2017. évi CXLV. törvény — mi változott? 2018. január 14.

11. § (1) A Bszt. 37. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A Felügyelet a minősített befolyás megszerzésének vagy a minősített befolyás mértéke növelésének engedélyezését megtagadja akkor is, ha valamely harmadik országnak a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó jogszabályai vagy közigazgatási rendelkezései, vagy azok érvényesítésének nehézségei akadályozzák a Felügyelet felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.”

12. § A Bszt. 37/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A minősített befolyás mértékének meghatározásakor nem kell figyelembe venni azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenysége révén rendelkezhet, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolja vagy egyéb módon nem használja a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegeníti.”

17. § A Bszt. 149/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a Felügyeletet arról a tagállamról, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető olyan eljárásokat kíván biztosítani, amelyek elősegítik abban a tagállamban székhellyel és távoli részvétellel rendelkező tagok, résztvevők, illetve felhasználók hozzáférését az MTF-hez, illetve OTF-hez.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott információt az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatását követő egy hónapon belül továbbítja azon tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amelyben az MTF-et, illetve OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető a (4) bekezdésében meghatározott eljárást kívánja biztosítani.”

20. § A Bszt.

- a) 3. § (2) bekezdésében az „a 37–39. §” szövegrész helyébe az „a 37. §, a 37/A. § (1)–(6) bekezdése, a 37/B–39. §” szöveg,

- b) 3. § (2) bekezdésében a „hitelintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet is” szöveg,

- c) 4. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „E törvény és” szövegrész helyébe az „E törvényben és” szöveg,

- d) 24. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg,

- e) 76. §-ában a „37 cikkében” szövegrész helyébe a „37. cikkében” szöveg

lép.

31. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvénynek kizárólag a hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Bank által az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére vezetett pénzforgalmi számla tekintetében, valamint

b) azon fizetési számlák tekintetében, amelyeket valamely jogszabály előírása alapján a Magyar Nemzeti Bank köteles vezetni.”

(2) A Pft. 1. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A számlainformációs szolgáltatásra e törvény 5. §-a, 10. §-a, 31. §-a, 38/C. §-a, 55/A–55/C. §-a, valamint azon rendelkezések alkalmazandóak, ahol e törvény a számlainformációs szolgáltatást kifejezetten nevesíti.

(7) E törvény 6. § (1) bekezdése, 7. § (2) és (3) bekezdése, 31. § (1) bekezdése, 32. § (1) bekezdése és 33. § (1) bekezdése szerinti átváltási árfolyamról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről történő tájékoztatási kötelezettség a fizetési műveletben részt vevő más félre – így különösen az automata bankjegykiadó gép üzemeltetőjére – akkor is kiterjed, ha az általa nyújtott szolgáltatás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”

32. § (1) A Pft. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„4a. erős ügyfél-hitelesítés: hitelesítés legalább két olyan

a) ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ,

b) birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és

c) biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője

kategóriába sorolható elem felhasználásával, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága,”

(2) A Pft. 2. §-a a következő 5a. és 5b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„5a. érzékeny fizetési adatok: olyan adatok, amelyek csalás elkövetésére alkalmazhatók, ideértve a személyes hitelesítési adatokat is azzal, hogy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás tekintetében nem érzékeny fizetési adat a számlatulajdonos neve és a fizetési számlájának száma,

5b. fizetési márka: bármilyen olyan valósan megjelenő vagy digitális név, megnevezés, jel, szimbólum vagy ezek kombinációja, amellyel jelezhető, hogy a kártyaalapú fizetési műveletet melyik fizetésikártya-rendszer keretében hajtják végre,”

(3) A Pft. 2. §-a a következő 8b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„8b. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,”

(4) A Pft. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„18a. online módon hozzáférhető fizetési számla: olyan fizetési számla, amely vonatkozásában lehetőség van számítástechnikai eszközök közvetlen kapcsolata útján fizetési megbízást adni, valamint adatokhoz, információkhoz hozzáférni,”

(5) A Pft. 2. §-a a következő 25a. és 25b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„25a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,

25b. személyes hitelesítési adatok: pénzforgalmi szolgáltató által hitelesítés céljából az ügyfél rendelkezésére bocsátott személyes elemek,”

(6) A Pft. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27. távoli kommunikáció: bármely módszer, amely a távollévő felek számára lehetővé teszi – a keretszerződés megkötése, valamint az egyszeri fizetési megbízási szerződés érdekében – a szerződési nyilatkozat megtételét,”

(7) A Pft. 2. §-a a következő 27a. és 27b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27a. távoli fizetési művelet: interneten keresztül vagy távoli kommunikációval kezdeményezett fizetési művelet,

27b. több kártyamárkás konstrukció: kettő vagy több fizetési márka vagy azonos márkához tartozó fizetési alkalmazás feltüntetése egyazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközön,”

33. § A Pft. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fizető felet csak akkor terheli a (2) bekezdésben meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség, ha annak teljes összegéről a fizetési megbízásra irányuló jognyilatkozatát megelőzően tájékoztatást kap.”

34. § A Pft. II. Fejezete a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) Fogyasztó részére pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltató honlapján közzéteszi, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében, az általa megbízott közvetítőnél és a kiszervezett tevékenységet végző személynél papíralapon hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság által a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv 106. cikk (1) bekezdése alapján készített fogyasztói jogokról szóló tájékoztatót.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztató a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető formában elérhető legyen.”

35. § (1) A Pft. 10. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:]

„bg) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogáról;”

(2) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

„ea) az ügyfélnek a 40. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségéről, annak teljesítési módjáról és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz biztonságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeiről,”

(3) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

„ed) az ügyfelet terhelő, a 42. § (1) bekezdésében meghatározott, jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről, annak teljesítési határidejéről és módjáról, valamint a jóvá nem hagyott fizetési műveletekre vonatkozó szolgáltatói felelősségről,”

(4) A Pft. 10. § (1) bekezdés e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:

[A pénzforgalmi szolgáltató a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

e) a biztonsági intézkedésre és a felelősségre vonatkozóan:]

„eg) a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárásról;”

(5) A Pft. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

36. § A Pft. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

37. § (1) A Pft. 14. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés tartalmazza)

„w) több kártyamárkás kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén az ügyfélnek a 2015/751/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti jogát.”

(2) A Pft. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés nem tartalmazza az EGT-államon kívül felmerülő díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

38. § (1) A Pft. 15. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ügyfél a keretszerződés módosítását az (1) bekezdés szerinti javasolt hatálybalépése előtt is elfogadhatja vagy elutasíthatja. Elfogadás esetén a módosítás a pénzforgalmi szolgáltató által javasolt időpontban lép hatályba. A módosítás elutasítása a keretszerződés (3) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondásának minősül, amelyről a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ügyfelet.

(3b) Ha a keretszerződés módosítása a pénzforgalmi szolgáltató által biztosított valamely szolgáltatás megszüntetésére irányul, a feleknek egymással el kell számolniuk, így különösen az ügyfél által előre fizetett díjakkal. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltató a ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az elszámolással összefüggésben díjat, költséget vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat fel.”

(2) A Pft. 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fizetési műveletekben alkalmazott kamatláb vagy átváltási árfolyam változásának végrehajtásakor és számításakor a pénzforgalmi szolgáltató semlegesen, az adott ügyfél tekintetében megkülönböztetésmentes módon jár el.”

39. § A Pft. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keretszerződést – ide nem értve a hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződést – az ügyfél díj-, költség- vagy egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondhatja.”

40. § A Pft. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

41. § A Pft. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keretszerződésnek tartalmaznia kell olyan kikötést, amely szerint – a 23. § szerinti tájékoztatástól eltérően – a 23. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél részére – annak kérésére, ideértve a keretszerződésben rögzítetteket is – legalább havonta egy alkalommal díjmentesen, a keretszerződésben rögzített formában átadja vagy rendelkezésre bocsátja, oly módon, hogy a fizető fél az adatokat az adatok céljának megfelelő ideig tartósan tárolhassa, és a tárolt adatokat változatlan formában és tartalommal megjeleníthesse.”

42. § (1) A Pft. 31. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetés kezdeményezése előtt a következő adatokról tájékoztatja az ügyfelet:

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató cégneve, székhelye, abban az EGT-államban található pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének a címe, ahol az ügyfél részére a pénzforgalmi szolgáltatást kínálja, valamint az ügyféllel való egyéb kapcsolattartás (ideértve az elektronikus levelezést) címe, valamint

b) az illetékes felügyeleti hatóság elérhetősége.”

(2) A Pft. 31. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzforgalmi szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást megadnia az EGT-államon kívül felmerülő díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség tekintetében, ha az adatok nem állnak a pénzforgalmi szolgáltató rendelkezésére.”

43. § A Pft. „Előzetes tájékoztatás” alcíme a következő 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

„31/A. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezése esetén a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a kezdeményezést követően a 31. § (1) és (1a) bekezdésben meghatározott adatokon túl haladéktalanul a fizető fél és adott esetben a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja, vagy számukra elérhetővé teszi a következő adatokat is:

a) megerősítés a fizetési megbízásnak a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatójánál történt sikeres kezdeményezéséről,

b) a fizetési művelet azonosítását és adott esetben a kedvezményezett számára a fizető fél azonosítását lehetővé tevő hivatkozást, valamint a fizetési művelettel továbbított egyéb információkat,

c) a fizetési művelet összegét, valamint

d) adott esetben a műveletért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak fizetendő díjak összegét, ezen díjak összegének megbontását.

31/B. § Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás kezdeményezésekor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet azonosítását lehetővé tevő hivatkozásról.”

44. § A Pft. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az EGT-államokon belül végzett fizetési művelet esetében, ha mind a fizető fél, mind a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vagy a fizetési műveletben érintett egyetlen pénzforgalmi szolgáltató székhelye EGT-állam területén található, akkor a fizető felet és a kedvezményezettet kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatója által meghatározott díj, költség vagy egyéb fizetési kötelezettség terheli.”

45. § A Pft. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fizetési művelet teljesítésének jóváhagyására vagy több fizetési művelet teljesítésére vonatkozó együttes jóváhagyásra a keretszerződésben meghatározott módon kerülhet sor. A fizetési művelet teljesítésére vonatkozó jóváhagyás a kedvezményezetten vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül is megadható.”

46. § A Pft. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató kezdeményezte vagy a kedvezményezett kezdeményezte, vagy rajta keresztül kezdeményezték, a fizetési megbízásnak vagy a fizetési művelet teljesítése jóváhagyásának a kedvezményezett részére való átadását vagy a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató felé történő jóváhagyását követően a fizető fél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza.”

47. § A Pft. a következő 38/A–38/C. §-sal egészül ki:

„38/A. § (1) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt – ide nem értve az elektronikuspénzt – kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató kérésére a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul visszaigazolja, hogy a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll-e a kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg, ha

a) a kérés időpontjában a fizető fél fizetési számlája online módon hozzáférhető,

b) a fizető fél kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója eleget tegyen az adott pénzforgalmi szolgáltató arra irányuló visszaigazolási kérelmének, hogy egy adott kártyaalapú fizetési művelet végrehajtásához szükséges összeg a fizetési számláján rendelkezésre áll, és

c) a b) pontban meghatározott hozzájárulás az első visszaigazolás kérése előtt megadásra kerül.

(2) A kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató akkor kérheti az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást, ha

a) a fizető fél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató ezen visszaigazolást megkérhesse,

b) a fizető fél a pénzforgalmi szolgáltató által kibocsátott kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kezeményezte az adott összegű kártyaalapú fizetési műveletet, és

c) a pénzforgalmi szolgáltató minden egyes visszaigazolás kérése előtt azonosítja magát a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolás

a) kizárólag „igen” vagy „nem” válasz lehet, a válasz nem tartalmazhat számlaegyenleget, számlakivonatot, továbbá a válasz nem tárolható és nem használható fel a kártyaalapú fizetési művelet teljesítésétől eltérő célra,

b) nem járhat azzal, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlán pénzeszközt zároljon.

(4) A fizető fél jogosult arra, hogy tájékoztatást kérjen a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatótól az (1) bekezdésben meghatározott visszaigazolást kérő pénzforgalmi szolgáltató nevéről, valamint a visszaigazolás tartalmáról.

38/B. § (1) A fizető fél akkor jogosult a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatással összefüggésben semmilyen időpontban nem birtokolja a fizető fél pénzeszközeit,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más nem fér hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) biztosítja, hogy az ügyfelére vonatkozó, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás keretében megszerzett egyéb adatokat csak a kedvezményezett részére és csak az ügyfele kifejezett hozzájárulásával továbbítsák,

d) minden egyes fizetési megbízás kezdeményezésekor azonosítja magát a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval, a fizető féllel és a kedvezményezettel biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

e) nem tárol az ügyfeléről érzékeny fizetési adatot,

f) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges adatokon kívül más adatot nem kér az ügyfelétől,

g) a fizető fél által kifejezetten igényelt fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtásától eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz és

h) nem módosítja a fizetési megbízás összegét, kedvezményezettjét vagy bármely más jellemzőjét.

(4) A fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató – a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevétele érdekében –

a) biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval,

b) azt követően, hogy a fizetési megbízást átvette a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, haladéktalanul teljeskörűen tájékoztatja a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót a fizetési művelet kezdeményezéséről, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára elérhetővé teszi a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódóan rendelkezésre álló – az ügyféllel is megosztható – információit és

c) a fizető fél által közvetlenül adott, valamint a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével adott fizetési megbízásokat azonos módon kezeli, így különösen az időzítés, a teljesítési sorrend és a díjak tekintetében, kivéve, ha az eltérő módon történő kezelés objektíven indokolható.

38/C. § (1) Fizetési számlával rendelkező ügyfél akkor jogosult a számlainformációs szolgáltatást igénybe venni, ha a fizetési számlája online módon hozzáférhető.

(2) A számlainformációs szolgáltatás igénybevételének nem lehet feltétele, hogy szerződéses jogviszony álljon fenn a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató és a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató között.

(3) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató

a) ezen szolgáltatását kizárólag az ügyfél kifejezett jóváhagyása alapján nyújtja,

b) biztosítja, hogy az ügyfele személyes hitelesítési adataihoz az ügyfélen és a személyes hitelesítési adatok kibocsátóján kívül más ne férhessen hozzá, valamint azokat biztonságos és hatékony csatornákon továbbítja,

c) minden egyes kapcsolat létesítése és fenntartása során azonosítja magát az ügyfele fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál, valamint a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval és az ügyfelével biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll,

d) kizárólag az ügyfele által megjelölt fizetési számlákhoz és az azokhoz tartozó fizetési műveletekre vonatkozó információkhoz fér hozzá,

e) nem kér fizetési számlához kapcsolódó érzékeny fizetési adatot és

f) az ügyfele által kifejezetten igényelt számlainformációs szolgáltatástól eltérő célból nem használ és nem tárol adatokat, valamint nem fér hozzá adatokhoz.

(4) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a számlainformációs szolgáltatás igénybevétele érdekében –

a) a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatóval biztonságos adatátviteli kapcsolatban áll és

b) megkülönböztetéstől mentesen kezeli a számlainformációs szolgáltatás keretében továbbított adatkéréseket, kivéve, ha az eltérő módon kezelés objektíven indokolható.”

48. § A Pft. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlához a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató általi jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáféréssel összefüggő objektíven indokolható és kellően bizonyított okok alapján – ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet kezdeményezését, vagy a fizetési művelet csalárd módon történő kezdeményezését is – megtagadhatja a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól, illetve a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatótól a fizetési számlához való hozzáférést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetőség szerint a hozzáférés megtagadását megelőzően, de legkésőbb a hozzáférés megtagadását követően haladéktalanul a keretszerződésben meghatározott módon tájékoztatja az ügyfelet a hozzáférés megtagadásáról és annak okairól.

(3) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás objektíven indokolt biztonsági okokból nem helyénvaló, vagy ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály tiltja.

(4) A hozzáférés megtagadása okának megszűnését követően a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató ismételten biztosítja a hozzáférést.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a hozzáférés megtagadásáról, az eset releváns részleteiről és a megtagadás indokairól. A Felügyeletnek értékelnie kell az esetet és szükség szerint meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket.”

49. § A Pft. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata feltételeinek az ügyfél viszonylatában objektívnek, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lennie.”

50. § A Pft. 41. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ügyfél birtokából kikerült készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett új készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátásának díja legfeljebb az eszköz pótlásával összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költség lehet.

(5b) A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó bármilyen személyes hitelesítési adat ügyfél részére történő megküldésével összefüggő kockázat a pénzforgalmi szolgáltatót terheli.”

51. § (1) A Pft. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jóvá nem hagyott vagy a jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet helyesbítése iránti – fizető fél általi – kérelem esetén a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania – adott esetben a hitelesítés által –, hogy a kifogásolt fizetési műveletet a fizető fél jóváhagyta, a fizetési művelet megfelelően került rögzítésre, és a teljesítést a pénzforgalmi szolgáltató által nyújtott szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”

(2) A Pft. 43. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a helyesbítés iránti kérelemmel érintett fizetési művelet kezdeményezése fizetés-kezdeményezési szolgáltatás igénybevételével történt, a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy – a saját felelősségi körén belül – a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.”

(3) A Pft. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jóvá nem hagyott fizetési művelet helyesbítése iránti kérelem esetén – ideértve adott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is – a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettséget szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte. Ez esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak – ideértve adott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót is – kell bizonyítania, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegte.”

52. § (1) A Pft. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése esetén – függetlenül attól, hogy azt fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezték vagy sem – a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató – kivéve, ha az adott helyzetben észszerű okból az ügyfél csalására gyanakszik, és ezen okról írásban tájékoztatja a Felügyeletet – köteles

a) azután, hogy tudomást szerzett vagy tájékoztatták a műveletről haladéktalanul, de legkésőbb az ezt követő munkanap végéig megtéríteni a fizető fél részére a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét, és

b) a fizetési számla tekintetében a megterhelés előtti állapotot helyreállítani azzal, hogy a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amikor a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítése megtörtént.”

(2) A Pft. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a jóvá nem hagyott fizetési művelet teljesítéséért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatót – annak kérésére – haladéktalanul kártalanítja a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségekért és kifizetett összegekért, ideértve a jóvá nem hagyott fizetési művelet összegét is. Ez esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy – a saját felelősségi körén belül – a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, valamint teljesítését az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás műszaki hibája vagy üzemzavara nem akadályozta.

(1b) További pénzügyi kártérítést a fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató, vagy adott esetben a fizető fél és a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató között létrejött szerződésre alkalmazandó joggal összhangban lehet megállapítani.”

53. § (1) A Pft. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem terheli az (1) bekezdésben meghatározott felelősség a fizető felet, ha

a) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ellopását, birtokából történő kikerülését vagy jogosulatlan használatát a fizető fél a fizetési művelet teljesítését megelőzően nem észlelhette,

b) a kárt a pénzforgalmi szolgáltató alkalmazottjának, pénzforgalmi közvetítőjének, fióktelepének vagy a pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenységet végzőnek az intézkedése vagy mulasztása okozta,

c) a pénzforgalmi szolgáltató nem ír elő erős ügyfél-hitelesítést,

d) a kárt készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülő olyan személyre szabott eljárással okozták, amely információtechnológiai eszköz vagy távközlési eszköz használatával történt vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt személyes biztonsági elemek – így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód – nélkül használták, vagy

e) a pénzforgalmi szolgáltató a 41. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tett eleget.”

(2) A Pft. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a kedvezményezett vagy annak pénzforgalmi szolgáltatója nem fogadja el az erős ügyfél-hitelesítést, meg kell térítenie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának okozott kárt.”

54. § A Pft. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) Az olyan kártyaalapú fizetési műveletnél, amelyet a kedvezményezett kezdeményezett, vagy rajta keresztül kezdeményeztek és a fizetési megbízás pontos összege a fizető fél általi jóváhagyás időpontjában még nem ismert, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója csak abban az esetben zárolhat pénzösszeget a fizető fél fizetési számláján, ha a fizető fél jóváhagyta a zárolás pontos összegét.

(2) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának haladéktalanul fel kell oldania az (1) bekezdés szerinti zárolást, amint tájékoztatást kapott a fizetési művelet pontos összegéről, de legkésőbb haladéktalanul azután, hogy átvette a fizetési megbízást.”

55. § (1) A Pft. 46. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A visszatérítendő összeg megegyezik a teljesített fizetési művelet teljes összegével. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja.”

(2) A Pft. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az euróátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke szerinti beszedés visszatérítése esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem kell fennállniuk. Ilyen beszedés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél visszatérítésre vonatkozó igényét a 47. §-ban meghatározott időszakon belül nem utasíthatja vissza.

(6) A fizető fél és a pénzforgalmi szolgáltató a keretszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a fizető fél nem jogosult a visszatérítésre, ha

a) a jóváhagyást közvetlenül a saját pénzforgalmi szolgáltatójának adta meg, és

b) a jövőbeni fizetési műveletre vonatkozó tájékoztatást a pénzforgalmi szolgáltató vagy a kedvezményezett a megállapodás szerinti módon a fizetési megbízás teljesítésének esedékességét megelőzően huszonnyolc nappal a fizető fél rendelkezésére bocsátotta vagy számára elérhetővé tette.”

56. § A Pft. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § A 46. §-ban és a 47. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a székhelye nem EGT-állam területén található.”

57. § (1) A Pft. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója – a (3) bekezdésben meghatározottak ellenére – köteles a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében együtt kell működnie a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójával, ideértve azt is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának megad minden olyan lényeges információt, amely a visszaszerzéshez szükséges.”

(2) A Pft. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a fizetési művelet összegének a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója általi visszaszerzése nem lehetséges, a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek – annak írásbeli kérelmére – megad minden olyan rendelkezésére álló lényeges információt, amely szükséges ahhoz, hogy a fizető fél a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a megfelelő jogi lépéseket megtehesse.”

58. § (1) A Pft. 49. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (1) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés dátuma.

(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (2) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a fizetési művelet összegét a kedvezményezett rendelkezésére bocsátani, és a kedvezményezett fizetési számláján jóváírni. A kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(2) A Pft. 49. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a fizetési művelet teljesítése késedelmesen történik, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója – a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltató kérésére – biztosítja, hogy a fizetési művelet összegének a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(3) A Pft. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) és (6) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a fizető fél terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget.”

59. § (1) A Pft. 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fizetési megbízás késedelmes továbbítása esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(2) A Pft. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (3) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles biztosítani, hogy a kedvezményezett számláján jóváírt fizetési művelet összege a kedvezményezett rendelkezésére álljon. Ebben az esetben a kedvezményezett fizetési számláján történő jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(3) A Pft. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója az (5) bekezdésben meghatározott felelősségének fennállása esetén haladéktalanul köteles a nem teljesített vagy hibásan teljesített fizetési művelet összegét a fizető fél részére visszatéríteni, és a fizetési számlát olyan állapotba hozni, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor. A fizető fél fizetési számláján a jóváírás értéknapja nem lehet későbbi, mint az összeggel való megterhelés napja.”

(4) A Pft. 50. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját nem terheli a (6) bekezdésben foglalt kötelezettség, ha bizonyítja, hogy a fizetési művelet összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójához beérkezett, még abban az esetben sem, ha a fizetési művelet teljesítésére késedelmesen került sor. Ebben az esetben a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója biztosítja, hogy a kedvezményezett fizetési számláján a fizetési művelet összege jóváírásának az értéknapja ne legyen későbbi, mint az a nap, amely a hibátlan teljesítés esetén lett volna.”

(5) A Pft. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója a (7) és (8) bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a kedvezményezett terhére nem számíthat fel díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget.”

60. § A Pft. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § (1) Ha a fizetési műveletet a fizető fél fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezte, a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatója haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanap végéig visszatéríti a fizető fél részére a nem teljesített vagy a hibásan teljesített fizetési művelet összegét, és a fizetési számlát olyan állapotba hozza, mintha a hibásan teljesített fizetési műveletre nem került volna sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a fizető fél fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízást átvette, a saját felelősségi körén belül a fizetési művelet hitelesítése és pontos rögzítése megtörtént, a fizetési művelet teljesítését nem befolyásolta műszaki hiba vagy a nem teljesítés, hibás vagy késedelmes teljesítéssel összefüggő egyéb zavar.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetért a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a felelős, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak – annak kérésére – haladéktalanul megtéríti a fizető félnek visszatérített összegek következtében elszenvedett veszteségeket és kifizetett összegeket.”

61. § A Pft. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak a 44. § (1) bekezdése, a 49–52. §-a szerinti felelőssége másik pénzforgalmi szolgáltató vagy közvetítő magatartásának vagy mulasztásának következménye, a pénzforgalmi szolgáltató e harmadik személytől a 44. § (1) bekezdésben és a 49–52. §-ban meghatározott összeg kifizetésének megtérítését követelheti, ideértve az azon esetben felmerülő kártérítést is, amikor valamely pénzforgalmi szolgáltató elmulasztja az erős ügyfél-hitelesítés alkalmazását.”

62. § A Pft. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

„IX/A. FEJEZET

MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK, HITELESÍTÉS

55/A. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatok kezelése érdekében kockázatmérséklési intézkedéseket és ellenőrzési mechanizmusokat tartalmazó keretrendszert alakít ki. Ennek a keretrendszernek a részeként a pénzforgalmi szolgáltató – a súlyosabb működési és biztonsági események felderítését és osztályozását is tartalmazó – hatékony eseménykezelési eljárásokat hoz létre, valamint tart fenn.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató évente egyszer – vagy a Felügyelet által meghatározott rövidebb időközönként – aktualizált és átfogó értékelést küld a Felügyeletnek az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó működési és biztonsági kockázatokról, továbbá az e kockázatok mérséklésére alkalmazott intézkedések és a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok megfelelőségéről.

55/B. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény bekövetkezéséről.

(2) Ha a súlyosabb működési vagy biztonsági esemény sérti vagy sértheti a pénzforgalmi szolgáltató ügyfeleinek érdekeit, a pénzforgalmi szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az ügyfeleit az eseményről, valamint minden olyan rendelkezésre álló intézkedésről, amelyet az esemény káros hatásainak enyhítése érdekében meghozhatnak.

55/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amikor a fizető fél

a) online fér hozzá fizetési számlájához,

b) elektronikus távoli fizetési műveletet kezdeményez,

c) bármely műveletet olyan távoli csatornán keresztül hajt végre, ami fizetéssel kapcsolatos csalásokra és más visszaélésekre adhat módot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus távoli fizetési művelet kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató olyan erős ügyfél-hitelesítést alkalmaz, amely a művelet egy adott összeggel és egy adott kedvezményezettel dinamikusan összekapcsolódó elemeket tartalmaz.

(3) A pénzforgalmi szolgáltató olyan biztonsági intézkedéseket alkalmaz, amelyek alkalmasak az ügyfelekhez tartozó személyes hitelesítési adatok bizalmasságának és integritásának megóvására.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a fizetési megbízást fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezik.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, amikor az információt egy számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kérik.

(6) A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató lehetővé teszi a fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző vagy a számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy megbízható hitelesítési eljárásként hagyatkozhasson azon hitelesítési eljárásokra, amelyeket a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az ügyfele részére az (1) és (3) bekezdéssel összhangban, valamint – abban az esetben, ha a fizetési művelet lebonyolításában fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi szolgáltató is részt vesz – az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosít.”

63. § A Pft. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A 38/A–38/C. §-ban, valamint az 55/C. §-ban meghatározott biztonsági intézkedéseket a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikke alapján kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évet követően, de legkésőbb 2019. január 1-től kell alkalmazni.

(2) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatás vagy számlainformációs szolgáltatás igénybevételekor a Bizottságnak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelv 98. cikk (1) bekezdés d) pontja tárgyában kiadott felhatalmazáson alapuló rendelet hatálybalépését követő egy évig, de legkésőbb 2019. január 1-ig az ügyfél és a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató között e törvény 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerinti felelősségi és kárviselési szabályai alkalmazandók.”

65. § A Pft. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”

66. § A Pft.

- 1. 2. § 9. pont a) alpontjában a „fizetési számlájáról” szövegrész helyébe az „a fizetési számla terhére” szöveg,

- 2. 2. § 11. pontjában az „ellenőrizze a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatát, ideértve annak személyes biztonsági elemeit is” szövegrész helyébe az „azonosítsa az ügyfél kilétét vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ezen belül az ügyfél személyes hitelesítési adatai használatának érvényességét” szöveg,

- 3. 2. § 14. pontjában a „hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe a „Hpt.-ben” szöveg,

- 4. 2. § 16. pontjában a „vagy amelyen” szövegrész helyébe a „vagy amely negyvenötezer forint fizetési korláttal bír, vagy amelyen” szöveg,

- 5. 2. § 28. pontjában a „kedvezményezett” szövegrész helyébe a „kedvezményezett, valamint a hitelesítés szempontjából ezek fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult” szöveg,

- 6. 3. § (3) bekezdésében a „felek a” szövegrész helyébe a „felek a 13. § és a” szöveg,

- 7. 4. § (2) bekezdésében a „távközlő eszköz használatával” szövegrész helyébe a „távoli kommunikációs módon” szöveg,

- 8. 6. § (1) bekezdésében az „átváltás a fizetés helyén” szövegrész helyébe az „átváltás automata bankjegykiadó gépen keresztül, illetve a fizetés helyén” szöveg,

- 9. 7. § (2) bekezdésében a „vagy harmadik személy” szövegrész helyébe a „vagy a műveletben részt vevő valamely más fél” szöveg,

- 10. III. Fejezet első alcímének címében a „Szerződéskötést” szövegrész helyébe az „A keretszerződés megkötését” szöveg,

- 11. 8. § (2) bekezdésében az „a magyar” szövegrész helyébe a „magyar” szöveg,

- 12. 9. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján” szöveg,

- 13. 10. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 14. § (1) bekezdés d) pontjában és 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „megbízás teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „megbízás kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez” szöveg,

- 14. 10. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában és 14. § (1) bekezdés e) pontjában a „művelet teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „művelet kezdeményezéséhez vagy teljesítéséhez” szöveg,

- 15. 10. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában a „lehetőségeiről;” szövegrész helyébe a „lehetőségeiről,” szöveg,

- 16. 10. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „kötelezettségről” szövegrész helyébe a „kötelezettségről, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is” szöveg,

- 17. 10. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és 14. § (1) bekezdés j) pontjában a „műszaki követelményeit” szövegrész helyébe a „műszaki és szoftver követelményeit” szöveg,

- 18. 10. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a „teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg,

- 19. 10. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában a „teljesítéséért a 49–51. §-ban meghatározott felelősségéről, valamint” szövegrész helyébe a „kezdeményezéséért vagy teljesítéséért a 49–51. §-ban meghatározott felelősségéről,” szöveg,

- 20. 10. § (1) bekezdés e) pont ef) alpontjában a „feltételekről;” szövegrész helyébe a „feltételekről,” szöveg,

- 21. 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „arról, hogy a 15. § szerinti szerződésmódosítást az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak” szövegrész helyébe az „arról – ha erről megállapodnak –, hogy a 15. § szerinti keretszerződés módosítását az ügyfél részéről csak akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha a módosítás javasolt” szöveg,

- 22. 10. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában a „szerződés” szövegrész helyébe a „keretszerződés” szöveg,

- 23. 10. § (1) bekezdés f) pont fc) alpontjában a „következményeiről” szövegrész helyébe a „következményeiről, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodásról” szöveg,

- 24. 10. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja és c) pontjának ca) alpontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

- 25. 12. § (1) bekezdés a) pontjában a „módjáról” szövegrész helyébe a „módjáról és felelősségéről” szöveg,

- 26. III. Fejezet „Szerződés formai és tartalmi követelményei” és „Szerződés módosítása és megszüntetése” alcím címében a „Szerződés” szövegrész helyébe az „A keretszerződés” szöveg,

- 27. 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „keretszerződés tartalmazza” szövegrész helyébe a „keretszerződés egyértelműen, közérthetően és pontosan, magyar nyelven vagy az ügyféllel történt megállapodásban kikötött más nyelven tartalmazza” szöveg,

- 28. 14. § (1) bekezdés h) pontjában a „kötelezettséget” szövegrész helyébe a „kötelezettséget, ideértve a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás módjával és gyakoriságával összefüggő díjakat is” szöveg,

- 29. 14. § (1) bekezdés p) pontjában a „teljesített fizetési” szövegrész helyébe a „teljesített vagy hibásan kezdeményezett fizetési” szöveg, a „művelet teljesítéséért” szövegrész helyébe a „művelet kezdeményezéséért vagy teljesítéséért” szöveg, a „felelősségét, és a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket” szövegrész helyébe a „felelősségét, a 46. §-ban és a 47. §-ban meghatározott visszafizetési feltételeket, és a pénzforgalmi szolgáltató által vélt vagy észlelt csalás vagy biztonsági fenyegetések esetén az ügyfél értesítésére szolgáló biztonságos eljárást” szöveg,

- 30. 14. § (1) bekezdés q) pontjában a „szerződésmódosítás” szövegrész helyébe a „keretszerződés-módosítás” szöveg,

- 31. 14. § (1) bekezdés s) pontjában a „következményeit” szövegrész helyébe a „következményeit, és a pénzforgalmi szolgáltató által történő felmondással kapcsolatos minden egyéb megállapodást” szöveg,

- 32. 14. § (1) bekezdés v) pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint” szöveg,

- 33. 15. § (1) bekezdésében a „módosítás hatálybalépését” szövegrész helyébe a „módosítás javasolt hatálybalépését” szöveg,

- 34. 15. § (2) bekezdésében a „meghatározott határidő” szövegrész helyébe a „meghatározott javasolt határidő” szöveg,

- 35. 15. § (3) bekezdésében az „A keretszerződés módosításának kezdeményezése esetén a pénzforgalmi szolgáltató köteles az ügyfelet tájékoztatni arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak” szövegrész helyébe az „A 10. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott esetben a keretszerződés módosításának kezdeményezésekor a pénzforgalmi szolgáltató tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a módosítást az ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak javasolt” szöveg,

- 36. 15. § (4) bekezdésében az „a (2)” szövegrész helyébe az „az (1)” szöveg,

- 37. 15. § (5) bekezdésében a „módon köteles tájékoztatni” szövegrész helyébe a „módon tájékoztatja” szöveg,

- 38. 17. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésen kívül az ügyfél” szövegrész helyébe a „hat hónapnál rövidebb ideje fennálló keretszerződés ügyfél általi” szöveg,

- 39. 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozás a nyilvántartást” szövegrész helyébe a „vállalkozás esetében a nyilvántartást” szöveg, az „okirattal igazolta” szövegrész helyébe az „okirat vagy adatok alapján a pénzforgalmi szolgáltató meggyőződött arról” szöveg,

- 40. 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „csatolta” szövegrész helyébe a „csatolta, vagy a pénzforgalmi szolgáltató az egyéni vállalkozó nyilvántartását vezető szervezet nyilvántartásában meggyőződik arról, hogy az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szerepel” szöveg,

- 41. 20. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető) – a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon – írásban jelenti be” szövegrész helyébe az „(e § alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) – a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon – írásban vagy egyéb jogszabály által azonosított elektronikus úton jelenti be” szöveg, a „vezető által” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő által” szöveg,

- 42. 20. § (2) bekezdésében a „vezető” szövegrészek helyébe a „szervezetet képviselő” szöveg,

- 43. 20. § (2a) és (3) bekezdésében a „vezető” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselő” szöveg,

- 44. 20. § (3) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselője” szöveg, a „vezetők” szövegrész helyébe a „szervezetet képviselők” szöveg,

- 45. 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „teljesítésének időtartamáról” szövegrész helyébe a „teljesítésének maximális időtartamáról” szöveg,

- 46. 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

- 47. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet” szöveg,

- 48. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a „művelet fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított összegéről” szövegrész helyébe a „műveletnek a fizetési megbízásban meghatározott devizanemben számított, vagy a fizető fél fizetési számláján történt terhelés devizanemében meghatározott összegéről” szöveg,

- 49. 23. § (1) bekezdés d) pontjában és 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „megelőző” szövegrész helyébe a „követő” szöveg,

- 50. 24. § (2) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatokat, ha azt papíron korábban nem adta át” szöveg,

- 51. 30. §-ban a „távközlő eszköz útján” szövegrész helyébe a „távoli kommunikáció útján” szöveg,

- 52. 31. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg,

- 53. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgáltató nem köteles az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tájékoztatást megadni” szövegrész helyébe a „szolgáltatónak nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást megadnia” szöveg,

- 54. 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról köteles a fizető felet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan az egyszeri fizetési megbízás átvételét követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a fizető felet” szöveg,

- 55. 33. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról köteles a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni” szövegrész helyébe az „az általa nyújtott szolgáltatásra vonatkozóan a fizetési művelet teljesítését követően a következő adatokról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet” szöveg,

- 56. 35. § (1) bekezdésében a „teljesítéséért” szövegrész helyébe a „teljesítéséért, a helyesbítő, valamint megelőző intézkedésekért” szöveg,

- 57. 40. §-ban az „ügyfél” szövegrészek helyébe az „ügyfél, valamint az ügyfél fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult” szöveg,

- 58. 40. § (1) bekezdésében a „biztonsági elemek – így a személyazonosító kód (PIN kód) vagy egyéb kód –” szövegrész helyébe a „hitelesítési adatai” szöveg,

- 59. 41. § (2) bekezdésében a „biztonsági elemeket” szövegrész helyébe a „hitelesítési adatokat” szöveg,

- 60. 41. § (3) bekezdésében a „bármikor megtehesse” szövegrész helyébe a „bármikor díj-, költség- vagy egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen megtehesse” szöveg,

- 61. 42. § (2) bekezdésében az „A felek” szövegrész helyébe a „Ha az ügyfél nem fogyasztó, a felek” szöveg,

- 62. 45. § (1) bekezdésében a „negyvenötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer” szöveg,

- 63. 46. §-ában az „ésszerűen” szövegrészek helyébe az „észszerűen” szöveg,

- 64. 49. § (1) bekezdésében a „műveletet a fizető” szövegrész helyébe a „műveletet közvetlenül a fizető” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Pft.

- 1. 10. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a „valamint” szövegrész,

- 2. 14. § (1) bekezdés u) pontjában a „valamint” szövegrész,

- 3. 14. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „ és tételesen a szolgáltató részére fizetendő valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget” szövegrész,

- 4. 19. § (4) és (5) bekezdése,

- 5. 36. § (3) bekezdése,

- 6. 42. § (4) bekezdése,

- 7. 46. § (7) bekezdése.

77. § (1) Az MNB tv. 43. § (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(Az MNB a honlapján közzéteszi)

„q) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésben szereplő tevékenységek leírását,

r) könnyen hozzáférhető módon a Bizottság elektronikus tájékoztatóját, amely felsorolja a fogyasztóknak az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve szerinti jogait, valamint a kapcsolódó Európai Uniós jogszabályokat.”

(3) Az MNB tv. 43. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB a (2) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségének]

„a) a (2) bekezdés a) és q) pont vonatkozásában haladéktalanul, egyebekben rendszeresen, de havonta legalább egyszer eleget tesz,”

(3) Az MNB tv. 140. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja)

az Európai Bankhatóságot)

„ba) a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,”

(8) Az MNB tv. 140. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az MNB tájékoztatja

a) az Európai Bankhatóságot:

aa) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,

ab) a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,

ac) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

ad) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,

b) az EKB-t

ba) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,

bb) a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról.

(4b) Ha a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. §-ában említett bejelentés mérlegelését követően az MNB azt állapítja meg, hogy az esemény releváns lehet a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságok vagy egyéb hatóságok számára, úgy ez utóbbiaknak is értesítést küld.”

86. § (1) Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A 40. §)

„m) (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

(2) Az MNB tv. 186. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)

„b) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 102. cikk,”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

89. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5. § (3)–(4) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) és f) pontja, a 13. §, a 13/A. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. § (1) bekezdés a), c)–e) pontja, a 15. § (2) bekezdése és a 17. § nem terjed ki a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézményre.”

90. § (1) Az Fsztv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. csoport: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott csoport, ideértve a Bizottság 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 4., 5., 6., valamint 7. cikkében meghatározott olyan kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyek az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdése szerint minősülnek,”

(2) Az Fsztv. 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„6a. elektronikuspénz-értékesítő: az a személy, amely az elektronikuspénz kibocsátója nevében az elektronikuspénzt értékesíti, illetve visszaváltja,”

(3) Az Fsztv. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„7a. érzékeny fizetési adatok: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Pft.) meghatározott érzékeny fizetési adatok,”

(4) Az Fsztv. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. fizetési művelet: a Pft.-ben meghatározott fizetési művelet,”

(5) Az Fsztv. 3. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„10a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,”

(6) Az Fsztv. 3. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. kiszervezés: olyan megállapodás egy pénzforgalmi intézmény vagy egy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és egy személy között, amelynek keretében e személy olyan pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével kapcsolatos feladatokat végez, amelyet egyébként a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény maga végezne,”

(7) Az Fsztv. 3. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„29. pénzforgalmi közvetítő: az a személy, amely pénzforgalmi intézmény vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt,”

(8) Az Fsztv. 3. §-a a következő 32a. és 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„32a. számlainformációs szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott számlainformációs szolgáltatás,

32b. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 118. pontjában meghatározott szavatoló tőke,”

(9) Az Fsztv. 3. § 40. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

40. vezető állású személy:)

„d) pénzforgalmi közvetítő és elektronikuspénz-értékesítő esetén a pénzforgalmi közvetítés, illetve elektronikuspénz-értékesítés üzletág irányításáért felelős személy, valamint valamennyi helyettese.”

91. § Az Fsztv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pénzforgalmi intézmény)

„a) az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység végzésére – ideértve a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag számlainformációs szolgáltatást (előzetes bejelentés alapján) végző vállalkozást is –, de nem rendelkezik engedéllyel az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenység végzésére,”

92. § Az Fsztv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével rendelkezik.”

93. § Az Fsztv. 3. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Fizetés-kezdeményezési szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a Pft. 43., 49., 50., 52/A. és 54. §-ában foglalt helytállási kötelezettségének.

(2) A számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek rendelkeznie kell olyan szakmai felelősségbiztosítással vagy más hasonló garanciával, amely biztosítja, hogy eleget tudjon tenni a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatóval vagy az ügyféllel szemben fennálló kötelezettségének a fizetési számlára vonatkozó információkhoz való jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő hozzáférés vagy ezen információk jóvá nem hagyott vagy csalárd módon történő használata esetén.”

94. § (1) Az Fsztv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi szolgáltatáshoz, kiegészítő pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységét kiszervezheti – ideértve a másik EGT-államban működő szervezethez történő kiszervezést is –, ha a kiszervezés megkezdését legalább harminc nappal megelőzően előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.”

(2) Az Fsztv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek a kiszervezésre vonatkozó szerződésben bekövetkezett érdemi változásokat.”

95. § Az Fsztv. 5. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„5. Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-kibocsátási és pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése, valamint a kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenységének bejelentése és az utalványkibocsátó utalványkibocsátási tevékenységének bejelentése”

96. § (1) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

„e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,”

(2) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

„i) ha a kérelmező pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységére pénzforgalmi közvetítőt vagy elektronikuspénz-kibocsátóként elektronikuspénz-értékesítésre értékesítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, az értékesítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,”

(3) Az Fsztv. 17. § (1) bekezdés r) és s) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő t)–x) ponttal egészül ki:

(A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli:)

„r) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,

s) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

t) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

u) a teljesítményre, a műveletekre és a csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,

v) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

w) a panaszkezelési szabályzatát, valamint

x) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.”

(4) Az Fsztv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés v) pontjában meghatározott biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések leírásakor a kérelmező bemutatja, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozás által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket. Ezen intézkedések között a Pft. 55/A. §-ában meghatározott biztonsági intézkedéseknek is szerepelniük kell.”

97. § Az Fsztv. 20. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező)

„f) befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának alkalmassága a Felügyelet rendelkezésére álló adatok alapján megkérdőjelezhető.”

98. § Az Fsztv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) A kizárólag számlainformációs szolgáltatást végző pénzforgalmi intézmény tevékenysége megkezdését és befejezését előzetesen bejelenti a Felügyeletnek.

(2) A számlainformációs szolgáltatás megkezdéséről szóló bejelentés tartalmazza legalább

a) a bejelentő működési tervét,

b) a középtávú – az első három évre vonatkozó – előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

c) a vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerek leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,

d) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségnek megfelelően kialakított eseményjelentési eljárást is,

e) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

f) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, a hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

g) a biztonsági elvek leírását, ezen belül a számlainformációk összesítésével kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják az ügyfelek megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

h) a bejelentő szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,

i) ha a bejelentő a számlainformációk összesítésére közvetítőt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását, ideértve a kérelmező azon vállalását, hogy a közvetítőt, a fióktelepet, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőt legalább évente ellenőrzi,

j) a bejelentő vezető állású személyének az 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait és a 29. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

k) a bejelentő létesítő okiratát, és

l) nyilatkozatot arról, hogy a bejelentő irányítása Magyarország területén létesített főirodájában történik.”

99. § Az Fsztv. 21. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységére vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ha)

„c) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem teljesíti a 23. §-ban foglalt kötelezettségét.”

100. § Az Fsztv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenysége folytatására másik EGT-államban fióktelepet kíván létesíteni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az intézmény neve, székhelye és engedélyszáma feltüntetésén túl:

a) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a fióktelepet létesíteni szándékozik,

b) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését,

c) a fióktelep szervezeti felépítésére, vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, ideértve az adminisztratív, kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, a fióktelep címét, az első három évre vonatkozó üzleti tervét (amelyek bemutatják, hogy a vállalatirányítási, ellenőrzési rend arányos, helyénvaló, megbízható és megfelelő), és a fióktelep vezetéséért felelős személy nevét, valamint

d) közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdése szerinti információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk hiánytalan kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé. A fióktelep legkorábban a Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) Ha a Felügyelet a vizsgálat során – így különösen a másik EGT-állam illetékes hatóságától kapott információk alapján – kedvezőtlen eredményre jut, akkor megtagadja a fióktelep nyilvántartásba vételét, illetve ha a nyilvántartásba vétel már megtörtént, akkor törli a fióktelepet a nyilvántartásból.

(6) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(8) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további fióktelep létesítését is.”

101. § Az Fsztv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha tevékenységét másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni, azt a Felügyeletnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő cégnevét, székhelyét, amennyiben lehetséges az engedélyszámát,

b) annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni,

c) a végezni kívánt szolgáltatás megnevezését, és

d) pénzforgalmi közvetítő igénybevétele esetén az 55. § (3) bekezdésében meghatározott információkat.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja azokat a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága felé.

(4) Ha a Felügyelet nem ért egyet a másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett vizsgálat eredményével, akkor a Felügyelet tájékoztatja az említett hatóságot ennek okairól.

(5) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott információk kézhezvételét követő három hónapon belül tájékoztatja döntéséről a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és a bejelentő pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt.

(6) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy mikor kezdi meg a tevékenységét a másik EGT-államban. A Felügyelet erről tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(7) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tájékoztatja a Felügyeletet a (2) bekezdésben meghatározott információkat érintő változásokról, ideértve további pénzforgalmi közvetítő igénybevételét is.”

102. § (1) Az Fsztv. 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Felügyeletnek előzetesen írásban bejelenti, aki pénzforgalmi intézményben, elektronikuspénz-kibocsátó intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az elérje a húsz, a harminc vagy az ötven százalékos határértéket, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a leányvállalatává válna.

(2) A pénzforgalmi intézményben, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy előzetesen írásban bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy az a húsz, harminc vagy ötven százalékos határérték alá csökkenjen, vagy ezáltal a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény már nem lenne a leányvállalata.”

(2) Az Fsztv. 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a befolyásoló részesedés megszerzése a Felügyelet tiltása ellenére következik be, a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet – függetlenül bármely más szankciótól – a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtiltja, a leadott szavazatokat semmissé nyilvánítja vagy semmissé nyilvánításukat lehetővé teszi.”

103. § Az Fsztv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pénzforgalmi intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”

104. § Az Fsztv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az átvett pénzeszköznek csak egy része szolgál fizetési művelet teljesítésére és ez a rész változó vagy előre nem meghatározható, a Felügyelet engedélyezheti, hogy a pénzforgalmi intézmény a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét egy olyan reprezentatív hányad alapján teljesítse, amely hányad a pénzforgalmi intézmény feltételezése szerint fizetési művelet teljesítésére szolgál, feltéve, hogy a Felügyelet megítélése szerint ez a reprezentatív hányad a korábbi adatok alapján reálisan megbecsülhető.”

105. § Az Fsztv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a szavatoló tőkéjének kiszámítására az 575/2013/EU rendelet Második rész I. Címének rendelkezéseit alkalmazza azzal, hogy az említett rendelet szerinti alapvető tőke legalább 75%-ának az említett rendelet 50. cikkében meghatározott elsődleges alapvető tőkéből kell állnia és az említett rendelet szerinti járulékos tőke legfeljebb a kiszámított alapvető tőke egyharmada lehet.”

106. § (1) Az Fsztv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.”

(2) Az Fsztv. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”

107. § Az Fsztv. 12. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„12. A pénzforgalmi közvetítő és az elektronikuspénz-értékesítő”

108. § (1) Az Fsztv. 55. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]

„i) a pénzforgalmi közvetítő vezető állású személye 1. mellékletben meghatározott azonosító adatait, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóktól eltérő pénzforgalmi közvetítők esetében bizonyítékot arra nézve, hogy alkalmasak és megfelelőek a feladatuk ellátására.”

(2) Az Fsztv. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza az elektronikuspénz-értékesítő:

a) nevét és címét, egyedi azonosító kódját, illetve számát,

b) irányításáért felelős vezető állású személyek nevét és

c) által alkalmazandó, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettségek teljesítésére vonatkozó belső ellenőrzési mechanizmusok bemutatását.”

(3) Az Fsztv. 55. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a pénzforgalmi intézmény vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény főirodája másik EGT-államban található és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége Magyarország területén történő végzéséhez pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, akkor Magyarország területén központi kapcsolattartó pontot köteles kijelölni.

(4b) A Felügyelet a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételéről a bejelentés hiánytalan kézhezvételét követő kettő hónapon belül dönt.”

(4) Az Fsztv. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenti a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikuspénz-értékesítő közreműködővel kötött megbízási szerződés módosítását és minden egyéb, a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő igénybevétele tekintetében bekövetkező lényeges változást.”

109. § Az Fsztv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzforgalmi közvetítő a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítéséért, az elektronikuspénz-értékesítő az elektronikuspénz értékesítési tevékenységéért kizárólag a megbízó pénzforgalmi intézménytől, elektronikuspénz-kibocsátó intézménytől jogosult közvetítői, értékesítői díjra. E rendelkezés nem érinti a pénzforgalmi közvetítő, illetve az elektronikuspénz-értékesítő azon jogosultságát, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítését, illetve az elektronikuspénz-értékesítését igénybe vevő ügyfele számára más – a pénzforgalmi szolgáltatás közvetítésének, illetve elektronikuspénz-értékesítésnek nem minősülő – szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel.”

110. § Az Fsztv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az elektronikuspénz-értékesítőnek minősülő megbízó vagy munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a vele – e tevékenységi körében – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló természetes személy az elektronikuspénz-értékesítéssel kapcsolatban részletes ismeretekkel rendelkezzen.”

114. § Az Fsztv. a következő 80/A. és 80/B. §-sal egészül ki:

„80/A. § (1) A székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai felelősségének sérelme nélkül amennyiben a Felügyelet megbizonyosodik afelől, hogy a pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező másik EGT-államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be az e törvény, a Pft., valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet rá vonatkozó rendelkezéseit, haladéktalanul értesíti a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy az adott EGT-államban pénzforgalmi közvetítővel vagy fiókteleppel rendelkező magyarországi székhelyű pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem tartja be a tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket, a Felügyelet a kapott információk kiértékelését követően indokolatlan késedelem nélkül megtesz minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a kérdéses pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény megszüntesse a jogellenes állapotot. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet haladéktalanul értesíti a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát és minden már érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.

(3) Ha súlyos veszély fenyegeti a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit, és ezt azonnal kezelni kell, a Felügyelet – az (1) bekezdéstől eltérően – jogosult intézkedéseket hozni az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködéssel párhuzamosan, amíg a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai meg nem hozzák a szükséges intézkedéseket.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedéseknek megfelelőeknek és a céllal, azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők kollektív érdekeit fenyegető súlyos veszély elleni védelemmel arányosaknak kell lenniük. Az intézkedések nem járhatnak azzal, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatásait Magyarországon igénybe vevők előnyben részesülnek a szolgáltatásokat más EGT-államban igénybe vevőkkel szemben. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és alkalmazásukat be kell szüntetni, amint a súlyos veszélyek kezelésére sor került, többek között a székhely szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságainak segítségével, illetve velük vagy az Európai Bankhatósággal együttműködésben.

(5) Ha a válsághelyzet lehetővé teszi, a (3) bekezdés szerinti intézkedésről és annak okairól a Felügyelet előzetesen és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam mellett az egyéb érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, a Bizottságot és az Európai Bankhatóságot.

80/B. § A Felügyelet a más EGT-állam illetékes hatóságával együttműködik a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény felügyelete tekintetében szükséges információcserét illetően.”

115. § Az Fsztv. 90. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,”

116. § Az Fsztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § (1) A 2018. január 13-án már működő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett pénzügyi szolgáltatását a 2018. január 12-én hatályos rendelkezések szerint 2018. július 13-ig végezheti, kivéve, ha az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet határozatban igazolja azt, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(2) A 2018. január 13-án engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységi engedélye megadásának további feltétele, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján a Felügyelet megállapítsa, hogy megfelel az e törvényben, valamint a Pft.-ben meghatározott követelményeknek.

(3) A 2018. január 13-án már működő vagy engedélyezés alatt álló pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény legkésőbb 2018. február 28-ig kérelmezheti a Felügyeletnél, hogy az általa benyújtott megfelelésigazolási kérelem alapján 2018. július 13-át követően is végezhesse a már engedélyezett pénzügyi szolgáltatását. A megfelelésigazolás iráni eljárást kezdeményező kérelméhez az alábbiakat mellékeli:

a) vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve az adminisztratív, a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is, bemutatva ezen vállalatirányítási, ellenőrzési eljárások arányosságát, helyénvalóságát és megbízhatóságát,

b) a biztonsági események és biztonsággal kapcsolatos ügyfélpanaszok monitorozására, kezelésére és nyomon követésére szolgáló eljárások leírását, ideértve a Pft. 55/B. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget figyelembe véve kialakított eseményjelentési mechanizmust is,

c) az érzékeny fizetési adatokhoz való hozzáférés iktatására, monitorozására, követésére és korlátozására szolgáló eljárás leírását,

d) az üzletmenet-folytonosság biztosítását célzó intézkedések leírását, amely tartalmazza a kritikus műveletek egyértelmű azonosítását, hatékony készenléti terveket, valamint az e tervek megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres tesztelésére és felülvizsgálatára szolgáló eljárást,

e) a teljesítményre, műveletekre és csalásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése során alkalmazott elvek és fogalommeghatározások leírását,

f) a biztonsági elvek leírása, ezen belül a nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes kockázatértékelés, valamint azoknak a biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedéseknek a leírását, amelyek biztosítják a pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők megfelelő védelmét az azonosított kockázatokkal szemben, ideértve a csalást, valamint az érzékeny és személyes adatok illegális felhasználását,

g) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény szervezeti felépítésének bemutatását, pénzforgalmi közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők és fióktelepek igénybevétele esetén a legalább évi gyakoriságú helyszíni/helyszínen kívüli ellenőrzések, továbbá a kiszervezési konstrukcióknak, valamint nemzeti vagy nemzetközi fizetési rendszerekben való részvétel leírását is,

h) mentési rendszerének és eljárásainak bemutatását,

i) informatikai architektúráját, valamint az alkalmazások kapcsolódását bemutató dokumentumokat, és

j) informatikai és biztonsági szabályozó dokumentumait.

(4) A (3) bekezdés a), b) és g) pontjának alkalmazásában a kérelmezőnek meg kell adnia az általa bevezetett auditrendszer és azon szervezeti intézkedések leírását, amelyekkel minden tőle elvárhatót megtesz azért, hogy garantálja a szolgáltatásait igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folyamatosságát és megbízhatóságát. A (3) bekezdés f) pontjában említett biztonsági ellenőrzési és kockázatmérséklési intézkedések ismertetésében be kell mutatni, hogy azok hogyan biztosítják a magas szintű műszaki biztonságot és adatvédelmet, ideértve a kérelmező által, illetve a kérelmező működésének egy részét vagy egészét kiszervezett tevékenységként végző vállalkozások által alkalmazott szoftvereket, valamint informatikai rendszereket.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, amely a 2018. január 12-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatások közül engedéllyel rendelkezik

a) az olyan fizetési művelet teljesítésére, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást,

b) ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között, valamint

c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítésére

külön engedélyezési, valamint megfelelésigazolási eljárás nélkül továbbra is végezheti a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, ha a Felügyelet legkésőbb 2020. január 13-ig megbizonyosodik arról, hogy teljesíti az induló tőkére, valamint a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket.

(6) A 2018. január 12-én már működő pénzforgalmi szolgáltatás végzésére engedéllyel nem rendelkező fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, vagy számlainformációs szolgáltatás valamelyikét vagy mindegyikét nyújtó intézmény e törvény szerinti engedély iránti kérelem benyújtására, valamint bejelentésre vonatkozó kötelezettségét 2018. január 13-át követően haladéktalanul teljesíti, és tevékenységét ezen engedély iránti kérelem elbírálásáig a 2018. január 12-én hatályos előírások szerint végezheti.”

118. § Az Fsztv.

- a) 1. § a) pontjában az „engedélyezésére és” szövegrész helyébe az „engedélyezésére, bejelentésére és” szöveg,

- b) 2. § (2) bekezdésében a „(3) bekezdése,” szövegrész helyébe a „(3) bekezdése, az 59–64. §,” szöveg,

- c) 11. § (1) bekezdésében a „pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi intézmény számlainformációs szolgáltatáson kívüli” szöveg,

- d) 17. § (2) bekezdésében a „h)–j)” szövegrész helyébe a „h) és r)” szöveg,

- e) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a „fizetési rendszer stabilitását” szövegrész helyébe a „fizetési rendszer stabilitását vagy a fizetési rendszer iránti bizalmat” szöveg,

- f) 26. § (1) bekezdésében az „a Felügyelet” szövegrész helyébe az „a Felügyelet a kapott információkat a kézhezvételt követő egy hónapon belül megvizsgálja és” szöveg,

- g) 26. § (2) bekezdésében a „közvetítőjével” szövegrész helyébe a „közvetítőjével, elektronikuspénz-értékesítőjével”, a „létesítésével” szövegrész helyébe a „létesítésével vagy határon átnyúló szolgáltatási szándékával” szöveg,

- h) 38. § (1) bekezdésében az „A pénzforgalmi intézmény” szövegrész helyébe az „A fizetéskezdeményezési szolgáltatáson, valamint a számlainformációs szolgáltatáson kívüli pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végző pénzforgalmi intézmény” szöveg,

- i) 41. § (1) bekezdésében és 42. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

- j) 54. § (2) bekezdésében a „pénzügyi szolgáltatás” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatás” szöveg, a „pénzügyi szolgáltatási” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltatási” szöveg, a „pénzforgalmi intézménnyel” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel” szöveg,

- k) 54. § (3) bekezdésében a „tevékenységéért” szövegrész helyébe a „tevékenységéért, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa igénybe vett elektronikuspénz-értékesítő tevékenységéért” szöveg,

- l) 54. § (4) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő” szöveg,

- m) 55. § (1) bekezdésében a „közvetítőt” szövegrész helyébe a „közvetítőt, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg,

- n) 55. § (2) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet” szöveg,

- o) 55. § (3) bekezdés d) pontjában az „eljárásrendjét” szövegrész helyébe az „eljárásrendjét azzal, hogy a bejelentéssel közölt adatok lényeges megváltozása esetén késedelem nélkül naprakésszé kell tenni” szöveg,

- p) 55. § (5) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénz-értékesítő” szöveg,

- q) 55. § (7) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítőt” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítőt, elektronikuspénz-értékesítőt” szöveg, a „pénzforgalmi közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő” szöveg,

- r) 56. § (1) bekezdésében a „közvetítő” szövegrész helyébe a „közvetítő, elektronikuspénzt-értékesítő” szöveg,

- s) 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „székhely” szövegrész helyébe a „székhely, fióktelepének címe” szöveg,

- t) 85. § (1) bekezdésében a „közvetítőkről” szövegrész helyébe a „közvetítőkről, elektronikuspénz-értékesítőkről” szöveg, a „közvetítők” szövegrész helyébe a „közvetítők, elektronikuspénz-értékesítők” szöveg, az „intézmény neve” szövegrész helyébe az „intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény neve” szöveg,

- u) 86. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzforgalmi közvetítőket” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítőket, elektronikuspénz-értékesítőket” szöveg

lép.

119. § Hatályát veszti az Fsztv.

- a) 5. § (2) bekezdés c) pontja,

- b) 7. § (3) bekezdés c) pontja,

- c) 41. § (2) bekezdésében az „ és (4) ” szövegrész,

- d) 41. § (4) bekezdése,

- e) 51. § (4) bekezdésében a „pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén, ” szövegrész,

- f) 55. § (4) bekezdésében a „vagy az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységéhez” szövegrész.

121. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„11a. digitális tartalom: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet digitális formában állítanak elő és nyújtanak, illetve értékesítenek, és amelynek használata, igénybevétele meghatározott technikai eszközre korlátozódik és semmilyen formában nem jár fizikai áruk vagy szolgáltatások használatával, igénybevételével;”

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„26a. fizetési műveletek elfogadása: a kedvezményezettel, azaz a fizetési művelet tárgyát képező pénz jogosultjával kötött szerződés alapján olyan fizetési műveletek fogadása és feldolgozása, amelynek eredménye pénz átutalása a kedvezményezett részére;”

(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27. fizetési rendszer: elszámolási, illetve kiegyenlítési rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy teljesítésére megállapodásban vagy szabványban rögzített eljárásokat, valamint egységes szabályokat alkalmaz;”

(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 27a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„27a. fizetés-kezdeményezési szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő kérésére másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számla vonatkozásában fizetési megbízás indítására szolgál;”

(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„56. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján

a) a csekknek vagy az elektronikus pénznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása, valamint

b) a fizető félnek az 55. pont c) alpontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátása fizetési műveletek kezdeményezéséhez, jóváhagyásához és feldolgozásához;”

(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 84a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„84a. pénz: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénz;”

(7) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

87. pénzforgalmi szolgáltatás:)

„e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása,”

(8) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában

87. pénzforgalmi szolgáltatás:)

„g) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás,

h) a számlainformációs szolgáltatás;”

(9) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 101a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„101a. számlainformációs szolgáltatás: olyan online szolgáltatás, amely összesített információk nyújtására szolgál egy vagy több olyan fizetési számláról, amelyet a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő egy másik pénzforgalmi szolgáltatónál vagy több pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott;”

(10) A Hpt. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak

a) a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (a továbbiakban együtt: készpénz) történő fizetési művelet,

b) a fizető fél vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró megbízott önálló kereskedelmi ügynök által megbízási szerződés keretében – ha a kereskedelmi ügynök a szerződés megkötésére is jogosult – történő fizetési művelet,

c) a készpénz üzletszerűen folytatott fizikai szállítása, beleértve a begyűjtést, a feldolgozást és a célba juttatást is,

d) jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében készpénz nem üzletszerűen végzett gyűjtése és annak célba juttatása,

e) a fizetési művelet részeként a kedvezményezett által a fizető félnek történő készpénz közvetlen átadása, ha az átadást a fizető fél áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítéséhez kapcsolódó fizetési művelet teljesítését közvetlenül megelőzően kifejezetten kérte (cash-back szolgáltatás),

f) a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán,

g) a pénzforgalmi szolgáltatóra címzett csekken, váltón, papíralapú utalványon, papíralapú utazási csekken vagy az Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú postautalványon alapuló olyan fizetési művelet, amelynél az irat kiállítása abból a célból történik, hogy pénzeszközt bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére,

h) a fizetési vagy értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül egyrészt a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámolóház, a központi bank, valamint a rendszer más résztvevői, másrészt a pénzforgalmi szolgáltató között végrehajtott fizetési művelet,

i) a h) pontban meghatározott személy, a befektetési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás, hitelintézet, kollektív befektetési forma és kezelője, valamint pénzügyi eszközök letéti őrzésére feljogosító egyéb szervezet által végzett értékpapír letétkezelésével – ideértve az osztalékot, kamatot, egyéb kifizetések kezelését, a beváltást és az értékesítést is – összefüggő fizetési művelet,

j) a pénzforgalmi szolgáltatást támogató (járulékos) technikai szolgáltatás, ha ennek szolgáltatója nem rendelkezhet a fizetési művelet tárgyát képező pénzzel, valamint nem válhat a fizetési művelet tárgyát képező pénz birtokosává, ideértve az adatfeldolgozást, az adatok tárolását, hitelesítését, a bizalmi és a magánélet védelmével kapcsolatos szolgáltatásokat, az adatok és személyek hitelesítését, az információtechnológiai eszközök biztosítását, valamint – a fizetéskezdeményezési szolgáltatás és a számlainformációk összesítése kivételével – a pénzforgalmi szolgáltatáshoz használt terminálok és eszközök biztosítását és karbantartását is,

k) az olyan specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökön alapuló szolgáltatások, amelyek csak korlátozott módon használhatók és amelyekre teljesül az alábbi feltételek egyike:

ka) a fizetési eszköz kizárólag a kibocsátó által használt helyiségekben vagy a kibocsátóval közvetlen kereskedelmi szerződésben álló szolgáltatók zártkörű hálózatán belül teszi lehetővé az eszköz birtokosa számára áruk vagy szolgáltatások beszerzését,

kb) a fizetési eszköz áruk vagy szolgáltatások igen szűk körű beszerzését teszi lehetővé,

l) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója általi fizetési művelet, amelyet az az elektronikus hírközlési szolgáltatáson túl nyújt a hálózat vagy a szolgáltatás előfizetője számára és

la) amelynek célja digitális tartalom és hangalapú szolgáltatások vásárlása, függetlenül a digitális tartalom megvásárlásához vagy felhasználásához használt eszköztől és amelyet a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelnek vagy

lb) amelyet elektronikus eszközről vagy annak segítségével hajtanak végre és a kapcsolódó szolgáltatói számlára terhelik jótékonysági tevékenység keretében vagy jegyvásárlás céljából,

feltéve, hogy az egyszeri fizetési művelet összege nem haladja meg az ezerötszáz forintot és a fizetési műveletek kumulált összege egy előfizetőre nézve – ideértve az előre feltöltött egyenleggel rendelkező előfizetőket is – naptári hónaponként nem haladja meg a kilencvenezer forintot,

m) a pénzforgalmi szolgáltatók és közvetítői vagy fióktelepeik közötti sajátszámlás fizetési művelet,

n) az anyavállalat és leányvállalata, vagy az anyavállalat leányvállalatai közötti fizetési művelet és kapcsolódó szolgáltatás, ha a csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatón kívül harmadik fél a fizetési műveletben nem vesz részt, valamint

o) az automata bankjegykiadó gép üzemeltetője által nyújtott készpénzfelvételt lehetővé tevő szolgáltatás, ha az üzemeltető nem végez egyéb pénzforgalmi szolgáltatást és nem szerződő fele a fizetési számláról készpénzfelvételt lehetővé tevő ügyféllel kötött keretszerződésnek.”

122. § A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet”

(végezhet.)

125. § (1) A Hpt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre.”

(2) A Hpt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti kijelölt rendszerben részt vevő csatlakozó lehetővé teszi a rendszerben nem részt vevő pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a rendszeren keresztül átutalási megbízást küldjön, akkor objektív, arányos és diszkriminációmentes módon ugyanezen lehetőséget a rendszerhez nem csatlakozó más pénzforgalmi szolgáltató számára is biztosítja. A résztvevőnek az elutasítást teljeskörűen meg kell indokolnia a kérelmező pénzforgalmi szolgáltató számára.”

131. § A Hpt. 127. alcíme a következő 289/A. §-sal egészül ki:

„289/A. § (1) A 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontjában meghatározott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátója bejelenti a Felügyeletnek, ha az általa kibocsátott specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel teljesített fizetési műveletek összértéke a megelőző tizenkét hónapban meghaladta a 300 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésben a kibocsátónak ismertetnie kell a specifikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel igénybe vehető szolgáltatásokat, valamint meg kell határozni, hogy a kibocsátó megítélése szerint a 6. § (4) bekezdés k) pont ka) vagy kb) alpontja szerint végzi tevékenységét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján a Felügyelet határozatban dönt arról, hogy a kibocsátó által nyújtott szolgáltatás pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e.

(4) A 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató minden év május 31-ig köteles a Felügyeletnek megküldeni egy olyan éves ellenőri véleményt, amely igazolja, hogy az általa nyújtott szolgáltatás – a 6. § (4) bekezdés l) pontjában meghatározott értékhatárokra is figyelemmel – nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.”

133. § A Hpt. 1. és 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

- 1. A Hpt. 1. melléklete a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank”

- 2. A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő l) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„l) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)