2017. évi CLII. törvény — mi változott? 2023. január 1.

- 4. tartozás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által az adós részére közölt és az adós által – engedély nélkül – határidőre meg nem fizetett összeg,

- 5. ügyfél: az a személy, akit a vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vámjogi képviselőt, a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is,

- 6. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét azzal, hogy a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 179. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete, nem minősül azonban vámhiánynak a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) vagy k) pontja alapján megszűnt vámtartozás, és a vámfelügyelettel, vámigazgatási üggyel összefüggő jogsértés miatt keletkezett 10 euró alatti vámtartozás,

- 8. vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vámjogszabályok, illetve a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggésben az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indult eljárás,

- 9. vámigazgatási ügy: a vámjogszabályok rendelkezéseinek biztosítása érdekében a vámhatóság által a vámjogszabályok alapján hozandó döntés meghozatalára irányuló vámhatósági intézkedés, a vámellenőrzés, a jogsértés megállapítása, valamint tény, adat, állapot igazolása vagy nyilvántartás vezetése, illetve mindezeket érintő döntés érvényesítése,

- 10. vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve.

(4) A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó, közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtás tekintetében irányadó nemzetközi szerződésekben, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.

(7) A vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási technikával kezelhetők és továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget tesz.

(8) E § alkalmazásában a vámhatóság megkeresés esetén annak beérkezésétől számított 30 napon belül, hivatalból tájékoztatja a kereskedelemért felelős minisztert és a külgazdasági ügyekért felelős minisztert a vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról.

(3) Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti be, a vámhatóság a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a vámhatósággal szemben a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

### IX. Fejezet — A VÁMJOGSZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÁROZATOK

#### 14. A Vámkódex 22. cikkéhez

- d) az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét, valamint székhelyét, adószámát, továbbá

- e) azt a figyelemfelhívást, hogy a vámhatóság az ügyben döntést hozott, de annak kézbesítése meghiúsult, ezért az ügyfél vagy meghatalmazottja a még véglegessé nem vált döntést a vámhatóság szervénél átveheti.

(5) Ha a hirdetményi úton történő közlés feltételei már nem állnak fenn, a vámhatóság haladéktalanul gondoskodik a hirdetmény eltávolításáról, és a kapcsolattartás általános szabályai szerint felveszi a kapcsolatot az ügyféllel.

terjedő összeget kell megállapítani.

(12) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést a (3) bekezdés e) pontja alapján olyan árura követik el, amely nem uniós áru és egyben jövedéki termék, akkor a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.

- a) a jogsértést vagy ezzel összefüggő mulasztást nem a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével követték el,

- b) a kötelezettségszegés vagy mulasztás következményeként nem keletkezik vámhiány, vagy a keletkező vámhiány összege természetes személy esetében a 30 000 forintot, jogi személy esetében 150 000 forintot nem haladja meg, és

a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt.