2017. évi CLIII. törvény — mi változott? 2020. július 15.

A 2020. július 1. és 2020. július 15. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 3 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. július 1.)Következő módosítás (2021. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 135 változatlan sor ⋯

13. § (1) Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – a tartozás esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű tartozás esetén a tartozás arányában kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást –, ezt követően a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást –, ezt követően, a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(3) Ha a Vht. 4. § (1) bekezdés szerinti összeütközésről az adóhatóság az ingóság árverésének kitűzését követően szerez tudomást, az árverésből befolyt vételárat elsődlegesen az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összegre kell elszámolni az (1) és (2) bekezdés szerinti kielégítési sorrendben. A bírósági végrehajtásban érvényesítendő követelésre az ezt követően fennmaradt összeg számolható el. Az elszámolásról, a bírósági végrehajtásban felosztható összegről, az adóhatóság tájékoztatja az eljárásban érintett bírósági végrehajtót. Az adóhatóság felosztási tervben összesítve, egy összegben szerepelteti az adóhatóság által foganatosított végrehajtással érintett összeget, az árverésből befolyt vételárat, illetve a felosztást követően fennmaradt összeget. A fennmaradt összeg elszámolását – felosztását – a Vht.-ban rendelkezett kielégítési sorrend alapján a bírósági végrehajtó végzi.

⋯ 152 változatlan sor ⋯

- 2. önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,

- 3. az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,

- 4. az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,

- 5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés,

- 5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv részéről az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírása érdekében teljesített elektronikus adatszolgáltatás,

- 6. a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, valamint a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságról szóló végrehajtható határozat – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről szóló határozatot is – (a továbbiakban együtt: bűnügyi követelés) esetén a behajtást kérő megkeresése,

- 7. az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés – ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is –,

- 8. az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése,

⋯ 954 változatlan sor ⋯

(2) Az adós meghatározott vagyontárgyára – így különösen az adós ingóságára, az adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, elektronikus pénzre, dematerializált értékpapírra – nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az ingóságot – a mentesség szabályaitól függetlenül – haladéktalanul lefoglalja és intézkedik az ingóság elszállítása iránt, a pénzösszeget, az elektronikus pénzt és a dematerializált értékpapírt teljes összegben végrehajtás alá vonja. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.

(2a) A (2) bekezdés alapján lefoglalt ingóság, valamint végrehajtás alá vont dematerializált értékpapír tekintetében az állami adó- és vámhatóság felhívja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az állam nevében 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az állam a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, vagy a vagyontárgy birtokba adását kéri.

(2b) Ha az MNV Zrt. a (2a) bekezdésében meghatározott felhívásra a (2a) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a 125/B. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2c) Ha az MNV Zrt. arról nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy birtokba adását kéri, az MNV Zrt. a nyilatkozatában megjelöli az ingóság birtokba adásának módját, valamint azt az értékpapírszámlát, amelyre a dematerializált értékpapír átvezetését kéri. Az állami adó- és vámhatóság az MNV Zrt. nyilatkozata alapján haladéktalanul intézkedik az ingóságnak az MNV Zrt. által meghatározott módon történő birtokba adása, dematerializált értékpapír esetén annak a MNV Zrt. által megjelölt értékpapírszámlára történő átvezetése iránt. Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a vagyontárgyat nyilván kell tartani, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot, hogy a vagyontárgyra a vagyonelkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával az állam tulajdonjogát jegyezze be.

(3) Ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós valamennyi ingóságát – ide nem értve a végrehajtás alól mentes és a 96. § (6) bekezdésében szereplő vagyontárgyakat – haladéktalanul lefoglalja, és intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.

(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a MNV Zrt.-t kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.

⋯ 142 változatlan sor ⋯

#### 61. A törvény hivatalos rövid megjelölése

131/E. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)–(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett.

132. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Avt.

#### 61/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

⋯ 8 változatlan sor ⋯