2017. évi LIII. törvény — mi változott? 2017. június 27.

83. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”

(2) Az Szjtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”

(3) Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 29/H. § (2)–(3) bekezdését a fogadás-szervezőre is alkalmazni kell.”

(4) Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 29/H. § (2)–(3) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is alkalmazni kell.”

(5) Az Szjtv. 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése, valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:

a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,

b) lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,

c) állampolgárság,

d) azonosító okmány típusa, száma,

e) születési hely és idő.”

(6) Az Szjtv. 29/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 17. § szerint végzi el.”

84. § (1) A Kjtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzi

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban

foglalt kötelezettségek teljesítését.

(2) Ha az ellenőrzés eredményeként a területi elnökség azt állapítja meg, hogy a közjegyző, közjegyzőhelyettes, illetve közjegyzőjelölt az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség

a) határozatban felhívja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet a jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(3) A területi elnökség (2) bekezdés a) pontja szerinti határozata elleni fellebbezést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bírálja el.”

(2) A Kjtv. „Fegyelmi büntetések” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § (1) A 48/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a) a jogsértés súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(3) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve közjegyzőjelölttel történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(4) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése – a jogsértés súlyára is tekintettel – aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(5) A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha

a) a (4) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(7) A (3) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(8) A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani.”

(3) A Kjtv. a következő 184. §-sal egészül ki:

„184. § A 48/A. § és 74/A. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.”

85. § (1) Az Üt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések – a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések kivételével – a következők:

a) megrovás,

b) pénzbírság,

c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).”

(2) Az Üt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírság összege – a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabott pénzbírság kivételével – a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet.”

(3) Az Üt. 120/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) elnöksége a 106. § (2) bekezdés o) pontjában foglalt feladata keretében e § szerint félévente ellenőrzi az ügyvédnek

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint

c) az a) és b) pontban jelzett törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban

foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).”

(4) Az Üt. 120/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében)

„a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet,”

(5) Az Üt. 120/A. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti.

(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség

a) határozatban felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének.”

(6) Az Üt. 120/A. §-a a következő (12)–(19) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400 000 000 Ft-ig terjedő pénzbírság.

(13) A (12) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni

a) a jogsértés súlyosságára,

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,

c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított együttműködésre,

d) a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.

(14) A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot a területi elnökség – az ügyvéddel történő közléssel egyidejűleg – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

(15) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha

a) a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése – a jogsértés súlyára is tekintettel – aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy

b) folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.

(16) A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség mentesülhet, ha

a) a (15) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy

b) a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.

(17) A (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.

(18) A (14) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles – a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg – közzétenni a honlapján.

(19) A területi elnökség a (14) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított 5 évig köteles biztosítani.”

(7) Az Üt. 134. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény – a végrehajtására kiadott rendelettel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 58–60. cikkei.”

86. § (1) A Tpt. 301. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal” szöveg lép.

(2) A Tpt. 1. számú melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,”

87. § Az Fnyt. 9. § (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tevékenységi engedély iránti kérelemhez – a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével – mellékelni kell:)

„o) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat és eljárásrendeket,”

88. § (1) A Bszt. 28. § (1) bekezdés o) pontjában és 33. § (1) bekezdés h) pontjában a „pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek” szöveg lép.

(2) A Bszt. 30. § (2) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal” szöveg lép.

(3) A Bszt. 1. melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény,”

89. § (1) Az MNBtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

(2) Az MNBtv. 45. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB hatóságként jár el)

„a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,”

(során.)

(3) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés a) pontjának ag) alpontjában, b) pontjának bg) alpontjában és c) pontjának ca) alpontjában a „Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Pmt. 62. § (3) bekezdése” szöveg lép.

90. § Az Fsztv. 55. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]

„d) a pénzforgalmi közvetítőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,”

91. § (1) A Hpt. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 15. § (2) bekezdése szerinti összeghatároknak megfelel.”

(2) A Hpt. 161. § (3) bekezdés e) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben” szöveg lép.

(3) A Hpt. 5. melléklet 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. Ez a törvény)

„d) a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelvnek,”

(való megfelelést szolgálja.)

92. § (1) A Bit. 244. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez – tárgyi feltételként – mellékelni kell a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is.”

(2) A Bit. 247. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:]

„c) – az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez kapcsolódóan – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.”

(3) A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

„f) – az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.”

(4) Hatályát veszti a Bit. 244. § (1) bekezdés f) pont ff) alpontja.

95. § Hatályát veszti

- a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,

- b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet,

- c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló 28/2008. (X. 10.) PM rendelet.