2016. évi XCIII. törvény — mi változott? 2024. július 1.

A 2023. július 1. és 2024. július 1. között hatályba lépett módosítások. 35 sor került be, 16 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. július 1.)Következő módosítás (2026. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 88 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel szemben a jogosultak által érvényesített igényekért az ilyen jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen felel.

8. § A 11. §-ban foglalt eset kivételével a szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény tekintetében közös jogkezelést végző szervezeten kívül más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, vagy más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás a közös jogkezelő és az általa képviselt érintett jogosult irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jogok és kapcsolódó jogok megsértésének jogkövetkezményei alól.

9. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó szerzői jog és kapcsolódó jog gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői jog vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.

⋯ 425 változatlan sor ⋯

57. § (1) A közös jogkezelő szervezet abban a körben, amelyben közös jogkezelést végez, megállapítja az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás).

(1a) A közös jogkezelő szervezet egy vagyoni jog gyakorlása körében csak indokolt esetben terjeszthet fel felhasználói csoportok szerinti bontásban több díjszabást jóváhagyásra.

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körébe tartozó felhasználási mód tekintetében a díjszabást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – naptári évente kell megállapítani. Az e bekezdés szerinti díjszabás a 153. § szerinti jóváhagyását és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételét követően alkalmazható.

58. § (1) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet az egyéb online szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési feltételektől eltérő engedélyezési feltételeket állapíthat meg a díjszabásában az olyan új típusú online szolgáltatásra, amely kevesebb, mint három éve áll az EGT-államok fogyasztóinak rendelkezésére.

(2) A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges körülményét. A díjszabásnak észszerűnek kell lennie, különös tekintettel az érintett felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.

(2) A díjszabásban foglalt jogdíjak mértékének és struktúrájának megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás jellegét és terjedelmét, valamint valamennyi egyéb lényeges körülményét. A díjszabásnak észszerűnek és megalapozottnak kell lennie, különös tekintettel az érintett felhasználás, valamint a közös jogkezelő szervezet által nyújtott szolgáltatás gazdasági értékére. A díjszabás megállapítása során alkalmazott szempontokról a közös jogkezelő szervezet az érintett felhasználó kérésére tájékoztatást ad.

(3) A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az Szjt. 102. § szerinti egyeztető testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást.

⋯ 470 változatlan sor ⋯

(2) Annak vizsgálata során, hogy a reprezentatív közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadását követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő nem alkalmazható, ha a 33. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel érintett szerzői jog vagy kapcsolódó jog tekintetében a reprezentatív közös jogkezelő szervezet által kezdeményezett díjszabás jóváhagyási eljárás van folyamatban.

115. § Az SZTNH a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.

116. § A felügyeleti eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

⋯ 252 változatlan sor ⋯

csatolni.

(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés szerinti mellékleteket csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha

(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha

- a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,

- b) a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmazó, illetve

- b) a díjszabásban foglalt jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmazó, illetve

- c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő

díjszabást nyújt be.

(4) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti

- a) jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezetettel kötött megállapodást, vagy

- a) jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezettel kötött megállapodást, vagy

- b) jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet részéről a díjszabást támogató nyilatkozatot

csatol.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

véleményét.

(6) A 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(7) Az SZTNH a (5) bekezdés a) pontja szerinti, indokolással ellátott véleményét legkésőbb a véleménykérésétől számított 30. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(8) Az SZTNH elnöke a jóváhagyási eljárás 150. § szerinti véleményezési szakaszába véleményezőként nem vonja be azt a 151. § (3)–(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat előkészítésében a közös jogkezelő szervezet megkeresése ellenére nem vett részt vagy a hatásvizsgálat elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást jogalap hiányában, részben vagy egészben megtagadta.

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárásban használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet – ideértve az általa a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez esetlegesen igénybe vett személyt is –, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárással összefüggésben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.

(10) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a hatásvizsgálat helyett a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.

149. § A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a kultúráért felelős miniszter, a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.

149. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a kultúráért felelős miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a turizmusért felelős miniszter és a vendéglátásért felelős miniszter, az igazságügyért felelős miniszter, az SZTNH és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. Az SZTNH a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.

(2) A 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat elkészítéséhez kötődő egyeztetések során az SZTNH, a reprezentatív közös jogkezelő szervezetek valamint a felhasználók és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.

#### 82. A díjszabás véleményezése

150. § (1) Az SZTNH a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából megküldött díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. Az Szjt. 20–21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) Az SZTNH a díjszabásnak az igazságügyért felelős miniszternek való felterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet a felterjesztés tényéről és a 146. § (3) bekezdése szerinti módosítási és visszavonási jog gyakorlásának határidejéről.

151. § (1) Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől véleményt kérhet.

151. § (1) Az SZTNH a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás véleményezési szakaszában bármely felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől – saját vagy a felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet kezdeményezésére – véleményt kérhet.

(2) Az SZTNH attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát az SZTNH-nak az adott évben az SZTNH honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot, valamint – felhasználói érdek-képviseleti szerv esetén – hatályos létesítő okiratát.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(6) Ha az SZTNH több reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére adott engedélyt, a később engedélyt szerző reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban engedélyt szerzett reprezentatív közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (3) vagy (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot.

(7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, aki vagy amely valószínűsíti, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.

(7) Ha a bejelentés évét megelőző naptári évben nem volt olyan díjszabás, amely alapján a felhasználók a jóváhagyási eljárás céljából benyújtott díjszabás szerinti jogdíjat fizettek volna, jelentős felhasználónak és felhasználói érdekképviseleti szervezetnek kell tekinteni azt a személyt vagy szervezetet is, akiről vagy amelyről valószínűsíthető, hogy a benyújtott új díjszabás tekintetében a (3), illetve (4) bekezdésben foglalt feltételeket az új díjszabás alkalmazási időszaka alatt teljesítené.

(7a) Ha a közös jogkezelő szervezet egy korábban már jóváhagyott díjszabását egy vagyoni jog gyakorlása körében az 57. § (1a) bekezdése alapján felhasználói csoportok szerint megbontja, akkor a megbontott díjszabások tekintetében minden olyan, a (3) bekezdés szerinti jelentős felhasználó illetve a (4) bekezdés szerinti felhasználói érdek-képviseleti szervezet jogosult véleményezésre, aki vagy amely a korábban egységes szerkezetben jóváhagyott díjszabást véleményezte.

(8) Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére

- a) a díjszabás tervezetét,

- b) a díjszabás indokolását,

- c) a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot, illetve

- d) a 148. § (9) bekezdése szerinti felmérést.

- d) a 148. § (10) bekezdése szerinti felmérést.

(9) Az SZTNH elnöke a véleményezési szakaszt legfeljebb három hónapra felfüggeszti

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- a) hat hónapnál nem lehet kevesebb, és

- b) a díjszabás kezdő napja naptári évének utolsó napjáig tart.

(12) A véleményezési eljárásra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.

(12) A véleményezési szakaszra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama.

#### 83. A díjszabás jóváhagyására vonatkozó döntés meghozatala

152. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH javaslatára a 150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.

152. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá az SZTNH elnökének javaslatára a 150. § szerinti véleményezési szakaszt követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben való közzétételének feltétele.

(2) A díjszabás (1) bekezdés szerinti jóváhagyása nem zárja ki és nem érinti az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(1a) A szerzői jogi jogszabályokkal való összhang vizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogi jogszabályok és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan rendelkezésére álló iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem végez.

(2) A miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz, vagy ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely

(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik.

- a) a jogdíjak, illetve egyéb díjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű emelést tartalmaz, illetve

- b) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik. A (2) bekezdés szerinti kormánydöntés kérése nem szükséges, ha az igazságügyért felelős miniszter álláspontja szerint a díjszabás nem áll összhangban a szerzői jogi jogszabályokkal.

(3) Ha a benyújtott díjszabás olyan díjtétel emelését tartalmazza, amely a benyújtáskor hatályos díjszabásban foglaltakhoz képest korábban magasabb volt, akkor a (2) bekezdés alkalmazása során az emelés mértékének meghatározásakor a korábban irányadó legmagasabb díjtételt kell alapul venni, feltéve, hogy az azt megállapító díjszabás alkalmazási időszakának lejárta óta három év még nem telt el.

(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a díjszabással érintett felhasználók körének bővülése jogszabályon alapul.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

- c) a kultúráért felelős miniszterrel és – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős miniszterrel, valamint

- d) azokkal a jelentős felhasználókkal és felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel, amelyek a 151. §-a alapján a díjszabással összefüggésben véleményt nyújtottak be.

(7a) A határozat közlése a (7) bekezdés a) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat, a (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti címzett tekintetében a határozat kiadmányának kézbesítésével történik. A kiadmányon fel kell tüntetni a kiadmányozó megnevezését, az ügyszámot, az igazságügyért felelős miniszter nevét, az „s. k.,” toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni az igazságügyért felelős miniszter körbélyegzőjének lenyomatával.

(8) Az igazságügyért felelős miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.

(9) Ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet díjszabásának jóváhagyása tárgyában az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatban név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát – szükség esetén a díjszabást benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. A kijavítást az igazságügyért felelős miniszter

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(14) A határozat kiegészítését közölni kell azzal, akivel a kiegészítendő határozatot közölték. A határozat kiegészítése ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.

154. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett reprezentatív közös jogkezelő szervezet a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási perben megtámadhatja. A 151. § (7a) bekezdése alapján véleményezésre jogosult jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet akkor jogosult a díjszabás megtámadására, ha a díjszabás rá nézve kötelezettséget állapít meg.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási peres eljárás során a jogi képviselet kötelező.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban azonnali jogvédelem biztosításának helye nincs.

(3) A bíróság határozata nyomán megismételt eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.

⋯ 66 változatlan sor ⋯

- a) a 146. § (1) bekezdésétől eltérően a díjszabást 2023. november 1. napjáig küldi meg az SZTNH-nak a díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából, és

- b) a 146. § (2) bekezdésétől eltérően a benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. március 1. napját kell megadni.

159/C. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 57. § (1a) bekezdése nem alkalmazható olyan jóváhagyásra benyújtott díjszabás tekintetében, amelyet az igazságügyért felelős miniszter 2024. július 1. napja előtt jóváhagyott.

(2) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVII. törvénnyel megállapított 58. § (2) bekezdése nyomán a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 153. § (4) bekezdésére nem hivatkozhat.

#### 85. Korábban adott jogkezelési megbízások alapján fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése

160. § (1) A közös jogkezelő szervezet a 14. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb 2016. október 10. napjáig köteles teljesíteni azon jogosultak felé, akik a törvény hatálybalépését megelőzően adtak jogkezelési megbízást a közös jogkezelő szervezetnek.

⋯ 135 változatlan sor ⋯