2016. évi XV. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2019. november 28. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 11 sor került be, 11 sor került ki.

← Előző módosítás (2019. november 28.)Következő módosítás (2024. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 8 változatlan sor ⋯

1. § (1) E törvény alkalmazásában

- 1. új lakóingatlan: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

- a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakóingatlan), amely elkészültét követően, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételéről vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel: aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik, ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik, ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik, ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

- a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakóingatlan), amely az elkészültét követően, az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételéről vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel: aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik, ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik, ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik, ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

- b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakóingatlan akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakóingatlan jön létre, és

- c) olyan lakóingatlan, amelyet gazdálkodó szervezet – ideértve az egyéni vállalkozót is – természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek.

- 2. szervező: a nemzeti otthonteremtési közösség működtetését végző, valamint annak vagyonát kezelő gazdálkodó szervezet, amelynek vagyona elkülönül az általa működtetett nemzeti otthonteremtési közösség vagyonától.

⋯ 402 változatlan sor ⋯

#### 10. A közösség tagja által kötött adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezések

30. § (1) Új lakóingatlan vásárlása esetén az adásvételi szerződést a tag – a közösség, mint az ingatlan kiválasztásában és az adásvételi szerződés előkészítésében való közreműködésével – az ingatlan tulajdonosával a saját nevében köti meg.

30. § (1) Új lakóingatlan vásárlása esetén az adásvételi szerződést a tag – a közösség mint az ingatlan kiválasztásában és az adásvételi szerződés előkészítésében való közreműködésével – az ingatlan tulajdonosával a saját nevében köti meg.

(2) A közösség tagja által, új lakóingatlan vásárlása érdekében kötött adásvételi szerződésben

⋯ 39 változatlan sor ⋯

(9) A tag állami támogatásra való jogosultsága esetén a szerződés futamidejéhez igazodó időarányos támogatással csökkentett havi alaprészletet köteles megfizetni.

#### 13. Beszámítás

#### 12. Beszámítás

32. § (1) A tag a tagsági szerződés megkötésekor írásban jelzi a szervező felé, ha lakóingatlan vásárlása esetén saját tulajdonában álló lakóingatlanát a kiválasztást követően a szervezőnek vételre fel kívánja ajánlani (beszámítás).

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A vételi ajánlat elfogadását követően a tag a befolyt vételárat kizárólag a közösségben fennálló tagsági jogviszonyára tekintettel vásárolni kívánt lakóingatlan vásárlására használhatja fel.

#### 14. Állami támogatás

#### 13. Állami támogatás

33. § (1) A közösséggel szerződéses viszonyban álló tagot az általa az adott megtakarítási évben teljesített befizetéséhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, ha a közösség vagyonát kezelő szervező e törvény rendelkezései alapján megbízható szervezőnek minősül.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

### VI. Fejezet — A KÖZÖSSÉG ÉS A SZERVEZŐ FELÜGYELETE

#### 15. Általános szabályok

#### 14. Általános szabályok

34. § (1) A Hatóság feladatait a Magyar Nemzeti Bank látja el.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(6) A Hatóságnak az e törvény szerinti eljárásaira a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB törvény) rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell alkalmazni.

#### 16. Engedély és nyilvántartásba vétel

#### 15. Engedély és nyilvántartásba vétel

36. § (1) A Hatóság engedélye szükséges a szervezőként való elismeréshez.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- b) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl, vagy

- c) a kérelmező képviselője devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja.

#### 17. Az engedély visszavonása és visszaadása

#### 16. Az engedély visszavonása és visszaadása

40. § A Hatóság a szervező engedélyét a közösség létrejöttéig visszavonhatja, ha

⋯ 11 változatlan sor ⋯

42. § A szervező a szervezőként való elismerésére vonatkozó engedélyét nem adhatja vissza, kivéve, ha egyidejűleg e törvény követelményeinek megfelelő új szervező szervezőként való elismerési kérelmet nyújt be, melyben vállalja az érintett közösséggel összefüggő feladatok átvételét. Ebben az esetben a 11. § e) pontja szerinti korlátozás nem alkalmazható.

#### 18. Hatósági díj

#### 17. Hatósági díj

43. § (1) A szervező a Hatóság részére a felügyeleti feladatok ellátásáért igazgatási szolgáltatási díjat fizet, amely alapdíj és évente megállapításra kerülő díjrészlet.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A szervező által a Hatóság részére fizetendő díjrészlet éves mértéke a tagok által teljesített éves szervezési díj befizetések összegének 0,25 ezreléke.

#### 19. A Hatóság eljárása

#### 18. A Hatóság eljárása

44. § (1) A Hatóság folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervező megfelel-e az e törvényben meghatározott feltételeknek. A Hatóság ellenőrzési jogkörében – más államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó előzetes kérdés tisztázása érdekében – a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint az állami adóhatóság véleményét is megkérheti.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

45. § A Hatóság által a közösséggel, illetve a szervezővel szemben alkalmazható intézkedésekre és szankciókra, azok közzétételére, a Hatóság közösséggel kapcsolatos nyilvántartásba vételi és a szervezővel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárás szabályaira, az ellenőrzési tevékenységére és felügyeletére, valamint a tagokkal szemben tanúsítandó magatartás, a tagok felé fennálló kötelezettségek ellenőrzésére az MNB törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

#### 20. A Hatóság nyilvántartása

#### 19. A Hatóság nyilvántartása

46. § (1) A Hatóság nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

⋯ 30 változatlan sor ⋯

### VII. Fejezet

#### 21. Záró rendelkezések

#### 20. Záró rendelkezések

47. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

⋯ 24 változatlan sor ⋯