdés kivételével – köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

(2a) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös tekintetében legkésőbb az ügyfél, a szolgáltatási kedvezményezett, a haláleseti kedvezményezett és az örökös részére történő ügylet teljesítését megelőzően biztosítja a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintje meghatározásának naprakészségét.

(2b) Az 1. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget félévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfele, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(5) Amennyiben a szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon elektronikusan vagy elektronikus elérhetőség hiányában postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a szolgáltató az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

12/A. § A 11. és 12. §-t nem kell alkalmazni a Ptk. 6:477. § a) pontjában meghatározott kockázati életbiztosítással összefüggő üzleti kapcsolat során.

(5) A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla és értékpapír letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője nem végezhet műveletet.

(6) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve örököst – az ügylet teljesítését megelőzően – azonosítani. A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A biztosító jogosult a Ptk. 6:477. § a) pontjába tartozó kockázati életbiztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére, feltéve, ha biztosítja, hogy a kifizetésre jogosult, illetve annak tényleges tulajdonosa személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

- a) a szolgáltató az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,

- b) jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja, továbbá képviselője személyazonosságát a 7. § (2)–(6) bekezdése alapján megállapította, és

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m)–o) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

14/A. § (1) A 6. § (1) bekezdés b)–d) és i) pontjában meghatározott ügyleti megbízás teljesítése esetén a szolgáltató köteles az ügyfelet, valamint annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottját, rendelkezésre jogosultját, továbbá képviselőjét a 7. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni és a 7. § (3) bekezdése szerinti okiratáról másolatot készíteni, köteles továbbá a 8–9/A. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont e) alpontjában meghatározott utalványkibocsátó az üzleti kapcsolat létesítése előtt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

- a) az utalványkibocsátó által kibocsátott utalvány kizárólag Magyarországon használható fel áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére;

- b) ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel;

- c) az egy utalványbirtokos által megvásárolt vagy visszaváltott forgatható utalvány összege egy naptári éven belül nem haladja meg a hárommillió forintot; és

- d) nem merül fel pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását követően az (5) bekezdés feltételei már nem állnak fent, az utalványkibocsátó elvégzi az ügyfél kockázati szintjének megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(7) Amennyiben a forgatható utalványt visszaváltó utalványbirtokos személye nem egyezik az utalványt az utalványkibocsátótól vagy utalványforgalmazón keresztül megvásárló személlyel, az utalványkibocsátó elvégzi vele szemben az (5) vagy (6) bekezdés szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

17. § (1) A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, annak a szolgáltatónál eljáró meghatalmazottja, rendelkezésre jogosultja vagy képviselője nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, amennyiben az átvilágításra nem a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor.

(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató elektronikus úton megtett kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

24. § (1) A 22. és a 23. §-t nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre.

(2) A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki.

(6) Az ellenőrzés során a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.), továbbá a pénzügyi információs egység az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.

(2a) Az európai felügyeleti hatóságok számára a Felügyelet továbbítja a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeit.

(4) A szolgáltató bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény észlelése esetén az üzleti kapcsolatot az ügyféllel azonnali hatállyal megszüntetheti, amennyiben a felmondási idővel járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt vagyoni haszonszerzés mellett bűncselekményből származó ügyletek végrehajtásában működne közre és az üzleti kapcsolat azonnali hatállyal történő megszüntetésével ellentétes bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdek a pénzügyi információs egység jelzése alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a felmondás okáról.

(3) A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést és annak mellékleteit a pénzügyi információs egység által meghatározott formában, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.

- b) összeveti az e törvény, valamint az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény (továbbiakban: készpénz ellenőrzéséről szóló törvény) alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait, amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető adatokat, valamint az e törvény alapján beszerezhető adatokat, valamint az azok között fennálló összefüggéseket feltárja, értelmezi;

- e) a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 5. § (1a) bekezdése alapján a vámhatóság által továbbított adat;

42. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíj-titkot, valamint üzleti titkot.

(2) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egység részére megküldeni.

43. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

(2) A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében kért (1) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.

44. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.

(2) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő és felügyeleti tevékenysége keretében adat szolgáltatását kérheti az (1) bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.

(3) A pénzügyi információs egység a 42–44. § alapján tudomására jutott adatot, titkot a felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében felhasználhatja.

52. § (1) A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e törvény, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt – az alapbűncselekmény típusától függetlenül – továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, a 44. és 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, a 48. és 49. §-ban meghatározott információ továbbítására, valamint a szolgáltató és a közvetítő között létrejött megbízási szerződés tekintetében a megbízás keletkezését megelőző időszakra vonatkozóan a közvetítő által tett bejelentések szolgáltató általi megismerésére, valamint a központi kapcsolattartó pontra az e törvényben, vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségek teljesítése során.

(2) A szolgáltató az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles megőrizni.

57. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles megőrizni.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti csoportszintű politikákat és eljárásokat az anyavállalat határozza meg a csoporttagok számára.

- e) a 27. § (5) bekezdése szerinti külső ellenőrzési funkció meghatározására,

- f) a csoportszintű kockázatértékelés és a 65. § szerinti belső szabályzat elkészítésére, valamint a csoportszintű kockázatcsökkentő intézkedéseknek a csoporton belüli rendelkezésre bocsátására, továbbá

- g) a pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevő vezetők és foglalkoztatottak felvétele során a megfelelő szakmai képességeket igazoló bizonyítvány, valamint a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány, vagy a pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá tartozó tevékenység ellátásában részt vevő vezetők és foglalkoztatottak személyes joga szerinti ezzel azonos joghatású okirat megkövetelésére.

(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató a magyarországi szolgáltatásnyújtás megkezdését követő öt munkanapon belül köteles írásban kijelölni, és az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv, valamint a pénzügyi információs egység részére írásban bejelenteni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja, hogy a szolgáltató Magyarországon működő, fióktelepnek nem minősülő telephelyei végrehajtják az e törvényben vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott kötelezettségeket, illetve elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

- b) a telephelyek által forgalmazott és beváltott elektronikus pénz összesített mennyisége vagy az általuk végzett fizetési ügyletek összesített értéke pénzügyi évenként várhatóan meghaladja a kilencszázmillió forintot, vagy az előző pénzügyi évben meghaladta a kilencszázmillió forintot, vagy

(5) Központi kapcsolattartó pont az a természetes személy lehet, aki

- a) a szolgáltatóval munkaviszonyban áll;

- b) a feladatai megfelelő szintű ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik, valamint

- c) Magyarországon letelepedett vagy tartósan ott tartózkodik.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása – így különösen a titokvédelemre, adatvédelemre és az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szabályozása – nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket, valamint a szolgáltató gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott rendszer által jelzett ügyletek kivizsgálása a belső szabályzatban rögzített eljárásrendben és határidőkkel megtörténik.

(6) Az 1. § (1) bekezdés a–d) pontja szerinti szolgáltató esetében az (5) bekezdés szerinti vezető az e törvényből és annak felhatalmazásán alapuló jogszabályból eredő feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel rendelkezik, és az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül jelentési kötelezettséggel tartozik. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató esetében az (5) bekezdés szerinti vezető a 3. § 23a. pontja szerinti feladatain túlmenően kizárólag jogszabály-megfelelőségi, illetve biztonsági feladatokat láthat el.

(2b) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a felügyeleti szerv feladatköréhez illeszkedően a szolgáltatónak az atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedések betartásához szükséges kötelezettségeknek való megfelelésének biztosítására is.

68. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének, leányvállalatának és tartós üzleti egységeinek az e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek való megfelelését is.

- g) a szabályszegéssel vagy mulasztással előidézett kockázatra.

72. § (1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele vagy harmadik személy (a továbbiakban együtt: értesítést beküldő személy) – nevének és lakcímének megadásával – írásban értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek, vagy az e törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek a szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény esetén (a továbbiakban: értesítés).

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a Felügyelet információcserét folytathat az Európai Unió más tagállamain belül a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletét ellátó szervekkel, beleértve az Európai Központi Bankot is.

76/B. § (1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5 §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a nyilvántartásba vételt követően folytatható.

- d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimum-követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,

- i) a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre.

- c) a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó küszöbértékre és határidőre,

- d) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimum-követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,

- i) a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre,

- j) a külső ellenőrzési funkció szakmai követelményeire és igénybevételének kötelező eseteire, valamint

- k) a szolgáltató által az üzleti kapcsolat jellegének és céljának megállapítása érdekében tett intézkedésekre

- e) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

(2) E törvény

- a) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- b) az (EU) 2022/1231 tanácsi végrehajtási rendelettel módosított, a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikke és

- c) az (EU) 2022/1269 tanácsi rendelettel módosított, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i. és 5l–5n. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

#### 83. §

#### 84. §

#### 85. §

#### 86. §

#### 87. §

#### 88. §

#### 89. §

#### 90. §

#### 91. §

#### 92. §

#### 93. §

#### 94. §