2017. évi CLXXXII. törvény — mi változott? 2017. december 13.

2. § (1) A Kkt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével építtetőnek minősül a miniszter elrendelése alapján – önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén –, valamint jogszabály szerinti felújítási, karbantartási, és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A közút kezelője a feladatok finanszírozására a forrást biztosító szervezettel szerződést köt. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, valamint fejlesztés tekintetében is – ha rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával – építtetőnek minősül.”

(2) A Kkt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NIF Zrt. – az elkészült utak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott vagy megszerzett eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek a végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken – az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett – a 32/A. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.”

(3) A Kkt. 29. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Az út forgalomba helyezésekor az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlan tulajdonszerzés tárgyában már megindított, de le nem zárt ügyletkötésekben vagy eljárásokban az építtető köteles eljárni azzal, hogy a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti értéken a 32. § (6) bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.

(3c) Az út ideiglenes forgalomba helyezése és végleges forgalomba helyezése közötti időszakban az építtető által a magyar állam nevében történő ingatlantulajdonszerzés tárgyában az építtető által megindított ügyletkötések vagy eljárások esetén a magyar állam tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg az érintett ingatlan ingyenesen, könyv szerinti értéken a 32. § (6) bekezdésében megjelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül.”

(4) A Kkt. 29. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Ha a NIF Zrt. helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, és az azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített egyéb eszközök az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A NIF Zrt. a jelen bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére. A NIF Zrt. a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a jelen bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.”

(5) A Kkt. 29. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha a NIF Zrt. helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, és az azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített eszközök, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.

(4c) Az országos közutak építtetője által létrehozott, megszerzett azon eszközök vonatkozásában, amelyek felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a NÚSZ Zrt. gyakorolja, a vagyonelemek ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadását – elszámolási kimutatással – az út forgalomba helyezését követően az országos közutak építtetője és a NÚSZ Zrt. egymás között közvetlenül, az MNV Zrt. közreműködése nélkül végzi.”

(6) A Kkt. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a beruházások befejezését – azaz a végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezést – követően ingyenesen veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelő beruházást vagy földrészletet.”

(7) A Kkt. 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A magánút közforgalom elől elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.”

(8) A Kkt. 29. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az azokhoz tartozó belső úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.”

3. § (1) A Kkt. 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közműszolgáltató – a közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni, amelyre az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az építtető értesítésének kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető és a közműszolgáltató – a közműszolgáltató véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül – a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni.”

(2) A Kkt. 29/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a közműszolgáltató neki felróható módon az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, annak elvégzését vagy elvégeztetését, továbbá a véleményadást, illetve a megállapodás megkötését megtagadja, vagy azt késlelteti, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint az építtető részére megtéríteni.”

(3) A Kkt. 29/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építtető köteles a közút fejlesztésével összefüggő közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a közműtulajdonosnak vagy jogutódjának, állami tulajdonú víziközmű kiváltása, fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének megfizetni. Ha a közműkiváltást vagy -fejlesztést az építtető végezte el, úgy az általa létrehozott közművek annak rendeltetésszerű használatbavételével – így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárásával vagy üzembe helyezésével – e törvény erejénél fogva a (8) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosának tulajdonába és üzemeltetőjének üzemeltetésébe – állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe – kerülnek.”

(4) A Kkt. 29/E. §-a a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, vagy a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei meghaladták e tevékenység szokásos piaci költségét, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költség az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható, vagy a közműkiváltással, fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője köteles annak költségeit megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékéről az építtető és a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással megállapodni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és a közműtulajdonos, az állami tulajdonú víziközmű esetén az építtető és a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással megállapodást kötni, és tételesen elszámolni.

(9) A műszakilag feltétlenül szükséges mérték tekintetében a felek közötti vita esetén a felek kötelesek igénybe venni az érintett közmű létesítését engedélyező hatóság vitarendező szolgáltatását.

(10) Az országos közutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges, és a közcélú hálózat részét nem képező közművek üzemeltetéséről – a csatlakozási ponttól – a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti országos közútkezelő köteles gondoskodni.

(11) Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közúti infrastruktúra beruházások, a kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

4. § A Kkt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, az állami vagy önkormányzati tulajdonú magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdonjogának egymás javára – helyi és országos közutak esetén – történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Amennyiben a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít, vagy akként helyez forgalomba az érintett ingatlan tulajdonosa és országos közút esetén a magyar állam képviseletében eljáró szerv, helyi közút esetén a helyi önkormányzat a közút tulajdonjogának átruházására köteles – az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas – megállapodást kötni, és köteles azt átadni és átvenni. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.”

5. § A Kkt. 32/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)–(7) bekezdésben foglaltak szerint ingyenesen, könyv szerinti értéken az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az MVM NET Zrt. könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.”

6. § (1) A Kkt. 46/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogszerű vizsgáztatás, vizsgálat és ellenőrzés, illetve a visszaélések kiszűrése és a megfelelő felelősségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása,

b) a járművek műszaki vizsgálata,

c) az általa végzett hatósági ellenőrzés, valamint

d) a járművezető-képzés feltételeinek ellenőrzése

során – adatrögzítés nélkül – elektronikus berendezéssel távoli kép- és hangmegfigyelést végezni.”

(2) A Kkt. 46/D. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseten kívül a helyszíni hatósági ellenőrzésről, ezen ellenőrzés alá vont személyről, a hatósági ellenőrzés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt készíthet. Ezen felvételen rögzített szereplő személyes adat a hatósági ellenőrzés alapján indult hatósági eljárás során használható fel. Ha a hatósági ellenőrzés alapján megjelölt eljárás lefolytatásához nincs szükség a felvételre, illetve az abban szereplő adatra, úgy a felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell. A közlekedési hatóság a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait megóvja.”

7. § A Kkt. a következő 46/L. §-sal egészül ki:

„46/L. § (1) Az e törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) által megállapított 9. § (6) bekezdését a 2018. január 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e törvénynek a Módtv2. által megállapított 29. § (4a), (4b) és (4c), valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltakat a Módtv2. hatálybalépése előtt forgalomba helyezett helyi közutak esetében is megfelelően alkalmazni kell.”

8. § A Kkt. 47. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„8. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban közforgalom elől elzárt magánútként van bejegyezve;”

(12) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 51. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a miniszter, hogy)

„51. a vizsgáló állomások auditálásáról, valamint a tanúsítási tevékenységükről szóló részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

10. § A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének és 10. cikkének.”

- a) 14. § (1) bekezdés b) pontjában a „tűzoltóság és” szövegrész helyébe a „tűzoltóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és” szöveg,

- c) 32. § (6) bekezdésében az „a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.)” szövegrész helyébe az „a Magyar Közút Nonprofit Zrt.” szöveg

12. § Hatályát veszti a Kkt.

- a) 46/B. §-a, illetve

- b) 48. § (3) bekezdés b) pont 24. alpontja.

13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 1. számú mellékletében meghatározott gyorsforgalmi utak földművei (töltései) megépítéséhez, továbbá a Kormány által a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedésfejlesztési projektek megvalósításához szükséges célkitermelőhelyeken folytatott kitermelő tevékenységre e törvény rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Aptv. elrendeli.”

14. § A Bt. 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és

a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy

b) célkitermelőhely rekultiválására felhasznált

ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi nyersanyagnak nem az a) vagy b) pont szerint történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor.”

15. § (1) A Bt. 38/A. §-a a következő (5d)–(5f) bekezdéssel egészül ki:

„(5d) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő elosztóvezeték esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (1) bekezdése, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság – az összes kiváltással, illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában, melyek nem tartoznak az (5a) vagy az (5b) bekezdés hatálya alá – a létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vezetékjoggal kapcsolatosan.

(5e) Az (5d) bekezdés szerinti eljárásban nem szükséges a tulajdonosok, illetve vagyonkezelők előzetes ajánlattal történő megkeresése.

(5f) A hatóság a vezetékjogi rendelkezést tartalmazó jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vezetékjog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a vezetékjoggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”

(2) A Bt. 38/A. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán idegen ingatlanon megépült földgázelosztó-vezetékek tekintetében – amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése korábban nem történt meg – a bejegyzésre a bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható létesítési engedélye alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet a szolgalmi joggal kapcsolatosan a használatbavételi eljárás keretében dönt. Ha a szolgalmi jog nem az egész földterületet, hanem annak csak egy részletét érinti, akkor a hatósági határozathoz mellékelni szükséges az ingatlannak a szolgalmi joggal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(8) Az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázelosztó-vezetékek tekintetében – ha az azok elhelyezéséhez kapcsolódóan szükséges szolgalmi jog alapítása nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott létesítési engedély nem lelhető fel – a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes által benyújtott kérelemre a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

(9) A szolgalmi jog utólagos bejegyzése abban az esetben nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére, amennyiben az engedélyes hitelt érdemlően igazolja, hogy a kártalanítás megfizetésére az építés megkezdése előtt sor került.

(10) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit az elosztóvezetékekhez tartozó gázfogadó és nyomásszabályozó állomásokra is alkalmazni kell, azzal, hogy a bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti eljárásban használati jogot állapít meg.”

16. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az országos közút és műtárgyai, valamint tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai építése kapcsán kiváltásra, illetve kiépítésre kerülő, a (3a) bekezdés hatálya alá nem tartozó vízilétesítmények esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, illetve a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti építtető külön kérelme nélkül a hatóság – az összes kiváltással, illetve kiépítéssel érintett ingatlan vonatkozásában – a létesítési engedélyezési eljárás keretében rendelkezik a vízvezetési szolgalmi joggal kapcsolatosan.”

17. § A Vgtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), az (1a), a (3) és a (3a) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”

18. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légiközlekedés hatósági feladatait légiközlekedési hatóság látja el. A légiközlekedési hatóság az e törvényben, a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatai ellátását az előírt feltételek teljesülése esetén minősített szervezetekre átruházhatja.”

(2) Az Lt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A katonai légügyi hatóság eljárásáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

(2) Az Lt. 74. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„o) a miniszter, hogy a földi kiszolgálás feltételeinek a részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Lt. 74. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„l) a miniszter, hogy a polgári légiközlekedés tekintetében a légiközlekedési szakszemélyzet körét, a szakszemélyzetre vonatkozó részletes szabályokat, a szakszemélyzet képzésének részletes szabályait, továbbá a szakszolgálati engedélyek fajtáinak részletes szabályait, a szakszolgálati engedélybe tehető bejegyzéseket, a szakszolgálati tevékenység ellátásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket, – a rádiószolgálatok állomáskezelőire vonatkozó szabályok tekintetében az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel egyetértésben –;”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Lt. 74. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„h) a miniszter, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek, típusalkalmassági vizsgálatának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

„v) a honvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a katonai légügyi hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

22. § Az Lt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

23. § Az Lt.

- a) 3. § (3) bekezdésében a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,

- b) 74. § (2) bekezdés a) pontjában a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az Lt.

- a) 66/A. § (5) bekezdésében az „és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét” szövegrész;

- b) 74. § (1) bekezdés j) pontja;

- c) 74. § (1) bekezdés p) pontja;

- d) 74. § (2) bekezdés b) pontja;

- e) 74. § (2) bekezdés s) pontjában az „és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét” szövegrész.

30. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.). 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

31. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 2. pontja a következő 2.10a. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény – a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve –, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;”

(2) A Vtv. 2. § 2. pontja a következő 2.26. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:)

„2.26. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;”

(3) A Vtv. 2. § 5. pontja a következő 5.10. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

Vasúti szervezetek:)

„5.10. vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt;”

(4) A Vtv 2. § 9. pontja a következő 9.6. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

Egyéb fogalmak:)

„9.6. az átadás-átvétel fordulónapja: az eszközök rendeltetésszerű használatba vételének napja. A rendeltetésszerű használatba vétel napja a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás dátuma, ideértve a rész műszaki átadás-átvételeket is.”

33. § (1) A Vtv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vasúti műszaki vizsgálati központok üzemeltetői a 2. melléklet 4. Mellékszolgáltatások pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.”

(2) A Vtv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(3) A Vtv. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A vasúti műszaki vizsgálati központ vonatkozásában a IX. Fejezet szerinti a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabályaitól jogszabályban eltérő rendelkezés állapítható meg.”

34. § (1) A Vtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.”

(2) A Vtv. 44. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági eljárásokban, saját nevére megszerzi vagy megszerezteti az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, a régészeti feltárást és a közműkiváltást vagy -fejlesztést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési és egyéb szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építés ideje alatt a műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja az átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.”

35. § (1) A Vtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére.”

(2) A Vtv. 44/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az állami beruházás érdekében a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózattal kapcsolatban végzett beruházás keretében létrehozott és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, közvetlenül a városi, elővárosi vagy helyi vasút pályahálózat tulajdonosának tulajdonába kerülnek, amelyről az építtető és a tulajdonos megállapodást köt.”

(3) A Vtv. 44/A. §-a a következő (10)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A többségi állami tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében megvalósuló értéknövelő beruházások az érintett gazdálkodó szervezet tulajdonaként jönnek létre az országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai kivételével.

(11) Ha a többségi tulajdonú állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság érdekében végzett beruházásban érintett eszközöket hordozó ingatlanok tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartás szerint nem rendezett, úgy azok rendezését a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a gazdasági társaságnak a fejlesztési közreműködővel együttműködve el kell végeznie.

(12) A helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, továbbá a helyi vasúti pályahálózat működéséhez szükséges létesítmények az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonában jönnek létre.

(13) A (10) és (12) bekezdés szerinti vagyonelemeknek az önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet részére történő ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadásáról a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. az átadás-átvételt követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (10) és a (12) bekezdés szerinti eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(14) A vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséről annak tulajdonosa vagy vagyonkezelője gondoskodik.

(15) A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység során megszerzett, és az (1) bekezdés alapján vagyonkezelésében álló, vasúti pályahálózatnak nem minősülő ingatlanon a NIF Zrt. vagyonkezelői joga megszűnik e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.”

36. § (1) A Vtv. 45. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjével – egyeztetett határidőt – ami harminc napnál nem rövidebb – határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. Az építtető és az üzemeltető a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül a közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni, amely megállapodásnak ki kell terjednie a közműkiváltás vagy fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékének meghatározására is.

(4) A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a tulajdonosnak, vagy annak jogutódjának – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – megfizetni, vagy a fejlesztési közreműködő által létrehozott közművet annak rendeltetésszerű használatbavételét – így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását vagy üzembe helyezését – követően, e törvény erejénél fogva, ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe – az állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe – kerülnek.

(5) A közmű ingyenesen, könyv szerinti értéken akkor adható át a tulajdonosnak – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci költségét. Amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a fejlesztési közreműködő és a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással tételesen elszámolni, valamint megállapodást kötni.”

(2) A Vtv. 45. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.

(7) A törzshálózati vasutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges és a közcélú hálózat részét nem képező közművek üzemeltetéséről – a csatlakozási ponttól – a pályavasút üzemeltetője köteles gondoskodni.

(8) Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasúti infrastruktúra beruházások esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

37. § A Vtv. 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére történő GSM-R rendszerhálózat és tartozékai vagyonátadása során a 44/A. § (10), (12) és (13), valamint a 45. § (4), (5) és (8) bekezdése alkalmazandó.”

38. § A Vtv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője – ha ez nem mond ellent hazai vagy uniós jogforrás tartalmának, vagy az Európai Bizottság valamely jóváhagyó határozatának – dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani. Az állami tulajdonban álló vasúti műszaki vizsgálati központ, mint különleges kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles szolgáltatásait valamennyi kapacitásigénylő számára felajánlani és az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.”

42. § (1) A Vtv.

- a) 3/B. § (4) bekezdésében a „meghatározza az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díját, gondoskodik a díjbevétellel” szövegrész helyébe a „gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel” szöveg,

- b) 71. § (1) bekezdésében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe az „a miniszterelnök” szöveg,

- c) 77. § (2) bekezdésében az „üzemeletetőit” szövegrész helyébe az „üzemeltetőit” szöveg

lép.

44. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások magvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 6/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges, a vizsgálati dokumentáció és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott területsávot vagy nyomvonalat (a továbbiakban együtt: nyomvonal) a következő tartalommal:

a) a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre lévő pontokkal (a pont EOV-koordinátája, valamint a pont GPS-koordinátája),

b) M = 1:10 000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 250-250 méter, egyéb közút esetén legfeljebb 50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb 25-25 méter széles sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak feltüntetésével),

c) a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és

d) a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.”

45. § Az Ngt. a következő 6/M–6/R. §-sal egészül ki:

„6/M. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában köteles az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását igénybe venni, a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészíttetni.

(2) Ha az építtető, a beruházó, vagy a tervező az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatás igénybe vételét követően a felmerülő kérdések tisztázása érdekében a közmű tulajdonosához vagy üzemeltetőjéhez (a továbbiakban: közműszolgáltató) fordul, a közműszolgáltató 15 napon belül köteles a nyilatkozatát kiadni.

(3) A közműnyilvántartás adatai alapján az építtetőnek, a beruházónak és a tervezőnek törekednie kell arra, hogy a meglévő közművek érintettsége a lehető legkisebb mértékű legyen. A közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben kerülhet sor.

6/N. § (1) Ha a közműkiváltással vagy -fejlesztéssel érintett ingatlan nem áll az építtető tulajdonában vagy vagyonkezelésében, amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre vonatkozó engedélyezési kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, nem szükséges az ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása. Ebben az esetben a közműkiváltás vagy -fejlesztés engedélye idegen ingatlan birtokbavételére nem jogosít, az építéssel összefüggésben támasztható polgári jogi igényt nem dönt el és nem mentesít egyéb engedély megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében az elhelyezéssel érintett ingatlanra közérdekből, az építtető vagy a közműszolgáltató javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár.

6/O. § (1) Kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények tartozékainak (a továbbiakban együttesen: kerékpárút) építése során közmű kiváltására, fejlesztésére (a továbbiakban: közmű kiváltása) vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kerékpárút nyomvonalában a közműveket nem kell kiváltani, ha a közművek

a) a kerékpárút tervezett űrszelvényén kívül helyezkednek el,

b) a kerékpárút érdekében megvalósított egyéb létesítmények a közművek védőtávolságán kívül elhelyezhetők és

c) a közművek folyamatos, üzemszerű működése az építés alatt is biztosítható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről az építtető vagy megbízottja által megkeresett közműszolgáltató 15 napon belül – térítésmentesen – igazolást köteles kiállítani.

(4) Amennyiben a közműszolgáltató a (3) bekezdés szerinti megkeresés esetén vitatja, hogy a (2) bekezdésben foglaltak fennállnak, a megkereséstől számított 10 napon belül az érintett közmű létesítését engedélyező hatósághoz (a továbbiakban a 6/O. § és 6/P. § tekintetében: hatóság) fordul.

(5) Ha a közműszolgáltató nem fordul a hatósághoz és az igazolást nem állítja ki 15 napon belül, az építtető a hatósághoz fordulhat az igazolás kiállítása érdekében.

(6) A hatóság 15 napon belül dönt a (4) vagy (5) bekezdésben foglalt megkeresés esetén.

6/P. § (1) Ha a kerékpárút építése során közmű kiváltása válik szükségessé, a közmű kiváltását a közműszolgáltató – az építtető erre vonatkozó írásbeli értesítését, követő 90 napon belül, vagy a hatóság erre irányuló döntésében meghatározott határidőn belül – saját költségére köteles elvégezni.

(2) A közmű kiváltásának megvalósulását a hatóság hivatalból vagy az építtető kérelmére ellenőrzi.

(3) Az építtető a közmű kiváltás megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó kérelem benyújtásának okát köteles megindokolni. Az építtető kérelmére indult ellenőrzést a hatóság 8 napon belül lefolytatja.

6/Q. § (1) Az intermodális csomópontok, azaz a különböző közlekedési módok közötti átszállási kapcsolatot emelt szintű utaskényelmi szolgáltatásokkal biztosító közlekedési létesítmények kormányrendeletben meghatározott köre tekintetében a fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság mint építtető – központi költségvetési és uniós támogatásból – beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el. E tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. Az építtető az állam javára és nevében jár el.

(2) E törvény erejénél fogva ingyenesen az építtető vagyonkezelésébe kerül az intermodális csomópontok megvalósításához szükséges állam javára megvásárolt vagy kisajátított földrészlet.

(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az építtető gondoskodik. Az építtető a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a kormányhivatal által kiadott határozatot, annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére.

(4) Az építtető felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt.

(5) Megkezdettnek kell tekinteni az építési előkészítési munkákat, ha az építtető a műszaki tervek (így az engedélyezési terv, a kiviteli terv, vagy ezek együttese) elkészítését vagy elkészíttetését megkezdte.

(6) A megszerzett és megvalósult vagyonelemeket – az ágazati törvényekben foglalt kivételekkel – az MNV Zrt. részére kell átadni.

(7) A beruházásokhoz kapcsolódó közművek kiváltására, fejlesztésére és átadására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az érintett közmű kiváltása, fejlesztése és átadása kizárólag a közúthálózat fejlesztéséhez kapcsolódik, akkor a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6/R. § (1) Az építtető vagy megbízottja az építtetői feladatok ellátásához szükséges műszaki tervek elkészítése érdekében a nyomvonallal érintett bármely ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett–a lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével–beléphet, ott méréseket, vizsgálatokat végezhet, feltéve, hogy az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását.

(2) Az ingatlan, tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, a munkák végzését nem akadályozhatja.

(3) Az építtető megbízottja a jogosultságát az adott munka elvégzésére vonatkozó meghatalmazással igazolja.

(4) Az építtető az (1) bekezdésben felsorolt munkákkal összefüggésben okozott kárt a polgári jog általános szabálya szerint köteles a tulajdonosnak megtéríteni.

(5) Az előzetes régészeti dokumentáció készítője a maradandó változással nem járó vizsgálatok helyét bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést, vizsgálatot végezhet előzetes régészeti dokumentáció készítése céljából. A maradandó változással nem járó vizsgálat végzése érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az előzetes régészeti dokumentáció készítőjének az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a vizsgálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.

(6) Az engedély alapján végzett engedélyes haditechnikai termék felkutatása esetén az engedélyes, ha a kutatás nem jelent az ingatlanban maradandó változást, a haditechnikai kutatás eredményessége érdekében bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. Az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a kutatási munkálatokról igazolható módon előzetesen értesítenie kell.”

46. § (1) Az Ngt. 12. § (5) bekezdése a következő i)–k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett közművek kiváltása során az eljáró hatóságot, a késedelmes vagy hibás, valamint a késedelmes és hibás kiváltása esetén alkalmazandó bírság mértékét, valamint a bírságolás során alkalmazandó szempontokat,

j) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, mint építtető által megvalósítandó intermodális csomópontok körét.

k) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek elhelyezése érdekében a felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat.”

(2) Az Ngt. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény alkalmazásában közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közúti és gyalogos közlekedést szolgáló létesítményeket, a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés biztosítását szolgáló területeket, a tereket és közparkokat, valamint a közművek elhelyezését szolgáló területet.”

47. § Az Ngt. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények szóló 2017. évi CLXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6/M–6/R. §-sát, valamint 12. § (7) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági és egyéb eljárásokban is alkalmazni kell.”

48. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (1) bekezdés d) pontja a következő df) alponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:

közlekedési infrastruktúra fejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha)

„df) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározott intermodális csomópont megvalósítása érdekében szükséges;”

(2) A Kstv. 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni)

„a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját, az (1) bekezdés d) pont da), db) és df) alpontja, k) pont ka) alpontja, o) pontja, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás) esetében,”

49. § A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrészében a „hajózási létesítmény létesítése, fejlesztése” szövegrész helyébe a „hajózási létesítmény, intermodális csomópont létesítése, fejlesztése” szöveg lép.

52. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 15. és 15a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„15. közlekedési szolgáltató: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben meghatározott vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély vagy a vasúti igazgatási szerv által tudomásul vett bejelentés birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet;

15a. közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2. § 5. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges kártyának tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a közlekedési kártya, mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 2. § 5. pontja szerinti közlekedési kártyához a jogosult kérelmére további – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – utasmédia rendelhető, amely biztosítja a személyszállítási szolgáltatások igénybe vételét;”

(2) Az Sztv. 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. különjárati személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek;”

(3) Az Sztv. 2. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„29a. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: a 1370/2007/EK rendelet 2. cikk aa) pontja szerinti, közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás;”

(4) Az Sztv. 2. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. szerződéses személyszállítási szolgáltatás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítás;”

(5) Az Sztv. 2. §-a a következő 37–39. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„37. utasmédia: elektronikus tartalom, amely az utazási jogosultság hordozására alkalmas;

38. utazási okmány: e törvény alkalmazásában utazási jogosultság, illetve kedvezmény megjelenítésére, igénybevételére és igazolására szolgáló dokumentum;

39. közösségi autóbérlő rendszer: személygépkocsi-kölcsönző rendszer, amely díj ellenében, érvényes, Magyarország területén személygépkocsi közúton történő vezetésére jogosító okmánnyal rendelkező, előzetesen regisztrált felhasználók számára folyamatosan igénybe vehető, továbbá központi telematikai rendszerrel irányított módon, automatizált helyszíni kölcsönzési folyamat alkalmazásával, az üzemeltetési területen belül szabad felhasználást biztosítva működik.”

53. § (1) Az Sztv. 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, a helyi közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat feladatkörébe tartozik:]

„f) a 1370/2007/EK rendelet 5a. cikkében meghatározott feladatok ellátása.”

(2) Az Sztv. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé.”

54. § (1) Az Sztv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából

a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,

b) a nemzeti mobilfizetési tevékenységet végző szervezet,

c) a 35/A. §-ban meghatározott működtető, továbbá

d) – ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi – a közlekedésszervező

vagy ezek megbízottja jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.”

(2) Az Sztv. 7. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:]

„b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, a jogosult adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,”

(3) Az Sztv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv.-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.”

55. § (1) Az Sztv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpárállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok, a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijai és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei, a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijai a jegy- és bérletértékesítő berendezések és a hajók, kompok, továbbá az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, közösségi kerékpár- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.”

(2) Az Sztv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén – a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon – köteles

a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,

b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra, és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,

c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,

d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,

e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint

f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijainak belterében

figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelésről, amennyiben e helyeken az ismertetés elhelyezésére elegendő terület nem áll rendelkezésre, a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről szóló ismertetés nyomtatott módon a vasúti pályaudvarokon, autóbusz-állomásokon, elektronikusan a szolgáltatók Üzletszabályzatában hozzáférhetővé tenni.”

(3) Az Sztv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szolgáltató vagy közlekedésszervező az (1) bekezdésben meghatározott célból készített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználhatja a szolgáltatását igénybe vevő személyeket, a működtetésében lévő berendezések használóit, a szolgáltató munkavállalóit, megbízottjait és a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyeket, illetve poggyászaikat, a járműveket, berendezéseket és felszereléseket ért balesetek, káresetek körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál vagy a közlekedésszervezőnél tett panaszbejelentések kivizsgálásához. Ezen vizsgálat idejére, de legfeljebb a felvétel rögzítésének időpontját követő 30 napra a szolgáltató, közlekedésszervező mentesül a (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól, feltéve, hogy az eseményt az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül részükre bejelentették, vagy arról más módon tudomást szereztek. A vizsgálatra felhasznált kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedések, illetve lehetséges további jogorvoslati eljárás esetén az azt lezáró határozat – ideértve a bírósági eljárást is – véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 15. napon meg kell semmisíteni vagy törölni kell.”

56. § Az Sztv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Autóbusszal végzett menetrend szerinti, különcélú menetrend szerinti, szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben és az abban foglalt eljárási rend szerint kiadott, az e tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban – ideértve a kabotázst is – közösségi engedély birtokában végezhető.”

57. § Az Sztv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 17. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – ha a (4) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító működési engedélyt, valamint a vasúti igazgatási szerv által tudomásul vett bejelentés esetén a tevékenység folytatását felfüggeszti vagy a személyszállító szolgáltatót a közhiteles nyilvántartásból törli.

(7) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – ha az (5) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – az autóbuszos hatóság a személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító engedély felfüggesztését vagy visszavonását kezdeményezi.”

59. § (1) Az Sztv. 22. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A kijelölő jogszabály külön-külön vagy együttesen a közlekedésszervező feladatává teheti a közösségi kerékpáros rendszer, valamint a közösségi autóbérlő rendszer létrehozását és fenntartását, amennyiben az a települési önkormányzat a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat döntése alapján a helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részét képezi.”

60. § Az Sztv. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közlekedésszervező a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni. A közlekedésszervezői feladatok ellátásának teljes körű és kizárólagos felelőse – a közreműködő igénybevételétől függetlenül – a közlekedésszervező marad.”

61. § (1) Az Sztv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül – a 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével –, az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni.”

(2) Az Sztv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés az egyéb kötöttpályás szállítást kivéve az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése alapján 2023. december 24-ig pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.”

(3) Az Sztv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az ellátásért felelős hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban a 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírtak mellett tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.”

(4) Az Sztv. 23. § (6) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:

„A vasúti személyszállítási közszolgáltatások előkészítése tekintetében biztosítani kell a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (8) bekezdésében meghatározott előírások teljesülését.”

62. § (1) Az Sztv. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélése tekintetében az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (3a)–(3b) és a (4a)–(4b) bekezdésében foglalt eljárások az ott meghatározott feltételek megléte esetén alkalmazhatóak.”

(2) Az Sztv. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosítása

a) a közszolgáltatási szerződés megkötésével vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításával, vagy

b) meghatározott közszolgáltatások nyújtásának előírásával

valósulhat meg.”

(3) Az Sztv. 24. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A közszolgáltatási megbízás vagy elrendelés elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat. Az (5) bekezdés a) pontja szerinti közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 23. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni. Az (5) bekezdés b) pontjában szereplő döntés ellen a (7) bekezdésben meghatározott jogorvoslat vehető igénybe.”

(4) Az Sztv. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a miniszter teljesíti.”

63. § (1) Az Sztv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a polgármester (a fővárosban a főpolgármester), vagy – a 22. §-ban meghatározott kijelölő jogszabályban foglaltak alapján – a rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)–(4) bekezdésében, 5. cikk (3a), (4b) és (6) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a közlekedési szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, annak a pénzügyi ellentételezés tekintetében legalább 3 éves, amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb, mint 3 év, akkor a szerződés érvénytartamával megegyező időszakra vonatkozó pénzügyi (éven túli) kötelezettségvállalást kell tartalmaznia.”

(2) Az Sztv. 25. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződésnek – a (2) bekezdésben, és az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:]

„i) a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök finanszírozására, használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, figyelemmel a 1370/2007/EK rendelet 5a. cikkében foglaltakat is,”

(3) Az Sztv. 25. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„q) a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, valamint azok szerződéses jogait, továbbá a 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (4a) és (4b) bekezdésében foglaltakat.”

(4) Az Sztv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közszolgáltatási szerződésben a megrendelő részéről előírhatóak az elektronikus jegyrendszer, az utastájékoztatási rendszer, valamint a forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, valamint a közszolgáltatási menetrend egységes lebonyolítását biztosító informatikai eszközöknek és rendszereknek a közszolgáltatások megrendelője vagy általa kijelölt szervezet által történő biztosítására, vagy ezen eszközök és rendszerek kötelező igénybevételére, vagy alkalmazására vonatkozó rendelkezések.”

64. § Az Sztv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellátásért felelős – a 1370/2007/EK rendelet 2a. cikkében foglaltak keretei között – közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha

a) az adott közszolgáltatás biztosítását a lakosság érdeke megköveteli,

b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és

c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit.”

65. § Az Sztv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 2a. cikk (2) bekezdése, valamint a 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogy

a) az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, továbbá az érintett földrajzi területeket és

b) a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint

c) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.”

66. § Az Sztv. 31. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Amennyiben a szolgáltatás tekintetében elektronikus jegyrendszer kerül bevezetésre, jogszabály – az elektronikus jegyrendszer bevezetésével érintett szolgáltatási területen – a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételét, meglétének igazolását közlekedési kártya vagy ahhoz kapcsolt utasmédia használatához kötheti.”

67. § Az Sztv. IV. Fejezete a 35. §-t követően a következő 24/A. alcímmel egészül ki:

„24/A. Az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatási rendszer

35/A. § (1) Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat a Központi Rendszer biztosítja. A Központi Rendszer legkésőbb 2019. december 1-jén kezdi meg működését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott működtető (a továbbiakban: 35/A. § szerinti működtető) látja el, amely ezen feladatok ellátására a közlekedésért felelős miniszterrel közszolgáltatási szerződést köthet.

(3) A Központi Rendszerhez történő kapcsolódás feltételeinek biztosítása érdekében a 35/A. § szerinti működtető

a) a Központi Rendszerhez történő kapcsolódás során – az országos átjárhatóság biztosítása érdekében – kötelezően igénybe veendő szolgáltatásokat,

b) a Központi Rendszerhez történő kapcsolódást, és annak használatát elősegítő, nem kötelező szolgáltatásokat,

c) műszaki minőségbiztosítási és egyéb

szolgáltatásokat nyújt.

(4) A 35/A. § szerinti működtető, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt feltételek alapján közzéteszi a Központi Rendszerhez történő kapcsolódás – a miniszter által jóváhagyott – minimálisan kötelező műszaki és funkcionális feltételeit. A (3) és jelen bekezdésben foglalt szolgáltatások együttesen: Kapcsolódó Szolgáltatások.

(5) Azon elektronikus jegyrendszerek, utastájékoztatási rendszerek, valamint forgalomtervező és -irányító rendszerek esetében, ahol e rendszerek a Központi Rendszer funkcióival átfedő központi funkciókat már tartalmaznak, a 35/A. § szerinti működtető – a Központi Rendszerhez történő kapcsolódási kötelezettség teljesítéséhez – olyan kapcsolódási szolgáltatást biztosít az e rendszereket üzemeltető és használó közlekedési szolgáltató, vagy közlekedésszervező számára, amely a meglévő rendszerek működésének sérelme nélkül biztosítja az országos átjárhatóságot.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer, Kapcsolódó Szolgáltatások és műszaki előírások – a kormányrendeletben meghatározott módon – együttesen biztosítják az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatások központi adatbázisait, valamint az egyes közszolgáltatások közötti adatcserét.

(7) Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatások tekintetében olyan elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint forgalomtervező és -irányító rendszer alakítható ki, amely a Központi Rendszerhez történő, (1)–(5) bekezdés szerinti csatlakozás feltételeit teljesíti.

35/B. § (1) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények, valamint a közszolgáltatások megrendelői által előírt vagy engedélyezett utazási kedvezmények személyszállítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges igazolására a működtető a Központi Rendszerben a kedvezmény jogosultságot személyhez kötötten az utazási jogosultság megszerzésétől elektronikusan nyilvántartja.

(2) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási kedvezmények tekintetében a kedvezményre jogosultság jogalapját biztosító jogviszonyt, illetve az azt igazoló adatokat nyilvántartó szervezetek – kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal – adatot szolgáltatnak a működtető számára a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezményre jogosultságot megalapozó jogviszonyról.

(3) A közszolgáltatások megrendelője által előírt vagy jóváhagyott utazási kedvezmények tekintetében a kedvezményre jogosultság megállapítása érdekében a 35/A. § szerinti működtető adatszolgáltatásra hívhatja fel a kedvezményre jogosultságot megalapozó jogviszonyt, illetve azt igazoló adatokat nyilvántartó szervezeteket.

35/C. § (1) Az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer és elektronikus forgalmi tervező és irányító rendszerek működtetése érdekében szükséges Központi Rendszer működtetésére és fejlesztésére, valamint a Központi Rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások ellátására a miniszter közszolgáltatási szerződést köthet a 35/A. § szerinti működtetővel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott jogi aktusnak megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés tartalmazza:

a) a Központi Rendszer funkcióival, és működésével kapcsolatos előírásokat,

b) a Központi Rendszerhez kapcsolódással összefüggő, kötelező szolgáltatások körét, igénybevételének feltételeit, valamint díjszintjeit,

c) a Központi Rendszerhez történő kapcsolódást elősegítő, nem kötelező szolgáltatások körét, igénybevételének feltételeit, valamint díjszintjeinek meghatározására vonatkozó módszertant,

d) a Központi Rendszerhez történő kapcsolódással összefüggő minimális műszaki feltételek közzétételével, minőségbiztosítási és egyéb kapcsolódó feladatok ellátásának részletes szabályait,

e) a Központi Rendszer és a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárt szolgáltatási szintet, a 35/A. § szerinti működtető feladatellátással kapcsolatos kötelezettségeit,

f) a Központi Rendszer, valamint a Kapcsolódó Szolgáltatások finanszírozásával, elszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat és

g) a közszolgáltatási szerződés időtartamát.

(3) A Központi Rendszerhez a közlekedési szolgáltató, valamint a közlekedésszervező csatlakozási szerződéssel kapcsolódik. A 35/A. § szerinti működtetőt a Rendszerhez történő kapcsolódás, valamint a kötelezően vagy nem kötelezően igénybe veendő szolgáltatások tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli.

(4) A Központi Rendszer működtetése során keletkező menetrendi, utasforgalmi, bevételi, és egyéb, a közszolgáltatások működésével összefüggő, nem személyhez kötött adatokat, információkat, statisztikai adatgyűjtéseket a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkcióként – kormányrendeletben meghatározott módon és feltételek mellett – a 35/A. § szerinti működtető a közszolgáltatások megrendelői számára rendelkezésre bocsátja.

(5) A 35/A. § szerinti működtető a Központi Rendszer működtetéséhez szükséges menetrendi, hálózati és egyéb kapcsolódó közlekedési adatok szakmai minőségbiztosítása, a Központi Rendszer technikai üzemeltetése, valamint a közlekedési kártya megvalósítása érdekében a jogszabályban meghatározott közreműködő szervezetekkel szerződést köthet. A szerződésben meg kell határozni azokat a szolgáltatási szinteket, illetve a szolgáltatás minőségi mutatóinak teljesítését biztosító garanciákat, amelyek biztosítják a működtető jogszabályban meghatározott feladatainak, valamint szolgáltatási szintjeinek teljesítését.”

68. § Az Sztv. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak az önkormányzat közigazgatási területén történő működésére vonatkozóan a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett

a) az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére,

b) a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére, a járati engedély igénylésével és kiadásával kapcsolatos feltételekre

vonatkozó részletes szabályokat állapíthat meg.”

69. § (1) Az Sztv. 49. § (1) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és az (1) bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„j) az 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 7. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdés e)–h) pontjában, a (4) és (6) bekezdésében, a 35. § (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, valamint a 35/A–35/C. §-ban meghatározott Központi Rendszer és Kapcsolódó Szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével, igénybevételével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, a 35/A. § szerinti működtető kijelölésével, a 35/C. § (5) bekezdése szerinti közreműködő szervezet kijelölésével, valamint a közreműködő szervezettel köthető szolgáltatási szerződés tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat, a közlekedési kártya és kapcsolódó utasmédia kibocsátásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatási kedvezményekkel, és egyéb kedvezményekkel összefüggésben a 35/C. §-ban meghatározott nyilvántartással és adatszolgáltatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,

k) a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és az autóbuszos hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá

l) a közösségi autóbérlő rendszer részletes szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Sztv. 49. § (3) bekezdés b)–c) pontja helyébe a közvetkező rendelkezések lépnek és a (3) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető települési önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő testülete, a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése)

„b) a személytaxi-, a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás, valamint a különleges személyszállító szolgáltatás, továbbá e szolgáltatásokat közvetítő és szervező szolgálat működésének – a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás esetében a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire, valamint a település területén lévő taxiállomások, továbbá megállási helyek igénybevételének rendjére, valamint ezek ellenőrzésére vonatkozó szabályokra,

c) a település közigazgatási határán belül működő, különcélú menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszokkal kapcsolatos környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésre és a személyszállítási közszolgáltatások céljára kialakított autóbusz-megállóhelyek igénybevételére vonatkozó feltételekre, valamint a járati engedély igénylésével és kiadásával kapcsolatos részletes szabályokra,

d) a közösségi autóbérlő rendszer – a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – létrehozására, fenntartására, üzemeltetésére, igénybevételének rendjére, külső megjelenésére, műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire vonatkozó részletes szabályokra”

(vonatkozó önkormányzati rendelet kiadására.)

70. § Az Sztv. 52. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„f) az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2338 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

71. § Az Sztv.

- a) 2. § 34. pontjában az „a Ptk.” szövegrész helyébe az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény” szöveg,

- b) 9. § (1) bekezdésében az „a Vtv.” szövegrész helyébe az „a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.)” szöveg,

- c) 13. §-ában az „és a Ptk.” szövegrész helyébe az „és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg,

- d) 15. § (2) bekezdésében a „felügyeleti” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti” szöveg,

- e) 15/A. § (1) és (2) bekezdésében a „felügyeleti díjat” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti díjat” szöveg,

- f) 15/A. § (2) és (3) bekezdésében a „felügyeleti díj” szövegrész helyébe „piacfelügyeleti díj” szöveg,

- g) 17. § (4) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdés c) pontjában a „bírságot szabhat ki” szövegrész helyébe a „bírságot szab ki” szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti az Sztv.

- a) 2. § 12. pont a) alpontjában az „(a továbbiakban: Vtv.)” szövegrész,

- b) 2. § 22. pontjában az „(a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész,

- c) 17. § (5b) bekezdés a) pont aa) alpontja.

75. § A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIV. törvény 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2. §, az 5. § (1) bekezdése, a 9. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14–15. §, a 47. §, a 49. § (1)–(4) bekezdése és az 50. § 2018. december 31-én lép hatályba.”

- 1. Az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok című pont 7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

| Sorszám | Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése | Díj (forint) |

| --- | --- | --- |

| I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok | | |

| „7. | Repülőorvosi központ éves felügyelete | 60 000” |

- 2. Az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat VII. A 1034/2011 és 1035/2011 EU rendeletek alapján engedélyezett léginavigációs szolgáltatók és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képző szervezetek című pont 7. sorában a „Nyelvismeretei” szövegrész helyébe a „Nyelvismereti” szöveg lép.

- 3. Hatályát veszti az Lt. 1. mellékletében foglalt táblázat I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok című pont 8. sora.

- 1. Az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 21–23. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak)

| | [A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| | Út betű- és számjele | Hosszú távú úttípus | Szakasz (beruházás jellege) | Nagytávú úttípus] |

| „21. | M44 | autóút | Kecskemét térsége (M8)–Békéscsaba (új út építése) | autópálya |

| 22. | M49 | autóút | M3–Mátészalka–országhatár (új út építése) | autóút |

| 23. | M60 | autóút | Pécs–Barcs, országhatár (új út építése) | autópálya” |

- 2. Az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 26. sora helyébe a következő rendelkezés lép: (Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak)

| | [A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| | Út betű- és számjele | Hosszú távú úttípus | Szakasz (beruházás jellege) | Nagytávú úttípus] |

| „26. | M76 | autóút | M7–Balatonszentgyörgy– Zalaegerszeg (új út építése) | autóút” |

- 3. Hatályát veszti az Aptv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat 13., 15., 16., 24. és 27. sora.