2016. évi XXX. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről

2016. évi XXX. törvény

a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről

Magyarország Országgyűlése a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatósága és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítása, továbbá a védelmi és biztonsági célú beszerzések során a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése érdekében, a kis- és középvállalkozások védelmi és biztonsági beszerzési eljárásokba való bekapcsolódásának céljával – összhangban az Európai Unió védelmi és biztonsági célú beszerzések terén megalkotott irányelvével – a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — ALAPELVEK, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

1. Alapelvek¶

1. § (1) E törvény szabályozza a védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait.

(2) E törvény alkalmazásában beszerzési eljárás alatt a védelmi és a biztonsági beszerzési eljárásokat is érteni kell.

(3) A védelmi vagy biztonsági beszerzési szerződések megkötése érdekében a 6. §-ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti beszerzési eljárásokat kötelesek lefolytatni.

2. § (1) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és átláthatóságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

(3) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára a beszerzési eljárásban nemzeti elbánást kell nyújtani.

(4) A beszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát is.

(5) A beszerzés során a honvédelem és a nemzetbiztonság, valamint a minősített adat védelmének szempontjait is figyelembe kell venni.

(6) A beszerzések során a gazdaságosság és a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni.

(7) Az eljárási cselekmények az e törvényben meghatározott feltételek mellett elektronikusan is gyakorolhatók.

(8) E törvény szabályaitól annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a beszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, továbbá a beszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban e törvény alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.

(9) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) Az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 7. § (1) bekezdése szerinti beszerzésekkel összefüggésben kezelt közérdekű adat, valamint közérdekből nyilvános adat megismerését az ajánlatkérő nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével, legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz éves időtartamig – korlátozhatja.

(11) A (10) bekezdés alapján az ott meghatározott

• a) beszerzésével összefüggésben feladat- és hatáskörében eljáró szerv határozatának,
• b) beszerzési eljárás nyertes ajánlattevője személyének, és
• c) beszerzésre vonatkozó szerződések megnevezésének, tárgyának, értékének, időtartamának és a szerződő felek nevének

megismerése nem korlátozható.

2. Értelmező rendelkezések¶

3. § E törvény alkalmazásában:

• 1. ajánlatkérői dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés tárgya, illetve a beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, dokumentáció, kiegészítő iratok, valamint a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái,
• 2. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be,
• 3. alvállalkozó: az a közös ajánlattevőnek nem minősülő gazdasági szereplő, aki (amely) a beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
• a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
• b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját és
• c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót,
• 4. árubeszerzés: forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről, amely járulékosan a beállítási és az üzembe helyezési műveletekre is kiterjed,
• 5. beszerzés előkészítése: az adott beszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése, az ajánlatkérői dokumentumok előkészítése,
• 6. beszerzés megkezdése: a beszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén közzétételének időpontja, a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja,
• 7. beszerzési szerződés: az ajánlatkérő által írásban megkötött, árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére vagy építési beruházásra irányuló visszterhes szerződés,
• 8. cégellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak vizsgálata, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a gazdasági szereplő bevonása a beszerzési eljárásba,
• 9. CPV: közös közbeszerzési szójegyzék, amely a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-ei 2195/2002/EK parlamenti és tanácsi rendelettel elfogadott, a beszerzési szerződésekre alkalmazandó, az egyéb nómenklatúráknak való megfelelést biztosító referencia-nómenklatúra,
• 10. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása,
• 11. életciklus: valamely termék összes egymást követő lehetséges életszakasza, amelybe beletartozik a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás,
• 12. előzetes minősítés: a gazdasági szereplő nemzetbiztonsági szempontból történő előzetes, átfogó vizsgálata a meghívásra alkalmas gazdasági szereplők jegyzékére, minősített piaci szereplők jegyzékére való felkerülés céljából,
• 13. építési beruházás: olyan beszerzés, amelynek tárgya a CPV 45. fejezetében említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó kivitelezés vagy tervezés és kivitelezés együtt, vagy az ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése,
• 14. építmény: a magyar építészetről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
• 15. európai műszaki engedély: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembe helyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul, amit a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsát ki,
• 16. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell,
• 17. érzékeny beszerzési terület: egy adott beszerzésnek az ajánlatkérő által a felhívásban, a hirdetményben, a kiegészítő iratokban vagy a dokumentációban meghatározott azon része, amely minősített adatot érint,
• 18. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet,
• 19. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja,
• 20. haditechnikai eszköz: speciálisan katonai célokra tervezett vagy átalakított, fegyverként, lőszerként vagy hadianyagként történő felhasználásra szánt eszköz,
• 21. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat,
• 22. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz,
• 23. honvédelmi érdek: a honvédelemről szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
• 24. honvédelmi szabvány: valamely, a honvédelem területén rendszeres vagy folyamatos alkalmazásra szolgáló műszaki leírások kidolgozására szakosodott szabványügyi szervezet által elfogadott, nem kötelező érvényű műszaki leírás,
• 25. interoperabilitás: együttalkalmazhatóság, amely a technikai rendszerek vagy egységek azon képessége, hogy más rendszereknek vagy egységeknek szolgáltatást nyújtsanak, illetve azoktól szolgáltatást fogadjanak,
• 26. „írásbeli” vagy „írásban”: a beszerzési eljárás során tett nyilatkozatok, illetve eljárási cselekmények tekintetében bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is,
• 27. írásbeli konzultáció: keretmegállapodásos eljárásban folytatható írásbeli egyeztetés a külön jogszabályban meghatározott feltételek összességéről,
• 27a. járulékos beszerzési szolgáltatás: beszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenység, így különösen
• a) beszerzési eljárások lefolytatását, valamint keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása,
• b) beszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás, valamint
• c) beszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében és javára,
• 28. jegyzék: az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásokban kötelezően érvényesítendő biztonsági követelményeknek megfelelő gazdasági szereplőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal (a továbbiakban: AH) által vezetett listája,
• 29. katonai célú építési beruházás: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, illetve e minisztérium, továbbá az e minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatalok, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei használatában lévő épületen, építményen, építményrészen, építményegyüttesen és ingatlanon – ideértve az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is –, valamint Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006/EK rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott szélességű sávjában, az ott megjelölt célok megvalósítása érdekében megvalósuló építési beruházás, amelynek megvalósítása egészben hazai költségvetési forrásból történik,
• 29a. katonai célú építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás: a 4. § (2) bekezdésére tekintettel katonai célt szolgál a hazai költségvetési forrásból megvalósuló, a 2. melléklet 18. pontjához kapcsolódó olyan építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, amely a magyar építészetről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésére, annak ellenőrzésére, továbbá tervezői művezetésre irányul,
• 30. keretmegállapodás: egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban beszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget,
• 31. kérelmi elem: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek az az elkülöníthető része, amely tartalmazza a jogsértőnek vélt kérelmezetti eljárási cselekményt, magatartást, döntést vagy mulasztást a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölésével, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait, azzal, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének vagy ajánlatának érvénytelenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez, kivéve, ha valamely érvénytelenségi okhoz egyéb jogkövetkezmény is fűződik,
• 32. kiemelt alvállalkozó: az az alvállalkozó, aki a teljesítése során „Korlátozott terjesztésű” adatot vagy annál magasabb minősítésű adatot kezel,
• 33. közös műszaki leírás: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek,
• 33a. központi beszerző szerv: a központosított beszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet,
• 33b. központosított beszerzés: a központi beszerző szerv által állandó jelleggel ellátott olyan tevékenység, amelynek célja
• a) áruk vagy szolgáltatások megrendelése az e törvény szerinti ajánlatkérők számára való továbbértékesítés céljából, valamint
• b) az e törvény szerinti ajánlatkérők számára áruk beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére irányuló szerződések vagy keretmegállapodások megkötése,
• 34. kutatás és fejlesztés: alap- és alkalmazott kutatásokat, valamint kísérleti fejlesztéseket magában foglaló minden olyan tevékenység, ahol az utóbbi tevékenység technológiai prototípusok, azaz valamely új koncepció vagy technológia teljesítményének a releváns vagy reprezentatív környezetben történő bemutatására szolgáló eszköz megvalósítására is kiterjed,
• 35. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:
• a) vagyoni hozzájárulása, illetve részvénytársaság esetében a tulajdonában lévő részvények névértéke meghaladja a jegyzett tőke felét,
• b) a tagok szavazatának többségével egyedül rendelkezik, vagy más tagok a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek,
• c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők – döntéshozók, ügyvezetők – vagy a felügyelőbizottság – felügyeleti, ellenőrző szerv, testület – tagjainak többségét megválassza, kijelölje vagy visszahívja,
• 36. minősített adat: a minősített adat védelméről szóló 2009. CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 1. pontjában meghatározott adatfajták bármelyike,
• 37. nemzetbiztonsági ellenőrzés: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 68. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés,
• 38. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. § a) pontjában meghatározott érdek,
• 39. nemzetbiztonsági kockázat: az Nbtv. 68. § (2) bekezdése szerinti körülmény,
• 40. nemzetbiztonsági szolgálat: az Nbtv. 1. §-ában ekként meghatározott szerv,
• 41. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben ekként meghatározott szervezet,
• 42. postai küldemény: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 35. pontjában ekként meghatározott küldemény,
• 43. részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) több szakaszból álló beszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be,
• 44. szabvány: valamely elismert szabványügyi szervezet által elfogadott, rendszeres vagy folyamatos alkalmazás céljából kialakított műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező érvényű, és amely az európai, nemzeti vagy nemzetközi szabvány valamelyikének a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. §-ában meghatározott műszaki vagy technikai dokumentumnak minősül,
• 45. szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat,
• 46. személyellenőrzés: a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat által az előzetes minősítési adatlapon megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történő ellenőrzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e törvény szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot,
• 47. szolgáltatás-megrendelés: árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről,
• 48. válsághelyzet: az Alaptörvény szerinti különleges jogrend esetei, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. §-a szerinti, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a katasztrófavédelemről és hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5. pontja szerinti katasztrófa és 9. pontja szerinti katasztrófaveszély, továbbá a más állam területén bekövetkező, ezen helyzeteknek megfeleltethető állapot,
• 49. védett foglalkoztató: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit- vagy tartós foglalkoztatást, és a munkavállalóinak legalább a 30%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül, valamint az olyan munkáltató, amely működésének fő célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása.

II. Fejezet — HATÁLY¶

3. A törvény tárgyi hatálya¶

4. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ajánlatkérőknek

• a) az 1. mellékletben foglalt kategóriáknak megfelelő haditechnikai eszközök beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, az 1. mellékletben felsorolt rendszerek és képességek kialakítására irányuló, a haditechnikai eszközökhöz közvetlenül kapcsolódó, valamint a katonai célú építési beruházásokra irányuló beszerzéseire (a továbbiakban: védelmi beszerzés), azzal, hogy az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat az 1. melléklet szerinti kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával a Kormány rendeletben állapítja meg, valamint
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, Magyarország belső és külső biztonságát érintő, így különösen a rendvédelmi, a határvédelmi, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katasztrófavédelmi, az igazságszolgáltatási, a központi pénzügyi, a büntetés-végrehajtási, a válságkezelő feladatokkal, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmével közvetlenül összefüggő azon beszerzéseire, amelyek minősített adatot keletkeztetnek, tartalmaznak vagy minősített adatkezelést tesznek szükségessé (a továbbiakban: biztonsági beszerzés).

(2) E törvény hatálya kiterjed a 2. és 3. mellékletben felsorolt azon szolgáltatások megrendelésére irányuló beszerzésekre, amelyek kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetekben a 24. § szerint kell eljárni.

4. Vegyes beszerzések¶

5. § (1) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá nem tartozó elemekből áll, a (2)–(7) bekezdés szerint kell eljárni.

(2) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény alkalmazandó.

(3) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó, részben e törvény hatálya alá a 7. § (1) bekezdés 4. pontja alapján nem tartozó elemekből áll oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvényt – a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti jóváhagyás rendelkezésre állása esetén – nem kell alkalmazni.

(4) Ha a beszerzés részben e törvény hatálya alá tartozó elemekből áll, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá oly módon, hogy a beszerzés különböző elemei objektíve nem választhatóak szét, és szükségszerűen egy szerződés tárgyát képezik, a szerződés megkötésére e törvény nem alkalmazandó.

(5) Ha a beszerzés különböző elemei objektíve szétválaszthatóak és az ajánlatkérő a beszerzés egyes elemeire külön szerződéseket köt, az egyes szerződések megkötésére az adott szerződés tárgyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Ha a beszerzés egyetlen szerződés megkötésével való megvalósítása objektív okból indokolt, és ezért az ajánlatkérő az egyébként objektíve szétválasztható elemekből álló beszerzésre egy szerződést köt,

• a) ha a szerződés a 7. § (1) bekezdés 4. pontja hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, e törvényt az ott meghatározott jóváhagyás rendelkezésre állása esetén nem kell alkalmazni,
• b) ha a szerződés részben e törvény, részben a Kbt. hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz és egyúttal nem áll fenn az a) pont szerinti eset, e törvényt kell alkalmazni, vagy
• c) ha a szerződés részben e törvény hatálya alá tartozó szerződési elemet tartalmaz, de a fennmaradó része nem tartozik e törvény, a Kbt., vagy a 7. § (1) bekezdés 4. pontjának hatálya alá, e törvényt nem kell alkalmazni.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy a beszerzést a Kbt. alapján valósítja meg.

(8) Az ajánlatkérő egyetlen szerződés megkötésére vonatkozó döntése sem irányulhat e törvény vagy a Kbt. alkalmazásának mellőzésére.

5. Ajánlatkérő szervezetek¶

6. § E törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:

• a) a minisztérium,
• b) az állam, valamennyi költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács,
• c) a 7. § (1) bekezdés 15–17. pontja szerinti jogi személyek,
• d) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–c) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet, testület finanszírozza, valamint
• e) a központi beszerző szerv.

6. Kivételek¶

7. § (1) A törvényt nem kell alkalmazni

• 1. Magyarország és egy vagy több európai uniós tagállam, illetve egy vagy több harmadik ország között kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerint lefolytatásra kerülő beszerzésre,
• 2. csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi szerződés alapján külön eljárási rend szerinti beszerzésre,
• 3. valamely nemzetközi szervezet sajátos eljárási szabályainak hatálya alá tartozó, a szervezet saját céljai érdekében történő beszerzésre, továbbá arra a beszerzésre, amelyet a szervezet sajátos eljárási szabályaival összhangban Magyarország folytat le,
• 4. a 61–63. alcím kivételével, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 346. cikke alapján történő azon beszerzésekre, amelyek esetében ezen törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedése ellentétes a tagállam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amelyek megrendelésére vonatkozó ajánlatkérői döntést az Országgyűlés illetékes bizottsága külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján jóváhagyott,
• 5. a hírszerző és elhárító tevékenységek céljából lefolytatott beszerzésekre,
• 6. Magyarország és legalább egy másik európai uniós tagállam által közösen folytatott, új termék kifejlesztésére irányuló, e termék teljes életciklusára vagy annak egy részére vonatkozó kutatáson és fejlesztésen alapuló együttműködési programok keretében odaítélt szerződésekre,
• 7. a harmadik országban kiírt olyan beszerzésre, a civil célú beszerzéseket is ideeértve, amelyekre a Magyar Honvédségnek az Európai Unió területén kívül történő állomásoztatása során kerül sor, ahol a műveleti igények megkövetelik, hogy e beszerzést a műveletek körzetében tevékenységet kifejtő gazdasági szereplők bevonásával folytassák le,
• 8. meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vételére, illetve az arra vonatkozó egyéb jog megszerzésére,
• 9. az ajánlatkérő egy másik állammal vagy a másik állam kormányzati szervével, a 4. §-ban meghatározott áru beszerzésére, szolgáltatás megrendelésére, vagy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésének megkötésére,
• 10. választottbírósági és békéltetői tevékenység beszerzésére,
• 11. pénzügyi szolgáltatások megrendelésére, a biztosítási szolgáltatások kivételével,
• 12. munkaszerződésre, közszolgálati, kormányzati szolgálati közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonya, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya létrehozására,
• 13. az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésre, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg,
• 14. a NATO Biztonsági Beruházási Program vagy egyéb közös finanszírozású, a NATO által támogatott program keretében megvalósuló beszerzésekre,
• 15. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányított más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik,
• 16. az ajánlatkérő olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló irányítást gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a az irányítást gyakorló ajánlatkérővel, ajánlatkérőkkel, vagy az ajánlatkérő által e pont szerint irányítottak más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik, valamint
• 17. az ajánlatkérő másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, illetve közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységéből származó éves nettó árbevételének legfeljebb 20%-a származik a nyílt piacról,
• 18. a központi beszerző szerv által központosított beszerzés útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szerv beszerzési szerződést kötött, valamint a központi beszerző szerv által nyújtott járulékos beszerzési szolgáltatások megrendelésére.

(2) Az (1) bekezdés 6. pontja szerinti esetben az ajánlatkérő tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a kutatási és fejlesztési kiadásoknak a program teljes költségéhez képest számított arányáról, a költségmegosztási megállapodásról, valamint a beszerzések megosztása esetén a lefolytatni tervezett beszerzések arányáról.

(3) Az (1) bekezdés 4. pontja szerinti esetben a beszerzés körülményeinek vizsgálatát követően – annak eredményétől függően – az egyedi feltételeket az iparügyekért felelős miniszter és a beszerzés tárgya tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozza meg. A beszerzésre vonatkozó egyedi feltételeket elsősorban a hazai védelmi ipar képességeinek fejlesztése körében kell előírni. Ha a vizsgálat eredményeképpen megállapításra kerül, hogy egyedi feltételek alkalmazása nem indokolt, arról nem kell külön előterjesztést tenni.

(4) Az (1) bekezdés 15. pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a beszerzési szerződést az irányított jogi személy ajánlatkérőként eljárva köti meg a felette irányítást gyakorló ajánlatkérővel, vagy az ajánlatkérő által az (1) bekezdés 15. pontja szerint irányított más jogi személlyel.

(5) Az (1) bekezdés 15. pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az irányított jogi személy tagja az állam. Ebben az esetben az (1) bekezdés 15. pontja szerinti feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany – miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv –, mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

(6) Az (1) bekezdés 16. pontja esetében valamennyi ajánlatkérőnek képviseltetnie kell magát az irányított jogi személy döntéshozó szerveiben. A képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek egy, több vagy akár minden, irányítást gyakorló ajánlatkérőt is. Az irányított jogi személy érdekei nem lehetnek ellentétesek az irányítást gyakorló ajánlatkérők érdekeivel.

(7) Az (1) bekezdés 15–17. pontjában rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Ha az említett feltételek már nem állnak fenn, az ajánlatkérő a szerződést jogosult és köteles felmondani.

(8) Az (1) bekezdés 15–17. pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az ajánlatkérő által irányított más jogi személy részére végzett tevékenységek ellátásának arányát az azzal kapcsolatban a szerződéskötést megelőző három évben felmerült költségek alapul vételével kell megállapítani. Ha a szerződés megkötését megelőző három évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az ajánlatkérőnek valószínűsítenie kell – elsősorban hiteles üzleti tervének bemutatásával – az említett adatokat.

III. Fejezet — A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI¶

7. Az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezések¶

8. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a beszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő beszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól – az abban meghatározott módon – való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott beszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A beszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és az ajánlatkérői dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen kell rendelkezniük a beszerzés tárgya szerinti szakmai, beszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel.

(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak – szükség esetén a hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás megadását követő – e törvény szerinti elbírálására és értékelésére. A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – ha az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

(5) Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet a bírálóbizottság tagja. Testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba. Testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.

8/A. § (1) Az ajánlatkérő köteles fogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az EN 16931-1:2017 számú európai szabványnak és az Európai Bizottság által e szabványhoz az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistának.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzés és a szerződés teljesítése során a minősített adatok védelme szükséges vagy – jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy közigazgatási jog által szabályozott egyedi döntés szerint – különleges biztonsági intézkedések szükségesek és Magyarország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei más módon nem garantálhatóak.

8. Összeférhetetlenség¶

9. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet – ideeértve a szervezet vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottsági tagját, tulajdonosát, valamint ezek közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóját is – ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a beszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

• a) a köztársasági elnök,
• b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,
• c) a Kormány tagja,
• d) a Kúria elnöke,
• e) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
• f) a legfőbb ügyész,
• g) az Alkotmánybíróság elnöke,
• h) az Állami Számvevőszék elnöke,
• i) a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője,
• j) a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy
• k) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, elnökhelyettesei

tulajdonában, vagy az a)–k) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.

(5) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e a (2)–(4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség.

(6) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy vagy szervezet részvétele az eljárásban, akitől vagy amelytől az ajánlatkérő az adott beszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, a beszerzés becsült értékének felmérése érdekében a beszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem közölt vele a beszerzési eljárás során az összes ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(7) Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az építmény kivitelezésére, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy egy elvi engedélyezési, illetve engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó beszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen beszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a beszerzési eljárás előkészítésében.

(8) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárásból az (1)–(7) bekezdés alapján csak akkor zárható ki, ha beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a beszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon hárítsa el.

9. A gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések¶

10. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy – a beszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult – képviselőt megbízni.

(3) A közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők megjelölését.

(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása, a hiánypótlás, a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közösen részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

(5) Ha az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

(7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

(8) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevőtől vagy ajánlattevőktől megkövetelheti azt. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

11. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a beszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –

• a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
• b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, és
• c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.

(2) Ha az ajánlatkérő az adott beszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

10. Közös beszerzés¶

12. § (1) Több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodásban érintett beszerzési eljárást egyetlen ajánlatkérő önállóan folytatja le, ez az ajánlatkérő annak minden szakaszában, az eljárást megindító felhívás közzétételétől a szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig kizárólagos felelősséggel tartozik az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

12/A. § (1) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében beszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.

(2) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy beszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a beszerzési eljárás lefolytatásával.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében folytatja le a beszerzési eljárást.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben, ha a beszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők együttesen felelősek e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a beszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor, akkor az ajánlatkérők a beszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséért a beszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.

13. § (1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat beszerzést vagy köthet keretmegállapodást.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek – ha nemzetközi megállapodás az e §-ban meghatározott feltételeket nem tartalmazza – az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel megállapodást kell kötnie, amelyben meg kell határozni

• a) az egyes ajánlatkérők felelősségi körét, valamint hogy az ajánlatkérők a beszerzés megvalósítására melyik tagállam jogszabályait alkalmazzák, valamint
• b) a beszerzés megvalósításának megszervezését, különös tekintettel az eljárás lefolytatására, a beszerzendő építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk elosztására és a szerződés megkötésére.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti információkat a közösen megvalósított beszerzési eljárás ajánlatkérői dokumentumaiban is fel kell tüntetni.

(4) Az ajánlatkérő a beszerzés megvalósítása érdekében igénybe veheti az Európai Unió más tagállamaival kötött megállapodás alapján központi beszerző szervnek kinevezett európai köztestületek szolgáltatásait, feltéve, hogy ezen szervek olyan beszerzési szabályokat alkalmaznak a beszerzésekre, amelyek megfelelnek ezen törvény valamennyi rendelkezésének.

10/A. A központosított beszerzés¶

13/A. § A Kormány a beszerzések központosított beszerzés keretében történő lefolytatását rendelheti el

• a) az államháztartásról szóló törvény szerinti, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában,
• b) az általa alapított vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok és közalapítványok vonatkozásában, valamint
• c) – a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Banknak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon állami tulajdonú gazdasági társaság vonatkozásában, amely felett az állam többségi befolyással, vagy közvetett befolyással rendelkezik,

meghatározva a központosított beszerzés személyi feltételeit és tárgyát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, a központosított beszerzés részletes – az e törvénytől eltérő, az ilyen beszerzések sajátosságai miatt szükséges – szabályait, valamint a központosított beszerzéshez való csatlakozás lehetőségét és feltételeit.

11. Fenntartott szerződések¶

14. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára, vagy úgy rendelkezhet, hogy a beszerzési szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, ha a szerződés teljesítésében érintett alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy, akik – fogyatékosságuk jellege vagy súlyossága miatt – szokásos körülmények között nem folytathatnak keresőtevékenységet.

(2) A részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni kell az (1) bekezdésben meghatározott fenntartásokra.

12. A beszerzés tárgyai¶

15. § (1) Beszerzésnek minősül a beszerzési szerződés e törvény szerinti megkötése. A beszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelése lehet.

(2) Ha a beszerzés többféle, az (1) bekezdés szerinti beszerzési tárgyat foglal magában, a beszerzési eljárásra azon beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, amelynek a legmagasabb a becsült értéke az adott beszerzésben.

(3) Azt a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést, amely a 3. melléklet szerinti tevékenységeket a szerződés fő tárgyához képest csak járulékos elemként foglalja magában, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek kell tekinteni.

13. A beszerzés értéke¶

16. § (1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – a 17–21. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A becsült érték meghatározása során figyelembe kell venni a becsült teljes ellenszolgáltatást, ideeértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását is. Ha az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők részére díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, általános forgalmi adó nélkül számított értéke.

17. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülése céljával megválasztani.

(2) Tilos a beszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény, vagy e törvény védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.

(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás-megrendelés, vagy azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a beszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni.

(4) Ha a beszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, a (3) bekezdéstől eltérően a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát el nem érő értékű beszerzések szabályai alkalmazhatóak olyan szerződések megkötésére, amelyek

• a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében nyolcvanezer eurónál, építési beruházás esetében pedig egymillió eurónál kevesebb, és
• b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított teljes becsült érték 20%-át.

(5) Ha az ajánlatkérő egy beszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a beszerzés becsült értékének meghatározásakor.

18. § Az építési beruházásra irányuló szerződések becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind pedig az építési munka kivitelezéséhez szükséges, az ajánlatkérő által az ajánlattevő részére teljesített árubeszerzés teljes becsült értékét.

19. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése

• a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, ideértve a becsült maradványértéket is, vagy
• b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

20. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás-megrendelés becsült értéke olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatóak,

• a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
• b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani.

21. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat

• a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, vagy
• b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor szükség szerint figyelembe kell venni

• a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat, és
• b) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

14. A beszerzési értékhatárok¶

22. § (1) A védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait a Bizottság európai uniós jogi aktusban, időszakonként határozza meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A védelmi beszerzések vonatkozásában e törvényt – a 23. §-ban meghatározottak figyelembevételével – értékhatárra való tekintet nélkül kell alkalmazni.

(3) A biztonsági beszerzések vonatkozásában e törvényt akkor kell alkalmazni, ha azok értéke eléri vagy meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.

(4) A Közbeszerzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti értékhatárokat – ideértve a 17. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket is – minden naptári év elején közzéteszi a honlapján. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét a Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.

15. Az alkalmazandó eljárási szabályok¶

23. § A védelmi beszerzési eljárásokra e törvény I–V., valamint VII. Részét kell alkalmazni.

24. § (1) A 2. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelésére e törvényt kell alkalmazni.

(2) A 3. melléklet szerinti, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatások megrendelése esetében kizárólag a 32. §-t, a 36. §-t és a 64. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a beszerzés tárgya olyan összetett, kifejezetten katonai, vagy biztonsági célú szolgáltatás, amely a 2. és 3. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az (1) bekezdés szerint kell eljárni, feltéve, hogy a 2. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

25. § A biztonsági beszerzési eljárásokra a védelmi beszerzésekre vonatkozó szabályokat a VI. részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

16. A beszerzési eljárás dokumentálása¶

26. § (1) Az ajánlatkérő valamennyi beszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban köteles dokumentálni.

(2) A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot jogszabályban meghatározott ideig, de legalább a beszerzési eljárás lezárásától, illetve ha annak alapján szerződéskötésre került sor, a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a beszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – közigazgatási per esetén a közigazgatási per – befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a jogorvoslati szerv, az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a beszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni.

17. A kommunikáció és az adatkezelés szabályai¶

27. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik.

(2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek:

• a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján,
• b) faxon, vagy
• c) elektronikus úton.

(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, ez azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel nem követelhető meg a részvételre jelentkezőktől, illetve az ajánlattevőktől.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus dokumentumba foglalt formában.

(5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.

28. § (1) A kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során biztosítani kell

• a) az adatok sértetlenségének, valamint a részvételi jelentkezések és ajánlatok bizalmasságának megőrzését, és
• b) azt, hogy az ajánlatkérő csak a benyújtásra vonatkozó határidő lejárta után ismerheti meg a részvételi jelentkezések és ajánlatok tartalmát.

(2) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

• a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges tudnivalókat az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani vagy számukra elérhetővé kell tenni,
• b) az elektronikus ajánlatokat a Dáptv.-ben meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és
• c) a gazdasági szereplőknek az ajánlat és részvételi jelentkezés benyújtásakor az ajánlatkérőhöz be kell nyújtaniuk az ajánlatkérő által előírt dokumentumokat, tanúsítványokat, nyilatkozatokat és mintapéldányokat vagy mintapéldányok fotóit, ha azok elektronikus formátumban nem állnak rendelkezésre az ajánlatok, vagy a részvételi jelentkezések benyújtására megállapított határidő lejártáig.

(3) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközöknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

• a) az ajánlatokhoz és a részvételi jelentkezésekhez kapcsolódó elektronikus aláírások megfelelnek a Dáptv. rendelkezéseinek,
• b) az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható,
• c) a megállapított határidők előtt senki nem férhet hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz,
• d) ha a c) pontban meghatározott hozzáférési tilalmat megsértik, a tilalom megsértésének ténye egyértelműen megállapítható,
• e) a beszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges,
• f) a jogosultsággal rendelkező személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz, és
• g) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

(4) A „Bizalmas!” vagy magasabb minősítési szintű adatok elektronikus továbbítása csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: NBF) által engedélyezett, a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti követelményeknek megfelelően történhet.

(5) A minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok faxon, elektronikus levélben vagy postai úton továbbított levélben nem teljesíthetőek. Ahol e törvény szerint az írásbeli nyilatkozatot faxon kell vagy lehet teljesíteni, a minősített adatokat tartalmazó írásbeli nyilatkozatok esetén elsősorban a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus továbbítást kell igénybe venni. Ha a követelménynek megfelelő elektronikus továbbítási lehetőség nem áll a gazdasági szereplő rendelkezésére, az írásbeli nyilatkozatot közvetlen kézbesítés útján kell teljesíteni.

18. A határidők számítása¶

29. § (1) A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben vagy felhívásban megjelölt határidő a hirdetmény vagy felhívás feladását, illetve a felhívás közvetlen megküldését követő napon kezdődik.

19. Előzetes összesített tájékoztató¶

30. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztató útján nyilvánosságra hozhatja

• a) az árubeszerzésre irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét – CPV-re való hivatkozással megállapított termékcsoportonként –, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni,
• b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások becsült összértékét valamennyi szolgáltatás-kategóriában, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni, és
• c) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azon szerződések vagy keretmegállapodások lényeges jellemzőit, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán kíván megkötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes összesített tájékoztatót – ha az ajánlatkérő annak nyilvánosságra hozatala mellett dönt – a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetménymintákról szóló bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: uniós hirdetményminta rendelet) foglaltak szerinti tartalommal az ajánlatkérő által előirányzott beszerzésekről szóló tervezet elfogadása után soron kívül

• a) el kell küldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának, vagy
• b) közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.

(3) Ha a közzététel a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon történik, akkor az ajánlatkérő honlapján való közzététel szándékáról – a közzétételt megelőzően – elektronikus formában tájékoztatni kell a Bizottságot az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal. Az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatónak tartalmaznia kell a Bizottság részére küldött tájékoztatás feladásának időpontját is.

(4) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy az előzetes összesített tájékoztatót a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak elvégzését követően nemzeti szinten is közzéteszi a honlapján. A nemzeti szinten közzétett előzetes összesített tájékoztató

• a) nem tartalmazhat a Bizottságnak elküldött vagy az ajánlatkérő honlapján közzétett előzetes összesített tájékoztatóban foglalt adatoktól eltérő adatokat, és
• b) tartalmazza az előzetes összesített tájékoztató Bizottság részére történő feladásának vagy az ajánlatkérő honlapján történő közzétételének időpontját.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál.

20. A hirdetmények megküldése és közzététele¶

31. § (1) Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzéseihez kapcsolódó hirdetményeket az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal elektronikus úton megküldi az Európai Unió Kiadóhivatalának.

(2) A hirdetmény vagy annak tartalma a Bizottság részére történő elküldésének időpontja előtt nemzeti szinten nem tehető közzé.

(3) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak megküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de tartalmazniuk kell a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának időpontját.

(4) A hirdetmények feladásának időpontját az ajánlatkérő igazolja.

(5) A Bizottság által az ajánlatkérőnek megküldött visszaigazolás az elküldött adatok közzétételéről és annak időpontjáról igazolja a közzététel megtörténtét és időpontját.

(6) A keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő a keretmegállapodáson alapuló valamennyi szerződés esetében évente, valamint a keretmegállapodás lejártát követően hirdetményt küld a beszerzési eljárás eredményéről.

32. § (1) Az ajánlatkérő a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésétől számított negyvennyolc napon belül köteles az uniós hirdetményminta rendeletben meghatározott hirdetményt közzétenni a beszerzési eljárás eredményéről.

(2) Egyes, a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, ha ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel, így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené valamelyik gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, vagy a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

II. RÉSZ — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT ELÉRŐ ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSI ELJÁRÁS¶

IV. Fejezet — A BESZERZÉSI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA¶

21. Az eljárást megindító felhívás¶

33. § (1) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.

(2) A beszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az ajánlatkérői dokumentumokban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.

(3) A beszerzési eljárás során figyelembe kell venni az ajánlatkérő szükségleteit az áru egész életciklusa – úgymint a kutatás és fejlesztés, az ipari fejlesztés, a gyártás, a javítás, a modernizálás, a módosítás, a karbantartás, a logisztika, a képzés, a tesztelés, a visszavonás és a használatból való kivonás – alatt.

(4) A meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd részvételi felhívással, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívással indul.

(5) A beszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen

• 1. az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét és – ha az ajánlatkérő rendelkezik honlappal – honlapjának címét,
• 2. a beszerzési eljárás fajtáját, gyorsított eljárás, versenypárbeszéd, valamint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén annak jogalapját és indokolását,
• 3. annak megjelölését, hogy az ajánlatkérői dokumentumokat az ajánlatkérő milyen módon bocsátja rendelkezésre,
• 4. a beszerzés tárgyát és mennyiségét,
• 5. a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a beszerzési eljárást lefolytatják,
• 6. annak feltüntetését, ha keretmegállapodás kötésére kerül sor,
• 7. a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
• 8. a teljesítés helyét,
• 9. az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást,
• 10. annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot,
• 11. a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását, ha részajánlat tételére lehetőség van, tájékoztatást arról, hogy egy vagy több, vagy valamennyi részre lehet-e ajánlatot tenni, valamint arról, hogy korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma,
• 12. az ajánlatok értékelési szempontjait,
• 13. a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat,
• 14. az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot,
• 15. az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt,
• 16. az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét, és a benyújtás módját,
• 17. az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét, annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat vagy részvételi jelentkezés,
• 18. az ajánlatok felbontásának idejét és helyét, az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat, részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának idejét és helyét,
• 19. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével,
• 20. az ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információt, a részvételi felhívásban az eljárás későbbi szakaszára vonatkozóan,
• 21. az írásbeli összegezés megküldésének és a szerződéskötés tervezett időpontját, és
• 22. ha a szerződés teljesítésére különleges feltételek vonatkoznak, ezen feltételeket.

(6) A beszerzés mennyiségét az ajánlatkérő úgy is meghatározhatja, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét.

(7) Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve a részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat, illetve részvételi jelentkezés egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e.

(8) Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott számú részben lehet az eljárás nyertese – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, ha az egy ajánlattevő által elnyerhető részek maximális számát az eljárást megindító felhívásban megjelölte.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérői dokumentumokban fel kell tüntetni azokat az objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, amelyek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy mely részek tekintetében nyilvánítható nyertesnek az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok alapján a maximális számnál több részben tette az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb ajánlatot. Ha valamely ajánlattevő nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevő.

(10) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban.

(11) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek és műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a beszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.

(12) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérő az értékelési szempontokat úgy köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a változatnak nem minősülő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.

(13) A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárás során, valamint a versenypárbeszéd keretében az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott részvételre jelentkezőket ajánlatuk megtételére, illetve a tárgyalásban való részvételre vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

22. A dokumentáció¶

34. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt készíthet, amely egyebek mellett tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó beszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a beszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.

(2) Ha az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti dokumentációt készít, a felhívásban köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és – ha a dokumentáció előállítása jelentős költségekkel járt – pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt részvételi jelentkezésenként vagy ajánlatonként legalább egy részvételre jelentkezőnek, ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve a részvételi vagy az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(4) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeknek megfelelően kell megállapítani.

(5) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz munkanapon belül visszajár, ha

• a) az ajánlatkérő visszavonja a felhívást,
• b) az eljárás a 60. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján eredménytelen, vagy
• c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésének ajánlattételi felhívásban megjelölt időpontjáig vagy a módosított időpontig nem közli.

(6) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az alkalmazandó építési szabályoknak való megfelelésre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelynek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni, továbbá előírhatja, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy ajánlata elkészítésénél figyelembe vette a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségeket.

(7) Ha az ajánlatkérő előírja a (6) bekezdés szerinti követelményeket, az eljárást megindító felhívásban, vagy ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, abban köteles megadni azoknak a szervezeteknek a nevét és címét, amelyektől az ajánlatkérő megfelelő tájékoztatást kaphat.

23. Kiegészítő iratok¶

35. § (1) Az ajánlatkérő – ha a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja rendelkezésre – kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a részvételre jelentkezők részére szükséges információkra vonatkozó tájékoztatást, a részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. A rendelkezésre bocsátás módjára az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell információt adnia.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie.

24. A műszaki leírás¶

36. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.

(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a beszerzés során.

(3) A műszaki leírást az uniós joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok, ideértve a termékbiztonságra vonatkozó előírásokat is, valamint az Európai Unió tagállamai számára nemzetközi szabványügyi megállapodások által az interoperabilitás garantálása érdekében előírt műszaki követelmények sérelme nélkül a következő módon kell meghatározni:

• a) az európai szabványokat átültető nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyekre, közös műszaki leírásokra, a nemzetközi szabványokat átültető nemzeti szabványokra, egyéb nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerekre, ezek hiányában egyéb, építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint termékek felhasználására vonatkozó nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki tanúsítványokra vagy nemzeti műszaki leírásokra, az iparból származó és ott széles körben elismert műszaki leírásokra, nemzeti katonai szabványokra vagy védelmi célú anyagok e szabványokhoz hasonló leírásaira hivatkozással,
• b) teljesítmény- és funkcionális követelmények megadásával, ez utóbbi környezetvédelmi jellemzőket is tartalmazhat,
• c) a b) pont szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, az a) pont szerinti leírásokra történő hivatkozással, vagy
• d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” fordulatot szerepeltetni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja esetén a paramétereknek kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését.

(6) Az egyenértékűséget az interoperabilitási és operatív hatékonysági követelmények alapján kell elbírálni. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevők számára a bizonyítékok minden formájának használatát engedélyezni kell. Az ajánlatkérőnek minden olyan döntését meg kell indokolnia, amely szerint az adott esetben az egyenértékűség nem áll fenn.

(7) Ha NATO egységesítési egyezmény – STANAG –, illetve az európai vagy nemzetközi szabványosító, vagy szabványügyi szervezetek által elfogadott és a közösség számára hozzáférhetővé tett szabvány alkalmazható, az ajánlatkérő előírhatja a megállapodásban megállapított szabványoknak való megfelelést.

(8) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, továbbá olyan különleges eljárásra vagy védjegyre, szabadalomra, típusra, adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2)–(7) bekezdés szerinti, kellően pontos és egyértelmű leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” fordulatnak kell kísérnie.

(9) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek megfelelő kialakításra, a biztonságra és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a beszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.

(10) Építési beruházás esetében a műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, és lehetővé teszik az anyag, a termék vagy az áru oly módon történő leírását, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi teljesítmény színvonala, az ajánlatkérő által támasztott valamennyi követelménynek – ideértve a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőséget is – megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, ideértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket.

(11) Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a műszaki leírás az a leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így különösen a minőség színvonalát, a környezetvédelmi teljesítmény színvonalát, az ajánlatkérő által támasztott valamennyi követelménynek – ideértve a fogyatékossággal élők számára való elérhetőséget is – megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, ideértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket.

(12) Építési beruházás esetében a műszaki leírás a (10) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési technológiákat, illetve eljárásokat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő általános vagy különös rendelkezésekkel előír az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

25. Az ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és a dokumentáció módosítása, visszavonása, visszalépés a beszerzéstől, valamint az ajánlati kötöttség¶

37. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja. A határidő nem rövidíthető le.

(3) Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a több szakaszból álló beszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában is alkalmazni kell, ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új határidőről.

38. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő lejártáig módosíthatja a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről e határidő lejárta előtt hirdetményt kell közzétenni, illetve a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában erről egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatni kell az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket. Módosítás esetén az ajánlattételi, illetve részvételi határidőt meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a módosítás jelentőségével.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlattételi, illetve a részvételi felhívást az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig hirdetménnyel – a nem hirdetménnyel induló eljárásban és a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők egyidejűleg történő, közvetlen tájékoztatásával – visszavonhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszavonás esetén az ott meghatározott határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, és az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja, hogy a (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító felhívásban felhívta a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy amennyiben valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény a (2) bekezdésben foglalt határidőt követően bekövetkezik, az eljárást – feltételes beszerzésként – eredménytelenné nyilváníthatja.

(5) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően függeszti fel a beszerzési eljárást, a felfüggesztés időtartama alatt a részvételi vagy az ajánlattételi határidő nem jár le és a felfüggesztés megszűnését követően az ajánlatkérő köteles a határidőt a megfelelő részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásához szükséges mértékben meghosszabbítani.

39. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát.

(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.

40. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Tárgyalásos eljárás esetén a végleges ajánlat megtételével jön létre az ajánlati kötöttség.

(2) Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban nem határozhatja meg az annak kezdetétől számított hatvan napnál hosszabb időtartamban.

26. A kiegészítő tájékoztatás, konzultáció, helyszíni bejárás¶

41. § (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott beszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében – az ajánlattételi felhívásban, a részvételi felhívásban, a dokumentációban vagy a kiegészítő iratokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő, értelmező tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal, gyorsított eljárás esetén hat nappal.

(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi vagy a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, meghívásos vagy gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, meghívásos vagy gyorsított eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.

(4) Ha a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg az ajánlatkérői dokumentumokat módosítja, a 38. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(5) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, vagy meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló beszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely további gazdasági szereplő részére küldte meg.

(6) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági szereplők részére.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak irányadóak a helyszíni bejárás, valamint a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.

27. Az ajánlati biztosíték¶

42. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben és módon kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

(2) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének megsértése esetére az ajánlatkérőnél – az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.

(3) Az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.

(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

• a) az ajánlattevők részére az ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményének kihirdetését követő tizennégy napon belül,
• b) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tizennégy napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik,
• c) az ajánlattevők részére, ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésére az ajánlattételi felhívásban megjelölt vagy az utóbb módosított időpontig nem hirdeti ki, továbbá
• d) a nyertes ajánlattevő, valamint – a 95. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha az ajánlatkérő a szerződést nem köti meg.

V. Fejezet — AZ AJÁNLATTEVŐKKEL ÉS RÉSZVÉTELRE JELENTKEZŐKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK¶

28. Az ellátás biztonsága és az információk biztonsága¶

43. § Az olyan beszerzések esetében, amelyek során minősített adatokat használnak fel, amelyek minősített adatokat igényelnek, illetve tartalmaznak, az ajánlatkérő a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az ismertetőben vagy a kiegészítő iratokban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű biztonságának biztosításához szükséges intézkedéseket és követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat tartalmazza különösen a következőket:

• a) kötelezettségvállalást az ajánlattevő és az igénybe venni kívánt alvállalkozók részéről arra vonatkozóan, hogy megfelelően biztosítják az összes, birtokukban lévő, illetve a szerződés időtartama alatt vagy annak lezárása után tudomásukra jutó minősített adat védelmét a vonatkozó jogszabályokkal összhangban,
• b) kötelezettségvállalást az ajánlattevő részéről arra vonatkozóan, hogy az a) pontban előírt kötelezettségvállalást megszerzi a szerződés teljesítése során általa alkalmazott többi alvállalkozótól,
• c) elegendő információt az igénybe venni kívánt alvállalkozókról, amelyek az ajánlatkérő számára lehetővé teszik annak megállapítását, hogy ezek mindegyike rendelkezik a szükséges feltételekkel mindazon minősített adat védelméhez, amelyekhez hozzáférnek, illetve amelyek az alvállalkozásban elvégzett teljesítés során keletkeznek, vagy
• d) az ajánlattevők kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy az alvállalkozói szerződések odaítélése előtt az új alvállalkozókkal kapcsolatban átadják a c) pontban megkövetelt információkat.

44. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi, ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, az ismertetőben, illetve a kiegészítő iratokban megállapítja az ellátás biztonságára vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat tartalmazza többek között a következőket:

• a) olyan tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevő képes lesz teljesíteni a szerződéshez kapcsolódó áruk exportjával, szállításával és továbbításával kapcsolatos kötelezettségeit, ideértve az érintett tagállam vagy tagállamok részéről ezt alátámasztó dokumentációt,
• b) az ajánlatkérőre vonatkozó minden olyan korlátozás feltüntetését, amely a termékek vagy szolgáltatások, illetve e termékek vagy szolgáltatások eredményének nyilvánosságra hozatalára, átadására vagy használatára vonatkozik, és amely exportkorlátozást vagy biztonsági intézkedéseket eredményezhet,
• c) tanúsítványokat vagy dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az ajánlattevő ellátási láncának elhelyezkedése és megszervezése lehetővé teszi számára az ajánlatkérő által az ellátás biztonságára vonatkozóan előírt követelmények teljesítését, valamint arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ellátási láncban a szerződés teljesítése során bekövetkező változások nem gátolják majd az e követelményeknek való megfelelést,
• d) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképpen megnövekedett igényeinek kielégítése érdekében kapacitásokat hoz létre, illetve tart fenn a közösen megállapított feltételeknek megfelelően,
• e) az ajánlattevő letelepedése szerinti országa hatóságaitól származó bármilyen dokumentumot annak alátámasztására, hogy az ajánlattevő válsághelyzet esetén eleget tesz az ajánlatkérő válsághelyzet eredményeképpen megnövekedett igényeinek,
• f) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy biztosítja a szerződés tárgyát képező áruk karbantartását, korszerűsítését és fejlesztését,
• g) az ajánlattevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy időben értesíti az ajánlatkérőt a szervezetében, ellátási láncában vagy ipari stratégiájában bekövetkezett olyan változásokról, amelyek érinthetik az ajánlatkérő irányában fennálló kötelezettségeit, vagy
• h) az ajánlattevő kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a közösen megállapított feltételeknek megfelelően a pótalkatrészek, összetevők, összeállított egységek és speciális tesztberendezések készítéséhez szükséges eszközöket az ajánlatkérő rendelkezésére bocsát, ha ő maga a további teljesítés során nem képes ezek biztosítására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamban letelepedett ajánlattevő nem kötelezhető olyan, tagállam általi kötelezettségvállalás beszerzésére, amely korlátozná az ajánlattevő letelepedése szerinti tagállam azon szabadságát, hogy a vonatkozó nemzetközi és uniós joggal összhangban saját hatályos, az exportra, a szállításra és az áthaladásra vonatkozó nemzeti engedélyezési kritériumait alkalmazza.

29. A kizáró okok¶

45. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában az, aki

• 1. az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült:
• a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is,
• b) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés vagy a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, továbbá a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés,
• c) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy a Btk. szerinti költségvetési csalás,
• d) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint az ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,
• e) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása,
• f) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti emberkereskedelem és kényszermunka, valamint az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. szerinti kényszermunka;
• g) az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás, beszerzési közbeszerzési és koncessziós eljárásban,
• h) az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. Címe szerinti bűncselekmények, vagy a Btk. szerinti minősített adattal visszaélés, továbbá
• i) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)–h) alpontban felsoroltakhoz hasonló bűncselekmény;
• 2. egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott,
• 3. végelszámolás alatt áll vagy az ellene indult csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést tettek közzé, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van,
• 4. tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
• 5. gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert,
• 6. vonatkozásában három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, vagy végleges közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította, hogy valamely korábbi beszerzési eljárás, vagy az eljárás eredményeképp megkötött szerződés teljesítése során megszegte az információk biztonságával vagy az ellátás biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit,
• 7. tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott beszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta,
• 8. beszerzési, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől véglegesen vagy jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen vagy – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén – a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig,
• 9. korábbi beszerzési vagy közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának közigazgatási perben történő megtámadása esetén a bíróság jogerős – három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki,
• 10. az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a hamis adatot szolgáltat, illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, ha
• a) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és
• b) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg,
• 11. az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a beszerzési eljárásban, vagy korábbi beszerzési, közbeszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett beszerzési, közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig,
• 12. tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:
• a) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén,
• b) olyan társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy
• c) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a b) alpont szerinti feltétel fennáll;
• 13. harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el,
• 14. esetében a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni,
• 15. a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott – véglegessé vált és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság végleges döntésében vagy bíróság jogerősen – három évnél nem régebben – megállapította és egyúttal bírságot szabott ki,
• 16. esetében az ajánlatkérő kellően megalapozott információval rendelkezik annak megállapításához, hogy az adott beszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §-ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította,
• 17. a tevékenység végzéséhez a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, illetve előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik, vagy
• 18. a 101. § szerinti előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági határozat megállapította.

(2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmasságának igazolásában, ha

• a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy
• b) az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben – vagy ha ez rövidebb, az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül – olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt.

(3) Az (1) bekezdés 2. pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(4) Az (1) bekezdés 3. pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 75. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le.

(5) Az (1) bekezdés 1. pont h) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntetőjoga alá tartozó külföldi állampolgár természetes személy esetében

• a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt,
• b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdés c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról szóló, 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót,
• c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást,
• d) terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: 2002/475/IB kerethatározat) 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet,
• e) pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását, továbbá
• f) emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit

kell érteni.

(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésben foglalt kizáró okokra.

(7) Az ajánlatkérő – az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének, székhelyének vagy lakóhelyének az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével – köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés 10. pontja és 11. pontjának első fordulata szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.

46. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

• a) három évnél nem régebben hozott jogerős bírósági, véglegessé vált közigazgatási vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén jogerős bírósági határozat megállapította, hogy jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét – a b) pontban meghatározott eset kivételével – súlyosan megszegte vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, súlyos, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el,
• b) korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta, vagy
• c) korábbi közbeszerzési vagy beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három éven belül megállapított szerződésszegést követett el, amelynek során az alvállalkozó felé fennálló vég- vagy részszámlából fakadó fizetési kötelezettségét 10%-ot meghaladó részben nem teljesítette annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett.

(2) Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölni az alkalmazott, az (1) bekezdés szerinti kizáró okokat.

(3) Az (1) bekezdésben, valamint a 45. § (1) bekezdés 1., 2., 5., 6., 9., 11., 13., 15., és 18. pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ajánlatkérő köteles kizárni az eljárásból azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan valamelyik, az eljárásban alkalmazandó kizáró ok fennáll. A kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzését az ajánlatkérő az e törvényben foglaltak szerint köteles elvégezni.

(4) Az ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek az ajánlatban, illetve – több szakaszból álló eljárás esetén – a részvételi jelentkezésben kell igazolnia, illetve írásban nyilatkoznia, hogy nem állnak fenn vele, illetve alvállalkozójával és az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezettel szemben a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okok.

(5) Az ajánlatkérő a kizáró okok fenn nem állásának igazolására a következő igazolásokat és nyilatkozatokat köteles elfogadni:

• a) többszakaszos eljárás esetén a beszerzési eljárás részvételi, egyszakaszos eljárás esetén ajánlattételi felhívás feladásának vagy megküldésének napját követően kelt, illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát, hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy az illetékes bíróság vagy hatóság által kibocsátott olyan, ezzel egyenértékű okiratot, amely igazolja a 45. § (1) és (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, az (1) bekezdésben foglalt kizáró okok fenn nem állását, vagy
• b) ha az adott állam illetékes bírósága vagy hatósága nem bocsát ki az a) pont szerinti kivonatot vagy okiratot, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem tehető az érintett országban, az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdálkodó szervezet által bíróság, hatóság, közjegyző, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy általuk hitelesített nyilatkozatot.

(6) Ha Magyarországon letelepedett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő esetén a kizáró ok fenn nem állása az ajánlatkérő számára ingyenesen elérhető, közhiteles hatósági vagy bírósági nyilvántartásból is megállapítható, a kizáró ok fenn nem állását az ajánlatkérő ellenőrzi a nyilvántartásban szereplő adatok alapján.

30. Az alkalmassági követelmények¶

47. § Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – a 76. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével – köteles előírni az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – az igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is – az ajánlatkérő kizárólag a 48. és 49. §-ban meghatározott módokon írhatja elő.

48. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, vagy mikor kezdte meg a tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak:

• a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban a felhívás megküldésétől – visszafelé számított három évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal,
• b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának (a továbbiakban: beszámoló) – vagy annak meghatározott részének – benyújtásával, ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét; ha az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, és a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló beküldése nem szükséges,
• c) az előző legfeljebb három lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, vagy ugyanezen időszakban a beszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozattal,
• d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.

(2) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a beszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a beszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum benyújtását írja elő – köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét.

(3) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az (1) bekezdés b) és c) pontjával kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az eszközök és a források aránya figyelembe vétele szempontjainak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a beszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni.

(6) Ha az ajánlatkérő a részajánlattételt lehetővé teszi, az (1)–(5) bekezdést valamennyi különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell.

49. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki vagy szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében igazolható

• a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szállításainak ismertetésével, melynek tartalmaznia kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult továbbá előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
• b) a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával,
• c) azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
• d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell,
• e) elismert, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak,
• f) a termelési képességéről, vizsgálati és kutatási eszközeiről, illetve minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célt szolgál,
• g) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása, valamint az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének közlésével, ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
• h) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.

(2) Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

• a) az előző legfeljebb öt év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével, melynek tartalmaznia kell legalább a szerződés tárgya, mennyisége, vagy az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés helye és ideje, a szerződést kötő másik fél megnevezése ismertetését, és az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e, az ajánlatkérő jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is,
• b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezető tisztségviselői végzettségének, képzettségének és szakmai tapasztalatának ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének, képzettségének és szakmai tapasztalatának ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek,
• c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással,
• d) azoknak a szakembereknek, szervezeteknek, illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
• e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával,
• f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával, valamint azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud,
• g) a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha az különleges célt szolgál,
• h) a szerződés, szolgáltatás azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni,
• i) a szerződés teljesítéséhez, az ajánlatkérő valamely válsághelyzet miatt megnövekedett igényeinek kielégítéséhez, vagy a szerződés tárgyát képező áruk karbantartásának, korszerűsítésének és fejlesztésének biztosításához az ajánlattevő rendelkezésére álló szerszámok, berendezések, műszaki felszerelés, személyzet létszáma és szakértelem vagy ellátási források leírása, az ajánlattevő gazdasági tevékenysége végzése helyének közlésével, ha az az Európai Unió területén kívül található, valamint
• j) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.

(3) Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

• a) az előző öt évben megvalósított építési beruházások ismertetésével, a beszerzés tárgyához illeszkedő legjelentősebb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal a következőkben meghatározott tartalommal, melyeket adott esetben ennek megrendelője közvetlenül nyújt be az ajánlatkérőnek:
• aa) az építési beruházások értéke, teljesítésének időpontja, helyszíne és
• ab) annak igazolása, hogy az építési beruházások a szakmai szabályoknak megfelelően valósultak meg, és azokat szabályszerűen fejezték be;
• b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, valamint vezető tisztségviselői végzettségének, képzettségének és szakmai tapasztalatának ismertetésével, különösen azon személyek végzettségének, képzettségének és szakmai tapasztalatának ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek,
• c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással,
• d) azoknak a szakembereknek vagy szervezeteknek és vezetőknek a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek,
• e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések és műszaki felszereltség leírásával,
• f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával és azon környezetvédelmi intézkedéseinek megjelölésével, amelyeket a szerződés teljesítése során alkalmazni tud, valamint
• g) a minősített adatokat érintő, igénylő vagy tartalmazó beszerzési szerződések esetében arra vonatkozó dokumentumokkal, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alkalmas az ilyen adatoknak az ajánlatkérő által elvárt biztonsági szinten történő kezelésére.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja szerinti eseteket a következő módon kell igazolni:

• a) ha a szerződést kötő másik fél e törvény szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet, az általa kiadott igazolással, vagy
• b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglaltakhoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő nyilatkozatával.

(5) Ha a részvételre jelentkező, vagy az ajánlattevő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő által előírt dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja műszaki vagy szakmai alkalmasságát. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy mely okból nem képes az előírt dokumentumok benyújtására és tájékoztatást kérni az adott alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

50. § (1) Az ajánlatkérő a 48. és 49. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.

(2) Az eljárást megindító felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 48. §-ban, mind a 49. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek a 48. és a 49. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel a gazdasági szereplő üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a beszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közösen részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.

(5) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a személyt vagy szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt, követelményeket, melyek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására támaszkodik.

(6) A (7) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses, adott esetben előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(7) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

(8) A 48. és a 49. § szerint előírt, meghatározott képzettséggel, végzettséggel rendelkező szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat, szolgáltatásokat, vagy szállításokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van.

(9) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy – közös ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés esetén – a közös ajánlattevők, közösen részvételre jelentkezők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához a (5) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezetek kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.

(10) Ha az ajánlatkérő minőségirányítási rendszerszabványoknak való megfeleléséről szóló, független akkreditált szervek által kiállított tanúsítványt kér az alkalmasság igazolására, akkor az akkreditációval és tanúsítással kapcsolatos európai szabványoknak megfelelő független akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványokon alapuló minőségirányítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező független akkreditált szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű minőségirányítási rendszerek egyéb igazolásait.

(11) Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre – EMAS –, vagy a tanúsítással kapcsolatos uniós jogszabályoknak, illetve a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb igazolásait.

VI. Fejezet — AZ AJÁNLAT ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉS¶

31. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítása¶

51. § (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

(3) A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(4) Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(5) Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely ajánlat esetében az 53. § (4) bekezdése, részvételi jelentkezés esetében az 53. § (5) bekezdése szerinti információkat tartalmazza.

(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

• a) a beszerzésnek azt a részét, részeit, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő, részvételre jelentkező alvállalkozót kíván igénybe venni, valamint
• b) az a) pont szerinti részek tekintetében igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(7) A (6) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(8) Az ajánlatban – több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi jelentkezésben – be kell nyújtani az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 45. §, valamint ha az adott beszerzési eljárásban előírásra került, a 46. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

52. § (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint az 57. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-a szerinti üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok az üzleti titok védelméről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2) és (3) bekezdés szerinti elemeket.

(2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének, székhelyének, lakóhelyének, valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a 61. § szerint meghatározott értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok, így különösen az árazott költségvetés nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

32. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása¶

53. § (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni.

(2) A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok esetében az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy példányban, írásban és zártan, az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja elektronikus másolati példányok benyújtását.

(3) A nem elektronikusan benyújtott részvételi jelentkezések és ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba be is tekinthetnek.

(4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.

(5) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, székhelyét vagy lakóhelyét.

(6) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a (4) és (5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldenie az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes – ideeértve az elkésett ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt is – ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.

VII. Fejezet — AZ AJÁNLATOK ÉS A RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK BÍRÁLATA¶

33. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatának folyamata¶

54. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések megfelelnek-e az ajánlatkérői dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok vagy részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

(4) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles az információt megadni.

(5) Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, valamint a gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait kezelni.

55. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban tett végleges ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy ha a beszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az ajánlatkérő nem indíthat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a korábbi eljárás eredménytelenségére való hivatkozással.

(2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni. Ha a részvételi felhívásban feltüntetett ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjáig a bírálatot nem tudja befejezni, minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének – annak eredeti időpontjától számított hatvan napnál nem későbbi – új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.

(4) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően függeszti fel a beszerzési eljárást, a beszerzési eljárás felfüggesztésének ideje alatt az ajánlatkérő nem hozhatja meg az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést vagy az eljárást lezáró döntést, valamint az ajánlatkérőre irányadó folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.

34. Hiánypótlás, felvilágosítás-kérés és a számítási hiba javítása¶

56. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.

(2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a hiánypótlásra fennálló határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.

(3) A hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlatkérői dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak.

(4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett, hiánypótlás keretében hívja fel az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.

(5) Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

(6) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban, felhívásokban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem, vagy csak az általa meghatározott korlátozással rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.

(7) Az ajánlatkérő kizárólag az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.

(8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása

• a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és
• b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítására vagy hiány pótlására, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés, részletes árajánlat valamely tétele és egységára pótlására, módosítására, kiegészítésére vagy törlésére irányulhat, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, illetve az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

(9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3), (5), (6) és (8) bekezdésben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt, példányokat lehet figyelembe venni az elbírálás során.

(10) Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit, mint alapadatokat alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más, az ajánlatban megtalálható számításon alapuló adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

35. Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások¶

57. § (1) Az ajánlatkérő köteles írásban az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat – a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel – aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

(2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

• a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,
• b) a választott műszaki megoldásra,
• c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,
• d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, vagy
• e) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére

vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez – ha az elfogadhatóság kétséges – írásban konzultál az ajánlattevővel. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ár megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

(4) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

(5) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt eljárásrendet kell alkalmazni arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

36. Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége¶

58. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

• a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be,
• b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták,
• c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 45. § (1) bekezdés 9. pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján 11. pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került,
• d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést, vagy
• e) egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés az 51. § (3) bekezdésére figyelemmel érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat,

• a) ha azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta,
• b) ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre, vagy
• c) ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.

(5) Ha az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, a (4) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség az ajánlatnak csak az érvénytelenségi okkal érintett részére állapítható meg.

59. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki

• a) a kizáró okok hatálya alá tartozik, vagy
• b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

(2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

• a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, és
• b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

(3) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

VIII. Fejezet — A BESZERZÉSI ELJÁRÁS EREDMÉNYE¶

37. Az eljárás eredménytelensége¶

60. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

• a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést,
• b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be, vagy
• c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség, és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.

(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha

• a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye,
• b) a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel,
• c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el, vagy
• d) a jogorvoslati szerv megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új beszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.

(3) Ha az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.

38. Értékelési szempontok¶

61. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.

(2) Az ajánlatok értékelési szempontja

• a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
• b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása

lehet.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni

• a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
• b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
• c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, és
• d) azt a módszert, módszereket, amellyel megadja a c) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

• a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmassága,
• b) a részszempontok körében mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját,
• c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a beszerzés tárgyával, illetve a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk – az ellenszolgáltatáson kívül részszempont lehet különösen a minőség, a műszaki érték, a funkcionális jellemzők, a környezetvédelmi jellemzők, a használat, illetve a teljes élettartam során felmerülő költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a teljesítési határnap vagy határidő, az ellátás biztonsága, az interoperabilitás és a működési jellemzők –,
• d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését, és
• e) ha a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni.

(5) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a dokumentációban – vagy ha ajánlatkérő dokumentációt nem készít, az ajánlattételi felhívásban – köteles meghatározni a részszempontokat, szükség esetén azok alszempontjait és az azok súlyát meghatározó szorzószámokat.

(6) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton, alszemponton kívüli részszempontokkal, alszempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.

62. § (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a 61. § (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz, azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

(3) Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha

• a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy
• b) az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.

63. § Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban – több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban – és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 61. § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

39. Írásbeli összegezés¶

64. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések, illetve az ajánlatok elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni a részvételi jelentkezésekről, illetve az ajánlatokról, melynek tartalmaznia kell különösen

• a) az ajánlatkérő nevét, címét,
• b) a beszerzés tárgyát, mennyiségét,
• c) utalást az eljárás, illetve a részvételi szakasz eredményességére, eredménytelenség esetén annak indokát,
• d) az eljárás fajtáját,
• e) a beérkezett ajánlatok, részvételi jelentkezések számát,
• f) az érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők, illetve ajánlatot tevő ajánlattevők nevét, az ajánlatok elbírálásról szóló összegezés esetén ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit,
• g) az f) pont szerinti ajánlatok értékelésének részletes bemutatását,
• h) az értékelés során odaítélt pontszámok részletes indokolását,
• i) az érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők, illetve ajánlatot tevő ajánlattevők nevét és az érvénytelenné nyilvánítás indokát,
• j) eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő nevét és ajánlata kiválasztásának indokait,
• k) a 95. § (4) bekezdés szerinti esetben a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő nevét és ajánlata kiválasztásának indokait,
• l) a beszerzés azon részét, melyet a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő alvállalkozó bevonásával fog teljesíteni,
• m) a hét évet meghaladó időtartamú keretmegállapodások esetén az időtartam hosszúságának indokait, és
• n) a szerződéskötési moratórium időtartamát.

(2) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül az ajánlatkérő a részvételi szakasz, illetve az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló írásbeli összegezést küld a részvételre jelenkezőknek, illetve az ajánlattevőknek.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy a kihirdetett eredmény vagy eredménytelenség jogsértő volt, és a módosítás a jogsértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

(5) Az írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást – névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást – az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eredmény megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

(6) A beszerzési eljárás a szerződés megkötésével zárul le, vagy ha az eljárás eredménytelen, az eredménytelenségről szóló írásbeli összegezés megküldésének időpontjával.

65. § (1) Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül.

(2) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, a szerződés vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlését mellőzi, ha ezen információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, így különösen honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy sértené az ajánlattevők törvényes üzleti érdekeit, vagy az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

40. Az előzetes vitarendezés¶

66. § (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult

• a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a beszerzési eljárásban keletkezett bármely – a b) pont szerintieken kívüli – dokumentum,
• b) bármely érdekelt gazdasági szereplő [a (2)–(4) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező]
• ba) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, vagy
• bb) a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi szándék jelzésére meghatározott határidőig,

ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító felhívás, a felhívással együtt elérhető ajánlatkérői dokumentumok vagy azok módosítása.

(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá hivatkoznia kell az esetlegesen rendelkezésre álló, azt alátámasztó dokumentumokra.

(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket három munkanapos határidővel hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, de az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül – faxon vagy elektronikus úton – tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket vagy részvételre jelentkezőket.

(5) Ha valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, vagy azt követően keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést –, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

IX. Fejezet — AZ EGYES ELJÁRÁSFAJTÁK SAJÁTOS SZABÁLYAI¶

41. A beszerzési eljárás fajtái¶

67. § (1) A beszerzési eljárás lehet

• a) meghívásos eljárás,
• b) tárgyalásos eljárás,
• c) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, vagy
• d) versenypárbeszéd.

(2) Nyílt eljárás nem alkalmazható.

(3) Versenypárbeszéd és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén folytatható le.

(4) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos beszerzési technikát is alkalmazhatnak.

(5) A beszerzési eljárásban nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

42. Meghívásos eljárás¶

68. § (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban megadja az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. Az ajánlatkérő köteles megadni azokat az objektív és e törvény alapelveivel összhangban álló szempontokat, amelyek alapján a rangsorolást elvégzi. Az ajánlatkérő megadhatja, hogy ezen objektív szempontoknak való megfelelés tekintetében a gazdasági szereplőktől milyen igazolás benyújtását kéri.

69. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – ha az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a kiválasztott jelentkezőknek – az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(2) Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

(3) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

• a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
• b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és annak megküldésének napjára vagy előzetes tájékoztatóra és annak közzétételének napjára,
• c) az ajánlattételi szakaszban kiadott ajánlatkérői dokumentumok elérhetőségének helyét és módját, ennek hiányában a felhíváshoz csatolni kell az érintett dokumentumokat,
• d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá,
• e) az ajánlattételi határidőt,
• f) az ajánlat benyújtásának címét és a benyújtás módját,
• g) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat,
• h) az ajánlatok felbontásának idejét és – ha az nem elektronikusan történik – helyét, valamint az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultak felsorolását,
• i) az ajánlati kötöttség időtartamát és
• j) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(4) A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, valamint az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától van kötve.

(5) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

70. § (1) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban.

(2) Meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő időtartamát legalább ajánlattételi felhívás megküldését követő naptól számított negyven napban határozhatja meg.

(3) Ha az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, az előzetes tájékoztató közzététele miatt a (2) bekezdésben meghatározott határidő legalább harminchat napban határozható meg, azonban az a más okból eredő határidő-rövidítésekkel együttesen sem lehet rövidebb huszonkettő napnál. Az előzetes tájékoztató közzététele miatt a határidő csak abban az esetben határozható meg ennél rövidebb időtartamban, ha az előzetes összesített tájékoztató az uniós hirdetményminta rendelet XIV. melléklete szerinti részvételi felhívásra vonatkozó hirdetmény tartalmára vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazza, és az előzetes összesített tájékoztatót a hirdetmény feladása előtt legalább ötvenkettő nappal és legfeljebb tizenkettő hónappal közzétételre megküldték.

(4) A határidő

• a) az (1) bekezdésben meghatározott határidő esetében hét nappal rövidebb időtartamban határozható meg, ha a hirdetményeket elektronikus úton készítik el és továbbítják, és
• b) a (2) bekezdésben meghatározott határidő esetében öt nappal rövidebb időtartamban határozható meg, ha az ajánlatkérő elektronikus úton a hirdetmény közzétételének időpontjától kezdve korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és bármely más kiegészítő dokumentumhoz, megadva a hirdetmény szövegében azt az internetcímet, amelyen e dokumentáció elérhető.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott rövidebb határidők együttesen is alkalmazhatóak.

(6) Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha az (1) bekezdés szerinti határidők nem lennének betarthatóak, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál (a továbbiakban: gyorsított meghívásos eljárás). A gyorsított meghívásos eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.

(7) A gyorsított meghívásos eljárásban az ajánlatkérő – ha a (2) bekezdésben foglalt határidők nem lennének betarthatóak – az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

43. Tárgyalásos eljárás¶

71. § (1) A tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló beszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A tárgyalásos eljárásra a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni az e címben foglalt eltérésekkel.

(2) Az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásban meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát a 68. § (3) és (4) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával, azzal az eltéréssel, hogy a keretszám felső határa legalább három lehet.

(3) A tárgyalásos eljárásban részvételi határidő meghatározására a 70. § (1) és (3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját és (6) bekezdését kell alkalmazni. Az ajánlatkérő az első ajánlat benyújtására vonatkozó ajánlattételi határidőt úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.

72. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyről nem fog tárgyalni. A beszerzés tárgyának leírását és a szerződéses feltételeket az ajánlatkérőnek olyan pontossággal kell megadnia, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés tárgyát és jellegét, eldönthessék, hogy kívánnak-e részvételi jelentkezést benyújtani, valamint hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában egyenlő eséllyel megfelelő első ajánlatot tudjanak tenni.

(2) Az ajánlattételi felhívás tartalmára a 69. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell, azzal, hogy az ajánlattételi határidő alatt az első ajánlat benyújtásának határidejét kell érteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell továbbá a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját.

73. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.

(4) Az ajánlatkérőnek valamennyi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig – egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül – minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy azt két munkanapon belül meg kell küldeni.

(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során. A tárgyalási fordulók során a végleges ajánlattételre felhívott ajánlattevők száma nem csökkenthető egyetlen ajánlattevőre.

(6) A tárgyalás során a beszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

• a) az eljárást megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és az egyéb ajánlatkérői dokumentumokban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a beszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,
• b) az értékelés szempontjai vagy módszere változna, vagy
• c) az ajánlatkérő által meghatározott, a 72. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmények változnának.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, és az első, illetve a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(8) Az ajánlatkérő minden, a tárgyalásokon részt vevő ajánlattevőt – a végleges ajánlatok, vagy a tárgyalások során az ajánlattevőktől kért módosított ajánlatok benyújtását megelőzően – az ajánlatuk módosításához megfelelő időben értesít a műszaki leírás vagy más ajánlatkérői dokumentum bármely módosításáról.

(9) Az ajánlatkérőnek – ha az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen és előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő az ajánlattevőket felhívja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Ha az eljárásban csak egy ajánlattevő tett ajánlatot, a végleges ajánlat a tárgyaláson is megtehető, feltéve hogy azt az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé tette. A végleges ajánlattételre való felhíváskor az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.

74. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi, a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező, első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e az eljárást megindító dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat érvénytelenségi okának megszüntetésére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott minimumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

(3) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e az ajánlatkérői dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza az 56. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.

(4) A (3) bekezdés alapján megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.

44. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás¶

75. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő a következő esetekben alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást:

• a) építési beruházás, árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében
• aa) ha a meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be ajánlatot, részvételi jelentkezést, vagy kizárólag érvénytelen ajánlatot, részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és a dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen, minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére tájékoztatást adni,
• ab) ha a meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd során nem nyújtottak be olyan ajánlatot, amely az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetre tekintettel megfelelő lenne, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívásnak és az ajánlattételi dokumentációnak a beszerzés tárgyára vonatkozó feltételei nem változtak meg lényegesen, feltéve hogy az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a tárgyalásos, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 58. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk – adott esetben hiánypótlást követően – megfelelt az előírt formai követelményeknek,
• ac) ha a válsághelyzet vagy fegyveres konfliktus miatt előállt helyzet sürgősségre tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak,
• ad) ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából vagy az általa előidézett okból,
• ae) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott gazdasági szereplő képes teljesíteni,
• af) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás bonyolultsága, komplexitása azt indokolttá teszi,
• ag) ha az érintett haditechnikai eszköz, illetve rendszer, szolgáltatás természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó, mindenre kiterjedő meghatározását,
• ah) nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipari termelő vagy szolgáltató kapacitások fenntartása indokolja, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés
• ai) a beszerzés egy előzetes kutatási és fejlesztési eljárás során, kifejezetten katonai célra és katonai követelmények alapján kifejlesztett eszköz, szolgáltatás beszerzésére irányul,
• aj) a beszerzés a nemzetközi katonai tevékenységek egységes technikai biztosítása és az interoperabilitás megteremtése érdekében vált szükségessé,
• ak) az Országgyűlés vagy a Kormány által elrendelt speciális alkalmazásra felállítandó szervezetek felszereléséhez válik szükségessé a beszerzés,
• al) a Magyar Honvédség valamely meghatározó képességét befolyásoló technikai eszköz meghibásodás elhárítását célzó beszerzés esetében, valamint
• am) a korábban rendszeresített, a 4. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó áruk pótlására vagy mennyiségi bővítésére van szükség,
• b) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében:
• ba) a 7. § (1) bekezdés 6. és 13. pontjában meghatározottaktól eltérő kutatási és fejlesztési szolgáltatások megrendelésére, és
• bb) a kutatási és fejlesztési szolgáltatások, valamint kizárólag kutatás és fejlesztés céljából gyártott termékek beszerzésére, ez a rendelkezés azonban nem terjed ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre,
• c) árubeszerzés esetében:
• ca) a korábbi nyertes ajánlattevővel kötendő olyan kiegészítő szerződések tekintetében, amelyek célja vagy áruk, felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, felszerelések kibővítése, ha az ajánlattevő megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, vagy az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne,
• cb) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében, valamint
• cc) ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás, bírósági végrehajtás, vagy az érintett személy vagy szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be az ajánlatkérő,
• d) építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében
• da) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt az abban szereplő építési beruházások, illetve szolgáltatások teljesítéséhez szükségessé vált kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése szükséges, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetve szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől, de feltétlenül szükséges a teljesítés befejezéséhez, továbbá
• db) olyan új építési beruházások, illetve szolgáltatások esetében, amelyek attól az ajánlattevőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan korábbi beszerzésnek, amelyre az eredeti szerződést meghívásos, tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet követően ítélték oda, valamint
• e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok Magyarország területén kívüli alkalmazása során igénybe vett légi és tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, ha az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőtől köteles e szolgáltatásokat beszerezni, amely ajánlatát olyan rövid időtartamra tudja fenntartani, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak.

(3) A (2) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott kiegészítő építési beruházás, illetve kiegészítő szolgáltatás megrendelésekor – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés és szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás és szolgáltatás értékének felét, ide nem értve a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti, az ajánlattevő kötelezettségi körét érintő szabályokra tekintettel a többletmunka körébe nem tartozó olyan munkákat, melyek nélkül az építmény rendeltetésszerűen nem használható.

(4) A (2) bekezdés d) pont db) alpontjában szabályozott új építési beruházás, illetve szolgáltatás esetében az első szerződés megkötését megelőző beszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában hivatkozni kell arra, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben ezen jogalapon hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indíthat. Ezen jogalapra hivatkozva kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő öt éven belül indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve, ha az ezen időtartamon túl történő megindítást valamely a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint az ajánlattevő személyének megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek indokolják.

(5) A (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama nem haladhatja meg az öt évet, kivéve, ha a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartamának, valamint a szállító megváltozása következtében keletkező műszaki nehézségek a szerződés hosszabb időtartamra történő megkötését teszik indokolttá.

76. § (1) A 75. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azokkal az ajánlattevőkkel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, amelyek a szerződést az eljárásra okot adó körülmény által megkívánt idő alatt képesek teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlatkérő eltekinthet alkalmassági követelmény előírásától, és az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia arról, hogy nem tartozik az 45. § (1) és (2) bekezdésében – és ha az ajánlatkérő azt előírta, a 46. §-ban – foglalt kizáró okok hatálya alá.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást, vagy ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek. A tárgyalási meghívó az ajánlatkérő nevét, székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét, továbbá legalább a beszerzés tárgyát és mennyiségét tartalmazza.

77. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás – a 75. § (2) bekezdés a) pont af) alpontja és c) pont cb) alpontja szerinti eset kivételével – ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, a 75. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja szerinti esetben pedig tárgyalási meghívó megküldésével is kezdődhet. Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást vagy tárgyalási meghívót egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő azonban tehet olyan gazdasági szereplővel közös ajánlatot, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

78. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak a 69. § (3) bekezdésében foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:

• a) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogcímét,
• b) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, és
• c) az első tárgyalás időpontját.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás mellett nem bocsát rendelkezésre külön ajánlatkérői dokumentumokat, a szerződéses feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve.

79. § (1) A tárgyalásra a 74. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni. A 73. § (9) bekezdése azzal alkalmazandó, hogy végleges ajánlat írásbeli benyújtása csak akkor szükséges, ha az eljárásban több ajánlattevő vesz részt.

(2) A tárgyalás során a beszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

• a) az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjükben, illetve körülményükben térjenek el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását,
• b) az ajánlattételi felhívásban és az ajánlatkérői dokumentumokban közölt feltételek olyan mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy
• c) az értékelés szempontjai vagy módszere változnának.

45. Versenypárbeszéd¶

80. § (1) A versenypárbeszéd olyan beszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a beszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

(2) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha megítélése szerint a szerződés különös összetettségére tekintettel a meghívásos, illetve a tárgyalásos eljárás nem tenné lehetővé a szerződés odaítélését. Versenypárbeszéd egy részvételre jelentkező esetén is lefolytatható.

(3) A versenypárbeszéd a következő három szakaszra tagolódik:

• a) részvételi szakasz,
• b) párbeszéd és
• c) ajánlattételi szakasz.

(4) A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A részvételi felhívásban fel kell tüntetni a versenypárbeszéd alkalmazásának indokait. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést. A 68. § (3) és (4) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell.

(5) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározza a beszerzés tárgyára vonatkozó igényeit és követelményeit, amelyeket egy ismertetőben pontosít. Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a beszerzés tárgyának, az arra vonatkozó műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint az arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások. A szerződés megkötésének és teljesítésének tervezett határidejét is meg kell jelölnie az ajánlatkérői dokumentumokban.

(6) Versenypárbeszéd alkalmazása esetén a részvételi határidő meghatározására a 70. § (1) és (3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját és (6) bekezdését kell alkalmazni.

(7) A versenypárbeszéd esetén csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempont alkalmazható.

(8) Az ajánlatkérő a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy kifizetésekről rendelkezhet.

81. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – ha az ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a kiválasztott jelentkezőknek – az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(2) Ha az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az eljárást. A párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak be megoldási javaslatot és közösen nem tehetnek ajánlatot.

(3) Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.

82. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

• a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
• b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napjára,
• c) az ajánlatkérői dokumentumok elérhetőségének helyét és módját, ha más módon még nem bocsátották rendelkezésre, a felhíváshoz csatolni kell az érintett dokumentumokat,
• d) a megoldási javaslat benyújtásának határidejét,
• e) a megoldási javaslat benyújtásának címét és a benyújtás módját,
• f) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd,
• g) a megoldási javaslatok felbontásának helyét, és idejét,
• h) a megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre jogosultak felsorolását,
• i) a párbeszédre felhívás megküldésének napját,
• j) a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, megkezdésének időpontját,
• k) ha az ajánlatkérő él a párbeszéd során az ajánlattevők létszámának csökkentése lehetőségével, a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott résztvevői létszám felső határát,
• l) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó – általa meghatározott – előírásokat, és
• m) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – a megoldási javaslathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő személy vagy szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.

(2) A 73. § (5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás alatt párbeszédet kell érteni, és az ajánlatkérő a megvitatandó megoldási javaslatok számát csökkenti.

(3) A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell

• a) az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a 80. § (5) bekezdése szerinti körülményekre,
• b) az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá
• c) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő megoldási javaslatának mely része üzleti titok.

(4) A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait alkalmazni kell, az 58. § (1) bekezdés a) pontjában és a 60. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az ajánlattevők által benyújtott megoldási javaslatokra is alkalmazandóak.

83. § (1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy megtalálják azokat a megoldásokat, amelyek a leginkább alkalmasak az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítésére.

(2) Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a beszerzés tárgya és az ajánlatkérői dokumentumokban meghatározott feltételek nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Az értékelés szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.

(4) A 82. § (2) bekezdése szerinti többfordulós párbeszéd esetén a versenyben maradt résztvevőkkel folytatott további párbeszéd során az ajánlattevők a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb megoldási javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára, fordulóira nem meghívni.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel. Az ajánlattevő hozzájárulását valamely konkrét információ tervezett közlésére vonatkozóan kell kérni.

(6) Az ajánlatkérőnek – ha a párbeszédre szóbeli tárgyaláson vagy azon is kerül sor – valamennyi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig – egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül – minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül megküldeni.

84. § (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a párbeszédben – többfordulós párbeszéd esetén annak utolsó fordulójában – részt vett ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására.

(2) Ha az érintett résztvevők hozzájárultak megoldási javaslatuknak a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő a végleges ajánlat benyújtásához új dokumentációt bocsát rendelkezésre.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.

(4) Az ajánlattételi felhívásban közölni kell

• a) az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,
• b) az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,
• c) a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentáció elérésére vonatkozó információkat,
• d) az ajánlati kötöttség időtartamát, és
• e) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő személy vagy szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.

(5) Versenypárbeszéd esetében az ajánlattevő ajánlati kötöttsége azzal az eltéréssel érvényesül, hogy az ajánlatkérőnek szükség esetén lehetősége van arra, hogy a szerződés egyes nem lényeges feltételeit a nyertesként megnevezni kívánt ajánlattevővel egy tárgyaláson pontosítsa. Ezek a pontosítások nem torzíthatják a versenyt és nem sérthetik a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét.

46. Keretmegállapodások¶

85. § (1) Az ajánlatkérő keretmegállapodásos beszerzési technikát is alkalmazhat.

(2) Ennek során az e törvényben foglaltaknak megfelelően beszerzési eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt, majd beszerzését a keretmegállapodás alapján ezen alcím szabályai szerint valósítja meg.

(3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelöli, hogy az eljárás egy vagy több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányul, és hogy a 86. §-ban foglaltak szerint az adott keretmegállapodás alapján beszerzés megvalósítására milyen módon vagy módokon kerülhet sor. Ennek során a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket ajánlattételi, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. Az ajánlatkérő úgy is rendelkezhet, hogy a keretmegállapodás különböző részei esetében – függetlenül attól, hogy az eljárásban részajánlat tételére lehetőség volt-e – a szerződések megkötésére a 86. § (1) bekezdése vagy több ajánlattevő részvétele esetén a 86. § (2) bekezdése szerinti eltérő módokon kerül sor.

(4) A keretmegállapodás alapján a 12. és 13. §-ban meghatározott esetekben csak az eljárást megindító felhívásban megjelölt ajánlatkérők jogosultak a keretmegállapodásban részes ajánlattevőkkel szerződést kötni.

(5) Több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb a felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a beszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, a keretmegállapodást azonban csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, ha az eljárásban legalább három érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a 62. § (2)–(4) bekezdése alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást köt. Ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban azt jelölte meg, hogy az eljárás a 86. § (2) bekezdése szerinti keretmegállapodás megkötésére irányul, az eljárás akkor is eredménytelennek nyilvánítható, ha csak egy érvényes ajánlatot nyújtottak be.

(6) Keretmegállapodás – a (7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – legfeljebb hét évre köthető.

(7) Keretmegállapodás különösen indokolt esetben hét évnél hosszabb, határozott időtartamra is köthető, ha

• a) azt a beszerzett eszköz, berendezés, rendszer várható élettartama szükségessé teszi, vagy
• b) új ajánlattevő bevonása műszaki szempontból jelentősen megnehezítené a beszerzési igény teljesítését.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott körülmények fennállásának vizsgálatakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a hét évnél hosszabb időtartamra megkötésre kerülő keretmegállapodás ne korlátozza aránytalanul a versenyt. A hét évnél hosszabb tartamú keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni a hosszabb időtartam meghatározásának indokolását.

(9) Az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket.

(10) A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.

(11) Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció vagy a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.

86. § (1) Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján – ideértve azt az esetet is, ha az eljárás több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás megkötésére irányult, azonban az egyedüli érvényes ajánlattevővel került sor keretmegállapodás megkötésére – az adott beszerzés megvalósítására sor kerülhet

• a) ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján,
• b) ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerinti írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző beszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes beszerzések megvalósítására az írásbeli konzultációt követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor írásbeli konzultációra. Az írásbeli konzultáció arra irányul, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tegyen, vagy
• c) ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződés, szerződések minden feltételét, írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel. A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárásban tett ajánlata kiegészítésére, az ajánlatkérőnek a konzultációra szóló felhívásban kell meghatároznia azokat a kiegészítéseket, amelyekre figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti. A konzultációra szóló felhívásnak tartalmaznia kell az adott beszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő az írásbeli konzultáció során a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot köteles tenni, az írásbeli konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra szóló felhívásban meghatározott határidőig kötve van. Az írásbeli konzultáció során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról az ajánlatkérő értesíti az ajánlattevőt.

(2) A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott beszerzés megvalósítására sor kerülhet

• a) ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevőtől, ajánlattevőktől. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok – így különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló beszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium –, amelyek alapján az adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti, vagy
• b) ha a keretmegállapodás az annak alapján adott beszerzés megvalósítására irányuló szerződés, szerződések minden feltételét tartalmazza, a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző beszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes beszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdés b) pontja szerinti verseny újranyitása esetén a keretmegállapodásban köteles meghatározni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újranyitására. Verseny újranyitása esetén az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevő az eljárásba nem vonható be. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza

• a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét,
• b) a hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és közzétételének napjára,
• c) a hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra,
• d) az adott beszerzés tárgyát, és mennyiségét,
• e) a szerződés meghatározását,
• f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét,
• g) a teljesítés helyét,
• h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit vagy a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást,
• i) az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt,
• j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultak meghatározását,
• k) az ajánlattevőknek szóló felhívást, amely szerint a kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozniuk kell,
• l) az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben újabb dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat,
• m) az ajánlati kötöttség időtartamát, továbbá
• n) az értékelési szempontokat és módszert a 61. §-nak megfelelően.

(4) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló beszerzési eljárásban az ajánlatkérői dokumentumokban ennek lehetőségét kikötötte és ezt a keretmegállapodásban is rögzítette. Az értékelési szempontokat és módszert az ajánlatkérő a 61. §-nak megfelelően határozza meg. Az ajánlattevő a verseny újranyitása esetén csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.

(5) Az ajánlatok bontására az 53. § (4) bekezdése, elbírálására az 54. § (1) bekezdése és az 56–60. §, az ajánlatkérő döntéseinek közlésére a 64. és 65. §, valamint a szerződés megkötésére a 95. § alkalmazandó. Az 58. § (4) bekezdés c) pontja szerinti összeg a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek küldött konzultációra szóló felhívásban vagy ajánlattételi felhívásban is megjelölhető.

III. RÉSZ — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT EL NEM ÉRŐ ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSI ELJÁRÁS¶

X. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK UNIÓS ÉRTÉKHATÁRAIT EL NEM ÉRŐ ÉRTÉKŰ VÉDELMI BESZERZÉSEK SZABÁLYAI¶

47. Alkalmazandó eljárási szabályok és kivételek¶

87. § (1) A II. Rész rendelkezéseit az e részben meghatározott eltérésekkel kell az ajánlatkérőnek alkalmaznia az uniós értékhatárt el nem érő értékű védelmi beszerzések megvalósításakor, továbbá a 17. § (4) bekezdésében foglalt esetben.

(2) E törvényt nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű

• a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre,
• b) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére,
• c) a közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére, valamint
• d) a NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökségen keresztül történő beszerzésekre.

(3) A (2) bekezdés szerinti kivételek nem alkalmazhatóak a 17. § (4) bekezdése szerinti esetben.

48. Hirdetmények közzététele¶

88. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásról szóló hirdetményt, a hirdetmény módosításáról, visszavonásáról, a dokumentáció vagy a határidő módosításáról szóló hirdetményt és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott minta szerint a honlapján teszi közzé. Az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel a hirdetményt – a honlapon történő közzétételt követően – bármilyen más fórumon megjelentetheti. Az így megjelentetett hirdetmény nem tartalmazhat más adatokat, mint amelyek a honlapon közzétételre kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a honlapon történő megjelenés napja minősül a hirdetmény közzététele napjának.

49. Eljárási szabályok¶

89. § A kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles megadni. Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll elegendő idő rendelkezésre, élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.

90. § Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.

91. § (1) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében elegendő nyilatkoznia arról, hogy nem tartozik az 45. § (1) bekezdés 1., 3–16. pontjában, (2) bekezdésében, valamint ha ajánlatkérő előírta, a 46. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hatálya alá.

(2) Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek az 45. § (1) bekezdés 2., 17., és 18. pontjában foglalt kizáró okok fenn nem állását a 46. § (3)–(5) bekezdése alapján kell igazolnia.

(3) Az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező az alvállalkozó, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában csak nyilatkozni köteles arról, hogy azok nem tartoznak a 45. § (1) és (2) bekezdése, valamint ha ajánlatkérő előírta, a 46. § (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá.

(4) A 49. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolási módok helyett az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolható az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő más személy vagy szervezet azonos tartalmú nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással.

50. Egyes eljárásfajtákra vonatkozó sajátos szabályok¶

92. § (1) Meghívásos és tárgyalásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.

(2) Meghívásos eljárás alkalmazása esetében az ajánlattételi határidőt legalább az ajánlattételi felhívás megküldését követő naptól számított tizenöt napban kell meghatározni.

(3) Kivételesen indokolt és sürgős esetben, ha a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban az (1) bekezdés szerinti határidő nem lenne betartható, az ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától számított tíz napnál (a továbbiakban: gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás). A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.

(4) A gyorsított meghívásos eljárásban az ajánlatkérő – ha a (2) bekezdésben foglalt határidők nem lennének betarthatóak – az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

93. § (1) Versenypárbeszéd esetén a részvételi határidő meghatározására a 92. § (1) és (3) bekezdése alkalmazandó.

(2) Ha az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás során az eljárást megindító felhívásban ennek lehetőségét fenntartotta, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben döntéséről haladéktalanul – faxon vagy elektronikus úton – értesíti az ajánlattevőket, és tájékoztatja őket arról, hogy ajánlati kötöttségük az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be.

94. § (1) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a 75. § (2) bekezdésében meghatározott eseteken kívül akkor is alkalmazható, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és legalább három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés ennek megítélésekor nem alkalmazandó.

IV. RÉSZ — A BESZERZÉSI SZERZŐDÉS¶

XI. Fejezet — A BESZERZÉSI SZERZŐDÉS¶

51. A szerződés megkötése, tartalma¶

95. § (1) Eredményes beszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a beszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel – a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a beszerzés meghatározott részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertes ajánlattevőkkel kell szerződést kötni.

(4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

(5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított hatvan nappal meghosszabbodik.

(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, ha e törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés – megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig.

(7) Ha jogorvoslati kérelmet nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést – az ügy érdemében hozott vagy a beszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a jogorvoslati szerv a szerződés megkötését engedélyezi. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés,

• a) ha a meghívásos, a tárgyalásos eljárásban, vagy versenypárbeszédben csak egy ajánlatot nyújtottak be, és ha az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte,
• b) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 75. § (2) bekezdés a) pont ac) vagy ad) alpontja alapján indították,
• c) a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a beszerzés a verseny újranyitásával valósul meg,
• d) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 75. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja, c) pont ca) vagy cb) alpontja alapján indították, vagy
• e) ha a 94. § (1) bekezdése szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.

(9) Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól – szabadul ajánlati kötöttségétől –, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

96. § Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen

• a) szociális,
• b) környezetvédelmi,
• c) minőségbiztosítási,
• d) az alvállalkozói szerződés kezelésére,
• e) a minősített adatok védelmére, illetve az elektronikus információbiztonságra,
• f) a teljesítés biztonságára, a biztonsági intézkedésekre,
• g) a szerződés tárgyához kapcsolódó speciális feltételekre, követelményekre, az azokkal kapcsolatos intézkedésekre, a követelmények betartásának ellenőrzésére, ezekkel összefüggésben a szerződés egyoldalú megszüntetésének okaira, vagy
• h) a nemzetbiztonsági szolgálatnak minősülő ajánlatkérő tekintetében kiegészítő ellenőrzésre

vonatkozó, sajátos feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.

97. § Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy ha a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződést ne kösse határozatlan vagy olyan, aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.

98. § (1) Ha az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeretet kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%-át.

(2) A dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét.

(3) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.

(4) A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy az a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

(5) A (3) bekezdés keretei között a tartalékkeret felhasználása nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy beszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit.

(6) Az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.

52. Szerződési biztosítékok¶

99. § (1) Ha az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot köt ki, ezt a tényt, továbbá a biztosítékok körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell. A (2)–(8) bekezdés nem alkalmazandó a Ptk. Hatodik Könyvének XXVI. Fejezetében szabályozott, a szerződést megerősítő biztosítékokra.

(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki.

(3) A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki.

(4) A biztosítéknak a szerződésben foglalt feltételek szerint kell rendelkezésre állnia, nem írható elő azonban, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosíték a szerződés hatálybalépését, a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték a szerződés teljesítésének időpontját megelőzően álljon rendelkezésre. Bármely egyéb célból kikötött biztosíték esetében a biztosíték rendelkezésre állása attól az időponttól követelhető meg, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjától.

(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a beszerzési eljárásban nem kérhető.

(6) Biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban

• a) előírja, hogy a biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint nyújthatóak óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy
• b) megjelöl egy vagy több – az a) pontban nem szereplő – biztosítéki formát, illetve biztosítéknyújtási módot, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában, illetve módon.

(7) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell alkalmazni.

(8) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6) és (7) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

53. A szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezések¶

100. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről – a teljesítésigazolásról – vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött kivitelezési szerződés esetében az ajánlatkérőként szerződő fél, ha az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére – készre jelentésére – a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek ezekről nem vagy ezektől eltérően állapodtak meg.

101. § (1) A felek abban az esetben állapodhatnak meg előleg fizetésében, ha

• a) az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban azt lehetővé tette, vagy
• b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevő kerül felhívásra ajánlattételre.

(2) Az ajánlatkérő biztosíték adásához kötheti az előlegfizetést. Az ajánlatkérő köteles biztosítékot kikötni, ha az előleg mértéke meghaladja a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás összegének 25%-át.

(3) A biztosíték mértéke nem haladhatja meg az előleg mértékét. Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglalt bármely esetben jogosult az előleg mértékénél kisebb mértékű biztosítékot kikötni.

102. § (1) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, feltéve, hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt, ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell az e törvényben a kifizetésekre előírt szabályokat.

(2) Az ajánlatkérő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

(3) Semmis – a késedelmi kamat tekintetében a Ptk. 6:155. § (4) bekezdésében lehetővé tett eset kivételével – a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.

(4) Feltételes beszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a beszerzés eredményességét függővé tette, a beszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.

103. § (1) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy a nyertes ajánlattevő

• a) nem fizethet, illetve nem számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a 45. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak, és
• b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 109. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

(2) A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

54. A szerződés érvénytelensége¶

104. § (1) Semmis a szerződés, ha

• a) azt a beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg,
• b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei,
• c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a beszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a beszerzési eljárás megnyerésére, vagy
• d) a szerződés megkötésére a 85. § (5) bekezdésében és a 86. § (2) bekezdésében foglalt szabályok megsértésével a 95. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározott szerződéskötési tilalmi időszaktól való eltérés alkalmazásával került sor.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló beszerzési eljárást, vagy kötött beszerzési eljárás mellőzésével megállapodást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló beszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a beszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a 85. § (5) bekezdésében és a 86. § (2) bekezdésében meghatározottakkal összhangban járt el, a keretmegállapodás alapján történő beszerzés megvalósítása tárgyában hozott döntésről és annak indokairól tájékoztatta a keretmegállapodásban részes ajánlattevőket és a szerződést nem kötötte meg e tájékoztatás közlésétől számított tizedik napon belül.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek – így különösen a késedelmes teljesítésből, az új beszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség – nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

(5) E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 6:95. § alkalmazását a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében. Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül a beszerzési eljárás szabályainak – ide nem értve a szerződés tartalmi elemeit szabályozó rendelkezéseket – megsértése abban az esetben eredményezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott jogsértés súlyára és jellegére tekintettel a szerződés érvényessége a törvény céljaival és alapelveivel összeegyeztethetetlen lenne.

55. A szerződés teljesítésében részt vevők¶

105. § (1) A szerződést a beszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette – a nyertes ajánlattevő, ajánlattevők, vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő, ajánlattevők kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet az 50. § (8) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más – ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is –, ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – ha a beszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a beszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

(3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során az 50. § (9) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Ha az ajánlatkérő ezt előírta, a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és – ha a megelőző beszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg – a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

(4) Az alvállalkozó, vagy a nem alvállalkozóként bevont, a (2) bekezdés szerinti szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy vagy szervezet igénybe vétele a beszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

106. § (1) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:

• a) ha a 108. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa megjelölt jogi személy által történik, vagy
• b) ha a szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésnek, szétválásnak vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel és munkavállalókkal – nem gazdasági társaság jogi személy esetén az adott tevékenységet ellátó teljes szervezeti egység – átruházásra kerül a jogutódra, vagy az eredeti szerződő félre vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás során kerül a szerződés átruházásra, ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a beszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt, megfelel a beszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e törvény alkalmazásának megkerülését célozza.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél személye az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új beszerzési eljárás eredményeként változhat. A szerződő felek változása mellett szükségessé vált, a jogviszony egyéb elemeinek változására a 108. §-t kell alkalmazni.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás nem irányulhat e törvény alkalmazásának megkerülésére.

107. § (1) Ha a szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők projekttársaságot hoznak létre, a szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttét követően a projekttársaságot illetik meg, illetve terhelik, és a szerződő felek kötelesek az ehhez szükséges ügyleteket megkötni. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződéseket megkötni.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a szerződésekre vonatkozó szabályokat – így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat – is alkalmazni kell.

(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

(4) A projekttársaság csak a szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ilyen szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át, nem válhat szét és nem egyesülhet más jogi személlyel.

(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és jegyzett tőkén felüli vagyonát – ide nem értve az osztalékot – az alapítók nem vonhatják el.

(6) A nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a projekttársaságot akkor szüntethetik meg, ha

• a) a projekttársaság a szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy
• b) a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződésből, valamint a szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.

(7) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződést felmondhatja, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be vagy a cégbíróság a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítja.

(8) A projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek – a részvétel mértékéig –, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.

56. A szerződés módosítása¶

108. § (1) A (2)–(8) bekezdést a szerződés felek – vagy az erre jogosult valamelyik fél – általi módosítására, valamint a felek jogviszonyának a szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelő változására (továbbiakban együtt: szerződésmódosítás) kell alkalmazni.

(2) A szerződés – a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése – vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke – nem éri el

• a) a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát elérő értékű eredeti szerződés esetén a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárát, és
• b) szolgáltatás és árubeszerzés esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át,

valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

(3) A (2) bekezdés arra a szerződésmódosításra alkalmazandó, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a (2) bekezdést a módosítás azon elemeire kell alkalmazni, amelyek az érték változásával összefüggenek.

(4) A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat a következő esetekben:

• a) ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának – ideértve az opció gyakorlását is – pontos feltételeit és tartalmát, az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét, vagy
• b) ha teljesülnek a következő feltételek:
• ba) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre,
• bb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét,
• bc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át, és
• bd) a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű eredeti szerződés esetén az ellenérték növekedése nem eredményezheti azt, hogy a szerződés értéke elérje vagy meghaladja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait.

(5) Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, a (4) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését.

(6) A (2) bekezdésben és a (4) bekezdés b) pontjában az eredeti szerződés értékeként az aktuális, indexált szerződéses ellenszolgáltatás vehető figyelembe, ha a szerződés a (4) bekezdés a) pontjának megfelelően az ellenszolgáltatás indexálására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

(7) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a szerződés új beszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha

• a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön, illetve részvételre jelentkezőkön kívül más ajánlattevők, részvételre jelentkezők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna,
• b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy
• c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.

(8) A szerződés a (2), (4) és (7) bekezdésben foglalt eseteken kívül csak új beszerzési eljárás eredményeként módosítható. Ha a szerződés módosítására beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a 104. § (1) bekezdése alapján semmis.

57. A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések¶

109. § (1) Az ajánlatkérő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha

• a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 108. § alapján új beszerzési eljárást kell lefolytatni,
• b) az ajánlattevő nem biztosítja a 105. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 106. §-ban foglaltaknak, vagy
• c) az EUMSZ 258. cikke alapján a beszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

(2) Az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a beszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a beszerzési eljárásból.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

• a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel, vagy
• b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 45. § (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott valamely feltétel.

V. RÉSZ — ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHATÓSÁGI HIRDETMÉNY, ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉSEK¶

XII. Fejezet — ÖNKÉNTES ELŐZETES ÁTLÁTHATÓSÁGI HIRDETMÉNYRE ÉS AZ ALVÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK¶

58. Önkéntes előzetes átláthatósági hirdetmény¶

110. § Az ajánlatkérő a 104. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési szándékáról a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő értékű szerződések vonatkozásában a 1986/2015/EU végrehajtási rendelet XII. mellékletében foglaltak szerinti, a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű szerződések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt tehet közzé.

59. Alvállalkozói szerződések¶

111. § (1) Az alvállalkozókkal szemben nem lehet megkülönböztetést tenni az állampolgárságuk vagy a gazdasági célú letelepedésük szerinti tagállammal összefüggésben.

(2) Az ajánlatkérő előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a szerződés egy részének alvállalkozók útján történő teljesítését, ebben az esetben az ajánlatkérő százalékos értéket tartalmazó sáv formájában közli az alvállalkozói teljesítés lehetséges legalacsonyabb és legmagasabb arányát. Az így előírt arány nem haladhatja meg a szerződés értékének 30%-át. A megadott sáv meghatározásakor figyelembe kell venni a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazat természetét, ideértve az adott piacon tapasztalható verseny intenzitását és az ipar vonatkozó műszaki képességeit is.

(3) A nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően alvállalkozó útján teljesíteni rendelt aránynak megfelelő részben a 112. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően köt alvállalkozói szerződéseket.

(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésen kívüli esetekben is előírhatja a nyertes ajánlattevő számára a 112. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazását a megkötni kívánt bizonyos alvállalkozói szerződések vagy azok mindegyike vonatkozásában.

(5) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során írásban be kell jelentenie az ajánlatkérő számára a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozókra vonatkozó változtatási igényét. Az ajánlattevő a szerződés teljesítésébe az ajánlatkérő előzetes írásbeli hozzájárulásával vonhat be új alvállalkozót. Az ajánlatkérő a 105. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően is megtilthatja az ajánlattevő által a beszerzési eljárás folyamán vagy a nyertes ajánlattevő által a szerződés teljesítése során megjelölt alvállalkozók bevonását. A tiltás csak a beszerzési eljárás során alkalmazott kizárási okokon, valamint azon alkalmassági követelményeken alapulhat, amelyeknek az alvállalkozó önállóan köteles megfelelni. Ha az ajánlatkérő valamely alvállalkozó bevonásához nem járul hozzá, e döntését írásban kell indokolnia az ajánlattevő vagy nyertes ajánlattevő számára. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogy az alvállalkozó miért nem felel meg a követelményeknek.

(6) A (2)–(5) bekezdés szerinti követelményeket fel kell tüntetni az eljárást megindító felhívásban.

112. § (1) A védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat elérő értékű beszerzési eljárásban a 111. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevőnek az alvállalkozókkal megkötendő szerződéseire (2)–(10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie, ha az eljárás során az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé.

(3) Az alvállalkozói hirdetménynek az uniós hirdetményminta rendeletben foglaltak szerinti tartalommal kell megjelennie, továbbá tartalmazhat bármilyen más, szükség esetén – így különösen minősített adat vonatkozásában – az ajánlatkérő által jóváhagyott adatot.

(4) Az alvállalkozói hirdetményt a 31. §-ban foglaltak szerint kell közzétenni.

(5) Nem kell alvállalkozói hirdetményt közzétenni, ha az alvállalkozói szerződés megkötése kapcsán fennállnak azok a feltételek, amelyek hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására adhatnának alapot.

(6) A nyertes ajánlattevők saját honlapjukon olyan alvállalkozói hirdetményeket is közzétehetnek, amelyek esetében nincs közzétételi kötelezettségük.

(7) Az alvállalkozói hirdetményben közölni kell az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő kiválasztásához előírt feltételeket, vagy bármely más olyan szempontot, amelyet az alvállalkozók kiválasztásánál alkalmazni kell. Valamennyi feltételnek objektívnek kell lennie, biztosítania kell az egyenlő bánásmódot, valamint összhangban kell állnia az ajánlatkérő által alkalmazott szempontokkal. A feltételeknek az alvállalkozói szerződés tárgyával közvetlenül össze kell függeniük.

(8) A nyertes ajánlattevőnek nem kell alvállalkozót bevonnia a teljesítésbe, ha az ajánlatkérő számára hitelt érdemlően igazolja, hogy a versenyben részt vevő egyetlen alvállalkozó, illetve ajánlat sem felel meg az alvállalkozói hirdetményben közölt feltételeknek, és ezért a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a közte és az ajánlatkérő között kötött beszerzési szerződésben foglalt követelményeket.

(9) Ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat nem éri el, a sikeres ajánlattevőnek a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvek figyelembevételével kell eljárnia.

(10) A 16–21. §-ban foglalt szabályok alkalmazandóak az alvállalkozói szerződések becsült értékének kiszámítására.

113. § Az ajánlatkérő a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárokat elérő értékű beszerzési eljárásban a 111. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott esetekben előírhatja, hogy azon nyertes ajánlattevő, aki a 6. § alapján ajánlatkérőnek minősül, köteles az alvállalkozói szerződések kiválasztásakor a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó uniós értékhatárt elérő értékű beszerzési eljárások szabályai szerint eljárni.

VI. RÉSZ — A BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK SZABÁLYAI¶

XIII. Fejezet — A BIZTONSÁGI BESZERZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI¶

60. Az ajánlatkérők körére vonatkozó sajátos rendelkezések¶

114. § (1) Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – az a gazdálkodó szervezet is, amely nem tartozik a 6. §-ban meghatározott szervezetek körébe, és amely a (6) és (7) bekezdésben meghatározott valamely közszolgáltató tevékenységet folytatja vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, feltéve, hogy felette a 6. §-ban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(2) Az e Rész szerinti beszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – az a gazdálkodó szervezet is, amely nem tartozik a 6. §-ban, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a (6) és (7) bekezdésben meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül közszolgáltató tevékenységnek, ha

• a) gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladja meg az érintett szervezet árbevételének 20%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;
• b) villamos energia vagy ivóvíz esetén az érintett szervezet közszolgáltató tevékenységétől eltérő tevékenység folytatásához állít elő villamos energiát vagy ivóvizet, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladja meg az általa előállított villamos energia vagy ivóvíz teljes mennyiségének 30%-át, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton, engedélyen alapul, és amely alapján a (6) és (7) bekezdésben meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

(5) Nem minősül a (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jognak, ha a közszolgáltató tevékenység ellátásának jogát az érintett gazdasági szereplő nyilvános eljárásban, objektív kritériumok alapján nyerte el. Ilyen eljárásnak minősül különösen:

• a) a földgázellátásról szóló törvény szerinti, földgázipari tevékenységekre vonatkozó engedélyezési eljárás;
• b) a villamos energiáról szóló törvény szerinti, új villamosenergia-termelő kapacitások, erőművek létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás vagy pályázat;
• c) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, engedélyköteles postai szolgáltatás nyújtásának engedélyezése;
• d) a bányászatról szóló törvény szerinti, szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezése;
• e) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló beszerzési eljárás, feltéve, ha az megfelel e rendelet 4. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint 5. cikk (3) bekezdésének.

(6) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában közszolgáltató tevékenység

• a) ivóvíz előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából vagy ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátása;
• b) gáz vagy hőenergia, villamos energia előállítása, termelése, szállítása vagy elosztása terén helyhez kötött hálózatok létesítése vagy üzemeltetése közszolgáltatás teljesítésének céljából, vagy ilyen hálózatok gázzal vagy hőenergiával, villamos energiával történő ellátása;
• c) vasúti, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenység;
• d) meghatározott földrajzi terület hasznosítása
• da) repülőtér, tengeri-, belvízi- vagy más kikötői létesítmények légi, tengeri- vagy belvízi fuvarozók, illetve személyszállítók rendelkezésére bocsátása céljából,
• db) kőolaj vagy földgáz kitermelése céljából, vagy
• dc) szén vagy más tüzelőanyag feltárása és kitermelése céljából;
• e) postai szolgáltatás vagy a postai szolgáltató által nyújtott postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása.

(7) Közszolgáltató tevékenységnek minősül, ha a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató közszolgáltató ajánlatkérő beszerzési eljárása

• a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a, vagy
• b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.

(8) A (6) bekezdés c) pontja szerinti közlekedési szolgáltatások alkalmazásában hálózatnak minősül, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott üzemeltetési – különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó – feltételek alapján nyújtják.

115. § (1) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait el nem érő értékű, a 2. és 3. melléklet szerinti szolgáltatások megrendelésére irányuló, biztonsági célú és minősített adatot érintő beszerzésekre, ha a beszerzési igény külpolitikai érdekkel kapcsolatban merült fel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külpolitikai érdek alatt a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az irányítása alá tartozó külképviseletek kül-, biztonság- és védelempolitikai érdekkörében felmerülő feladatokat kell érteni.

61. Ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzéke és a minősített piaci szereplők jegyzéke¶

116. § (1) A beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként kizárólag a jegyzéken szereplő gazdasági szereplő vehet részt, a (2) bekezdésben és a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A jegyzéken

• a) a Mavtv.-ben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban együtt: TBT) rendelkező gazdasági szereplők,
• b) az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint
• c) a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők

szerepelnek.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke egy olyan speciális jegyzék, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott gazdasági szektort érintő beszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy kiemelt alvállalkozóként és egyéb közreműködőként szereplő gazdasági szereplőket tartalmazza. E bekezdésben felsorolt beszerzési eljárásokban kizárólag a minősített piaci szereplők jegyzékén nyilvántartott gazdasági szereplő vehet részt, a 117. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel. A minősített piaci szereplők jegyzékén az előzetes minősítésen megfelelt gazdasági szereplők, valamint a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésen megfelelt gazdasági szereplők szerepelnek.

(3) A jegyzéket és a minősített piaci szereplők jegyzékét az AH vezeti. Az ajánlatkérőt írásbeli megkeresése alapján az AH írásban vagy az ajánlatkérő által megadott elektronikus levélcímen elektronikus úton öt munkanapon belül tájékoztatja a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplőkkel összefüggő, az egyes jegyzéken szereplő adatokról.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében az egyes beszerzésekhez kapcsolódóan, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldését megelőzően jogosultak a jegyzéken szereplő gazdasági szereplőket kiegészítő ellenőrzéseknek alávetni. Ha a kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, az ajánlattételi felhívással induló eljárásban a gazdasági szereplőnek ajánlattételi felhívás nem küldhető, a részvételi felhívással induló eljárásban a részvételi jelentkezőt a 129. § (1) bekezdés d) pontja alapján az érintett beszerzési eljárásból ki kell zárni.

(5) A nemzetbiztonsági szolgálat a szakvélemény megküldésével értesíti az AH-t, ha a kiegészítő ellenőrzés során olyan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt tár fel, ami alapján a jegyzékről törölni kell a gazdasági szereplőt. Az AH a TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplőt törli a jegyzékről. TBT-vel rendelkező gazdasági szereplők esetén az AH az NBF-et értesíti arról, hogy a gazdasági szereplő vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat merült fel.

(6) Amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálat tudomására olyan tény vagy adat jut, amely a jegyzéken vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplő nemzetbiztonsági kockázatát vetheti fel, arról annak megküldésével értesíti az AH-t.

(7) Az AH a jegyzéken lévő gazdasági szereplőket évente felülvizsgálhatja, amennyiben nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg törli a jegyzékről.

(8) Az AH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot arról a postai vagy elektronikus címről, ahova a jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvétel iránti kérelmeket küldeni kell.

117. § (1) Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban a 129. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásból kizárja azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt is, akinek az alvállalkozója, kiemelt alvállalkozója nem szerepel a jegyzéken, vagy a 116. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy a részvételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele a részvételre jelentkező és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.

(3) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírhatja, hogy ajánlattételi szakaszt lezáró összegezés megküldésének feltétele az ajánlattevő és a kiemelt alvállalkozó jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétele.

(4) A beszerzési eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban vagy a dokumentációban lehetővé teheti, hogy az ajánlattevő által igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő kiemelt alvállalkozó jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételi feltételnek legkésőbb a szolgáltatása teljesítésének megkezdéséig tegyen eleget.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a nyertes ajánlattevő köteles tájékoztatni az ajánlatkérőt az általa igénybe venni kívánt alvállalkozónak, egyéb közreműködőnek vagy kiemelt alvállalkozónak – az ajánlattevő részére történő teljesítésének megkezdése előtt történt – jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételéről.

62. Előzetes minősítés¶

118. § (1) Bármely, a jegyzéken nem szereplő és TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a jegyzékre való felvételét.

(2) Bármely, a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő gazdasági szereplő az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerint kitöltött adatlapok, nyilatkozatok AH-nak való megküldésével kezdeményezheti az előzetes minősítés lefolytatását és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét.

(2a) Az előzetes minősítés elvégzéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az előzetes minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket

• a) ha a gazdasági szereplő – a főtevékenysége vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) rendelkezésére álló egyéb információk alapján – előreláthatólag az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatásra kerülő beszerzési eljárásban fog részt venni, a KNBSZ,
• b) az a) pontba nem tartozó esetekben, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékre vétele esetén az AH

folytatja le.

(4) Az előzetes minősítés

• a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,
• b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából

áll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti előzetes minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.

(6) Az AH kormányrendeletben meghatározott esetben elvégzi az ajánlatkérő kezdeményezésére a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti, illetve a Kbt. szerinti ajánlatkérő szervezetek kezdeményezésére a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzés során ajánlattételre felhívni kívánt, illetve ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők, valamint alvállalkozóik cégellenőrzését és személyellenőrzését.

(7) Ha a gazdasági szereplő nem vagy hiányosan nyújtja be az (1) bekezdés szerinti adatlapokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.

(8) Az AH a jegyzékre való felvételi kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy az előzetes minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Ha a KNBSZ hatáskörébe tartozik az előzetes minősítés lefolytatása, az AH az erről szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkeresi a KNBSZ-t az eljárás lefolytatása érdekében.

(9) Az AH a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést a döntés meghozatalától számított – a KNBSZ a hatáskörébe tartozó előzetes minősítést az AH megkeresésétől számított – hatvan napon belül végzi el. A határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(10) Az előzetes minősítést végző nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzések elvégzése után nemzetbiztonsági szakvéleményt készít, amelyben nemzetbiztonsági kockázati tényező fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A KNBSZ a nemzetbiztonsági szakvéleményt megküldi az AH-nak.

(11) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó előzetes minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

(12) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.

(13) Az AH az érintett gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.

(14) A jegyzékre és a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel elutasításáról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül a gazdasági szereplő nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(15) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel a jegyzékre.

63. Beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés, a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzés, adatszolgáltatás¶

119. § (1) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerint kitöltött adatlapoknak, illetve nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő részvételre jelentkező vagy az eljárásba kiemelt alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő tekintetében.

(2) Az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti adatlapoknak, nyilatkozatoknak az AH-hoz való megküldésével kezdeményezi a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő alvállalkozó tekintetében.

(2a) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés elvégzéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéseket

• a) az Nbtv. 6. §-ában meghatározott feladatköröket érintő, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Magyar Honvédség által lefolytatott beszerzésekben a KNBSZ, vagy
• b) az a) pontba nem tartozó, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételre irányuló esetekben az AH

folytatja le.

(4) A beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés

• a) a jegyzékre vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből,
• b) a minősített piaci szereplők jegyzékére vétel esetén cégellenőrzésből, személyellenőrzésből, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatából

áll.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti, a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés során az AH a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatához bármely állami szervtől a működési körét érintően tájékoztatást kérhet, amit a megkeresett állami szerv 30 napon belül teljesít.

(6) Ha az adatlapok hiányosan kerülnek benyújtásra, és a gazdasági szereplő hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételét elutasítja.

(7) Az AH a kérelem beérkezésétől, illetve hiánypótlás esetén a hiánypótlás teljesítésétől számított nyolc napon belül – a jegyzékre való felvételi kérelem esetén a KNBSZ írásbeli megkeresésével és a KNBSZ írásbeli nyilatkozata alapján – dönt arról, hogy a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés lefolytatása a KNBSZ vagy az AH hatáskörébe tartozik-e. Az AH a hatáskörébe tartozó minősítést a döntés meghozatalától számított, a KNBSZ a hatáskörébe tartozó minősítést az AH megkeresésétől számított hatvan napon belül végzi el, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(8) Az AH (4) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a KNBSZ hatáskörébe tartozó minősítés esetében a nemzetbiztonsági szakvélemény kézbesítésétől – számított nyolc napon belül jegyzékre veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező vele összefüggésben nem merült fel és az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

(9) Az AH a (4) bekezdés b) pontja és az (5) bekezdés szerinti ellenőrzését követően a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől számított nyolc napon belül a minősített piaci szereplők jegyzékére veszi a gazdasági szereplőt, ha az ellenőrzések során nemzetbiztonsági kockázati tényező nem merült fel, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül, valamint ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálata nem tárt fel olyan körülményt, ami a minősített piaci szereplők jegyzékére való felvétel akadályát képezi.

(10) Az AH az ellenőrzését követően a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételről, illetve a jegyzékre vagy a minősített piaci szereplők jegyzékre vétel elutasításáról. Az elutasítást indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye. A gazdasági szereplő az elutasításról szóló döntés kézhezvételétől számított három hónapon belül, nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetén pedig hat hónapon belül nem vehető fel újra a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(11) Az AH – a (2) bekezdés szerint elvégzett ellenőrzést követően – a minősítést kezdeményező ajánlatkérőt, valamint a gazdasági szereplőt értesíti az eljárás eredményéről, amely során szakvéleményt állít ki a konkrét beszerzési eljáráshoz kötődően. Az elutasítás esetén a döntést indokolni nem kell, ellene jogorvoslatnak kizárólag a 168. §-ban meghatározott körben van helye.

(12) Ha a gazdasági szereplő jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére vételének elutasítására azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.

120. § (1) A jegyzékre vett TBT-vel nem rendelkező gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet meghatározott minta szerinti nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzékére vett gazdasági szereplő az utolsó felülvizsgálat során végzett ellenőrzést követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet által meghatározott nyilatkozatokat és adatlapokat ismét kitölteni, és az AH-nak megküldeni.

(2a) A jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Ha a gazdasági szereplő nem tesz eleget az (1), (2) és (5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének vagy hiányosan nyújtja be az adatlapokat, nyilatkozatokat, és hiánypótlási kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, az AH a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett – törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről, és erről értesíti az ajánlatkérőt is.

(4) Az adatszolgáltatást követő, a jegyzéken, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékén tartáshoz szükséges ellenőrzéseket a 118. § (3) bekezdésében és a 119. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az AH hatáskörébe utalt előzetes minősítések és beszerzési eljáráshoz kötődő minősítések esetében az AH, egyéb esetekben a KNBSZ végzi. Az ellenőrzéseket hatvan napon belül kell elvégezni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A jegyzéken, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplő gazdasági szereplő a változás beálltát követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az AH-nak, ha

• a) a cégellenőrzési adatlap tartalmában vagy a személyellenőrzéssel érintett személyek körében változás áll be,
• b) a gazdasági szereplő ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás indult, vagy
• c) a gazdasági szereplő ellen a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ. 101. cikke szerinti, öt évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha a gazdasági szereplő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.

(6) Az AH a (4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik a gazdasági szereplő újbóli cégellenőrzésének, további személyellenőrzések, valamint a gazdasági szereplők tevékenységi területe vizsgálatának végrehajtása érdekében, továbbá a csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági szereplőt pedig további ellenőrzések lefolytatása nélkül törli a jegyzékről vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.

(7) Az AH a gazdasági szereplőt – annak írásos megkeresése alapján, saját kérelmére – törli a jegyzékről, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékéről.

(8) Az AH a nemzetbiztonsági szakvélemény elkészültétől – a jegyzék tekintetében a KNBSZ által végzett ellenőrzések esetén a nemzetbiztonsági szakvélemény kézhezvételétől – számított nyolc napon belül a gazdasági szereplőt – egyidejű értesítése mellett –

• a) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha vele szemben az ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel,
• b) törli a jegyzékről és a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján nem minősül átlátható szervezetnek,
• c) törli a minősített piaci szereplők jegyzékéről, ha a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálata olyan körülményt tárt fel, ami a minősített piaci szereplők jegyzékre való felvétel akadályát képezi, vagy
• d) a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartja, ha vele szemben az a)–c) pontokban meghatározott ok nem áll fenn.

(9) A gazdasági szereplő

• a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzékről való törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, vagy
• b) a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 116. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított hat hónapon belül

nem vehető fel a jegyzékre, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékére.

(10) Ha a gazdasági szereplő törlésére azért kerül sor, mert az eljárás során adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, a gazdasági szereplő az elutasításról vagy a törlésről szóló döntés kézhezvételétől számított három éven belül nem vehető fel újra a jegyzékre.

(11) Ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat műveleti tevékenysége során a (8) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott törlési okokat megalapozó információ merül fel a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén lévő gazdasági szereplővel szemben, az AH a tudomásra jutást követően haladéktalanul, további ellenőrzések nélkül törli a jegyzékről, illetve a minősített piaci szereplők jegyzékéről és erről a gazdasági szereplőt értesíti.

(12) A kezdeményező által a cég-adatlapon feltüntetett, a gazdasági szereplő működésére jelentős befolyással bíró személy huzamosabb idejű külföldi tartózkodása, betegsége vagy egyéb – az ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló – külső tényező a 118. § (3) és (4) bekezdésében, a 119. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzés alá vont gazdasági szereplő eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, az ellenőrzés az akadály megszűnéséig szüneteltethető. A szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ajánlatkérőt és az érintett gazdaság szereplőt 8 napon belül írásban értesíti. A szünetelés az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Az ellenőrzés szünetelésének időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele.

121. § (1) A jegyzék tartalmazza

• a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,
• b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,
• c) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
• d) a jegyzékre vétel időpontját és
• e) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.

(2) A minősített piaci szereplők jegyzéke tartalmazza

• a) a gazdasági szereplő nevét, székhelyét, postai címét, elektronikus levélcímét, cégjegyzékszámát,
• b) a gazdasági szereplő főtevékenységét,
• c) a gazdasági szereplő tevékenységi területét a külön jogszabályban megjelölt szektor megnevezésével,
• d) azt, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik-e TBT-vel és ha igen, a TBT minősítési szintjét,
• e) a jegyzékre vétel időpontját és
• f) a gazdasági szereplő utolsó cégellenőrzésének időpontját.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az (1) és (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok változását a gazdasági szereplők által megküldött változásbejelentések alapján az AH a jegyzékeken átvezeti.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő adatokat az AH a jegyzékekről való törlést követő 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli.

64. Feltételek a minősített adatok védelme érdekében¶

122. § (1) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásban kizárólag az a gazdasági szereplő vehet részt, illetve az ajánlatkérő kizárólag annak a gazdasági szereplőnek küldhet ajánlattételi felhívást, aki érvényes és megfelelő szintű TBT-vel rendelkezik.

(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban és az ajánlattételi felhívásban szerepeltetni, hogy a beszerzési eljárás egyes dokumentumai, valamint a részvételi vagy ajánlati felhívással érintett munkafázisok, feladatok milyen minősítési szintű adatokat érintenek.

65. Titokvédelmi szabályok¶

123. § Az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során az eljárást megindító felhívás közzétételétől, vagy megküldésétől a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötésig keletkezett bármely adatot – ideértve a gazdasági szereplők által vagy azok részére átadott bizalmas adatot, valamint üzleti titkot is – a 2. § (5) bekezdése szerinti elvek figyelembevételével és kizárólag akkor hozhat nyilvánosságra, ha

• a) a nyilvánosságra hozatal a beszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit és a beszerzési eljárás alapjául szolgáló nemzetbiztonsági érdeket nem sérti, nem veszélyezteti, vagy
• b) a nyilvánosságra hozatalt e törvény kifejezetten előírja.

124. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, ha a Mavtv. szerinti minősítési feltételek fennállnak.

(2) Az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a beszerzéssel összefüggő szerződésben előírni azokat a kötelezettségeket a gazdasági szereplők számára, amelyek a 2. § (5) bekezdésben meghatározott nemzetbiztonsági, honvédelmi érdek és a minősített adatok védelmét szolgálják.

125. § (1) A beszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő referenciaként hivatkozhat arra, hogy korábban már részt vett biztonsági beszerzési eljárásban, az ajánlatkérő és a beszerzési eljárás kezdő időpontjának megjelölésével. További adatokat a gazdasági szereplő kizárólag a korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérőjének írásbeli engedélyével közölhet.

(2) Az e törvény hatálya alá nem tartozó beszerzési eljárásban a gazdasági szereplő az e törvény szerinti biztonsági beszerzési eljárásban való részvételére referenciaként csak az ajánlatkérő előzetes, írásbeli engedélyével hivatkozhat.

(3) A korábbi biztonsági beszerzési eljárás ajánlatkérője az írásbeli engedélyben meghatározza, hogy a gazdasági szereplő a referenciában mely adatokat jelölheti meg.

66. Minősített adatok megadása¶

126. § Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles meghatározni a minősített adatok körét és minősítési szintjét. Az ajánlatkérő a minősített adatok körét módosíthatja, kiegészítheti az eljárás során.

67. Minősített adatok biztonsága¶

127. § (1) Az olyan beszerzési eljárás esetében, amely minősített adatokat keletkeztet, amelyekben ilyen adatokat használnak fel vagy igényelnek, az ajánlatkérő a beszerzési eljárás során keletkezett dokumentációban meghatározza az érintett adatok megfelelő szintű védelmének biztosításához szükséges, a Mavtv. és az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletek szerinti rendelkezéseknek megfelelő intézkedéseket és követelményeket.

(2) A felhívásban a biztonsági tanúsítványok szintjének meg kell felelniük a minősített adatok védelmére vonatkozó követelményeknek.

68. Kizáró okok¶

128. § (1) A 45. §-ban, valamint ha az ajánlatkérő azt előírja, a 46. § (1) bekezdésében foglaltakon túl az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az 1978. évi IV. törvény szerinti légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, valamint jármű hatalomba kerítése bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

(2) Az (1) bekezdésben említett bűncselekményekhez hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett gazdasági szereplő esetében a 2002/475/IB kerethatározat 1. és 3. cikke szerinti terrorista bűncselekményeket és terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekményeket, valamint 4. cikke szerinti felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet kell érteni.

(3) A 45. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti, szakmai tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények különösen az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, illetve a Btk. 265. §-ában meghatározott minősített adattal visszaélés.

(4) A 46. § (1) bekezdés a) pontja pontja szerinti szakmai kötelezettségszegés az is, ha a gazdasági szereplő korábbi beszerzési eljárásban megszegte a minősített adatok védelmével, vagy a teljesítés biztonságával kapcsolatos kötelezettségeit.

(5) Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, az eljárásba alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő és az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani hozzájáruló nyilatkozatát a kizáró okok ellenőrzése során az ajánlatkérő tudomására jutó, a kizáró okokkal összefüggő adatok kezeléséhez.

129. § (1) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia azt a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt,

• a) aki nem szerepel a jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés ajánlatkérő által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta a külön jogszabályban meghatározott minta szerinti, kitöltött adatlapokat, nyilatkozatokat,
• b) akit a beszerzéshez kötődő minősítési vizsgálat eredményeként a jegyzékre, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékére nem vesznek fel,
• c) aki a jegyzéken, vagy jogszabályban meghatározott esetben a minősített piaci szereplők jegyzékén nem szereplő és alvállalkozóként bevonni kívánt gazdasági szereplő vonatkozásában az alvállalkozó beszerzési eljáráshoz kötődő minősítésének az ajánlatkérő vagy részvételre jelentkező által történő kezdeményezése érdekében nem csatolta az alvállalkozó által kitöltött, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott minta szerinti adatlapokat, nyilatkozatokat, vagy
• d) akinek a kiegészítő ellenőrzése során a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett beszerzési eljárás vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázati tényező, vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázati tényező fennállását állapította meg.

(2) Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezőt, ajánlattevőt, vagy alvállalkozót,

• a) akit a jegyzékből, vagy minősített piaci szereplők jegyzékéből a beszerzési eljárás alatt töröltek,
• b) aki a megelőző három éven belül a jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére való felvételére irányuló eljárás során az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésekor hamis adatot szolgáltatott, illetve hamis nyilatkozatot tett.

(3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merül fel, egy esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. A második ilyen esetben, vagy ha két vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényező, a részvételre jelentkezőt, illetve ajánlattevőt az eljárásból ki kell zárni.

(4) A „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni azt a részvételre jelentkezőt, aki nem rendelkezik megfelelő szintű TBT-vel, vagy akitől a beszerzési eljárás alatt visszavonják a megfelelő szintű TBT-t.

(5) A „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatot érintő beszerzési eljárásból ki kell zárni az olyan részvételre jelentkezőt, aki nem teljesíti a Mavtv.-ben a „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adatok felhasználásához előírt feltételeket.

(6) Az ajánlatkérő köteles a részvételi és az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)–(5) bekezdésben felsorolt kizáró okokra.

(7) Ha a részvételre jelentkező az ajánlattételi szakaszban nem nyújt be ajánlatot, köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőig visszaküldeni az ajánlattételi felhívással kapcsolatos összes iratot. A kizárt, az érvénytelen vagy a nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a beszerzéssel kapcsolatos összes iratot az ajánlatkérőnek visszaküldeni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítését követő harminc napon belül a beszerzéssel kapcsolatos minősített adatot tartalmazó valamennyi iratot köteles visszaküldeni az ajánlatkérő részére, és ezzel egyidejűleg az említett adatok elektronikus adatbázisaiból való törlését is kezdeményezi.

(8) Ha a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a (7) bekezdés szerinti határidőben a korábbi beszerzési eljárásban történő ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott iratokat hiánytalanul nem küldi vissza az ajánlatkérőnek, az ajánlatkérő felszólítja az összes irat visszaszolgáltatására, valamint a felszólítással egyidejűleg e tényről az AH-t értesíti. Az AH a mulasztó gazdasági szereplő jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén való szerepeltetését az értesítés kézhezvételének napjától – az ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – mindaddig felfüggeszti, amíg az iratokat az ajánlattevő vissza nem szolgáltatja. Az okmányok visszaszolgáltatásának tényéről az ajánlatkérő az AH-t haladéktalanul tájékoztatja.

69. Alkalmassági követelmények¶

130. § (1) Az ajánlatkérő a gazdasági szereplő szerződés teljesítésére való alkalmasságát a 47–50. §-ban foglaltak mellett a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint is köteles ellenőrizni.

(2) A gazdasági szereplő a minősített adatokat keletkeztető, annak megismerését igénylő vagy minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződések esetében a beszerzési eljárás során bizonyítani köteles, hogy alkalmas az ilyen adatoknak a Mavtv.-ben foglalt előírásoknak megfelelő feldolgozására, felhasználására, tárolására és továbbítására.

(3) Az ajánlatkérő köteles a beszerzésen részt venni szándékozó gazdasági szereplő TBT-je érvényességét az NBF-fel írásban visszaigazoltatni, mielőtt a minősített adathoz a gazdasági szereplő hozzáférhetne.

(4) Az ajánlatkérő köteles elismerni a nemzeti joggal összhangban kiadott biztonsági tanúsítványokkal egyenértékűnek tekintett biztonsági tanúsítványokat, fenntartva ugyanakkor a lehetőséget, hogy ha szükségesnek tartja, akkreditált szervnél ellenőrző vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti.

(5) Az ajánlatkérő a „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű adatokat érintő beszerzési eljárás során a nem Magyarországon letelepedett részvételre jelentkező esetén az NBF útján beszerzi a részvételre jelentkező tagállama nemzeti biztonsági hatóságának igazolását az érintett gazdálkodó szervezet TBT-jének meglétére vonatkozóan.

(6) Az ajánlatkérő 118. § (2) bekezdésében meghatározott nemzetbiztonsági szolgálattól az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet cégellenőrzését, továbbá a szervezet vonatkozásában szükséges személyellenőrzéseket köteles kérni.

70. Hiánypótlás, felvilágosítás-kérés és a számítási hiba javítása¶

131. § A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő az egyes ajánlattevők illetve részvételre jelentkezők részére egyedileg köteles megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótolandó hiányokat.

71. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtása és felbontása¶

132. § (1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontásánál csak az ajánlatkérő képviselői, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatokról, illetve részvételi jelentkezésekről külön-külön jegyzőkönyvet készít.

(3) Az ajánlatokról vagy a részvételi jelentkezésekről készített külön-külön jegyzőkönyveket az ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők részére a saját ajánlatuk vagy részvételi jelentkezésük vonatkozásában kell megküldeni.

72. Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről¶

133. § (1) Az ajánlatkérő a döntése meghozatalát követő öt munkanapon belül írásban, egyedileg tájékoztatja az ajánlattevőt, illetve a részvételre jelentkezőt

• a) az eljárást lezáró, illetve az eljárás részvételi szakaszában az azt lezáró döntése meghozataláról,
• b) arról, hogy az eljárás eredményes vagy eredménytelen volt,
• c) arról, hogy sor került-e kizárására, és
• d) arról, hogy sor került-e ajánlata vagy részvételre jelentkezése érvénytelenségének megállapítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyedi tájékoztatást az ajánlatkérő minden ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére egyidejűleg küldi meg.

73. A szerződés teljesítésében részt vevők¶

134. § (1) A szerződés megkötésekor a kizárólag a jegyzékre, vagy a minősített piaci szereplők jegyzékére felvett nyertes ajánlattevő, kiemelt alvállalkozó vagy alvállalkozó részvételével létrehozott projekttársaságot a jegyzéken, a minősített piaci szereplők jegyzékén szereplőnek kell tekinteni, ha a projekttársaság vezető tisztségviselői és alkalmazottai a projekttársaságot létrehozó gazdasági szereplők vezető tisztségviselőiből és alkalmazottaiból kerültek ki.

(2) Az ajánlatkérő a 120. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében a szerződéskötést követően tájékoztatja az AH-t a szerződés teljesítésében részt vevő gazdasági szereplők személyéről, valamint a szerződés időtartamáról.

74. A szerződés megszüntetésére vonatkozó sajátos rendelkezések¶

135. § (1) Az AH-nak a nyertes ajánlattevőre vonatkozó, jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről való törlést elrendelő döntésével – a törléssel egyidejűleg – a szerződés megszűnik. Ezzel egyidejűleg a szerződő felek között a szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.

(2) Az AH-nak az adatok átvezetésével kapcsolatos döntéséről szóló tájékoztatás kézhezvételét követően a minősített adatokat tartalmazó beszerzési szerződéstől az ajánlatkérőnek legfeljebb nyolc napon belül el kell állnia, vagy azt fel kell mondania, ha a nyertes ajánlattevő jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén feltüntetett adataiban az átvezetéssel olyan változás következik be, amely alapján a továbbiakban a szerződésben szereplő minősítési szintű adatokat tartalmazó beszerzési eljárásban az ajánlattevő nem vehet részt. Az elállás, illetve a felmondás közlésével egyidejűleg a szerződő felek között szerződésben meghatározott elszámolási kötelezettség keletkezik.

(3) A szerződés megszűnéséből eredő károkért a gazdasági szereplő kártérítési felelősséggel tartozik, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott ok miatt szűnik meg a szerződés, és a jegyzékről, minősített piaci szereplők jegyzékéről való törlés vagy a jegyzéken, minősített piaci szereplők jegyzékén a (2) bekezdés szerinti adatváltozás oka neki felróható.

75. A szerződés tartalma, a szerződés felmondása¶

136. § Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan a szerződésben érvényesíti a minősített adatok védelmét, valamint az 2. § (5) bekezdés szerinti szempontoknak megfelelő követelményeket, azok ellenőrzésének rendjét, indokolt esetben a követelmények teljesítéséről történő adatszolgáltatást írhat elő és biztosítékokat köthet ki.

137. § (1) Az ajánlatkérő a szerződést köteles akkor is felmondani – indokolt esetben olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel ellátott feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha

• a) a nyertes ajánlattevőben közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben olyan személy szerez részesedést, aki a 129. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik,
• b) a nyertes ajánlattevő olyan jogi személyben vagy más jogképes szervezetben szerez közvetlenül vagy közvetetten 25%-ot meghaladó mértékben részesedést, aki a 129. § (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá esik,
• c) az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy nyertes ajánlattevő felhívás ellenére sem tesz eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
• d) az ajánlatkérő tudomást szerez arról, hogy a nyertes ajánlattevő alvállalkozója ajánlattevő felhívás ellenére sem tesz eleget a 119. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének,
• e) a nemzetbiztonsági szolgálatok által a 118. §-ban foglaltak szerint elvégzett kiegészítő ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot vagy a nemzetbiztonsági szolgálat rendeltetésszerű működését veszélyeztető biztonsági kockázatot állapít meg, vagy
• f) az AH vagy a KNBSZ által végzett, a 120. § (5) bekezdése szerinti cégellenőrzés megállapítása szerint az ajánlattevővel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, és ezért őt az AH a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből törli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmondási okokat a szerződésbe kell foglalni azzal, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő a szerződésben kikötött biztosítékokat is érvényesíti.

VII. RÉSZ — JOGORVOSLAT¶

76. A jogorvoslati eljárás szabályai¶

138. § (1) A védelmi beszerzésre, a védelmi beszerzési eljárásra, a biztonsági beszerzésre, és a biztonsági beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.

(2) A védelmi beszerzési eljárással, a biztonsági beszerzési eljárással, a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel és ezek módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

77. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó általános rendelkezések¶

139. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1a) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

• a) ha e törvény másként nem rendelkezik, a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező,
• b) nincs helye sommás eljárásnak,
• c) a Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt, és
• d) a hiányzó védelmi vagy biztonsági beszerzési dokumentumok az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatóak.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik – a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével – a védelmi beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, valamint a biztonsági beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése.

(2a) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása, valamint a 104. § (4) bekezdésében foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik továbbá annak megállapítása is, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó jogorvoslat során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.

(4a) Az Integritás Hatóságot a jogszabályban meghatározott feladatkörében folytatott, az e törvény hatálya alóli kivételek alkalmazásának jogszerűségére vonatkozó vizsgálata és a jogorvoslati kérelem benyújtása során nem köti az Országgyűlés illetékes bizottságának a kivétel alkalmazására irányuló ajánlatkérői döntést jóváhagyó határozata.

(5) Nem tartozik a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a beszerzési eljárásban a jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő törlés szabályosságával kapcsolatos panaszok elbírálása.

(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.

78. Az eljáró közbeszerzési biztosok¶

140. § (1) A 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: beszerzési ügy) a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, legalább egy tagnak az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie, továbbá minősített adatot érintő beszerzési ügyben valamennyi eljáró biztosnak nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.

(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a beszerzési ügy befejezését eredményező végzésen, valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.

141. § (1) A beszerzési ügyben – az Ákr. 22. § és 23. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki

• a) az ajánlatkérő, a beszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
• b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, vagy
• c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezett.

(2) A beszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

• a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,
• b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik,
• c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel vagy 50%-ot meghaladó mértékű közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, vagy
• d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban vagy adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő szervezete vagy az ügyfélszervezet által felügyelt szervezet, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást vagy kizárólagos jogot biztosít.

(3) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben az (1) vagy (2) bekezdésben, vagy az Ákr. 22. § vagy 23. § (1) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A közbeszerzési biztos a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában közvetett tulajdoni részesedés alatt az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező más szervezet (a továbbiakban: köztes szervezet) tulajdoni hányadán keresztül történő tulajdoni részesedést kell érteni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes szervezetben fennálló tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes szervezetnek az ügyfélszervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Ha a köztes szervezetben fennálló tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

79. A jogorvoslati eljárás¶

142. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre indul. Az eljárás megindítására irányuló kérelem kizárólag írásban – a 139. § (1a) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint –, a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő.

(2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: kérelmező).

(3) A kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a beszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(4) A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – részvételi, illetve ajánlattételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. A részvételi vagy ajánlattételi felhívással, az ajánlatkérői dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az ajánlatkérő a saját jogsértésével szemben az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldéséig jogosult kérelmet előterjeszteni.

(5) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni

• a) a jogellenes tartalmú, eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy ajánlatkérői dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját,
• b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot, vagy
• c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és
• ca) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját,
• cb) ha az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját határidőben nem küldte meg, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésére vonatkozó határidő lejártának napját.

(6) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni

• a) a jogellenes tartalmú, a beszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését,
• b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, vagy
• c) az e törvény szerinti eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.

(7) A (3)–(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(8) A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.

(9) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, kérelmet nyújthat be az Integritás Hatóság. Ebben az esetben az Integritás Hatóságra a kérelmezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy az eljárásban a (3)–(4) és (7) bekezdés, a 144–146. §, a 147. § (2) bekezdés b) pontja és (3)–(4) bekezdése nem alkalmazandó. Az Integritás Hatóság a Kbt. 152. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújthat be kérelmet. A jogsértés megtörténtének időpontja tekintetében a (6) bekezdést alkalmazni kell. A 143. § (1) bekezdés c) pontja azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a jogsértésről való tudomásszerzés időpontját akkor kell megjelölni, ha az a 174. § (5) bekezdése szerint releváns.

143. § (1) A kérelemben meg kell jelölni

• a) a kérelmező és képviselőjének nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket,
• b) a kérelemmel érintett beszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a beszerzés tárgyát és – részajánlattétel esetében – a jogorvoslattal érintett részt, vagy az e törvény szerinti eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát,
• c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
• d) a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait,
• e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan,
• f) az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait,
• g) a beszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, és
• h) az esetleges előzetes vitarendezés lefolytatását, továbbá annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, amelyet csatolni is kell.

(2) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.

(3) A benyújtott kérelem informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani, amit – elektronikus levél útján történő benyújtás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazol.

144. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást. Az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díj alapja a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárait elérő vagy meghaladó értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább kettőszázezer forint, legfeljebb huszonötmillió forint, védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatárai alatti értékű beszerzési eljárás esetében a beszerzés becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 0,5%-a, de legalább kettőszázezer forint, legfeljebb hatmillió forint.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő:

• a) 1–3 közötti számú kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel,
• b) 4–6 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 125%-a,
• c) 7–10 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 150%-a,
• d) 11–15 közötti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg 175%-a, és
• e) 16 vagy afeletti számú kérelmi elem esetében a (2) bekezdés szerint meghatározott összeg kétszerese.

145. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában az Ákr. 125–127. §-ától eltérően az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2) és (3) bekezdés szerint rendelkezik.

(2) Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a 158. § (2) bekezdés b)–e) pontja szerinti döntést hoz, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő nyolc napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből háromszázezer forint ezekben az esetekben is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ákr. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.

(3) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (2) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek.

(4) Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemmel egészíti ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az újabb kérelmi elemre figyelemmel is megfizetni. Ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi elem vonatkozásában nem köteles eljárni.

146. § Az igazgatási szolgáltatási díjat a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalással megfizetni.

147. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 142. § (1)–(7) bekezdésének, a 143. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 144. §-nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha

• a) a kérelem a 143. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza,
• b) nem csatolták a 144. § szerinti díj befizetéséről szóló igazolást,
• c) nem csatolták a meghatalmazott képviselő meghatalmazását, vagy
• d) a kérelmet és annak kötelező mellékleteit nem a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton nyújtották be.

(2a) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet visszautasítja, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazásának van helye.

(3) Ha a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás irataiból a beszerzés becsült értéke a kérelmező számára nem ismerhető meg, ezen tényt jogorvoslati kérelmében köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság – a rendelkezésre álló adatok alapján – hiánypótlási felhívás keretében közli a kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.

(4) A becsült érték – részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének – megállapítása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérőt adatközlésre hívhatja fel, amelyet az ajánlatkérő két munkanapon belül köteles teljesíteni.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a beszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.

(6)

(7) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét vagy annak egyes kérelmi elemeit az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja.

(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet visszautasítja vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem vagy egyes kérelmi elemek visszavonása esetén a kérelmező a fenntartott kérelmi elemekre figyelemmel és a 144. § (3) bekezdése szerint tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.

148. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról a kérelmezőt, a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és a beszerzési ügyben érdekelteket értesíti. A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügy ajánlatkérőjét és az (1a) bekezdés szerint részvételi szándékukat jelző, a beszerzési ügyben érdekelteket felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a felhíváshoz csatolja a kérelmet. Ha az ajánlatkérővel a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás nem lehetséges, az ajánlatkérő részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus levél, illetve telefax útján küldi meg az eljárás megindításáról szóló értesítést. A telefax útján történő értesítés kézbesítettnek minősül a sikeres visszaigazolás napján. Ha az értesítés megküldésére kizárólag elektronikus levél útján volt lehetőség, és az ajánlatkérő egy munkanapon belül az elektronikus levél fogadását nem igazolta vissza a Közbeszerzési Döntőbizottság számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés az ajánlatkérő részére postai úton kerül kézbesítésre.

(1a) A Döntőbizottság – az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívüli – a beszerzési ügyben érdekelteket az eljárás megindításáról postai úton értesíti azzal, hogy az eljárás megindításáról szóló végzés átvételét követő három munkanapon belül a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus kapcsolattartás útján jelezhetik a jogorvoslati eljárásban történő részvételi szándékukat, a 139. § (6) bekezdése szerinti képviselő meghatalmazásának csatolásával. A részvételi szándék e bekezdés szerinti jelzését követően a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére a Közbeszerzési Döntőbizottság elektronikus úton küldi meg a kérelmet, illetve kezdeményező iratot, és a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokat ezt követően kizárólag a részvételi szándékukat jelző érdekeltek részére továbbítja. A fenti határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(1b) Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, valamint a kérelmezőn kívül a beszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet – ide értve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is – kell tekinteni.

(1c) Ha az (1a) bekezdés szerint a beszerzési ügyben érdekelt az (1a) bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Közbeszerzési Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb – ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges – iratokat kérjen be vagy nyilatkozattételre hívja fel.

(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a beszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat – vagy ha ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok – öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. A papír alapon rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak. Az iratok szerkeszthető formátumú változatban történő megküldését – elektronikus levél útján történő benyújtás esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság egy munkanapon belül visszaigazolja.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő beszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíti. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

149. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés érdekében elrendelheti az előtte folyamatban levő, ugyanazon beszerzési eljárásban előterjesztett jogorvoslati kérelmek alapján indult ügyek egyesítését.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes részeinek vagy kérelmi elemeinek elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.

(3) A kérelmező ugyanazon beszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.

80. Ideiglenes intézkedések¶

150. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett beszerzési eljárás vagy beszerzés alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a beszerzésre, valamint a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként

• a) a beszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el,
• b) megsemmisíti az ajánlatkérő jogellenesen meghozott döntését, ideértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlatkérői dokumentumokból, vagy
• c) felszólítja a beszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

(2a) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását az Integritás Hatóság kérelmezi, – az Integritás Hatóság erre vonatkozó indítványa esetén – a Közbeszerzési Döntőbizottság elrendeli a beszerzési eljárás felfüggesztését.

(3) A beszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

(4) Ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek, így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket így különösen a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

81. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése¶

151. § Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az EUMSZ-ben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára történő kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter, a közbeszerzésekért felelős miniszter, valamint az eljárás tárgya szerint érintett miniszter részére is.

82. A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme¶

152. § A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárása során a kérelemhez és az ügyfelek által előterjesztett jognyilatkozatokhoz kötve van, az abban foglaltakon túl nem terjeszkedhet.

153. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített adatok védelmére vonatkozó törvényi rendelkezésekre is figyelemmel gondoskodik arról, hogy a kérelmező és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött olyan új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot, amelynek megismerésére jogosult, megismerhessen, és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek 148. § szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb három napon belül kötelesek megtenni. A Közbeszerzési Döntőbizottság ezenkívül is bármikor felhívhatja az ügyfeleket és a beszerzési ügyben érdekelteket megfelelő határidő tűzésével nyilatkozattételre, illetve észrevételek előterjesztésére.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.

(4) Az ügyfelek a (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. A felhívásról az ellenérdekű ügyfelet a Közbeszerzési Döntőbizottság a felhívás megküldésével egyidejűleg értesíti. A (3) bekezdés szerint meghatározott időpontot, illetve az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (4) bekezdésben foglalt tárgyalást követő felhívást mellőzi, és a tárgyalást követően új tárgyalást tarthat, ha az a tényállás további tisztázása érdekében szükséges. Az új tárgyalás határnapját a Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az első tárgyalást követő napon közli az ügyfelekkel. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az első tárgyalást követő 8 napon belül megtartható legyen.

154. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül tartja meg.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül megküldi az ügyfeleknek.

155. § (1) Az ügyfél az eljárás megindításától számított tizedik napig, a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az eljárás megindításától számított harmincadik napig betekinthet a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.

(2) Az ajánlatkérő, a részvételre jelentkező és az ajánlattevő – az üzleti titok védelmére hivatkozással – indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.

(3) Ha a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a beszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság megvizsgálja, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg – amennyiben az az adott esetben értelmezhető – kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(5) Személyi biztonsági feltételek megléte hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.

(6) A tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni.

(7) Az iratokba való betekintéshez az (1)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges. Az iratbetekintési jog gyakorlásának feltételeit – a Mavtv.-ben meghatározottak figyelembevételével – a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke állapítja meg.

156. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság tízezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha

• a) hamis adatot közöl vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,
• b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,
• c) iratot nem vagy nem határidőben nyújt be,
• d) a gazdasági, szakmai vagy beszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza,
• e) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, vagy
• f) nem tesz eleget a 150. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedés keretében előírt kötelezettségének.

(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen benyújtott keresetlevélnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

157. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság – a (2) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított huszonöt napon belül köteles – a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével – az eljárást befejezni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint a beszerzési eljárás mellőzése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.

(4) A 149. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az ügyintézési határidőt a legkésőbb indult eljáráshoz képest kell számítani.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal – indokolt esetben egy alkalommal – meghosszabbítható. Erről legkésőbb az (1)–(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

(5a) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárását felfüggeszti, ha az előkérdés eldöntése más szerv hatáskörébe tartozik.

(6) Az eljárás szünetelését az ügyfél nem kérheti.

83. A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata¶

158. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában

• a) az alaptalan kérelmet elutasítja,
• b) megállapítja a jogsértés megtörténtét,
• c) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket,
• d) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki,
• e) megállapítja a jogsértés megtörténtét és eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt a beszerzési eljárásban való részvételtől,
• f) hivatalból megállapítja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés esetén a szerződés semmisségét vagy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén azt, hogy az érintett szerződés nem semmis,
• g) megállapítja, hogy a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,

• a) a beszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti,
• b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a beszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg, vagy
• c) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti bírság összege – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a beszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének legfeljebb 5%-a.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha

• a) a jogsértés a beszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg,
• b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, vagy
• c) a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a beszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 5%-a.

(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt – a (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a beszerzési eljárásban való részvételtől, ha

• a) az a beszerzési eljárás során, illetve beszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett és a kizárásnak a 45. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti feltételei fennállnak, vagy
• b) az a beszerzési eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban.

(7a) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7b) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(8) A Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt – a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a beszerzési eljárásban való részvételtől, ha a 9. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a beszerzési eljárás előkészítésébe való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást az adott eljárásban való részvételtől való eltiltásán kívül nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni.

(9) A (7) bekezdés alkalmazásában a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt nemcsak a jövőre nézve, hanem a vizsgált beszerzési eljárásban, továbbá egyéb folyamatban lévő beszerzési eljárás vonatkozásában is eltiltja a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor. A (8) bekezdés szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőt, alvállalkozót, illetve a beszerzési eljárásban részt vett más szervezetet vagy személyt kizárólag a vizsgált beszerzési eljárásban tilthatja el a beszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől.

(10) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsértés súlyát, a beszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a beszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(11) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt – határidő tűzésével – be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Ha az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatát fenntartó ajánlattevőnek igazolnia kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére.

(12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatában megállapítja a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett beszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a beszerzési eljárást lezáró döntést.

84. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése¶

159. § (1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a beszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot az ügyfeleknek kézbesíteni kell.

(2) A beszerzési ügy befejezését eredményező végzést és határozatot, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bírósági határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem kell közzétenni.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen közigazgatási pert indítottak, az ajánlatkérő a folyamatban lévő beszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.

85. Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen¶

160. § (1) Ha az Ákr. alapján a végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye, a keresetlevelet a végzés közlésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során hozott végzése elleni közigazgatási perben a bíróság harminc napon belül dönt. A bíróság ítélete ellen perorvoslatnak nincs helye.

161. § (1) A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.

(2) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet a benyújtásától számított tíz napon belül továbbítja a bírósághoz.

(4)

162. § (1) A bíróság a védiratot legkésőbb nyolc napon belül küldi meg a felperes részére.

(2) Ha a keresetlevél a keresetlevél benyújtása halasztó hatályának elrendelésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság a kérelemről a keresetlevél bírósághoz érkezését követő öt napon belül dönt.

(3) A perben a hiánypótlásra legfeljebb nyolcnapos határidő adható, amely indokolt esetben egyszer, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.

163. § (1) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja – ideértve a bírság összegét is – alkalmazhatja a 158. § (3), (5) és (7)–(10) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

(2) Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megváltoztatása körében megállapítja a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megvalósulását, hivatalból vizsgálja a 104. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát, és ítéletében megállapítja a jogsértésre tekintettel a szerződés semmisségét vagy azt, hogy a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítja, hogy a szerződés a 104. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(4) Ha a bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés megállapítása esetén megállapítja a szerződés érvénytelenségét, egyúttal megvizsgálja, hogy a teljesített szolgáltatások jellegére tekintettel a szerződéskötés előtt fennállott helyzet természetben visszaállítható-e. Ha megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(5) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, a bíróság hatvan napon belül dönt.

(6) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

(7) A bíróság határozatát, annak meghozatalától számított tizenöt napon belül írásba foglalja és a felek részére kézbesíti.

86.¶

164. §¶

165. §¶

87.¶

166. §¶

88. A beszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek¶

167. § (1) A (3) bekezdés szerinti esetek kivételével a 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely egyéb polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegesen, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság a szerződés semmisségét, egyéb polgári jogi igény esetében pedig a jogsértést jogerősen megállapítsa, ennek hiányában a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.

(2) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a beszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy

• a) ajánlatkérő megsértette a beszerzésre, illetve a beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését,
• b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint
• c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése – illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás – a 97. §-on, a 99–102. §-on, a 105. §-on, a 107. §-on, vagy e törvénynek a szerződés tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul.

(4) A szerződés beszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a szerződést el nem nyert, az érintett beszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a beszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, e törvény szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.

(5) A 104. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 158. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint (7a) és (7b) bekezdésében foglaltak megállapításán kívül minden egyéb, a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény polgári perben érvényesíthető. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletnek a szerződés semmisségének megállapítása tárgyában hozott döntése a polgári perben eljáró bíróságot köti.

(6) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatától, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletétől eltérően – megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lesz lehetséges, bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.

(7) Ha a polgári perben eljáró bíróság a 104. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben hozott ítéletében foglaltaktól eltérően – megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, úgy – a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben folyamatban volt közigazgatási perben a bíróság döntése alapján – a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a (8) és (9) bekezdés szerint indíthat pert, illetve perújítási eljárást a bíróság ítéletének jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a közigazgatási ügyben eljáró bíróságnál a 158. § (7b) bekezdése, illetve a 163. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

(8) A 158. § (7b) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránti pert a Közbeszerzési Döntőbizottság ellen kell megindítani. Az eljárásra az elsőfokú eljárás szabályai irányadók. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(9) A 163. § (4) bekezdése alapján kiszabott bírság visszatérítése iránt és az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben eljáró bíróság ítéletével szemben perújításnak van helye. A polgári perben eljáró bíróság ítéletének az eredeti állapot helyreállíthatósága tárgyában hozott döntése a közigazgatási ügyben eljáró bíróságot köti.

(10) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni közigazgatási perben kiszabott bírság megfizetésére a (7) bekezdésben foglalt, a per indítására nyitva álló határidő elteltéig nem került sor, a (7)–(9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

89. A jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő törlés szabályosságával kapcsolatos jogorvoslat¶

168. § (1) A jegyzékre, minősített piaci szereplők jegyzékére kerülés érdekében lefolytatott eljárás, vagy a jegyzékből, minősített piaci szereplők jegyzékéből történő törlés szabályosságával kapcsolatban felmerülő panaszával az érintett gazdasági szereplő a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterhez fordulhat. A panasz nem irányulhat az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat mérlegelési jogkörben meghozott döntése felülvizsgálatának kezdeményezésére.

(2) A miniszter kivizsgálja a panaszt, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről harminc napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

90. Az Európai Bizottság eljárása¶

169. § (1) Ha az Európai Bizottság a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések uniós értékhatárát elérő, vagy meghaladó értékű beszerzési eljárásban a beszerzésekre vonatkozó európai uniós jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.

(2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.

(3) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.

(4) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy

• a) a jogsértést orvosolták,
• b) a jogsértést nem orvosolták, vagy
• c) az érintett beszerzési eljárását felfüggesztette, vagy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a beszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az esetleges jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóság szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a beszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről, a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb beszerzési eljárás kezdődött meg.

91. Az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos rendelkezések¶

170. § (1) Az e törvény alapján beszedett igazgatási szolgáltatási díjak a Közbeszerzési Hatóság saját bevételét képezik, amelyet törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani.

(2) A Közbeszerzési Hatóság – a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez – a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakról, rendbírságról, bírságról külön nyilvántartást vezet. A Közbeszerzési Hatóság a közigazgatási ügyben eljáró bíróság keresetnek helyt adó ítéletére, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseire tekintettel a tárgyévben keletkezett visszafizetési kötelezettségeivel csökkentett összegű tárgyévi bírság bevételeivel a december 31-i állapot szerint köteles elszámolni. A díjak, a rendbírság, a bírság nyilvántartására, kezelésére és elszámolására egyebekben az államháztartás számviteléről szóló jogszabályt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)

• a) 3. § (4) bekezdésében, valamint 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat a díjfizetési kötelezettségre,
• b) 31. § (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakat a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására, és
• c) 86. §-ában foglaltakat az elévülésre

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

92. Statisztikai kötelezettségek¶

171. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó beszerzési eljárást lefolytató ajánlatkérők a (2) bekezdésben előírt statisztikai jelentést készítenek legkésőbb minden év október 31-ig, melyet a honvédelmért felelős miniszter megküld a Bizottság illetékes szervének. A jelentéshez szükséges adatokat a honvédelemért felelős miniszter az ajánlatkérők irányítását, felügyeletét ellátó miniszterektől minden év szeptember 30-ig megkéri.

(2) A statisztikai jelentés az odaítélt szerződések számát és értékét a nyertes ajánlattevő tagállama, illetve harmadik országa szerint határozza meg. A jelentésben a szerződéseket beszerzési tárgyak szerint csoportosítva kell szerepeltetni.

(3) A (2) bekezdésben említett adatokat az alkalmazott eljárás szerinti bontásban, és minden eljárásra külön, a CPV kategóriái szerint besorolt árubeszerzés, szolgáltatások és építési beruházás szerint kell megadni.

(4) Ha a szerződés megkötése hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint történt, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a 75. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények szerinti bontásban is meg kell adni.

VIII. RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

93. Felhatalmazó rendelkezések¶

172. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

• a) az Európai Unió közös katonai listájával összhangban az 1. mellékletben meghatározott kategóriák részletes paramétereinek meghatározásával az e törvény hatálya alá tartozó haditechnikai eszközöket és szolgáltatásokat,
• b) a 7. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti beszerzések e törvény hatálya alóli Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket, valamint
• c) az államháztartásról szóló törvény szerinti, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az általa alapított vagy alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, valamint közalapítványok, továbbá – a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Nemzeti Banknak a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyása, vagy közvetett befolyása alatt álló gazdasági társaság kivételével – azon gazdasági társaság vonatkozásában, amely felett az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti többségi befolyással, vagy közvetett befolyással rendelkezik, a központosított beszerzés személyi feltételeit és tárgyát, a központosított beszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, a központosított beszerzés részletes szabályait, a központosított beszerzéshez való csatlakozás lehetőségét illetve feltételeit, valamint a központosított beszerzés végrehajtására vonatkozó szerződés különös szabályait, továbbá a központosított beszerzés költségei viselésének módját és szabályait.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi beszerző szervet rendeletben kijelölje.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott hirdetmények védelmi és biztonsági beszerzések tekintetében alkalmazandó körét, valamint meghatározza azok feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények egyes kiegészítő tartalmi elemeit, a bírálati összegezések mintáit, a beszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a közbeszerzésekért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az ajánlattevők, részvételre jelentkezők, alvállalkozók, kiemelt alvállalkozók jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, valamint a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit, valamint az AH által vezetett jegyzék tartalmi elemeit.

(4) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a minősített piaci szereplők jegyzékével érintett gazdasági szektorokat, valamint a minősített piaci szereplők jegyzékével összefüggő előzetes minősítés, a beszerzési eljáráshoz kötött minősítés, továbbá a jegyzéken tartás során alkalmazandó formanyomtatványok mintáit és az AH által vezetett minősített piaci szereplők jegyzékének tartalmi elemeit.

(5) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az előzetes minősítés és a beszerzési eljáráshoz kötődő minősítés elvégzéséért, valamint a jegyzéken és a minősített piaci szereplők jegyzékén tartással összefüggő ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

94. Hatálybalépés¶

173. § Ez a törvény 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

95. Átmeneti rendelkezések¶

174. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a törvény hatálybalépésekor a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti jegyzéken szereplő gazdasági szereplőt. E gazdasági szereplők 120. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata esedékességének megállapításakor – ha ellenőrzésükre a törvény előírásai szerint még nem került sor – a Kr. szerinti utolsó ellenőrzés időpontját kell figyelembe venni.

(3) E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi CLXXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően megkezdett beszerzésekre, beszerzési eljárásokra, beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(4) A 2020. július 1-jét megelőző napon hatályos Mavtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint kiadott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőt az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését követően is jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a telephely biztonsági tanúsítvány kiállításától számított öt évig.

(5) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1) bekezdés 4. pontját, 5. § (3) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, és 139. § (4) és (4a) bekezdését azon beszerzések tekintetében kell alkalmazni, amelyek tekintetében az Országgyűlés illetékes bizottságának döntésére a Módtv. hatálybalépését követően került sor.

(5a) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései alapján az Országgyűlés illetékes bizottsága által meghozott, az e törvény alkalmazása alóli felmentést eredményező döntés tartalma a Közbeszerzési Döntőbizottságot az e törvény alkalmazása alóli kivételekkel kapcsolatos jogorvoslat elbírálása során nem köti, ha a felmentést eredményező döntés az Európai Unió jogával ellentétes.

(6) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 142. § (9) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését követően megvalósult jogsértések, valamint az ezen rendelkezések hatálybalépését megelőzően megvalósult jogsértések miatt kezdeményezett jogorvoslati eljárásokra is alkalmazni kell, ha az Integritás Hatóság tekintetében a Módtv. hatálybalépésekor a 142. § (3) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő még nem járt le.

96. Módosító rendelkezések¶

175. §¶

176. §¶

177. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2001. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

178. §¶

97. Hatályon kívül helyező rendelkezések¶

179. §¶

98. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

180. § (1) Ez a törvény a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 30. § (2) és (3) bekezdése, a 31. § (1) bekezdése, a 32. § (1) bekezdése, a 70. § (3) bekezdése, a 110. § és a 112. § (3) bekezdése a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 11-ei 1986/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) E törvény 2. és 3. melléklete a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2002. november 5-i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 2016. évi XXX. törvényhez¶

A törvény hatálya alá tartozó, az Európai Unió közös katonai listájának alapulvételével meghatározott haditechnikai eszközök és szolgáltatások kategóriái¶

Magyarázat : Az idézőjelben lévő kifejezések tartalmának meghatározása az Európai Unió közös katonai listájának „A listában szereplő kifejezések fogalom meghatározása” című részében található. A pontok szövegének elején található rövidítések az Európai Unió közös katonai listájának való megfeleltetést szolgálják.

• 1. ML1: Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek
• 2. ML2: 20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
• 3. ML3: Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
• 4. ML 4: Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek
• 5. ML5: Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények
• 6. ML 6: Szárazföldi járművek és részegységeik
• 7. ML 7: Vegyi vagy biológiai mérgező harcanyagok, „tömegoszlató harcanyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok
• 8. ML 8: „Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők
• 9. ML 9: Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, alkatrészek és egyéb vízfelszíni járművek
• 10. ML 10: „Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi jármű, repülőgéphajtómű (motor) és „repülőgép”-részegység, hozzátartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át
• 11. ML 11: Az Erópai Unió közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, vezetés-irányítási rendszerek és kapcsolódó szolgáltatások, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek
• 12. ML 12: Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek
• 13. ML 13: Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek
• 14. ML 14: „Kifejezetten katonai gyakorló eszközök” vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az 1. pontban vagy a 2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
• 15. ML 15: Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
• 16. ML 16: Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az Európai Unió közös katonai listájának 1–4., 6., 9., 10., 12. vagy 19. fejezetében meghatározott eszközökhöz terveztek
• 17. ML 17: Különféle berendezések, anyagok és „könyvtárak”, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek
• 18. ML 18: Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:
• a) kifejezetten az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek „gyártásához” tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, valamint
• b) kifejezetten az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.
• 19. ML 19: Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek
• 20. ML 20: Kriogén és „szupravezető” berendezések, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök
• a) kifejezetten katonai földi, vízi, reülőgép fedélzeti vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (–170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani; Megjegyzés: Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.
• b) olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, repülőgép fedélzeti, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.
• 21. ML 21: „Szoftver”, a következők szerint:
• a) kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy „szoftver” „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;
• b) az Európai Unió közös katonai listája 21. fejezet a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver”
• 22. ML 22: „Technológia”, kormányrendeletben meghatározottak szerint
• 23. HUML 23: Kifejezetten katonai célú felszerelések, kormányrendeletben meghatározottak szerint
• 24. HUML 24: Kifejezetten katonai célú szolgáltatások, valamint tábori ellátást biztosító, kifejezetten katonai célokra használt eszközök
• 25. HUML 25: Rendvédelmi, rendészeti és nemzetbiztonsági kényszerítő eszközök, alkalmazásához szükséges anyagok

2. melléklet a 2016. évi XXX. törvényhez¶

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások¶

3. melléklet a 2016. évi XXX. törvényhez¶

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások¶

4. melléklet a 2016. évi XXX. törvényhez¶

• 1. Az Infotv. 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok táblázatának 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép: