Art. — mi változott? 2019. január 1.

- 1. adatbejelentés: az adózónak a kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése,

- 2. adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a természetes személy adóazonosító jele,

- 3. adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év,

- 5. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló nyilvántartás,

- 6. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,

- 7. adóügy: az adóval és az e törvényben meghatározott esetben a költségvetési támogatással összefüggő ügy,

- 10. be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető biztosítotti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen,

- 11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

- 12. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás,

- 14. EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja,

- 15. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít,

- 16. előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépését követően nyújtották be,

- a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,

- b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy

- c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő,

- 29. kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és -értékesítés – ideértve az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is –, valamint a szolgáltatásnyújtás és -igénybevétel,

- 30. kezelt vagyon: a Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon,

- 31. kifizető:

- 45. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hely,

- 46. tárhely: a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a természetes személynek az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, az Eüsztv. 14. § (6) bekezdésének megfelelő tárhelye,

- 47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,

- 49. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó,

- 50. útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű,

- 51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

- b) adómegállapításra,

- d) adófizetésre,

- e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

- f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

(1) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének.

#### 12. § [Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén]

teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

#### 13. § [Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése]

#### 16. § [Bejelentkezési kötelezettség]

(2) Adóköteles tevékenységet – a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

#### 19. § [Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban]

- a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely

- b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

- c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.

(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte.

(4) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

#### 20. § [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban]

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha

- aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki,

- ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló –, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt –, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

- ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,

- a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.

#### 25. § [Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról]

(5) Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 19. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.

(4) Az adófizetési biztosíték összege a (2) bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó

- a) az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve

(9) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.

(11) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(9) Ha a nem természetes személy adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából adószámot állapít meg, amelyet az illetékességgel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak megküld.

(1) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

- b) aki áfa-regisztrált adóalanyként bevallási kötelezettségét az arra való felszólítás igazolt átvételét követő 1 éven túl sem teljesíti,

- c) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

- d) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

- g) amelyet a bírósági nyilvántartásból töröltek,

- h) akinek (amelynek) nyilvántartását nem a bíróság, a cégbíróság, a kincstár vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv vezeti, és adószámát az állami adó- és vámhatóság a 246. § alapján véglegesen törölte.

#### 39. § [Munkáltatói, kifizetői minőség bejelentése]

#### 45. § [Besorolási rendek alkalmazása]

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

- b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);

- c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

- 1. a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye, adóazonosító száma),

- 2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számát,

- 3. a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

- 10. a természetes személy által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összegét,

- 11. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,

- 12. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,

- 14. a biztosítás szünetelését, vagy munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,

- 15. a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát,

- 16. az egészségügyi dolgozók heti negyvennyolc órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

- 18. a kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételt és az adóelőleg alapját (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),

- 19. a költségelszámolási módot és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételeket,

- 20. a megállapított adóelőleget,

(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége – adó- (adóelőleg-), és/ vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett.

(5) A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.

(6) Az a munkáltató, aki vagy amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatokból kizárólag a munkáltató adóazonosító számának, a természetes személy nevének, adóazonosító jelének, a természetes személy nyugdíjas státuszának, illetve az arra vonatkozó adatának, hogy a természetes személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, valamint a (2) bekezdés 31. pontja szerinti adatok megadására köteles.

#### 51. § [Bevallás benyújtása akadályoztatás esetén]

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást.

(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

- a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,

- c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,

- d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,

- e) az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni, a költségvetési támogatást forintban kell kiutalni.

(3) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át.

(1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt – más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.

(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv

- a) minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adó- és vámhatóság részére,

elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek elektronikus azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely azonosítóját, akik elektronikus azonosítási szolgáltatást, illetve tárhelyet hoztak létre vagy szüntettek meg, továbbá az elektronikus azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját.

#### 94. § [Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása]

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található földje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kell teljesíteni.

#### 97. § [Adatszolgáltatás hagyatéki eljárás esetén]

(4) Azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

### XIII. Fejezet — TÁVOLRÓL IS NYÚJTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJTÓ ADÓZÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

#### 115. § [Értelmező rendelkezések]

- e) az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,

- f) a BIC-kódot

- g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

- i) a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.

(2) Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

#### 126. § [A hatósági bizonyítvány, igazolvány]

#### 127. § [Adótitok]

(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat megkeresésre tizenöt napon belül

- b) az állami foglalkoztatási szerv részére, ha statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében szükséges.

(2) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulékbevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, a havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül

- b) az egészségbiztosítási ellátások, valamint a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosítási szerv, és a rehabilitációs hatóság részére;

- c) az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához, ellenőrzéséhez és hatásvizsgálatához adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére, a munkaügyi ellenőrzés elősegítéséhez és a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges adatokat a munkaügyi hatóság részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat – ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait – ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget.

(9) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hó utolsó napjáig hivatalból átadja a szociális szövetkezet által benyújtott, havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül az egészségügyi szolgáltatási járulékkülönbözet összegére vonatkozó – negyedéves – adatokat a különbözetet az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére, az Egészségbiztosítási Alap részére megtérítendő járulékkülönbözet összegének meghatározása érdekében.

(10) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembe helyezési folyamata sikeresen befejeződött.

(11) Az adóhatóság jogosult más adóhatóságot tájékoztatni a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. Az adóhatóság tájékoztatja a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggő adatról, tényről, körülményről vagy iratról. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan véglegessé vált döntésről, amely alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetve a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel. Az adóhatóság megkeresés alapján tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet arról, hogy a természetes személynek az álláskeresési ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. A tájékoztatás joga – a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges mértékben – megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.

(14) Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról

- a) a bíróságot;

(15) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.

(16) Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetve az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.

#### 140. § [Felhívás önellenőrzésre]

(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza

(4) Az adókivetés, adókiszabás az adózó (adat)bejelentése, bevallása, illetve adatszolgáltatás alapján történik.

- a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót vagy

- b) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8) Helyi kivetéses adó esetében az adózó adatbejelentését – az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül – módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés során feltárt tényállás alapján állapította meg.

#### 142. § [Adóellenőrzés hatósági adómegállapításnál]

(1) Az (adat)bejelentés, bevallás adatai alapján hozott határozat esetében vagy az (adat)bejelentés, bevallás elmaradása esetén az adómegállapításhoz való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hoz határozatot az adóhatóság, ha az (adat)bejelentés, bevallás adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel vagy az adózó (adat)bejelentési, bevallási kötelezettségét elmulasztotta.

(1) Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal

- a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra, kivetéses helyi adó esetén adóévenként elkülönítve állapítja meg a bevallott, helyi adóban adatbejelentés alapján korábban megállapított, valamint bevallani vagy adatbejelentésben bejelenteni elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,

- c) teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.

(2) Ha a nem természetes személy adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg, valamint a 145. § (1) bekezdése szerinti esetben.

(3) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó.

#### 155. § [A megbízható adózó szankcionálása]

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a 215. § (3)–(4) bekezdése szerint kiszabható adóbírság felső határának ötven százaléka.

- e) kényszertörlési eljárás alatt áll,

- f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

- g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság – ideértve a jövedéki bírságot is – összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

#### 160. § [A késedelmi pótlék kockázatos adózónál]

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

#### 161. § [Adóbírság, mulasztási bírság kockázatos adózónál]

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.

(5) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető, és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

(4) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.

#### 166. § [Ügyintézési határidő feltételes adómegállapításnál]

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást százhúsz nap alatt kell lefolytatni. A határidő két alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

#### 180. § [Ellenőrzésre és önellenőrzésre vonatkozó különös szabály]

(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától

időszak.

- a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;

- b) a kérelmező a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítja meg a szokásos piaci árat;

(3) A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az (1) bekezdés szerinti formában, a jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő.

(5) A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.

#### 188. § [Eljárás a visszatéríttetési kérelem alapján]

(2) Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének – és ha ismert, az új adószám megállapításának – időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja.

(1) Az Áfa tv.-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

### XXVI. Fejezet — ELÉVÜLÉS

(2) Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

(4) A bíróság által jogerősen megállapított

#### 209. § [A késedelmi pótlék mértéke]

(2) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.

#### 212. § [Az önellenőrzési pótlék mértéke]

(2) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

(3) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

(3) Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka.

(5) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

(3) Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.

(1) Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.

(3) Az adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési kötelezettségét hibásan, hiányosan, illetve valótlan adattartalommal teljesíti.

(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság (1), illetve (3) bekezdésben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állt.

#### 228. § [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése]

(1) Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha

(2) A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

#### 229. § [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése]

#### 231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]

(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.

#### 238. § [A mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátja]

### XXXI. Fejezet — INTÉZKEDÉSEK

#### 245. § [Üzletlezárás elrendelése]

- a) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

- b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

- c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.

(4) A lezárás akadályozása esetén az állami adó- és vámhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(7) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.

- a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

- b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,

- c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,

- f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja – a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével – a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre az e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon

- b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében,

- c) a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat véglegessé válásának időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

- a) az adószám törlésének oka már nem áll fenn,

### XXXII. Fejezet — JOGKÖVETKEZMÉNYEK ALÓLI MENTESÜLÉS

(2) Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartása – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

- a) büntetlen előéletű,

- b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

#### 252. § [Tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés]

- d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,

- e) a szakképesítés megnevezése, a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- f) adószakértők esetében az egyetemi vagy főiskolai végzettség megnevezése, az egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

- h) szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése, és annak bejelentése.

(2) A nyilvántartás tartalmazhatja a bejelentő önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba vett bejelentő személy

(4) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, születési neve, anyja születési neve, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői hatósági igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(6) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig őrzi meg.

- c) teljesített továbbképzéseinek azonosító adatait és kreditpontértékét,

- d) teljesített továbbképzéseiről kiállított igazolás sorszámát.

## HETEDIK RÉSZ — AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁG ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

- 7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,

- 8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,

- 9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,

- 11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,

- 12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,

- 13. mobilalkalmazás használatot biztosít,

#### 258. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]

#### 259. § [Adatlekérdezési lehetőség biztosítása]

#### 260. § [Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele]

#### 261. § [Megbízható adózók közzététele]

Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát.

#### 265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]

(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

- 12. az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat;

- 13. a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait;

- 14. a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait;

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió más tagállamában érvényesíthető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata adattartalmára, formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

#### 274/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezésekhez]

(2) E törvénynek a Módtv.1.-gyel megállapított 65. § (1a) bekezdését a 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

#### 275. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]

(1) E törvény 106. § (5) és (10) bekezdése, 107. § (5), (7) bekezdése és (8) bekezdés d) pontja, 108. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

- d) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/117/EK tanácsi irányelv,

- e) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv.

### 1. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez

#### Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok

- 1.23. bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet;

- 1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.

- 2. Az 1. ponttól eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag az 1.4.–1.8., 1.13. és 1.18. pontok szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.

- 3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

- 3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

- 3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.

2.1. A havi, illetve évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak – a 2.2.–2.4. pontban meghatározott kivételekkel – az adóévet követő év február huszonötödikéig,

2.3. a társasági adóelőleg kiegészítés összegéről az adóév utolsó hónapja huszadik napjáig,

3.1.11. havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,

3.1.13. ha jogelőd nélkül alakult, havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről.

3. Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtani.

5. Ha az építményadó, a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, egyéb szervezet, az adóalany az építményadóról, telekadóról szóló adatbejelentés kiegészítő lapján feltünteti – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet, egyéb szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

3. Az adózó az 53. § (3) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni.

Határidők

1.2. A személyi jövedelemadó

1.2.2. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó tizenkettedik napjáig,

1.2.3. a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május huszadikáig,

fizeti meg.

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

2.2.1. az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,

2.2.3. szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,