2017. évi LIII. törvény — mi változott? 2019. január 1.

A 2018. július 1. és 2019. január 1. között hatályba lépett módosítások. 16 sor került be, 6 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. július 1.)Következő módosítás (2019. április 26.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;

- j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;

- k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

- l) ügyvédre, európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre és

- l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre és

- m) bizalmi vagyonkezelőre

(a továbbiakban együtt: szolgáltató).

⋯ 137 változatlan sor ⋯

- a) a)–e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);

- b) i) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték felügyeleti hatóság;

- c) g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;

- d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

- d) l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra, valamint a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:

- da) az ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd, kamarai jogtanácsos a tagja (a továbbiakban: területi ügyvédi kamara),

- db) a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban: területi közjegyzői kamara);

- e) j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;

⋯ 807 változatlan sor ⋯

#### 19. Az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

73. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

73. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

- a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

- b) ingatlan tulajdonának átruházása,

- c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;

- d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat

- c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

- d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

- e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

(1a) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost – az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(1b) A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

(1c) Az ügyvédet és a kamarai jogtanácsost az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség akkor terheli, ha az (1) vagy az (1a) bekezdés és a 6. § (1) bekezdése szerinti feltételek együttesen állnak fenn. Kamarai jogtanácsos esetén ügyleti megbízás alatt az ügyfele számára az (1b) bekezdés alá nem tartozó tevékenység ellátását kell érteni.

(1d) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettsége az ügyfelével szerződő személyre és képviselőjére is kiterjed.

(2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:

- a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

⋯ 31 változatlan sor ⋯

(6) E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség.

76. § (1) Az e törvényben meghatározott felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról, valamint az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.

76. § (1) Az e törvényben meghatározott

- a) a területi ügyvédi kamarák által alkalmazandó felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról,

- b) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára és az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, valamint

- c) az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda 73. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére

a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda 73. § (1) bekezdése szerinti, továbbá a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül.

(2)

(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzők tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.

⋯ 70 változatlan sor ⋯