Art. — mi változott? 2020. július 1.
A 2020. június 18. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 31 sor került be, 39 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. június 18.)Következő módosítás (2020. július 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 105 változatlan sor ⋯
- 22. hibás bevallás: az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,
- 23. igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,
- 24. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,
- 25. járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,
- 25. járulék: a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,
- 26. jövőbeni ügylet:
- a) a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül,
- b) az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
- g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
- h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
- i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
- i) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
- j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,
- 32. következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adószámlát nem érintő összeg különbözete,
- 33. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy,
⋯ 9 változatlan sor ⋯
- a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok,
- b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati jogviszonya, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,
- c) az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony,
- 39. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,
- 39. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 87. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § 4. pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,
- 40. rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatot ellátó szerv,
- 41. romlandó áru: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék,
- 42. székhely:
⋯ 483 változatlan sor ⋯
- a) a munkáltató;
- b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);
- c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.
- c) a Tbj. 87. § (5) bekezdése szerinti kötelezett.
(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.
(1a) A foglalkoztatónak nem minősülő, a Tbj. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.
(2) Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:
- 1. a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye, adóazonosító száma),
- 1. a Tbj. 66. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye, adóazonosító száma),
- 2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számát,
- 3. a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,
- 4. a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám),
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- a) a kedvezményre jogosító valamennyi gyermek nevét, adóazonosító jelét (adóazonosító jel hiányában a természetes személyazonosító adatait),
- b) az Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés szerint a kedvezmény alapját képező jövedelmeket jogcímenként,
- 8. a 6. és 7. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontját, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére,
- 9. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét,
- 10. a természetes személy által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összegét,
- 11. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,
- 12. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,
- 9. a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmet, a társadalombiztosítási járulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont társadalombiztosítási járulék összegét,
- 10. a társadalombiztosítási járulék levonása, illetve levonás elmaradásának okát,
- 11. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont társadalombiztosítási járulék alapját és összegét,
- 12.
- 13. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, és az abból levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás elmaradásának okát,
- 14. a biztosítás szünetelését, vagy munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,
- 15. a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát,
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,
- 23. a természetes személlyel elszámolandó adókülönbözetet,
- 24. a START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban részt vevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,
- 25. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
- 25. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 42. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
- 26. a külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelem összegét, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegét,
- 27. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegét,
- 28. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítést,
- 29. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegét,
- 30. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
- 30. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 42. § (8) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,
- 31. az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait),
- 32. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét,
- 32. a felszolgálási díjból levont (megfizetett) társadalombiztosítási járulék alapját és összegét,
- 33. a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapját és összegét, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot,
- 34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, ide nem értve a mezőgazdasági őstermelőt negyedévente terhelő szociális hozzájárulási adóelőleg alapját és összegét,
- 35. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény – a 24. pontban meghatározott kedvezmények kivételével – esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcímét, alapját és összegét,
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége – adó- (adóelőleg-), és/ vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett.
(4) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.
(4) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 41. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.
(5) A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.
⋯ 248 változatlan sor ⋯
#### 75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
#### 76. § [Visszatartási jog gyakorlása]
⋯ 793 változatlan sor ⋯
(2a) A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és a honvédelmi egészségkárosodási járadékot (a továbbiakban együtt: honvédelmi egészségkárosodási ellátás) megállapító honvédelmi szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából megkeresheti az állami adó- és vámhatóságot annak tisztázása érdekében, hogy a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő a megkeresésben megjelölt időszakban hány – az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott – foglalkoztatási jogviszonyban volt bejelentve. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti adatszolgáltatást a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
(3)
(4) Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat – ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait – ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi társadalombiztosítási járulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat – ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait – ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi társadalombiztosítási járulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget.
(5) Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja az Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, ha a természetes személyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettet is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, ha a természetes személyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 87.§ (6) bekezdése szerinti kötelezettet is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van.
(7) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából.
⋯ 142 változatlan sor ⋯
(1) A kincstár megkeresésére a Gazdaságfejlesztési- és Innovációs Operatív Programból (a továbbiakban: GINOP) származó támogatások kihelyezésével összefüggő feladatai ellátásához az állami adó- és vámhatóság a következő adatokat havonként – a bevallás benyújtására előírt határidőt követő második hónap 15. napjáig – elektronikus úton átadja:
- a) a Tbj. szerinti biztosítással járó munkaviszonyban álló foglalkoztatott magánszemély esetén a foglalkoztató nevét, adószámát, a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatainak átadása nélkül biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a teljes vagy részmunkaidőben történő vagy munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra vonatkozó adatot, a heti óraszámot, a foglalkoztatott munkaviszonyból származó jövedelmét és a munkáltatót terhelő közterheket,
- b) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegét, a vállalkozó által fizetendő járulékok és szociális hozzájárulási adó havi összegét,
- b) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összegét, a vállalkozó által fizetendő járulék és szociális hozzájárulási adó havi összegét,
- c) a kisadózó egyéni vállalkozó nevét, adószámát, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét, a fizetendő tételes adó havi összegét, fizetendő tételes adó havi egyenlegét,
- d) a kisadózó vállalkozás nevét, adószámát, a főállású kisadózóként bejelentett tagjának nevét, biztosítási jogviszonyának kezdetét és végét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi összegét, a kisadózó után fizetendő tételes adó havi egyenlegét.
⋯ 684 változatlan sor ⋯
- a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
- b) a beszedett adóra,
- c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,
- c) a kifizető által a természetes személytől levont járulék,
- d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.
(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.
⋯ 1007 változatlan sor ⋯
- 1.23. bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet;
- 1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.
- 2. Az 1. ponttól eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag az 1.4.–1.8., 1.13. és 1.18. pontok szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
- 3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 44/B. § (1a) és (1b) bekezdései alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
- 3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdései alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
- 3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
- 3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,
- 3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
- 3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a)–b) és e)–f) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
- 4. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt az Szja tv. és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül – a 3. pontban előírt módon biztosítottként – jelenti be. Ettől eltérően nem kell a 3. pont szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.
- 5. A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 3. pont szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a 3.1. és 3.2. pontja megfelelően alkalmazandó.
- 6. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat – a biztosított végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével – azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
- 8. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat haladéktalanul, illetve a 6. pont szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1. pontban meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ-kódok szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul – elektronikus úton – megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
- 9. Az állami adó- és vámhatóság a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a bejelentést haladéktalanul továbbítja az állami foglalkoztatási szervnek.
- 10. A 3. pontban meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
- 11. Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
- 11. Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
- 12. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a 3. pontban meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott 3. pont szerinti adatait.
- 13. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül – az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve – ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.
- 14. Az iskolaszövetkezetnek, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében – a 3. pontban foglaltaktól eltérően – az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
- 14. Az iskolaszövetkezetnek, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében – a 3. pontban foglaltaktól eltérően – az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
- 14.1. az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,
- 14.2. az iskolaszövetkezeti, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
- 15. Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a 3.3. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- 16.1. elektronikus úton – a tárhelyen keresztül – vagy
- 16.2. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.
- 17. Az adózó,
- 17.1. ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
- 17.1. ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével egyidejűleg kéri az adószám megállapítását is az állami adóhatóságtól;
- 17.2. ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó-és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
- 17.3. ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
- 17.4. ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik a 17.1–17.3. pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenteni.
⋯ 124 változatlan sor ⋯
3.6. Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek, telekrész természetes személyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
3.7. Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.
3.7.
4. A költségvetési támogatás bevallása
⋯ 133 változatlan sor ⋯
4. Járulékok
4.1. Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, valamint nyugdíjjárulék
4.1. Társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék
4.1.1. A munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,
4.1.1. A munkáltató az általa levont társadalombiztosítási járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,
4.1.2. a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig,
4.1.3. a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedik napjáig
4.1.3. a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.2. Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék
4.2. A Tbj. 43. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
4.2.1. A társas vállalkozás a járulékokat havonta az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,
A természetes személy a Tbj. 43. § (1) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12. napjáig vagy az állami adó és vámhatóság által meghatározott időpontig teljesíti.
4.2.2 a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente a negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.3. A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A természetes személy a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hónap tizenkettedik napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig teljesíti.
5. Játékadó
5.1. Az adózó – az 5.2. alpontban foglalt kivétellel – a játékadót a tárgyhót követő hó huszadik napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg.
⋯ 68 változatlan sor ⋯