# 2017. évi CLXXXIII. törvény az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról #### 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie) „l) az öntözési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében vízjogi engedélyenként felszínalatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,” #### 2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása 2. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Önálló vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül, ha a vadászatra jogosult:) „c) írásbeli megállapodás alapján, ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (a továbbiakban: bérvadászat).” 3. § A Vtv. 37/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor, illetve a vadász vadászata során éjjellátó keresőtávcsövet is használhat.” 4. § A Vtv. 74/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá azon területi vadászati hatóság elsőfokú trófeabírálati eljárásában részt nem vevő delegáltja, amelynél a felülbírálatra bemutatott trófea elsőfokú bírálatát elvégezték.” 5. § A Vtv. 93. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (A tájegységi fővadász szaktanácsadási feladatkörében eljárva) „h) segítséget nyújt a vadászatra jogosultnak a vadgazdálkodási üzemtervének elkészítéséhez.” 6. § A Vtv. a következő 110. §-sal egészül ki: „110. § (1) A földtulajdonosi közösség a földtulajdonosi közösség tulajdonában álló összes földterület – ideértve a medret is – tulajdoni hányada arányában számított szavazattöbbséggel hozott döntése alapján a földtulajdonosi közösség közös képviselője és a vadászatra jogosult – az érintett vadászterület tájegységi vadgazdálkodási tervének hatálybalépésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül – közös kérelemben kérelmezheti a vadászati hatóságnál a Módtv. hatályba lépése előtt a vadászati hatóság által jóváhagyott, de 2017. február 28-án le nem járó üzemterv szerint működő vadászterület határának a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való változatlan fenntartását és ezen vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződésnek a 17. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig való meghosszabbítását, valamint az ezen időszakra vonatkozó üzemterv jóváhagyását. A határidő elmulasztásával szemben nincs helye igazolásnak. (2) A vadászati hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet olyan vadászterület esetén, amely az (1) bekezdésnek megfelelő üzemterv alapján működő vadászterülettel határos, e vadászterület földtulajdonosi közösség közös képviselőjének és vadászatra jogosultjának az (1) bekezdésben meghatározott célra irányuló kérelme esetén hagyja jóvá. (3) A vadászati hatóság az (1) bekezdésben foglalt kérelmet elutasítja, ha annak tartalma – különös tekintettel a földtulajdonosi döntésre, az üzemterv vagy a haszonbérleti szerződés rendelkezéseire – ellentétes az e törvényben foglalt vadgazdálkodási előírásokkal vagy veszélyezteti a vad élőhelyét, illetve a vadállománnyal folytatott szakszerű és fenntartható vadgazdálkodást.” 7. § A Vtv. - a) 16. § (1) bekezdés c) pontjában az „a vadászterület legalább 25%-át” szövegrész helyébe az „a vadászterület legalább 25%-át, vagy a vadászterületből legalább 300 hektárt”, a „természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység” szövegrész helyébe a „természetvédelemmel összefüggő tevékenység”, - b) 71. § (1) bekezdés 6. pontjában a „valamint őzre történő” szövegrész helyébe az „őzre, valamint – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a vaddisznóra történő”, - c) 71. § (1) bekezdés 25. pontjában a „muflonra történő” szövegrész helyébe a „muflonra, valamint – a 6. pontban meghatározott kivétellel – a vaddisznóra történő”, - d) 73. § (4) bekezdésében és a 74. § (1) bekezdésében a „jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult”, - e) 80. § (4) bekezdésében a „vadászatra vadászatra jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult” szöveg lép. 8. § (1) Hatályát veszti a Vtv. 61. § (2) bekezdésében az „öt évre” szövegrész. (2) Hatályát veszti a Vtv. - a) 17. § (1) bekezdés d) pontja, - b) 37/A. §. (3) bekezdése, - c) 71. § (1) bekezdés 24. pontja. #### 3. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása 9. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, a napenergiát felhasználva villamos energiát termelő erőmű.” 10. § A Tfvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földhasználó – ha e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).” 11. § A Tfvt. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „8/C. § Kis teljesítményű erőmű létesítése miatt termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetén az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt, ha az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldet érint és a 12. § (1) bekezdésben meghatározott kérelemben az igénybevevő nyilatkozik arról, hogy az érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban. Az ügyintézési határidő ilyen esetben 8 nap, ha az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden szükséges irat.” 12. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet) „b) mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs tervekben előirányzott munkálat,” (céljából veszik igénybe.) (2) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő g) ponttal egészül ki: (A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet) „f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint kapcsolódó műtárgyak, vízelosztó-hálózat, valamint építési engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó felépítmények létesítése és használata, vagy g) az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése” (céljából veszik igénybe.) 13. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő k)–m) pontokkal egészül ki: (Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását) „k) – amennyiben mezőgazdasági vízszolgáltatás céljából veszik igénybe – mezőgazdasági vízellátást szolgáló saját célú vízilétesítmény létesítése és üzemeltetése, l) csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, üzemeltetése, bővítése, m) kis teljesítményű erőmű építése” (céljából engedélyezi.) 14. § A Tfvt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított öt év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.” 15. § A Tfvt. a következő 74. §-sal egészül ki: „74. § (1) E törvénynek az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 5. § (1) bekezdését, 8/C. §-át, 10. § (2) bekezdés b), f) és g) pontját és 24. § (3a) bekezdését a Módtv4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) E törvénynek a Módtv4.-el megállapított 21. § (3) bekezdés m) pontját a Módtv4. hatálybalépésekor még folyamatban lévő eljárásokban, illetve a 2017. június 23. napját követően jogerőssé vált végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatok alapján még meg nem fizetett földvédelmi járulék egésze, vagy meg nem fizetett része tekintetében is alkalmazni kell.” #### 4. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása 16. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 113. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(13) Az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv alapján az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére induló eljárásban állapítja meg az erdőtervet.” (2) Az Evt. 113. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(17) Ha az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig a) a korábbi erdőterv érvényessége fennmarad, vagy b) ha az erdőgazdálkodó nem rendelkezett erdőtervvel, az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.” (3) Az Evt. 113. § (30) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (31) bekezdéssel egészül ki: „(30) A 33. § (1)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell. (31) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépését megelőzően az erdőtervekben meghatározott, illetve az Adattárba – a körzeti erdőtervek átvezetése, vagy más eljárás során – bejegyzett erdőgazdálkodási korlátozásokat a) az erdőterv (13) bekezdés, a (17) bekezdés b) pontja, valamint a (30) bekezdés alapján történő kiadása során, b) az erdőterv új erdőgazdálkodó részére történő kiadása során, c) az erdőterv – akár kifejezetten e célból kezdeményezett – módosítása során, vagy d) a soron következő körzeti erdőtervezés során felülvizsgálja, és a hatályos szabályozásnak megfelelően módosítja.” 17. § Az Evt. - a) 23. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdei génrezervátum” szövegrész helyébe az „erdészeti génrezervátum” szöveg, - b) 52. § (2) bekezdésben az „erdősítést” szövegrész helyébe az „elsőkivitelt” szöveg, - c) 82. § (6) bekezdésben a „csererdősítés” szövegrész helyébe a „csereerdősítés” szöveg lép. 18. § Hatályát veszti az Evt. 105. § (9) bekezdése. #### 5. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása 19–20. § #### 6. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása 21. § A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék ellenértékének kifizetése az áru átvételétől számított harminc napot nem haladhatja meg, amennyiben a helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerül. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni.” 22. § A Termékpiaci tv. 5. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki: „7/B. § A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét követően minőségi kifogásnak nincs helye.” 23. § (1) A Termékpiaci tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a) termésbecslési és állapotminősítési célból, b) mezőgazdasági munkákról szóló jelentés készítése céljából, illetve c) agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni.” (2) A Termékpiaci tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a mezőgazdasági igazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából. (4) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célok érdekében, a termőföld-hasznosítással kapcsolatos egységes támogatási kérelmek adatai alapján előállított rétegzett mintát tartalmazó adatokat ad át a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.” 24. § A Termékpiaci tv. a következő 25/A. §-sal egészül ki: „25/A. § (1) A miniszter – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított – négy hónapon belül dönt – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i – 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a) 16. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti minőségrendszer, valamint b) 16. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumoknak megfelelő önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer elismeréséről. (2) Az elismerési eljárás során legfeljebb három alkalommal adható ki hiánypótlási felhívás. (3) A miniszter a műszaki szabályokra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv szerinti eljárás során beérkező megjegyzést vagy részletes véleményt hiánypótlási felhívás keretében továbbítja a kérelmező felé. (4) A miniszter hivatalból dönt az elismerés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról. (5) A nemzeti minőségrendszer, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszer elismerésére, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárás során a függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról, továbbá sommás eljárásnak nincs helye.” 25. § A Termékpiaci tv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott támogatás jogosultja részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a vállalkozás – ideértve a 18. §-nak megfelelően elismert szervezetek tagját, alkalmazottját, vagy a szervezettel egyéb szaktanácsadásra irányuló jogviszonyban álló, és a szervezet tagjai részére a szervezet megbízásából tanácsadási tevékenységet végző személyt is –, illetve természetes személy tevékenykedhet, aki a szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenti. A szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló bejelentés – a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a bejelentő azonosító adatait, értesítési címét, a vállalkozás szaktanácsadói tevékenységet végző tagjának szakirányú végzettségét, szaktanácsadói besorolását, szakterületét, illetve részszakterületét, valamint szakmai gyakorlatát bemutató összefoglalót.” 26. § (1) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „h) a termésbecsléssel, az állapotminősítéssel, valamint a mezőgazdasági munkákról szóló jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait;” (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „l) a nemzeti minőségrendszerek, valamint az önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsítási rendszerek elismerésére, felfüggesztésére, visszavonására vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) #### 7. Záró rendelkezések 27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1–18. § és a 21–26. § 2018. január 2-án lép hatályba.