2017. évi CCVIII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

#### 1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról

1. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a következő 54. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„54. eltérő fűtőelemköteg: az atomerőmű hatályos engedélyeiben meghatározottól eltérő fűtőelemköteg.”

2. § (1) Az Atv. 11. § (4) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Nem foglalkoztatható, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott]

„d) szándékos bűncselekmény miatt, a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő feladatok ellátásával összefüggő foglalkozástól eltiltó, jogerős bírósági határozat született, a mentesítés beálltától számított hat évig,

e) szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.”

(2) Az Atv. 11. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a rendőrség a közbiztonsági engedélyt a foglalkoztatás időtartalmának végéig, de legfeljebb a kiállítástól számított 1 naptári évig adja meg. Külföldi munkavállalót a foglalkoztatásának időtartalma alatt az (5) bekezdésben meghatározott bűnügyi nyilvántartásokban is ellenőrizni kell.”

3. § Az Atv. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A nukleáris létesítménnyel összefüggő hatósági engedélyezési eljárás során biztosítani kell a szakértőként eljáró személyek vagy szervezetek függetlenségét. Az egyes eljárásokban kirendelt, illetve felkért szakértők vagy szakértő szervezetek egymással nem állhatnak semmilyen függőségi viszonyban, nem lehetnek az eljárásban érintett ügyfelek hozzátartozói, nem állhatnak semmilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági kapcsolatban a kérelmezővel, továbbá a hatósági eljárásban megjelölt technológia-szállítójával vagy annak versenytársával.

(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságára lényeges hatással levő tevékenység engedélyezése esetében a kérelmet megalapozó dokumentációt független szakértői értékelésnek kell alávetni. A független szakértői értékelést a kérelmező a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően új nukleáris létesítmény létesítési engedélyezési eljárásában a független műszaki szakértői véleményeztetés nem előfeltétele az engedélyezési eljárásnak. Ha a kérelmező nem vagy nem teljes körűen nyújt be független szakértői véleményt, akkor az atomenergia felügyeleti szerv azt hivatalból készítteti el, amelynek költsége a kérelmezőt terheli.”

4. § (1) Az Atv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv jogszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint az engedélyes kérelmére összevont engedélyt, előzetes típusengedélyt, valamint atomerőmű esetén az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazását célzó átalakításhoz előzetes elvi átalakítási engedélyt, vagy átalakítási engedélyt adhat ki.”

(2) Az Atv. 14. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásával összefüggésben kiadott elvi engedély határozott időre szól és az engedélyben foglaltak az atomenergia-felügyeleti szervet is kötik.”

5. § Az Atv. 17. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)

„4. a nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme tekintetében az átalakítással (atomerőmű esetén ideértve az eltérő fűtőelemkötegek alkalmazásának bevezetését), a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel, továbbá radioaktívhulladék-tároló rendszere és rendszereleme tekintetében az átalakítással, leszereléssel és lezárással kapcsolatos tevékenységek engedélyezése és ellenőrzése;”

6. § Az Atv. a 19/D. §-t követően a következő alcím címmel és 19/E. §-sal egészül ki:

„Az atomenergia alkalmazása körében eljáró műszaki szakértő szervezet

19/E. § (1) Atomenergia alkalmazása körében eljáró műszaki szakértői tevékenységet az a szakértő szervezet végezhet, amely az adott szakterület vonatkozásában rendelkezik a 19/A.–19/D. §-ban meghatározott követelményeket kielégítő személyi állománnyal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző műszaki szakértő szervezetek minősítésére, nyilvántartására, működésére, illetve az alkalmazásukra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

7. § Az Atv. 26. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter – e törvény keretei között honvédelmi érdekből – eltérő követelményeket állapíthat meg.

(2) A 17. § (2) bekezdés 26–42. pontjában meghatározott hatásköröket az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában ellátó honvédségi szervezet kijelöléséről, valamint a kijelölt honvédségi szervezet által alkalmazandó – az Ákr.-t kiegészítő és attól eltérő – közigazgatási hatósági eljárás szabályairól e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezik.

(3) A 12. és a 15. §-ban meghatározott eljárási szabályokat a (2) bekezdés szerint kijelölt szervezet is alkalmazza.”

8. § (1) Az Atv. 67. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„s) az atomenergia alkalmazása körében eljáró

sa) független műszaki szakértői tevékenység folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a szakértői szakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmezési eljárásban részt vevő minősítő bizottságok tagjaira és összeférhetetlenségére vonatkozó feltételeket, a szakvélemény tartalmi elemeit és elkészítésére irányadó szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a külföldi szakértőre vonatkozó, az EGT-állam állampolgár szakértőitől eltérő szabályait;

sb) műszaki szakértő szervezet minősítésének, nyilvántartásának, működésének és alkalmazásának szabályait.”

(2) Az Atv. 67. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„z) a 26. §-ban meghatározott feladatok végrehajtására a honvédségi szervezet kijelölését, a kijelölt szervezet közigazgatási hatósági eljárásában alkalmazandó Ákr.-t kiegészítő és az Ákr.-től eltérő szabályokat.”

9. § Az Atv. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

10. § Az Atv.

- a) 11. § (3) bekezdésében a „továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló, felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával” szövegrész helyébe a „valamint a fenti kategóriába tartozó sugárforrásokkal kapcsolatos sugárvédelmi felügyeleti tevékenység irányításával” szöveg,

- b) 11. § (5) bekezdésében az „a kérelmező igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben” szövegrész helyébe az „a rendőrség közvetlen adatlekéréssel ellenőrzi, hogy a munkavállalóval szemben a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok” szöveg,

- c) 17. § (3) bekezdésben az „intézményt” szövegrész helyébe a „szakértő szervezetet” szöveg, az „intézetekkel, intézményekkel” szövegrész helyébe a „szakértő szervezetekkel” szöveg,

- d) 45. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség alakulatai és intézményei” szövegrész helyébe a „26. § (1) bekezdés szerinti szervezetek” szöveg

lép.

#### 5. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról

16. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a (2) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”

17. § Az Ügkr. tv. 18/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a beruházó a hatóság által, részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a véglegessé vált határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.”

18. § Az Ügkr. tv. 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § (1) Ha a számlavezetési díj megfizetésére kötelezett a hatóság által kiállított számla alapján fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a fizetési kötelezettség elmulasztását és a számlavezetési díj megfizetését megállapító határozatot hoz.

(2) A végleges döntésben megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, és a meg nem fizetett számlavezetési díj 10%-ával megegyező mértékű bírságot szab ki.”

19. § (1) Az Ügkr. tv. 15. § (1) bekezdésében a „referenciaértékek” szövegrész helyébe a „szorzótényezők” szöveg lép.

(2) Az Ügkr. tv.

- a) 3. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,

- b) 18/A. § (6) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „végleges döntéssel” szöveg,

- c) 32. § (2) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Ügkr. tv.

- a) 33. § (6) bekezdése,

- b) 34. § (7) bekezdése.