2017. évi CLXXXVI. törvény — mi változott? 2018. július 2.

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„51. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;”

(5) Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 72. ponttal egészül ki:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„72. a fiatalok „B” kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.”

(5) A Szaztv. 37. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres adatátadást teljesít a cégbíróságnak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési családi és utónevének, születési helyének és időpontjának, lakcímének változásáról, valamint az érintett elhalálozásának tényéről és időpontjáról.”

30. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 21. §-a a következő (6d) bekezdéssel egészül ki:

„(6d) A nyilvántartó szerv a (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az idegenrendészeti hatóság, valamint a menekültügyi hatóság részére az adatokhoz való közvetlen hozzáférés útján biztosítja.”

(2) A Szátv. 21. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

„a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból a kiutasításról, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállásáról, a letelepedett vagy bevándorolt jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel;”

(3) A Szátv. 21. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elbíráló hatóság a kérelem elbírálásához, illetőleg a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a következő szervektől igényelhet adatokat:)

„d) a menekültügyi nyilvántartásból a menekült vagy menedékes jogállás fennállásáról közvetlen hozzáféréssel.”

34. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.”

(2) A Ctv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjegyzékbe történő bejegyzésre és a céggel kapcsolatos, törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. Ha a cégjegyzék adatainak változására nem cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott cégbírósági végzés alapján kerül sor, az adat nyilvántartásba vételére automatikusan kerül sor. Automatikusan kerül átvezetésre a cég adatában bekövetkező olyan változás is, amelyet a cég vonatkozásában a cégjegyzék más cég fennálló cégjegyzék adatai között nyilvántart.

(3) Ha valamely cégjegyzékadat cégbírósághoz történő továbbítása más szervezet vagy személy által elektronikus úton történik és az adat nyilvántartásba vételére automatikusan, elektronikus bejegyzéssel kerül sor, akkor az értesítést küldő szervezet vagy személy az elektronikus értesítését, illetve határozatát legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel köteles ellátni.”

(3) A Ctv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A cégbíróság az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégnyilvántartásban feltüntetett adatok és tények ellenőrzése érdekében – térítésmentesen – adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.”

(4) A Ctv. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)–j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyészség, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”

(5) A Ctv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az e § szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget az elektronikus értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.”

(6) A Ctv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben meghatározhatja a 24. § (1) bekezdés b)–d), g) és h) pontjában, a 25. § (1) bekezdés a)–e), h), i), l), n), p), q), s) és t) pontjában foglalt adatok változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondásos okiratok esetén az e bekezdés szerinti adatok változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.”

(7) A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.”

(8) A Ctv. 36. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A cégjegyzék vezetéséhez és a cégnyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) személy (külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében a külföldi vállalkozás) adóazonosító számát. Ha a külföldi nem rendelkezik az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítóval sem, erre a körülményre utalni kell. Az adóazonosító szám a 24. § (1) bekezdés h) pontja szerinti személyek esetében szerepel a cégjegyzékben.”

(9) A Ctv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi képviselő feladata az általa készített okiratok mellett a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képező, nem általa készített okirat (különösen a tulajdoni lap másolata, hatósági engedély, a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbetétek befizetéséről) elektronikus okirati formába történő átalakítása is. Elektronikus formában létrejött és elektronikus aláírással ellátott dokumentum közvetlenül csatolható a kérelemhez.”

(10) A Ctv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően. Az elektronikus fizetésre a Magyar Államkincstár útján vagy az Igazságügyi Fizetési Portálon keresztül kerülhet sor. Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetését igazoló elektronikus okiratot a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell. Az illeték és a költségtérítés elektronikus úton történő megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.”

35. § (1) A Ctv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a Ctv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:

„38. § (1) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványát és annak mellékleteit informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében), valamint a kérelem formanyomtatványában foglalt adatok formai megfelelőségét megvizsgálja.

(2) A céginformációs szolgálat a kérelem formanyomtatványában megjelölt természetes személyek adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/E. §-ában megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).

(3) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem formanyomtatványában és a (2) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat a cégbíróság részére átadja.

(4) Az e § szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a cégbíróság az azonosított természetes személyt a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégbíróság informatikai rendszere a természetes személy cégjegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a külön törvény szerint képzett kapcsolati kódot.

38/A. § (1) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem formanyomtatványa és mellékletei informatikai vagy formai szempontból hibásak vagy hiányosak, nem tartalmazzák megfelelően a 44. §-ban foglalt adatközléshez szükséges adatokat, továbbá ha a 38. § szerinti adatigénylés eredményeként megállapítható, hogy a formanyomtatványban elírásnak nem tekinthető érdemi hiba szerepel, a céginformációs szolgálat a kérelmet a (3) bekezdés szerinti elektronikus igazolással együtt a jogi képviselőnek visszaküldi. Ebben az esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(2) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem informatikai és formai szempontból szabályszerűen került benyújtásra és a kérelem formanyomtatványában feltüntetett adatok ellenőrzésére is sikeresen sor került, a céginformációs szolgálat haladéktalanul továbbítja azt az illetékes cégbírósághoz. A céginformációs szolgálat tájékoztatja továbbá a cégbíróságot a 38. § szerinti adatigénylés eredményéről. Ha a céginformációs szolgálat az adatok ellenőrzése során hibát észlelt, azonban a kérelem visszaküldésének esete nem állt fent, megjelöli a hibásan feltüntetett adatot is.

(3) A céginformációs szolgálat a kérelem megérkezéséről, és arról, hogy azt továbbította a cégbírósághoz, a kérelem cégbírósághoz való sikeres továbbításával egyidejűleg elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek. A céginformációs szolgálat abban az esetben is igazolást küld a jogi képviselő számára, ha az iratokat nem továbbítja a cégbíróság számára. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Ha a céginformációs szolgálatnál, illetve a személyre szabott ügyintézési felület működése során felmerült üzemzavar akadályozta a kérelem határidőben történő benyújtását, erre hivatkozással – a jogvesztő határidő esetét is ideértve – akkor is van helye igazolásnak, ha azt egyébként törvény kizárja.”

(2) A Ctv. IV. Fejezetének 5. Címe a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § (1) A cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése (változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti – cégiratnak nem minősülő – értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni.”

(3) A Ctv. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha kérelem visszautasítására nem kerül sor, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül visszautasítja akkor is, ha a 78. § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban megállapítja a kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselővel (cégvezetővel) szemben a kizáró ok fennálltát, továbbá ha a külön törvény rendelkezései szerint arról szerez tudomást, hogy a kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel.”

(4) A Ctv. 50. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha e törvény rendelkezése alapján a cég jogosult az érintett adat változásának időpontját meghatározni, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt benyújtható, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb harminc nappal előzheti meg az adat kérelemben megjelölt változásának időpontját.

(7) Ha e törvény rendelkezései alapján a cégadat változásának időpontja a bejegyzés napját követő időpont, nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a cégadatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a cégjegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.”

(5) A Ctv. 51. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Ha a cég cégjegyzék adatai között bejegyzett cég vagy természetes személy adatai változásának bejegyzésére automatikus bejegyzéssel kerül sor, a cégnek az automatikus bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban, illetve egyéb cégiratban kell átvezetnie a cégjegyzék adataiban szereplő cég vagy a természetes személy adataiban bekövetkezett változást is.”

(6) A Ctv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv haladéktalanul értesíti a cégbíróságot a 38. § (3) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy a 24. § (1) bekezdés h) pontja vagy a 25. § (1) bekezdés i) pontja szerinti személy, a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a cégjegyzékből.”

36. § (1) A Ctv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatalból vagy automatikusan meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre a bíróság jogerős vagy a hatóság végleges határozata alapján került sor.”

(2) A Ctv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/A. § (1) Ha valamely cégadat nyilvántartásba vétele hivatalbóli vagy automatikus bejegyzéssel (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, a cég, a bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.

(2) A cégbíróság a kérelemről soron kívül nemperes eljárásban határoz; az eljárás során kizárólag okirati – ideértve az elektronikus okiratot is – bizonyításnak van helye. A cégbíróság a bejegyzést kérőt az eljárásban felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon bejegyzés alapját képező elektronikus értesítésben feltüntetett adat helyességéről.

(3) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a végzést hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cégbíróság számára a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a végzést hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a végzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.

(6) Ha a cégbíróság az eljárás eredményként a hivatalból vagy automatikusan meghozott végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a cégnyilvántartásból úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megállapítható.”

37. § (1) A Ctv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti hivatalos eljárásnak minősül az is, ha a cégbírósági informatikai rendszer jelzése alapján szerez tudomást a cégbíróság arról, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adat hatálya megszűnt, a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személy elhalálozott, vagy egyéb, informatikai úton lefolytatott vizsgálat az eljárás lefolytatását teszi szükségessé.”

(2) A Ctv. VI. Fejezetének 3. Címe a következő 76/A. §-sal egészül ki:

„76/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti – cégiratnak nem minősülő – értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.”

(3) A Ctv. 77. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a cég felszámolás alá kerül, vagy más törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vele szemben kényszertörlési eljárás megindítását jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására még sor kerülhet.”

38. § (1) A Ctv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a cégjegyzékbe bejegyezni kért természetes személy adatainak a bűnügyi nyilvántartás adataival való összevetése során felmerült kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A 77. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása – ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik – a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni.”

(2) A Ctv. 104. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles eleget tenni a számviteli és adójogi jogszabályokban erre az esetre előírt kötelezettségének.

(4) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készítsen a legfőbb szervnek, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.”

(3) A Ctv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A végelszámoló a hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő negyvenöt napon belül értesíti.”

(4) A Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra)

„b) a számviteli jogszabályokban előírt, a végelszámolásához szükséges dokumentumokat,”

(5) A Ctv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.”

39. § A Ctv. VIII. Fejezet 6. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. CÍM

AZ EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS

114. § (1) A cég végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi.

(2) Egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

(3) A cég az egyszerűsített végelszámolásának megindítását az adójogi szabályoknak megfelelően jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz (e cím alkalmazásában a továbbiakban: adóhatóság). A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a cégnévnek (rövidített névnek) végelszámolásra utaló toldattal való módosítását és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

(4) A cégbíróság az adóhatóság értesítését követően automatikus intézkedéssel a Cégközlönyben közleményt tesz közzé az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, amely tartalmazza a 102. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját, és azt a tényt, hogy a cég egyszerűsített végelszámolás lefolytatásáról határozott.

(5) Az egyszerűsített végelszámolásra e címben foglalt eltérésekkel a 99–113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

115. § (1) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni, amelyről az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton értesíti. A cégbíróság az egyszerűsített végelszámolás megszűnésének időpontját, és a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldat törlését – az adóhatóság értesítése alapján – automatikus végzéssel jegyzi be a cégjegyzékbe.

(2) Az egyszerűsített végelszámolás befejezését a cég – az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő alatt – az adóhatóságnak jelentheti be, amelyről az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. Az adóhatóság a cég bejelentésétől számított harminc napon belül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból akadálya nincs. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikus úton, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon megküldeni a cégbíróság részére a 111. § (1) bekezdése szerint elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot. A vagyonfelosztási javaslat és a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozat kizárólag a jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthető el.

(3) A (2) bekezdésben foglalt értesítés és a cég általi iratbenyújtás megtörténte esetén a cégbíróság – a végelszámolás szabályszerű befejezése esetén – törli a céget a cégjegyzékből.

115/A. § (1) Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha

a) a cég a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, ideértve azt is, ha a hitelező a vitatott igénye miatt a cég ellen peres eljárást indít,

b) végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy

c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.

(2) A cég az (1) bekezdésben meghatározott körülmény bekövetkeztét követő hatvan napon belül köteles végelszámolót választani és a 101. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyzési kérelmet benyújtani azzal, hogy a cégjegyzékbe már bejegyzett adatok bejegyzését újra nem kell kérni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét a cég nem teljesíti, a cégbíróság automatikus végzéssel az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját követő kettőszáztizenegyedik napon a végelszámolás befejezését a cégjegyzékbe bejegyzi, a cégnévből (rövidített névből) a végelszámolásra utaló toldatot törli. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésének napja e bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített végelszámolás befejezését megállapító végzés bejegyzésének napja.”

40. § A Ctv. 128. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„l) az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a cégbíróság közötti kapcsolattartásra,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

41. § A Ctv. a következő 131/J–L. §-sal egészül ki:

„131/J. § (1) E törvénynek a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 30. § (4) bekezdését és 50. § (6) és (7) bekezdését a rendelkezések hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. §-ának szabályait a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott kijavítási kérelmekre kell alkalmazni. A Módtv4. rendelkezésével megállapított 64/A. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedést a cégbíróság kijavítási kérelemre indult, a rendelkezések hatálybalépésének napján már folyamatban lévő nemperes eljárásban is alkalmazhatja, ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat hibás.

(3) E törvénynek a Módtv4. rendelkezésével megállapított 114–115/A. §-át a rendelkezések hatálybalépését követően az adóhatósághoz bejelentett egyszerűsített végelszámolásra kell alkalmazni.

131/K. § (1) A cégbíróság a Módtv4. hatálybalépését követő hat hónapon belül a cégjegyzékbe bejegyzett természetes személyek adatainak ellenőrzése, kapcsolati kód képzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.

(2) Az e § szerinti adatigénylésre automatikusan, az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján kerül sor. Az informatikai rendszer – a természetes személy cégjegyzékből való törlésének időpontjáig – tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a cégjegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

131/L. § A jogi képviselő 2020. január 1-jétől a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet és minden egyéb beadványt az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, a Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával is benyújthatja. E határidőig a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során kizárólag a IV. Fejezet 2. cím szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályai alkalmazhatóak.”

- 1. 10. § (3) bekezdésében a „cégjegyzékből véglegesen törölni” szövegrész helyébe a „cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni” szöveg,

- 2. 18. § (1) bekezdésében a „kell mellékelni” szövegrész helyébe a „kell mellékelni; a céginformációs szolgálat a benyújtó adatait és jogosultságát ellenőrzi” szöveg,

- 3. 24. § (1) bekezdés g) pontjában az „önálló vagy együttes” szövegrész helyébe az „önálló, együttes vagy ha a vezető tisztségviselő képviseleti jogot nem gyakorol, ez a tény) szöveg,

- 4. 24. § (1) bekezdés h) pontjában az „a cég képviseletére jogosultak” szövegrész helyébe az „a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult” szöveg,

- 5. 24. § (4b) és (5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében az „alapján, hivatalból jegyzi be” szövegrész helyébe az „alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

- 6. 26. § (3) bekezdésében az „alapján hivatalból jegyzi be” szövegrészek helyébe az „alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

- 7. 26. § (3) bekezdésében az „alapján szintén hivatalból jegyzi be” szövegrész helyébe az „alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be” szöveg,

- 8. 26. § (8) bekezdésében az „A hivatalból történő” szövegrész helyébe az „Az automatikus” szöveg,

- 9. 35. § (2) bekezdésében az „a cégbíróság hivatalból jegyez be” szövegrész helyébe az „a cégbíróság hivatalból vagy automatikusan jegyez be” szöveg,

- 10. 44/A. § (2) bekezdésében az „az adószám megállapításának napjától” szövegrész helyébe az „az adószámról való értesítés napjától” szöveg,

- 11. 46. § (1) bekezdésében a „jogszabályok rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „jogszabályok rendelkezéseinek, és a 38. § (2)–(4) bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e” szöveg,

- 12. 48. § (5) bekezdésében, (6) bekezdés b) és f) pontjában, 74. § (5) bekezdésében az „a 3. számú mellékletben” szövegrészek helyébe az „az 1. és 2. számú mellékletben” szöveg,

- 13. 72/A. § (6) bekezdésében a „kérelmező elektronikus kapcsolattartása során a kérelmet” szövegrész helyébe a „kérelmező elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, amelynek során a kérelmet” szöveg,

- 14. 72/B. § (3) bekezdésében az „Elektronikus kommunikáció esetén a cégbíróság” szövegrész helyébe az „A cégbíróság” szöveg,

- 15. 88. § (1) bekezdésében az „a cég vezető tisztségviselőjétől” szövegrész helyébe az „a cég vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a cég egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a cég tagjaitól” szöveg,

- 16. 90. § (1) bekezdésében a „cégbíróság a Cégközlönyben” szövegrész helyébe a „cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást és a Cégközlönyben” szöveg,

- 17. 102. § (2) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás alá került cég nevét” szövegrész helyébe az „a végelszámolás alá került cég nevét a végelszámolásra utaló toldattal” szöveg,

- 18. 106. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítette” szöveg,

- 19. 109. § (1) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szöveg,

- 20. 109. § (2) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „hatvan napon belül” szöveg,

- 21. 118. § (2) bekezdésében az „és rendelkezik az eltiltásról” szövegrész helyébe az „és – kivéve, ha a bejelentett követelés kielégítésre került – rendelkezik az eltiltásról” szöveg,

- 22. 118/B. § (5) bekezdésében a „98. § (3) bekezdés a), c) és d) pontja” szövegrész helyébe a „98. § (3) bekezdése” szöveg,

- 23. 128. § (1) bekezdés n) pontjában a „szerződésminták” szövegrészek helyébe a „szerződésminták, iratminták” szöveg,

43. § Hatályát veszti a Ctv.

- a) 9/E. § (1) bekezdésében a „22/A. § szerinti” szövegrész,

- b) 22/A. §-a,

- c) 30. § (6) bekezdése,

- d) 48. § (2) bekezdésében az „A bejegyzési kérelemhez – a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett – csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.” szövegrész,

- e) 76. § (3) bekezdésében az „az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy” szövegrész,

- f) 88. § (1) bekezdésében a „vezető tisztségviselője” szövegrész,

- g) 98. § (3) bekezdés a) pontjában az „a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít,” szövegrész,

- h) 98. § (3) bekezdés b) pontja,

- i) 107. §-a,

- j) 108. § (1) bekezdésében az „a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján” szövegrész,

- k) 108. § (2) bekezdésében az „– a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve” szövegrész,

- l) 111. § (1) bekezdés d) pontja,

- m) 112. § (2) bekezdése,

- n) 3. számú melléklete.

45. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében a „szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez” szövegrész helyébe a „szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatnak a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez” szöveg lép.

46. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –)

„s) a cégnyilvántartásban szereplő személyek személyazonosságának ellenőrzéséhez a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat”

(részére továbbíthat adatot.)

(2) A Harmtv. 106. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a kiutasításra, a beutazási és tartózkodási tilalom fennállására, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében közvetlen hozzáférést biztosít.”

47. § A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az „(1)–(1b) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)–(1c) bekezdésben” szöveg lép.

50. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartáshoz a Magyar igazolvány, illetve a Magyar hozzátartozói igazolvány kiadása iránti kérelmet elbíráló hatóság részére a kérelem elbírálására irányuló eljárás során a jogosultsági feltételek vizsgálatához, továbbá az igazolvány visszavonására irányuló eljárás során a visszavonási ok fennállásának vizsgálatához a menekült vagy menedékes jogállás fennállására vonatkozó adatok tekintetében az eljáró hatóság részére közvetlen hozzáférést biztosít.”

64. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása”

(2) A Hhvtv. 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését;

b) a halgazdálkodásra jogosult

ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát;

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát;

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;

g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;

k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

(3) A Hhvtv. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.”

(4) A Hhvtv. 54. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Adattár részét képezik)

„a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,”

65. § A Hhvtv.

- a) 34. § (2) bekezdésében a „nyilvántartásba veszi” szövegrész helyébe a „veszi nyilvántartásba” szöveg,

- b) 34. § (6) bekezdésében a „vízterületek” szövegrész helyébe a „vízterületek és jogosultak” szöveg

lép.

66. § Hatályát veszti a Hhvtv.

- a) 10. alcím címében az „és nyilvántartásuk” szövegrész,

- b) 34. § (3)–(5) bekezdése.