2017. évi CLIII. törvény — mi változott? 2022. január 1.
A 2021. december 1. és 2022. január 1. között hatályba lépett módosítások. 15 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. december 1.)Következő módosítás (2022. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 1249 változatlan sor ⋯
(8) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajtása eredménytelen, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást megszünteti.
(9) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy vagyonelkobzás ideiglenesen eredménytelen végrehajtása állapítható meg, az állami adó- és vámhatóság a követelést az állam nevében felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban hitelezői igényként érvényesíti.
(9) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség ideiglenesen eredménytelen végrehajtása állapítható meg, az állami adó- és vámhatóság az állam nevében felszámolási eljárást kezdeményez. Az eljárást kezdeményező kérelemben, illetve a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.
(10) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a megállapított bűnügyi költség végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási, csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás indul, az állami adó- és vámhatóság a Cstv. 79/A. § (2) bekezdésében meghatározott bűnügyi hitelezői igénybejelentés érvényesítése érdekében, a határozat megküldésével írásban értesíti a felszámolót, végelszámolót és a felszámolást, csődeljárást, végelszámolást, kényszertörlést elrendelő bíróságot. Az adóhatóság a hitelezői igény bejelentésekor köteles nyilatkozni arról, hogy a jogi személlyel szemben pénzbírságot szabtak ki, pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást alkalmaztak vagy a bűnügyi költség viselésére kötelezték, és ezen követelésekre vonatkozóan a Cstv. 79/D. §-a alapján hitelezői joggyakorlásra jogosult.
#### 57/B. A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai
125/B. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I–XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(4) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén fedezetcsere nem engedélyezhető.
125/C. § (1) A pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint, a jelen §-ban foglalt eltérésekkel vonja végrehajtás alá.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a 125/A. § (10) bekezdése szerint jár el, ha a gazdálkodó szervezettel szemben elrendelt, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás érdekében történő zár alá vétel végrehajtása során az adós gazdálkodó szervezet felszámolás alá kerül.
125/C. § (1) A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint, a jelen §-ban foglalt eltérésekkel vonja végrehajtás alá, alkalmazza továbbá a 125/A. § (9)–(10) bekezdését.
(2) Az adós meghatározott vagyontárgyára – így különösen az adós ingóságára, az adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, elektronikus pénzre, dematerializált értékpapírra – nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az ingóságot – a mentesség szabályaitól függetlenül – haladéktalanul lefoglalja és intézkedik az ingóság elszállítása iránt, a pénzösszeget, az elektronikus pénzt és a dematerializált értékpapírt teljes összegben végrehajtás alá vonja. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.
(2a) A (2) bekezdés alapján lefoglalt ingóság, valamint végrehajtás alá vont dematerializált értékpapír tekintetében az állami adó- és vámhatóság felhívja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az állam nevében 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az állam a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, vagy a vagyontárgy birtokba adását kéri.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(3) Ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós valamennyi ingóságát – ide nem értve a végrehajtás alól mentes és a 96. § (6) bekezdésében szereplő vagyontárgyakat – haladéktalanul lefoglalja, és intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.
(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a MNV Zrt.-t kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.
(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a MNV Zrt.-t kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.
(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.
(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiánya vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
(7) Ha felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került sor, majd ezt követően a hitelezői igényre nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást rendelnek el, és a felszámolási eljárás alatt, vagy annak befejezésekor a vagyonfelosztás során a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott vagyontárgy vagy annak egy része lépett, az állami adó- és vámhatóság a vagyonelemet annak az adósnak adja vissza, akivel szemben a hitelezői követelés érvényesítésre került. Amennyiben az adós jogutód nélkül megszűnt, az állami adó- és vámhatóság vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
(8) Ha a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az ezek biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel, az állami adó- és vámhatóság a különbözetként fennmaradó vagyonra a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után a cégbíróságnál vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
125/D. § (1) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingatlanra rendelték el, és azt a magyar bíróság nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el, és a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés nem zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását, a vagyonelkobzást a (2)–(8) bekezdés szerint kell végrehajtani.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.
⋯ 109 változatlan sor ⋯
131/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2018. december 31-ét követően kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság végzi a végrehajtást e törvény rendelkezései alapján.
(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság a 12. alcím kivételével az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.
(2) 2019. december 31-ét követően az állami adó- és vámhatóság az e törvényben foglaltak alapján végzi a végrehajtást a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében, amelyek esetében a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31-ig nem került sor. E § alkalmazásában érdemi befejezéssel érintett eljárásnak a 2018. december 31-én a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szerint érdemben befejezett végrehajtási eljárások minősülnek.
(2a) Az állami adó- és vámhatóság a 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított végrehajtható okiratok alapján indított olyan végrehajtási eljárások esetén, amelyeket a törvényszéktől vett át, a 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a törvényszéktől átvett iratok alapján megállapítható, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az átadást megelőzően a végrehajtáshoz való jog elévült. A jelen rendelkezés hatálybalépése nem érinti a korábban foganatosított végrehajtási cselekmények jogszerűségét. A végrehajtási eljárás során korábban jogszerűen beszedett, valamint megfizetett pénzösszegek az általános szabályok szerint elszámolhatók.
(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék – az állami adó- és vámhatóság által kialakított – elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot.
(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig.
⋯ 42 változatlan sor ⋯