2017. évi LIII. törvény — mi változott? 2020. január 10.

A 2020. január 1. és 2020. január 10. között hatályba lépett módosítások. 457 sor került be, 187 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. január 1.)Következő módosítás (2020. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 19 változatlan sor ⋯

- h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;

- i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;

- j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;

- k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

- l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre és

- m) bizalmi vagyonkezelőre

- k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

- l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;

- m) bizalmi vagyonkezelőre;

- n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;

- o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;

- p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;

- q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és

- r) székhelyszolgáltatóra.

(a továbbiakban együtt: szolgáltató).

(1a) E törvény hatálya kiterjed arra, aki Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást Magyarországon

[az (1) bekezdésben és e bekezdésben meghatározottak a továbbiakban együtt: szolgáltató].

(2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki

- a) a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;

⋯ 38 változatlan sor ⋯

- 14. főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;

- 15. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;

- 16. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;

- 17. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;

- 17. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának üzletszerű közvetítése, ingatlan bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ha a havi bérleti díj összege ügyletenként az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja, valamint saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adásvétele;

- 18. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;

- 19. kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;

- 19a. kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;

- 20. könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;

- 21. külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely – különösen a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;

- 21a. külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a szolgáltató képes az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;

- 22. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

- 22a. letétkezelő pénztárca-szolgáltató: olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt;

- 23. levelező kapcsolat:

- a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,

- b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,

- j) a befektetési vállalkozás,

- k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

- l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében,

- l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében,

- m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében;

- 28a. pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;

- 29. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;

- 30. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;

- 31. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;

- 31a. székhelyszolgáltató: az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott székhelyszolgáltató;

- 32. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;

- 33. személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)–(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;

- 34. szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- 36. terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;

- 37. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:

- a) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,

- b) a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,

- b) a pénzváltó iroda esetében azon százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,

- c) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

- 38. tényleges tulajdonos:

- a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

- b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

- c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

- d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

- e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

- d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,

- e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek: ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

- f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

- 39. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;

- 40. útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó alábbi dokumentumok:

- a) az 1. § (1) bekezdés a)–f), h)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,

- a) az 1. § (1) bekezdés a)–f), h)–k) és m–r) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott rendelet,

- b) az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű útmutató, valamint

- c) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű iránymutatás és szabályzat (a továbbiakban együtt: útmutató);

- 41. ügyfél:

- a) aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és

- b) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;

- 42. ügyfél-átvilágítás:

- a) a 6. §-ban meghatározott esetben a 7–11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,

- a) a 6. §-ban meghatározott esetben az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;

- b) a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések;

- 43. ügylet:

- a) az üzleti kapcsolat során a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy

- a) az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy

- b) az ügyleti megbízás.

- 44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;

- 44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony;

- 45. üzleti kapcsolat:

- a) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)–e), g) és h), valamint j)–m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

- a) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)–e), g)–h), valamint j)–r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony,

- b) a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,

- c) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszony.

- 46. vagyon forrásának igazolása: az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek – beleértve a materiális vagy immateriális javakat – forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat;

- 47. virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.

4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A szolgáltató a 65. § szerinti belső szabályzatában kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- e) a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,

- f) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,

- g) többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,

- h) nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.

- h) nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy.

(3) E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

- b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre.

(5) E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.

(5) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a tagállamokat a (2) bekezdésben meghatározott fontos közfeladatot ellátó személyek kategóriáiról, beleértve a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott nemzetközi szervezetekre vonatkozó kategóriákat.

5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

- da) az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),

- db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);

- e) j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

- f) f) és h) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);

- e) j), k), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

- f) f), h), n) o) és r) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);

- g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

#### 3. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

⋯ 1 változatlan sor ⋯

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni

- a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

- b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

- c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;

- b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

- c) árukereskedő esetében a hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;

- d) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;

- e) a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;

- f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

- g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

- f) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)–e) vagy i) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

- g) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;

- h) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;

- i) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az (1) bekezdés b), c) és i) pontjában meghatározott összeget.

6/A. § Üzleti kapcsolat létesítése esetén a szolgáltató köteles elvégezni és írásban rögzíteni az ügyfél-átvilágítás érdekében az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását.

#### 4. Ügyfél-átvilágítási intézkedések

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)–h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

- bc) főtevékenységét,

- bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

- be) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,

- be) – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,

- bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

- bg) adószámát.

(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni:

(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

- a) természetes személy esetén

- aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

- ab) külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát,

- a) természetes személy

- aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,

- ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;

- b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló – harminc napnál nem régebbi – okiratot, hogy

- ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

- bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

- ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,

- bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

- bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

- c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

- c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.

(3a) A (2) bekezdés a) pont ab)–ac) és ae) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy a (2) bekezdés a) pont ab)–ac) és ae) alpontjában meghatározott adatok rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

(5) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

(5) A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.

(6) A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (2)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (2)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedések helyett vagy ezeken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat olyan közhiteles nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(4) Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről.

(5) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,

- f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

(1a) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(3) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.

(3) Ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltató megtesz minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.

(4) A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

10. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

(7) A szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1)–(6) bekezdés alapján megtett intézkedésekről.

- a) üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

- b) ügylet esetén a megbízás tárgyát és összegét,

- c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).

(8) Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

9/A. § (1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.

(3) A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, valamint köteles nyilvántartást vezetni az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.

(4) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

9/B. § (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.

(2) Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

(3) A szolgáltató – ha az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses – köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

10. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

- a) a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,

- b) az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,

- c) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód),

- d) információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat létesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

(4) A szolgáltató az (1)–(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

11. § (1) A szolgáltató – a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően – köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

(5) Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. § (1) bekezdés g) pontjában írt teljes átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.

(2) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat (1) bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyletre és pénzügyi műveletre.

(3) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi

- a) összetett,

- b) szokatlan, így különösen:

- ba) szokatlanul nagy értékű, illetve

- bb) szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy

- c) gazdasági vagy jogszerű cél nélküli

ügyletre és pénzügyi műveletre.

(4) Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon.

12. § (1) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek.

12. § (1) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre vonatkozóan a 7–10. § alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében – kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább ötévente – a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettséget a szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján, magas kockázat esetén évente, alacsony kockázat esetén legalább ötévente köteles elvégezni. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(4) A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfele, valamint annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult és a képviselő figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.

(5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a többéves futamidejű ügyleteket – a szolgáltató harminc napon belül írásban vagy a szerződésben meghatározott módon felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére azzal, hogy az azonosító adatok közléséig a számlán megbízás teljesítésére nincs mód.

(5) Amennyiben a szolgáltató az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a szolgáltató az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

13. § (1) A szolgáltató – a (2)–(6) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.

13. § (1) A szolgáltató – a (2)–(6) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését.

(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

(2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.

(3) A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles

- a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá

- b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;

(4) Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye a szerződés megkötésekor nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.

(4) Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személye a szerződés megkötésekor még nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.

(5) A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla és értékpapír letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató – abban az esetben, ha a jogszabályban foglalt feltételek fennállnak – jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet műveletet.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(7) A bizalmi vagyonkezelő köteles a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.

(8) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

(8) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

(9) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,

- b) jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (2)–(6) bekezdése alapján megállapította, és

- c) nem történt változás a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 9. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokban.

- c) nem történt változás a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, a 9. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt adatokban.

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató, pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda kivételével – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a négymillió-ötszázezer forintot el nem érő – pénzváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű – ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével – az ügyleti megbízás teljesítésekor – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és ad) vagy af) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény – a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével – az ügyleti megbízás teljesítésekor – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából – a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában és ad) vagy af) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

#### 5. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

14/A. § (1) A 6. § (1) bekezdés b)–d) és i) pontjában meghatározott ügyleti megbízás teljesítése esetén a szolgáltató köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni és a 7. § (3) bekezdése szerinti okiratáról másolatot készíteni, köteles továbbá a 8–9/A. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

15. § (1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben, a belső szabályzatban és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

(2) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

- a) a megbízás tárgyát és összegét,

- b) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).

(3) A szolgáltató a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása esetén, ha

(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

- a) az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű, fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal rendelkezik, és amely kizárólag Magyarország területén használható fel;

- b) az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer forintot;

- c) az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;

- d) az elektronikus pénzen tárolt összeg olyan elektronikus pénz terhére nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg; valamint

- e) az elektronikuspénz-kibocsátó megfelelően ellenőrzi az ügyletet, vagy az üzleti kapcsolatot a szokatlan ügylet, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény kiszűrése érdekében.

(4) A szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához köti.

(4) A szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.

(5) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani az (1)–(3) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését.

#### 6. Fokozott ügyfél-átvilágítás

(6) Az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek monitoring kötelezettségét a szolgáltató a 11. §-ban az üzleti kapcsolatokra előírt módon végzi el. A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatában határozza meg, hogy kit tekint ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfélnek.

16. § (1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni:

(7) Adatváltozás esetén a szolgáltatónak csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégeznie, amennyiben a 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettsége nem áll fenn.

- a) a 17–21. §-ban meghatározott esetekben vagy intézkedések esetén,

- b) ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, valamint

- c) a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben.

#### 5. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a 7–11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a 17–21. §-ban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni.

15. § (1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni:

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni.

- a) a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni;

- b) a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében beszerezni;

- c) a 8. és 9. §-ban a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban meghatározott eljárásokat elvégezni;

- d) a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatos eljárásokat elvégezni;

- e) a 11. és 12. §-ban meghatározott monitoring kötelezettségeket elvégezni.

17. § (1) A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

(2) A szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott intézkedések alapján az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

(3) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket

- a) azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy

- b) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

- a) a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy

- b) az ügyfél személyes megjelenése hiányában az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el.

is elvégezheti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatok rögzítésére a 7–10. §-ban foglaltaknak megfelelően és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti az alábbi feltételeket együttesen teljesítő ügyleti megbízások esetén:

(5) A szolgáltató a (3)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.

- a) ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakhellyel vagy székhellyel;

- b) az ügyleti megbízás összege a háromszázezer forintot meghaladja, de a hárommillió forintot nem éri el; és

- c) az ügyleti megbízás belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének teljesítésére irányul.

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8. § és 9. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-en szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.

#### 6. Fokozott ügyfél-átvilágítás

(7) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (6) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.

16. § (1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:

18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles

- a) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,

- b) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,

- c) a 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén,

- d) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy, valamint

- e) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.

- a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;

- b) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

- c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott esetekben a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni:

(2) Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

- a) az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerül sor,

- b) az üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelező kapcsolatot tart fenn.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott esetekben a (2) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések mellett a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazhatja:

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e az (1)–(2) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

- a) beszerzi az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat,

- b) a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a 17. § (2) bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével elvégzi a 7. § (3) bekezdésében és (8) bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket,

- c) elvégzi a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

19. § (1) A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

16/A. § (1) A szolgáltató köteles stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a 7–12. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően

(2) Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat.

- a) a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott további információk rendelkezésre bocsátását kérni

- aa) az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra,

- ab) az üzleti kapcsolatra,

- ac) az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására, és

- ad) a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira

vonatkozóan,

(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

- b) az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője jóváhagyásához kötni, valamint

- c) az üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban végrehajtani.

(5) A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.

(2) A szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

- a) a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,

- b) jelentéstételi kötelezettség bevezetése, vagy

- c) a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott korlátozások alkalmazása.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

20. § (1) Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

(4) A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor.

(3) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokat, valamint a 8–9/A. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton – így különösen e-mail-ben, szkennelve – vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet. Az ügyfélazonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes megjelenéséig vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig – az ügyfélszámlát, az értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével – kizárólag pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára történhet.

(6) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(4) Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (3) bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

#### 18. §

21. § (1) Háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén a hitelintézet és a pénzváltó iroda köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 7. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.

#### 19. §

(2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ag) alpontjában és b) pont ba) és bb), valamint bf) alpontjában felsorolt adatokat kell feltüntetni.

#### 20. §

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.

#### 21. §

#### 7. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy

- b) olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 7–10. §-ban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

(3) Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) A szolgáltató nem jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a 62. § szerinti csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikáknak és eljárásoknak (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások).

(6) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatótól, ha

- a) a csoport tagjai a 60–62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaznak, valamint

- b) az a) pontban meghatározottak végrehajtását a székhely szerinti tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága csoportszinten felügyeli.

23. § (1) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

(2) A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

24. § A 22. § és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. A 7–10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.

24. § A 22. és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre.

#### 7/A. Speciális ügyfél-átvilágítási intézkedések

24/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő, pénzösszeg elszámolását, illetve pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését is magában foglaló levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles

- b) a levelező kapcsolat vonatkozásában a saját és a külföldi székhelyű szolgáltató felelősségi körét rögzíteni;

- c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

- d) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató kockázatérzékenységi alapon időszakosan köteles megvizsgálni az adott levelező kapcsolatban rejlő pénzmosási kockázatot.

(3) Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.

(4) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelező kapcsolatot tart fenn.

(5) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e az (1)–(3) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

24/B. § Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre több, ügyfél-átvilágítással érintett ügyfél található, a szolgáltató ügyfelenként elvégzi az ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat együttes kockázati jellegére.

24/C. § (1) A szolgáltató a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, és – az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása esetén, ha

- a) az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi negyvenötezer forint összegű, fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal rendelkezik, és amely kizárólag Magyarország területén használható fel;

- b) az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a negyvenötezer forintot;

- c) az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;

- d) az elektronikus pénzen tárolt összeg olyan elektronikus pénz terhére nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg; valamint

(2) A szolgáltató a 7–10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha

- a) az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a tizenötezer forintot, vagy

- b) távoli fizetési művelet esetében a kifizetett összeg műveletenként meghaladja a tizenötezer forintot.

(3) Ha a nem névre szóló az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszközt harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató bocsátotta ki, ezen készpénz-helyettesítő fizetési eszközről fizetés abban az esetben fogadható el, ha az megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vagy azokkal egyenértékű követelményeknek.

#### 8. Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása

25. § (1) A szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a 9. § alapján rögzített és ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi nyilvántartásban nem szerepelnek.

⋯ 35 változatlan sor ⋯

(9) A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

(10) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(10) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint jár el.

(11) A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltató a Felügyelet és a pénzügyi információs egység felé a 72. §-ban meghatározottak alapján tesz bejelentést.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(4) A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban – a szolgáltató jellegével és méretével arányos – belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általa felügyelt szektort érintő, a kockázatértékelésben már feltárt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok változását figyelemmel kíséri, és a még nem azonosított kockázatokat feltárja. Ennek figyelembevételével a kockázatértékelését aktualizálja.

29. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés eredményeiről.

29. § (1) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeiről.

(2) A miniszter nyilvánosságra hozza a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeinek minősített adatokat nem tartalmazó összefoglalását.

(3) A koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítésében közreműködő szervek – a nemzetközi együttműködésüket szabályozó rendelkezéseknek is megfelelő módon – információt szolgáltathatnak az Európai Unió tagállamai által készített kockázatértékeléshez.

#### 11. A bejelentési kötelezettség

30. § (1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- b) terrorizmus finanszírozására, vagy

- c) dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény (a továbbiakban együtt: bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény) felmerülése esetén köteles a 31. § (1) bekezdésében megjelölt személynek haladéktalanul bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell

- a) a szolgáltató által a 7–14. § alapján rögzített adatokat,

- a) a szolgáltató által a 7–14/A. § alapján rögzített adatokat,

- b) a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és

- c) a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) Amennyiben az ügylet (1) bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a 31. § (3) bekezdése alapján a bejelentést.

33. § A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja – beleértve a kijelölt személyt – (a továbbiakban együtt: a bejelentő), valamint a szolgáltató tekintetében – jóhiszeműség esetén – a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.

33. § (1) A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja – beleértve a kijelölt személyt – (a továbbiakban együtt: a bejelentő), a központi kapcsolattartó pont, valamint a szolgáltató tekintetében – jóhiszeműség esetén – a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.

(2) Jogellenes a belső szabályzat alapján vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő – ideértve a szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése.

(3) A bejelentő – ideértve a szolgáltató alkalmazottait és képviselőit – a (2) bekezdésben meghatározott, számára hátrányos intézkedéssel szemben panaszt, illetve jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő.

34. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügylet felfüggesztését az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesítheti. Ebben az esetben a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésében felhívja erre a pénzügyi információs egység figyelmét.

⋯ 52 változatlan sor ⋯

(2) A pénzügyi információs egység tájékoztatást küldhet a stratégiai elemzés eredményéről a 48. § (1) bekezdésében meghatározott szerveknek, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveknek, feltéve, hogy a szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére, és az hatásköre gyakorlásához, illetve feladatai ellátásához szükséges.

42. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint üzleti titkot.

42. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot, ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíj-titkot, valamint üzleti titkot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egység részére megküldeni.

(2) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a pénzügyi információs egység részére megküldeni.

(3) A szolgáltató köteles biztosítani a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítését.

43. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

43. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot.

(2) A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében kért (1) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.

(2) A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében kért (1) bekezdésben meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.

44. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.

44. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében adat szolgáltatását kérheti az (1) bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.

(2) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében adat szolgáltatását kérheti az (1) bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem tagadhatja meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás igénylése mellett a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a NAV nyomozó hatósága biztosítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás igénylése mellett a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át a nyomozó hatóság adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a nyomozó hatóság biztosítja.

(4) A (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője kivételesen megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (3) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha

- a) az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása;

- a) az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása

- aa) folyamatban lévő büntetőeljárás vagy titkos információgyűjtés érdekét sérti;

- ab) nemzetbiztonsági érdeket sért;

- b) az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik;

- c) külföldi titkosszolgálattól származó adat vonatkozásában az adatot szolgáltató külföldi titkosszolgálat az adat átadásához nem járul hozzá; vagy

- d) az adatátadáshoz a nemzetközi közös nyomozócsoportban vagy bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagállam nem járul hozzá.

(5) Az (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője az átadott adatnak e törvény 48. § (1) bekezdésében és 49. § (1) bekezdésében meghatározott szerv részére történő továbbítását

(5) A (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője az átadott adatnak a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott szerv részére történő továbbítását

- a) megtilthatja;

- b) korlátozhatja;

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve a cégbíróság a tájékoztatásban megküldött információk felhasználásának eredményéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.

47. § A pénzügyi információs egység a 42–44. § és a 46. § alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban meghatározott operatív elemzésének ellátása érdekében használhatja fel.

47. § (1) A pénzügyi információs egység a 42–44. §, a 75. § (1)–(2) bekezdése alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 41. § (1) bekezdésében meghatározott stratégiai elemzésének ellátása érdekében, valamint a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban meghatározott operatív elemzésének érdekében használhatja fel.

(2) A pénzügyi információs egység a 46. § alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban meghatározott operatív elemzésének ellátása érdekében használhatja fel.

48. § (1) A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:

- a) a nyomozó hatóság;

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- b) korlátozhatja;

- c) előzetes hozzájárulásához kötheti.

(7) A pénzügyi információs egység jogosult a 38. §-ban meghatározott elemző-értékelő tevékenysége, és a 48. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás érdekében az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervekkel, valamint a 48. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokkal együttműködési megállapodást kötni.

49. § (1) A pénzügyi információs egység jogosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi információs egységgel, illetve a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés arra az esetre is kiterjed, ha az esetlegesen elkövetett, pénzmosáshoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmény jogi minősítése az információcsere időpontjában még nem ismert.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(5) A pénzügyi információs egység jogosult külföldi pénzügyi információs egységgel együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.

(6) A pénzügyi információs egység köteles a külföldi pénzügyi információs egységektől érkező információkérések fogadásáért felelős kapcsolattartó személyt kijelölni.

50. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak megfelelően megkeresést küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az Europolnak.

(2) A megkeresés minden olyan, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szempontjából lényeges tényt, információt – az azokkal összefüggő természetes és jogi személlyel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kapcsolatos adatot – tartalmaz, amely a külföldi pénzügyi információs egység tevékenységéhez, illetve a megkeresés eredményes megválaszolásához feltétlenül szükséges. A megkeresésben meg kell jelölni annak indokát, valamint a kért információk felhasználásának módját.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(3) Ha e törvény vagy a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján a pénzügyi információs egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi információs egységének.

52. § (1) A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e törvény, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.

52. § (1) A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló törvény alapján tudomására jutott információt – az alapbűncselekmény típusától függetlenül – továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.

(2) A pénzügyi információs egység a külföldi pénzügyi információs egység információcsere iránti megkeresésének megválaszolását, illetve az azzal kapcsolatos tájékoztatást megtagadja, ha

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) az információ csak az információ birtokosának hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik,

- d) az információ csak a külföldi pénzügyi információs egység vagy az Europol hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(3) A pénzügyi információs egység nem tagadhatja meg a nemzetközi információcserét és az együttműködést arra tekintettel, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozása a magyar jogtól eltér.

(3) A pénzügyi információs egység nem tagadhatja meg a nemzetközi információcserét és az együttműködést arra tekintettel, hogy

(4) A pénzügyi információs egység az általa a külföldi pénzügyi információs egység részére továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti.

- a) az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak jogában a pénzmosás adóügyi vonatkozásainak és az alapbűncselekményeinek jogi szabályozása a magyar jogtól eltér;

- b) a nemzeti jog titoktartási kötelezettséget vagy az adatok bizalmasságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget ír elő a kötelezett szolgáltatók számára, kivéve a 73. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott eseteket;

- c) a megkereséssel érintett ügyben vizsgálat vagy büntetőeljárás van folyamatban, kivéve, ha a nemzetközi információcsere és együttműködés hátráltatná az említett vizsgálatot vagy büntetőeljárást;

- d) a megkereső azonos hatáskörű illetékes hatóság jellege vagy jogállása eltér a megkeresett illetékes hatóságétól.

(5) A pénzügyi információs egység haladéktalanul és a lehető legszéleskörűbb hozzájárulását adja a megküldött információnak a külföldi pénzügyi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához. A pénzügyi információs egység a hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az

(4) A pénzügyi információs egység az általa a külföldi pénzügyi információs egység részére továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. A korlátozás nem alapulhat arra, hogy a külföldi információs egység országának a jogában a pénzmosás adóügyi vonatkozásainak vagy alapbűncselekményének jogi szabályozása a magyar jogtól eltér.

(5) A pénzügyi információs egység – az alapbűncselekmény típusától függetlenül – haladéktalanul és a lehető legszélesebb körű hozzájárulását adja a megküldött információnak a külföldi pénzügyi információs egység által a külföldi illetékes hatóságok felé történő továbbításához. A pénzügyi információs egység a hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha az

- a) kívül esik e törvény alkalmazási körén;

- b) a nyomozás eredményes lefolytatását veszélyezteti;

- c) csak külföldi pénzügyi információs egység hozzájárulásával adható meg, és ezen hozzájárulás hiányzik;

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, 44. § és a 46. §-ban meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra, valamint a 48. §-ban és a 49. §-ban meghatározott információ továbbítására.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére az ugyanazon csoporthoz tartozó tagállami hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, illetve ezen intézetek és intézmények és harmadik országokban letelepedett fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között, feltéve, hogy ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak – beleértve az információ csoporton belüli megosztására vonatkozó eljárásokat is –, a csoportszintű politikák és eljárások pedig megfelelnek az ezen törvényben meghatározott követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és

- d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

(6) Az 1. § (1) bekezdés g)–h) és l) pontjában meghatározott szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az ügyfél tájékoztatására arra vonatkozóan, hogy az ügyfél által végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet jogszabályi rendelkezések megsértését eredményezi.

55. § Az 54. §-ban rögzített korlátozás hatálya kiterjed az ügyfélnek a 7–11. § alapján rögzített személyes adataihoz való hozzáférésére, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének adatkezelő általi teljesítésére is.

#### 14. Adatvédelem, nyilvántartás, statisztika

56. § (1) A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

56. § (1) A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.

(2) A szolgáltató a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.

(2) A szolgáltató az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni.

57. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

57. § (1) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(2) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(2) A szolgáltató – az általa vezetett nyilvántartásban – az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

(3) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a négymillió-ötszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.

(4) A szolgáltató az 56. §-ban, illetve az (1)–(3) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul köteles törölni, illetve megsemmisíteni.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- b) a 34. § és a 35. § alapján felfüggesztett ügyletek számát, az eredményes felfüggesztések számát és az így biztosított összegeket devizanemenként;

- c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az EU és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értékét;

- d) azoknak a bejelentéseknek a számát valamint az összes pénzügyi információs egységhez beérkezett bejelentéshez viszonyított arányát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 48. § (1) bekezdése és a 49. § (1) bekezdése alapján továbbított;

- e) a pénzügyi információs egység által a 49. § alapján külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások számára és a külföldi pénzügyi információs egység megkeresésének teljesítésére vonatkozó adatokat;

- f) a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárások számát, külön feltüntetve a pénzügyi információs egység által küldött információtovábbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult, a büntetendő alapcselekmények megnevezését, valamint az eljárás befejezésének módját;

- g) az f) pontban meghatározott büntetőeljárásokban

- ga) a vádemelések és a vádlottak számát;

- gb) a jogerős ügydöntő határozatok és a jogerősen elítéltek számát;

- h) az f) pontban meghatározott büntetőeljárások során alkalmazott lefoglalások számát, a lefoglalt tárgy értékét, továbbá a lefoglalt vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, illetve az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, valamint a vagyonelkobzás alá vont vagyon forintban és euróban meghatározott értékét;

- i) az e törvény hatálya alá tartozó ágazatok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek által nyilvántartott adatokat.

- i) az e törvény hatálya alá tartozó ágazatok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek által nyilvántartott adatokat;

- j) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlásához, valamint a pénzügyi információs egység 38–53. §-ban meghatározott feladatai ellátásához biztosított foglalkoztatottak számát;

- k) a helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálatok számát, továbbá a felügyeleti eljárások, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által alkalmazott intézkedések és igazgatási intézkedések révén azonosított jogsértések számát;

(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági Hivatal a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.

(3) A nyomozó hatóság a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági Hivatal a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i)–k) pontjában meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.

(4) A (2) bekezdés – i) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani.

(5) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokból összeállított átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi.

(6) Az Európai Bizottság kérésére a pénzügyi információs egység a (2) bekezdés szerinti statisztikákról a miniszter útján rendszeresen tájékoztatást nyújt.

(6) A Bizottság kérésére a pénzügyi információs egység a (2) bekezdés szerinti statisztikákról a miniszter útján évente tájékoztatást nyújt.

(7) A pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatairól rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a szolgáltatókat, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert.

59/A. § A szolgáltató által alkalmazott eljárás, valamint az általa vezetett nyilvántartás biztosítja az e törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt előírások teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

#### 15. Csoportszintű politikák és eljárások, intézkedések az Európai Unió más tagállamában, illetve harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén

60. § (1) Az ugyanazon csoporthoz tartozó 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikákat és eljárásokat (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások) alkalmazni.

60. § (1) Az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltató köteles csoportszintű politikákat és eljárásokat alkalmazni.

(2) A csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie a 7–11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a szolgáltató által rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, annak tartalmát, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megosztásának biztosítására.

(2) A csoportszintű politikáknak és eljárásoknak – a csoportszintű politikák és eljárások teljes körű végrehajtása, a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében – ki kell terjednie különösen

61. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató a 60. § (1) bekezdése alapján biztosítja, hogy az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai az e tagállam pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti rendelkezéseit is alkalmazzák.

- a) az ügyfél-azonosítási intézkedések teljesítése során beszerzett személyes és személyes adatnak nem minősülő adatok – beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is – csoporton belüli megosztására és a szolgáltató által rögzített személyes adatok és személyes adatnak nem minősülő adatok védelmére,

- b) a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, annak tartalmát, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megosztásának biztosítására,

- c) a 63. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott vezető kinevezésének biztosítására,

- d) a 64. § szerinti képzésre,

- e) a 27. § (5) bekezdése szerinti külső ellenőrzési funkció meghatározására, továbbá

- f) a csoportszintű kockázatértékelés és a 65. § szerinti belső szabályzat elkészítésére.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, Magyarországon szolgáltatást nyújtó, de fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkező európai uniós tagállami szolgáltató köteles kijelölni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásnak megfelelő működését, illetve elősegíti a 68. §-ban előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását.

61. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei, leányvállalatai és telephelyei e más tagállam pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti rendelkezéseit is alkalmazzák.

(3) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket az Európai Unió más tagállamában található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.

(2) A Magyarországon telephellyel, de más tagállamban székhellyel rendelkező elektronikuspénz-kibocsátó és pénzforgalmi szolgáltató köteles kijelölni egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásnak megfelelő működését, illetve elősegíti a 69. § alapján előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike fennáll:

62. § (1) Ha a harmadik ország jogi szabályozása lehetővé teszi, a szolgáltató köteles az e törvényben meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni az olyan harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban, amelyek nem az e törvénnyel egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokban találhatóak.

- a) a magyarországi telephelyek száma legalább 10;

- b) a telephelyek által forgalmazott és beváltott elektronikus pénz összesített mennyisége vagy az általuk végzett fizetési ügyletek összesített értéke pénzügyi évenként várhatóan meghaladja a kilencszázmillió forintot vagy az előző pénzügyi évben meghaladta a kilencszázmillió forintot, vagy

- c) a Felügyelet számára, kérelemre és időben nem teszik elérhetővé az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy teljesült-e az a) vagy b) pontban foglalt kritérium.

(2) A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket a harmadik országokban található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a központi kapcsolattartó pont felel a 30. § és 32. § szerinti bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítésére, az ügylet teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztésére, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény 4. §-a szerinti bejelentésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésért.

(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.

(4) A szolgáltató a 60. § (2) bekezdése szerinti csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket az Európai Unió más tagállamában található fióktelepeiben, leányvállalataiban és telephelyein is köteles alkalmazni.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

62. § (1) Amennyiben a szolgáltatóknak olyan harmadik országban van fióktelepük, többségi tulajdonú leányvállalatuk, vagy telephelyük, amelyekben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények az e törvény által előírtakhoz képest kevésbé szigorúak, a harmadik országban található fióktelep, többségi tulajdonú leányvállalat, vagy telephely köteles végrehajtani az e törvényben meghatározott előírásokat, többek között az adatvédelemre vonatkozóan, olyan terjedelemben, ahogy a harmadik ország joga azt lehetővé teszi.

(2) A szolgáltató a 60. § (2) bekezdése szerinti csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket a harmadik országokban található fióktelepeiben, leányvállalataiban és telephelyein is köteles alkalmazni.

(3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása – így különösen a titokvédelemre, adatvédelemre és az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szabályozása – nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.

(4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország jogi szabályozása – így különösen a titokvédelemre, adatvédelemre és az adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szabályozása – nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását.

(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepében, leányvállalatában vagy telephelyén – az európai felügyeleti hatóságok által kidolgozott és a Bizottság által elfogadott, a 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019/758 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban – kiegészítő intézkedéseket alkalmazni, illetve indokolt esetekben az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról.

#### 16. Belső ellenőrző és információs rendszer, képzési program

63. § (1) A szolgáltató – az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai vonatkozásában – köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer működtetéséről gondoskodni.

63. § (1) A szolgáltató – az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai vonatkozásában – a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében köteles gondoskodni:

- a) a nyilvántartási (ügyfél-átvilágítási),

- b) a bejelentés teljesítését támogató (szűrő), valamint

- c) az e törvényből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó szolgáltatón belüli névtelen bejelentés megtételét biztosító

belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatot ellátó szervektől érkező megkereséseket vagy adatkéréseket.

(3) Az (1) bekezdésben előírt belső ellenőrzési és információs rendszer ezenfelül kiterjed a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által az e törvény rendelkezéseinek a szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében – a szolgáltató típusára és méretére tekintettel – kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott rendszer ezenfelül kiterjed a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által az e törvény rendelkezéseinek a szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében – a szolgáltató típusára és méretére tekintettel – kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

(4) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére útmutatót adhat ki.

(5) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően – egy vagy több, a belső szabályzatában meghatározott vezetőt, aki az e törvényből eredő kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

(6) Az 1. § (1) bekezdés a–d) pontja szerinti szolgáltató esetében az (5) bekezdés szerinti vezető az e törvényből és annak felhatalmazásán alapuló jogszabályból eredő feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel rendelkezik, és az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül jelentési kötelezettséggel tartozik. Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltató esetében az (5) bekezdés szerinti vezető az (5) bekezdésben meghatározott feladatain túlmenően kizárólag jogszabály-megfelelőségi, illetve biztonsági feladatokat láthat el.

64. § (1) A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

(2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(4) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében – ideértve a 27. § szerinti belső kockázatértékelését is – bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani.

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (4) bekezdés alapján felülvizsgált belső szabályzatot a felügyeleti kockázatértékeléssel összhangban – a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően végrehajtott első – e törvény szerinti felügyeleti eljárás keretében jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket és jogszabállyal, valamint e törvény céljával nem ellentétes.

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (4) bekezdés alapján felülvizsgált belső szabályzatot a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelésének ellenőrzésére irányuló felügyeleti tevékenysége keretében – a felügyeleti kockázatértékeléssel összhangban – ellenőrzi, és szükség szerint e törvény szerinti intézkedést alkalmaz a belső szabályzat jogszabályoknak és e törvény céljának való megfelelés biztosítása érdekében.

(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el hárommillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

(7) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelő részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében az e § szerinti belső szabályzatnak minősül. Az egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(8) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és i) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a törvényben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy belső szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.

(9) Az 1. § (1) bekezdés f)–h) és j) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenysége megkezdését követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(9) Az 1. § (1) bekezdés f)–h), j) és n)–q) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenysége megkezdését követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(10) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató az e törvény hatálya alá kerülő tevékenysége kapcsán köteles e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.

(11) A kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével foglalkozó szolgáltatót a kereskedelmi hatóság a belső szabályzatának jóváhagyásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi.

#### 18. Felügyelet, intézkedések

66. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét meghatározó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(4) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pont da) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), az 5. § d) pont db) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjtv. rendelkezései szerint jár el.

(5) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv írásos tájékoztatást küld a Bizottság részére a miniszter egyidejű tájékoztatása mellett mindenkori elérhetőségeiről és azok minden változásáról.

67. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz igazítani.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv 66. § és e § szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltató 27. § szerinti belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is.

68. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e törvény rendelkezéseinek való megfelelését is.

68. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének, leányvállalatának és telephelyeinek e törvény rendelkezéseinek való megfelelését is.

(1a) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv egy csoport részét képező hitelintézetek és pénzügyi intézmények esetében együttműködik a csoport részét képező telephely szerinti tagállam felügyeleti hatóságával.

(1b) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv felügyeli a 61. § (1) bekezdésére tekintettel a csoportszintű politikák és eljárások eredményes végrehajtását, illetve lefolytatását.

(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során a 61. § (2) bekezdésében meghatározott központi kapcsolattartó pont vonatkozásában – kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén – átmeneti időtartamra a 69. § szerinti intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti intézkedés végrehajtása során köteles együttműködni az érintett másik tagállam felügyeletet ellátó szervével.

69. § (1) E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

69. § (1) E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabály megsértése, valamint a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

- a) figyelmezteti a szolgáltatót;

- b) határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;

- c) kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott határidőn belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatására;

- d) az 1. § (1) bekezdés a)–e), g), i) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében – törvényben meghatározott korlátok mellett – a felügyeletet ellátó szerv visszavonja vagy a jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges engedélyt;

- e) az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a felügyeletet ellátó szerv törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, az 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;

- e) az 1. § (1) bekezdés j), k) és p)–r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a felügyeletet ellátó szerv törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, az 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból történő törlését;

- f) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;

- g) kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;

- h) az a)–i) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan

- ha) az 1. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

- hb) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

- hc) az 1. § (1) bekezdés f)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer forinttól legfeljebb négyszáz millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.

- h) az a)–g) és i)–l) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan

- ha) az 1. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettőmilliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

- hb) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében négyszázezer forinttól a tárgyévet megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, legfeljebb kettőmilliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,

- hc) az 1. § (1) bekezdés f)–k), m) és p)–r) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer forinttól legfeljebb négyszázmillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki;

- i) az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében felügyeleti biztost rendelhet ki;

- j) kötelezi a szolgáltatót határidő tűzésével az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére;

- k) az 1. § (1) bekezdés a–e) pontjában meghatározott szolgáltatók esetében előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

- l) az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját

- la) figyelmeztetheti,

- lb) vezető állású személy esetében százezer forinttól legfeljebb ötszázmillió forintig terjedő, a szolgáltató által át nem vállalható pénzbírsággal, foglalkoztatott, segítő családtag esetében pedig húszezer forinttól legfeljebb húszmillió forintig terjedő, a szolgáltató által át nem vállalható pénzbírsággal sújthatja.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott esetben a jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszáz millió forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.

(2) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontja szerinti szolgáltatók felett e törvény szerint felügyeletet ellátó szerv eljárásában – az MNBtv.-ben meghatározott esetkörökön túlmenően – a döntés meghozataláig terjedő időtartamra önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben az (1) bekezdésben felsorolt, általa megtehető intézkedéseket – a h) és l) pont kivételével – kivételes intézkedésként is alkalmazza, ha erre – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítéséhez fűződő társadalmi érdek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van.

(3) Amennyiben a felügyeletet ellátó szerv e törvény rendelkezéseinek megsértése mellett az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések megsértését is megállapítja, a pénzbírság összegére a pénzbírság középmértéke irányadó. A középmérték a pénzbírság alsó és felső határa összegének fele.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott esetben a jogsértésből származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszázmillió forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.

(4) Ha a felügyeletet ellátó szerv a (3) bekezdésben rögzített esetben szab ki pénzbírságot, akkor a pénzbírság maximális mértéke a pénzbírság középmértékével emelkedik, de nem érheti el az e törvény és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott pénzbírság együttes összegét.

(4) Az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

(5) Az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

- a) a jogsértés súlyosságára,

- b) a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására,

- c) a jogsértő piaci részesedésére abban az esetben, ha az az adott szolgáltatói kategória tekintetében értelmezhető,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- e) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,

- f) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(6) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(5) Az (1) bekezdés l) pontjában foglalt intézkedés mellett a szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.

(7) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

(6) Az (1) bekezdés l) pontjában foglalt intézkedés mellett a szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.

(8) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiszabott pénzbírságot a közléstől számított harminc napon belül kell megfizetni. A szolgáltató kérelmére a felügyeletet ellátó szerv a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztást, illetve részletekben történő teljesítést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) is megállapíthat. A pénzbírság megfizetésére kötelezett szolgáltató a határozat közlésétől számított öt napon belül benyújtott kérelmében kérheti a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az esetben, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A feltételek meglétét a szolgáltatónak hitelt érdemlően, dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell.

(7) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiszabott pénzbírságot a közléstől számított harminc napon belül kell megfizetni. A szolgáltató kérelmére a felügyeletet ellátó szerv a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztást, illetve részletekben történő teljesítést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény) is megállapíthat. A pénzbírság megfizetésére kötelezett szolgáltató a határozat közlésétől számított öt napon belül benyújtott kérelmében kérheti a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az esetben, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A feltételek meglétét a szolgáltatónak hitelt érdemlően, dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell.

70. § Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során szorosan együttműködnek egymással, a pénzügyi információs egységgel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel és a bírósággal, valamint a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet ellátó szervekkel.

⋯ 40 változatlan sor ⋯

(6) Az értesítést beküldő személyt – jóhiszeműsége esetén – nem érheti hátrány az értesítés megtétele miatt.

(6a) Jogellenesnek minősül minden, az értesítést beküldő személy számára meghozott hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése.

(6b) Az értesítést beküldő személy a (6a) bekezdésben meghatározott, számára hátrányos intézkedéssel szemben panaszt, illetve jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő.

(7) Az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait kizárólag az e törvény szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv az e §-ban rögzített kötelezettségek végrehajtása érdekében kezelheti. Az érintett személyes adatai – írásbeli hozzájárulása nélkül – jogosulatlan harmadik fél számára nem adhatóak át és nem hozhatóak nyilvánosságra.

(8) Az értesítéssel, az az alapján lefolytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell őrizni.

#### 18/A. Szakmai titoktartás és a Felügyelet és más hatóságok közötti együttműködés

72/A. § (1) Minden olyan személy, aki az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében a Felügyelet foglalkoztatottja vagy foglalkoztatottja volt, köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot és biztosítási titkot (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szakmai titok) megőrizni. A Felügyelet nevében nem foglalkoztatottként eljáró személyt szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek az e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítése során tudomásukra jutó szakmai titkot csak összefoglaló vagy összesített formában fedhetik fel olyan módon, amelyből az egyes hitelintézeteket és pénzügyi szolgáltatókat nem lehet azonosítani.

(3) A szakmai titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a büntetőeljárás során a Felügyelettel, az ügyészséggel, a nyomozó hatósággal és az előkészítő eljárást folytató szervvel szemben.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak megsértése nélkül a Felügyelet információcserét folytathat az Európai Unió más tagállamain belül a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletét ellátó szervekkel, beleértve az Európai Központi Bankot is.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott szakmai titkokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel:

- a) az e törvény vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel, a prudenciális szabályozással és a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos jogszabályok szerinti feladataik ellátása céljából, ideértve az intézkedések alkalmazását is;

- b) A Felügyelet döntésével szembeni jogorvoslati eljárás céljából;

- c) az e törvény vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel, a prudenciális szabályozással és a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos uniós jogszabályok megsértése miatt indított bírósági eljárások céljából.

(6) A Felügyelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem elősegítése céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytat az Európai Unió más tagállamain belül a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletét ellátó szervekkel, beleértve az Európai Központi Bankot is. E nemzetközi együttműködés keretében a Felügyelet saját hatáskörének keretein belül a megkereső felügyeletet ellátó szerv nevében vizsgálatot indít, és a vizsgálat során megszerzett információkat a megkereső hatóságnak az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel átadja.

(7) A Felügyelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem elősegítése céljából jogosult viszonossági alapon harmadik ország vele azonos hatáskörrel rendelkező felügyeletet ellátó szervével együttműködési megállapodást kötni. A szakmai titok védelme érdekében az együttműködési megállapodásoknak tartalmazniuk kell legalább az (1)–(5) bekezdésben meghatározottakkal egyenértékű adatvédelmi rendelkezéseket. Az együttműködési megállapodások alapján megszerzett információk kizárólag az e törvényben meghatározott célokból használhatók fel.

#### 19. Az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

73. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

⋯ 42 változatlan sor ⋯

(3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 30. § (1) bekezdésében, a 63. §-ban és a 64. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.

75. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.

75. § (1) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.

(2) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében az ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz és a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a 74. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz vagy közjegyzőhöz.

(2) A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében az ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz és a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a megkeresését a 74. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz vagy közjegyzőhöz.

(3) Ha a megkeresett ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 73. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak eredményeként kezeli, köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 45. § szerint megjelölt határidőn belül a kijelölt személy részére megküldeni, aki a választ haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egység részére.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara, a (3) bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

76/A. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a területi közjegyzői kamarák adatszolgáltatása alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, és a területi ügyvédi kamarák adatszolgáltatása alapján a Magyar Ügyvédi Kamara a tárgyévet követő év június 30. napjáig, anonim módon éves jelentést tesznek közzé, amely információkat tartalmaz:

- a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a területi közjegyzői kamarák és a területi ügyvédi kamarák által felügyelt szolgáltatóknak az e törvényben foglalt rendelkezések súlyos, ismétlődő, rendszeres vagy e módokat ötvöző megsértéséért történő felelősségre vonásával összefüggésben hozott intézkedésekről;

- b) az e törvényben foglalt rendelkezések lehetséges vagy tényleges megsértéséről szóló értesítések számáról a 72. § (1) bekezdése alapján;

- c) a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához, a területi közjegyzői kamarákhoz és a területi ügyvédi kamarákhoz érkezett bejelentések számáról, valamint a pénzügyi információs egységnek továbbított bejelentések számáról;

- d) azon intézkedések számáról és leírásáról, amelyeket – a 66–72. § értelmében – annak figyelemmel kísérése céljából hajtanak végre, hogy a kötelezett szolgáltatók megfelelnek-e a 6–24. §, a 30–37. §, az 56–59. §, valamint a 63–64. § szerint fennálló kötelezettségeiknek.

#### 19/A. Egyes szolgáltatók nyilvántartásba vételének szabályai

76/B. § (1) A székhelyszolgáltató a tevékenység végzésére irányuló szándékát köteles bejelenteni az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szervnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti szerv); a tevékenység a bejelentés megtételét követően folytatható.

(2) A székhelyszolgáltató a nyilvántartásba vételkor megadott adatokban, illetve a nyilvántartásba vétel feltételeiben bekövetkezett változást, ideértve a tevékenység végzésének megszüntetését is, köteles 15 munkanapon belül bejelenteni a felügyeleti szervnek.

(3) A bejelentést írásban kell megtenni.

76/C. § (1) Természetes személy székhelyszolgáltató nem lehet az,

- a) akit

- aa) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, a XV. Fejezet VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, önbíráskodás, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, visszaélés okirattal, XVII. Fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. Fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmény,

- ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetben meghatározott korrupciós bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, közokirat-hamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, XXXV–XLIII. Fejezetben meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt elítéltek, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésig, illetve

- b) aki nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem végezhet székhely-szolgáltatási tevékenységet, ha

- a) vezető állású személyével, természetes személy tagjával, illetve tényleges tulajdonosával (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személyek) szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok áll fenn, illetve

- b) nem felel meg a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a székhelyszolgáltató

- a) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

- aa) nevét,

- ab) székhelyét,

- ac) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,

- ad) hivatalos elérhetőségét;

- b) természetes személy esetén:

- ba) nevét, születési nevét,

- bb) anyja nevét,

- bc) lakcímét,

- bd) születési helyét és idejét.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell

- a) az e törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot,

- b) az (1) bekezdés a) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja tekintetében az érintett személyek 30 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát, valamint

- c) azokat az okiratokat, amelyek a székhelyszolgáltatásról szóló rendelet szerinti feltételeknek való megfelelést igazolják.

76/D. § A nyilvántartás tartalmazza:

- a) a 76/C. § (3) bekezdésében foglalt adatokat,

- b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,

- c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,

- d) a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő körülményeket.

76/E. § (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi.

(2) A felügyeleti szerv ügyintézési határideje 60 nap.

(3) A felügyeleti szerv évente megvizsgálhatja, hogy a nyilvántartásban szereplő székhelyszolgáltatók tekintetében továbbra is fennállnak-e a nyilvántartásba vétel feltételei. A vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében a nyilvántartásban szereplő székhelyszolgáltató a tárgyév december 31-éig köteles írásban igazolni a székhelyszolgáltatásról szóló rendeletben foglalt feltételek teljesülését. A felügyeleti szerv a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a természetes személy székhelyszolgáltatóra, jogi személy vagy nem jogi személy szervezet esetén a vezető állású személyére, természetes személy tagjára, tényleges tulajdonosára 76/C. § (1) bekezdés a) pontja, vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(4) Ha a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a nyilvántartásba vételnek a feltételei nem állnak fenn, felhívja a székhelyszolgáltatót, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belül szüntesse meg az akadályt és ezt írásban igazolja a felügyeleti szervnek. A határidő eredménytelen elteltét követően a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót törli a nyilvántartásból és értesíti az állami adó- és vámhatóságot.

(5) Az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy a törölt székhelyszolgáltató mely adózóknál lát el székhelyszolgáltatási tevékenységet, és felhívja az adózót, hogy gondoskodjon megfelelő székhely biztosításáról.

#### 20. Záró rendelkezések

77. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit.

77. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f) és h)–k) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h–k) és n–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében

- a) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,

- b) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,

⋯ 19 változatlan sor ⋯

vonatkozó részletszabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

- a) állapítsa meg a tényleges tulajdonosok adatainak tárolása céljából létrehozott központi adatbázis, valamint a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működésére vonatkozó részletes szabályokat,

- b) jelölje ki az a) pont szerinti adatbázis és nyilvántartás működtetéséért felelős szerveket.

78. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. június 26-án lép hatályba.

(2) A 93–94. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § 28. pont m) alpontja 2018. január 3-án lép hatályba.

79. § (1) A szolgáltató – a 13. § (8) bekezdésétől eltérően – 2019. október 31-ét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, ha

#### 79. §

- a) az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot,

- b) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. október 31-ig nem végezte el, és

- c) az ügyfél vonatkozásában a 7–11. §-ban és a 19–20. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2019. október 31-ig nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.

80. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működő szolgáltató köteles belső szabályzatát a Módtv. hatályba lépését követő 90 napon belül e törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.

(2) Ha szolgáltató az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyfél tekintetében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2019. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépéséig nem végezte el az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, illetve az ügyfél vonatkozásában a 7–11. §-ban és a 19–20. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei a Módtv. hatálybalépésekor nem állnak teljeskörűen a szolgáltató rendelkezésére, akkor a szolgáltató a Módtv. hatálybalépését követő harmadik munkanap végéig írásban vagy a szerződésben meghatározott módon tájékoztatja az érintett ügyfelet az (1) bekezdésben foglaltakról.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépésétől számított hatvan napon belül köteles átdolgozni az e törvény szerinti belső szabályzatot.

80. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a belső szabályzatát az e törvény szerinti felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni. E kötelezettségnek a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot működtető intézmény az e törvény szerinti felügyeleti útmutató kiadását követő 180 napon belül, legkésőbb 2018. január 1. napjáig köteles eleget tenni.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó szabályzatot a Módtv. hatálybalépésétől számított harminc napon belül köteles átdolgozni.

(2) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti belső szabályzatot.

(4) A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépésétől számított hatvan napon belül köteles átdolgozni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított húsz napon belül köteles elkészíteni.

(5) A Módtv. hatálybalépésekor működő szolgáltató a Pmt. 25. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást legkésőbb 2021. március 1-ig köteles teljesíteni.

(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

(6) A Módtv. hatálybalépésekor működő fizetési számlák, illetve hatályban levő széfszolgáltatási szerződések esetében a Pmt. 25/A. és 25/B. §-a szerinti adatszolgáltatást legkésőbb 2021. március 21-ig kell teljesíteni.

(5) A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.

(7) A Módtv. hatálybalépését megelőző napig hatályban volt 12. § (5) bekezdése alapján foganatosított korlátozó intézkedést a szolgáltató megszünteti, ha az ügyfél eleget tesz az azonosító adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének.

81. § Ha a szolgáltató e törvény hatálybalépését megelőzően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személyről tájékoztatta a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, a 31. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra a kijelölt személy vagy annak 31. § (2) bekezdése szerinti adatainak változása esetén köteles. Ebben az esetben a kijelölt személyben történő változásig a kijelölt személy feladatait a 2007. évi CXXXVI. törvény 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személy látja el.

#### 21. Az Európai Unió jogának való megfelelés

82. § (1) E törvény a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

82. § (1) E törvény

- a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá

- b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

#### 22. Módosító rendelkezések

⋯ 6 változatlan sor ⋯