2017. évi CXXVIII. törvény
a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
1. A törvény hatálya¶
1. § (1) E törvény hatálya a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban érvényesülő költségmentességre és költségfeljegyzési jogra (a továbbiakban együtt: költségkedvezmény) terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a munkavállalói költségkedvezményre.
2. A tárgyi költségkedvezmény¶
2. § (1) A felet költségmentesség illeti meg a gondnoksági perben és törvényben megállapított egyéb bírósági eljárásokban.
(2) A gondnoksági perben a költségmentesség az ügygondnoki díjra is kiterjed.
3. § (1) A felet – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg
- a) a származási perben,
- b) a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perben,
- c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is,
- d) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg,
- e) a bányakár megtérítése iránti perben,
- f) a természetes személy által – a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve bűncselekménnyel összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése iránt – indított perben, és
- g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásban.
(2) A tárgyi költségfeljegyzési jog nem mentesít a származás megállapításához szükséges orvosszakértői vizsgálat költségének előlegezése alól.
4. § (1) Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségkedvezmény nem áll fenn, kötelezi a felet, hogy – a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül – fizesse meg a meg nem fizetett illetéket, illetve térítse meg az állam által előlegezett költséget, valamint figyelmezteti a felet a mulasztás következményére. A végzés tárgyi költségkedvezmény fenn nem állását megállapító rendelkezése ellen külön fellebbezésnek van helye.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a tárgyi költségkedvezmény fenn nem állásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.
3. A személyes költségkedvezmény engedélyezésének feltételei¶
5. § (1) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél
- a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs,
- b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
- e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
- f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
(2) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
6. § (1) A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
(2) A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
- a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
- b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
- c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
7. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő fél részére a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető, kivéve, ha a mikro-, kis- és középvállalkozás felszámolás alatt áll.
(2) A nem természetes személy fél részére, amely nem minősül az (1) bekezdés szerinti vállalkozásnak, a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.
8. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is – kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában –, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni
- a) a jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
- b) a lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigénynek a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott feltételeinek.
9. § Az 5. és 6. § alkalmazásában nem lehet a vagyon körébe tartózónak tekinteni
- a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
- b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
- c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, valamint
- d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 5. és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
10. § (1) Azt követően, hogy a bíróság
- a) költségkedvezményt engedélyezett, vagy
- b) a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet elutasította
a fél részére csak akkor lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
(2) Ha a bíróság a költségkedvezményt megvonta, a fél részére csak akkor lehet ugyanazt vagy nagyobb mértékű mentességet biztosító költségkedvezményt engedélyezni, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
11. § A fél részére az 5–10. §-ban meghatározott feltételektől függetlenül nem lehet költségkedvezményt engedélyezni, ha
- a) pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik,
- b) mint engedményes vagy a jogátruházás új jogosultja lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés vagy a jogátruházás a költségkedvezménnyel történő eljárás lehetővé tételét célozta,
- c) az eljárást – ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is – megindító kérelmét (beadványát) a bíróság visszautasítja,
- d) az engedélyezett költségkedvezményt a bíróság azért vonta meg, mert a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételei már a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn,
- e) a költségkedvezmény szerinti valamennyi mentesség a fél számára biztosított, vagy
- f) azt törvény egyéb okból kizárja.
4. A személyes költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem és elbírálása¶
12. § (1) A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatni a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételeiről, a kérelem benyújtásának idejéről és módjáról, valamint a 13. § (5) bekezdésben foglaltakról.
(2) A fél költségkedvezmény engedélyezését az eljárás – ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is – megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.
(3) A fél egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet is előterjeszthet.
(4) A kérelemben
- a) fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részleges költségfeljegyzési jog), részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén a kedvezmény mértékét, és
- b) szükséghez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt.
(5) A fél jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
(6) Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK tanácsi irányelv alapján a költségmentesség iránti kérelem benyújtásához használandó formanyomtatvány kidolgozásáról szóló, 2004. november 9-i 2004/844/EK bizottsági határozat szerinti nyomtatványon is előterjesztheti.
13. § (1) Ha a fél a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg terjeszti elő, a költségkedvezmény engedélyezése tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság, közjegyző határozata elleni fellebbezés esetében a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság dönt. Egyéb esetekben az a bíróság dönt, amelynek az eljárásában a fél a kérelmét előterjesztette.
(2) A költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet visszautasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
(3) A bíróság a kérelem elbírálásakor szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja, illetve a feleket okiratok benyújtására hívja fel, továbbá figyelembe vehet bizonyítás nélkül megállapítható tényeket is.
(4) Ha a költségkedvezmény engedélyezésének feltételei fennállnak, a bíróság a fél részére a költségkedvezményt engedélyezi, ellenkező esetben az engedélyezés iránti kérelmet elutasítja.
(5) A bíróság nem engedélyezhet olyan költségkedvezményt, amelyre a fél kérelme nem terjed ki. Részleges költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem esetén e korlátozás nem vonatkozik a költségfeljegyzési jog mértékére, de a bíróság nem engedélyezhet nagyobb mértékű részleges költségfeljegyzési jogot annál, mint amelyre a kérelem kiterjed.
(6) A költségkedvezmény engedélyezés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén a bíróság felhívja a felet, hogy – a végzés jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül – fizesse meg a meg nem fizetett illetéket, illetve előlegezze a szükséges költséget, valamint figyelmezeti a felet a mulasztás következményére.
(7) Ha a fél változatlan tartalommal ismételt kérelmet terjeszt elő, és azt a bíróság ismételten visszautasítja vagy elutasítja, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja.
(8) Ha a kérelem kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítására is, a bíróság a kérelmet és a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet elbíráló jogerős határozatát megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.
5. A személyes költségkedvezmény felülvizsgálata és megvonása¶
14. § (1) A fél a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló körülményeiben bekövetkezett változást köteles haladéktalanul bejelenteni az eljáró bíróságnak.
(2) A bíróság a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek a fennállását felülvizsgálja
- a) az eljárás jogerős befejezéséig – az engedélyezés időpontjához képest – kétévente,
- b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva egy év eltelt, továbbá
- c) az eljárás – ideértve a fellebbezési vagy a felülvizsgálati eljárást is – során bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(3) A felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a jogszabályban meghatározott igazolások ismételt benyújtását, és a 13. § (3) bekezdése szerint járhat el.
15. § (1) A bíróság megvonja a költségkedvezményt, ha
- a) a fél a költségkedvezmény felülvizsgálata körében tett bírói felhívására nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, illetve okiratokat, vagy
- b) a költségkedvezmény felülvizsgálata alapján megállapítja, hogy a költségkedvezmény engedélyezésének a feltételei
- ba) az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy
- bb) utóbb megszűntek.
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben a határozat hatálya visszahat az engedélyezés időpontjára. A bíróság végzésében – a mulasztás következményére történő figyelmeztetéssel – felhívja a felet, hogy nyolc napon belül
- a) fizesse meg a meg nem fizetett illetéket,
- b) fizesse meg az állam által előlegezett költségeket, és
- c) helyezzen letétbe perköltség-biztosítékot, ha ennek a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak.
(3) Ha a bíróság a költségkedvezményt az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján vonja meg, egyidejűleg más költségkedvezményt engedélyezhet, ha annak engedélyezését a fél korábban kérte és a bíróság a felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy e költségkedvezmény engedélyezésének a feltételei fennállnak.
(4) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles a felmerülő illetéket megfizetni és a költségeket előlegezni, kivéve, ha ezek alól a (3) bekezdés alapján engedélyezett költségkedvezmény alapján mentesül.
(5) Ha a felet pártfogó ügyvéd képviseli és a bíróság a költségkedvezményt megvonja, erről a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.
6. Záró rendelkezések¶
16. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek igazolására vonatkozó részletes szabályokat.
17. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
18. § E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
19. § E törvény a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.