2016. évi XXIX. törvény — mi változott? 2021. május 28.
A 2021. január 1. és 2021. május 28. között hatályba lépett módosítások. 1 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2021. január 1.)Következő módosítás (2021. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 31 változatlan sor ⋯
- 2. egyesített szakvélemény: több, különböző szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egységes okiratba foglalt szakvélemény,
- 3. együttes szakvélemény: több, azonos szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő által készített, egybehangzó, egységes okiratba foglalt szakvélemény,
- 4. eseti szakértő: olyan – az eljárásban megállapítandó vagy megítélendő jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez – megfelelő szakértelemmel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki nem igazságügyi szakértő; valamint olyan igazságügyi szakértő, aki az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló rendeletben meg nem határozott szakterületen ad szakvéleményt,
- 5. igazságügyi szakértői intézet: olyan – jellemzően egyetem mellett működő – állami szerv, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,
- 5. igazságügyi szakértői intézet: olyan állami szerv vagy egyetem szervezeti egységeként működő intézet, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói vagy kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,
- 6. igazságügyi szakértői intézmény: a Kormány által jogszabályban alapított, az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított, a miniszter és a Kormány más tagja által közösen alapított vagy a miniszterrel egyetértésben a Kormány más tagja által alapított központi költségvetési szerv, amelynek feladata jogszabályban meghatározott igazságügyi szakértői kirendelés teljesítése,
- 7. igazságügyi szakértői testület: a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban létrehozott, a létrehozó jogszabályban meghatározott szakkérdésben, bizottságként eljárva véleménynyilvánításra jogosult, jellemzően jogi személy,
- 8. igazságügyi szakértői tevékenység: a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazságügyi szakértő, illetve az igazságügyi szakértő munkáját segítő egyéb személyek által, a kirendelő hatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése vagy megbízás alapján, e törvény által meghatározott szervezeti keretek között, jellemzően szakértői díj ellenében végzett, a hatóság eljárásaiban különleges szakértelmet igénylő tény vagy egyéb körülmény megállapítását vagy megítélését elősegítő részcselekmények összessége, így különösen a szakvéleményhez szükséges vizsgálatok elvégzése, a szakvélemény előkészítése, elkészítése és előterjesztése, valamint a hatóság kérésére annak kiegészítése és az ezekkel összefüggő valamennyi részcselekmény,
⋯ 2114 változatlan sor ⋯