2016. évi LXXX. törvény — mi változott? 2016. július 2.

(4) Az Nkt. 65. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az üzemi baleset megállapíthatósága szempontjából a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy a minősítési eljárásban, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokban a hivatal felkérése alapján résztvevő – nyugdíjasnak nem minősülő – szakértő vagy szaktanácsadó e tevékenysége a foglalkozása körében történő munkavégzésnek minősül.”

40. § Az Nkt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés tervezett végrehajtása éve februárjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.”

41. § Az Nkt. 48. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § (1) Ha a fenntartóváltás következményeként a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a fenntartói jog átszállásának időpontjában közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha

a) az átvevő költségvetési szerv a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval,

b) a munkavállalóval szemben a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vagy e törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (9) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja,

c) a fenntartói jog átszállásának időpontja előtt a munkaviszony megszüntetéséről a munkáltató vagy a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozatot tett vagy erről megállapodott,

d) e törvény értelmében a köznevelési intézmény működtetése a települési önkormányzat kötelező feladata, a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy

e) a munkavállaló az (6) bekezdés alapján továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá.

(3) A (2) bekezdés

a) a)–b), valamint e) pontjában foglalt esetben a munkaviszony a fenntartói jog átszállásának időpontjában a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 63. § (3) bekezdése alapján megszűnik,

b) c) pontjában foglalt esetben a munkaviszony az egyoldalú jognyilatkozatban vagy megállapodásban foglalt időpontban, az abban szereplő feltételek mellett szűnik meg,

c) d) pontjában foglalt esetben a működtetés körében foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára – a működtetés feladatát ellátó önkormányzat az átvevő munkáltató kijelöléséről szóló döntése alapján, az átvevő munkáltatóra vonatkozó törvénytől függően – a Munka Törvénykönyvének a munkáltató személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait vagy az e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az átvevő költségvetési szerv a fenntartói jog átszállásáról és ennek munkaviszonyukat érintő következményeiről a munkavállalókat a fenntartói jog átszállásának időpontját megelőző legalább tizenöt napon belül tájékoztatja. Ha az átvevő költségvetési szerv megalapítására ezen időpontig nem kerül sor, a tájékoztatási kötelezettség az átvevő költségvetési szerv fenntartóját terheli.

(5) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító kinevezés következő tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot:

a) az átvevő költségvetési szerv személye,

b) a munkavégzés helye,

c) a besorolás és illetmény összege.

(6) A munkavállaló a tájékoztatás alapján a fenntartói jog átszállásának időpontjáig nyilatkozik arról, hogy további foglalkoztatásához hozzájárul, vagy azt elutasítja.

(7) Ha a munkaviszony

a) határozatlan időtartamú volt, akkor határozatlan időtartamú, ha határozott időtartamú volt, akkor a munkaszerződés szerinti időpontig tartó határozott időtartamú,

b) teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra szólt, akkor teljes munkaidős, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős

közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(8) Az átvevő munkáltatónál létesítendő közalkalmazotti jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(9) A fenntartói jog átszállásának időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a fenntartói jog átszállásának időpontjával e törvény vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani.

(10) Ha a munkavállaló a kinevezést – korábbi további foglalkoztatására vonatkozó jognyilatkozatával ellentétesen – nem írja alá, nem adja hozzájárulását további foglalkoztatásához, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja, munkaviszonyát a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján megszűntnek kell tekinteni, a munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolásokat a (9) bekezdés szerinti határidőt követő öt munkanapon belül ki kell adni.

(11) A munkavállaló munkaköre a fenntartói jog átszállása miatt nem változik. A munkaviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően – e törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani.

(12) A munkavállaló a fenntartói jog átszállásával közalkalmazotti jogviszonnyá átalakult korábbi munkaviszonyát – a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása kivételével – az átvevő költségvetési szervnél a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint kell közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként elismerni.

(13) A munkáltatónál hatályos kollektív szerződés a fenntartóváltás időpontjában hatályát veszti, vagy – részleges fenntartói jog átszállás esetén – az átvevő költségvetési szervhez át nem kerülő munkavállalókra kiterjedően marad hatályban.

(14) A munkáltatónál működő üzemi tanács a fenntartói jog átszállásának időpontjában megszűnik.”

43. § Az Nkt. 54. alcíme a következő 99/F–99/I. §-sal egészül ki:

„99/F. § 2016. szeptember 1. napját követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a készségfejlesztő speciális szakiskola alapító okiratát, szakmai alapdokumentumát annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2017. április 30-ig a működési engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni. A készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás 13/B. § szerinti ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező. A készségfejlesztő iskolában a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.

99/G. § (1) A tankerületi központ által fenntartott, települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény 76. §-ban meghatározott működtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek a tankerületi központot 2017. január 1-jétől illetik meg, illetve terhelik.

(2) 2017. január 1-jével a tankerületi központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a működtető önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény működtetését és a működtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók, ha – a munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével – megfelelnek a 2016. december 31-én betöltött munkakörükre vonatkozóan a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott képesítési előírásoknak.

99/H. § (1) A 2016. december 31-én települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon települési önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint 2017. január 1-jén a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A köznevelési feladat ellátását biztosító vagyon alatt az ellátott köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.

(2) A tankerületi központ és a működtető települési önkormányzat az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(3) Az átadás-átvételt a működtető települési önkormányzat képviseletére jogosult személy (a továbbiakban: átadó) és a tankerületi központ képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi igazgató megállapodásának (a továbbiakban: megállapodás) legkésőbb 2016. december 15-éig történő megkötésével kell végrehajtani.

(4) Ha a felek között a (3) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, az oktatásért felelős miniszter 2016. december 20. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

(5) A (4) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (6) és (7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(7) Ha a közigazgatási határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, az oktatásért felelős miniszter a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

99/I. § Az állami intézményfenntartó központ, illetve a tankerületi központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit a közbeszerzés becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályok alkalmazásakor gazdasági szervezettel és önálló működési költségvetéssel rendelkező szervezeti egységnek kell tekinteni.”

- 1. 4. § 20. pontjában a „munkaviszony” szövegrész helyébe a „munkaviszony, egyházi szolgálati jogviszony”

- 9. 22. § (2) bekezdésében a „vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti vagy egyházi szolgálati”,

- 11. 45. § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrésze helyébe a „járási hivatal”,

49. § Az Nftv. 13/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kancellár akadályoztatása, érintettsége, a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár helyetteseként a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt vezető jogosult eljárni.”

50. § Az Nftv. 13/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti, a konzisztórium előzetes egyetértési jogára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni,

a) a megismételt ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében, ha a konzisztórium tizenöt napon belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten határozatképtelen,

b) ha a konzisztórium létszáma olyan mértékben lecsökken, hogy a 13/B. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatképesség nem biztosítható.”

53. § Az Nftv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A művészeti képzési terület szerinti nem tanári osztatlan szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan szakot követően felvett művészeti tanárszakon, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott azon tanárszakon folytatott tanulmányok esetén, amely csak a szakterülete szerinti nem tanári mesterképzési szakra épülően második, további mesterképzési szakon folyó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben vehető fel, az (1) bekezdés szerinti támogatási idő további két félévvel lehet hosszabb.”

54. § Az Nftv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

„67/A. § A miniszter e törvényben meghatározott feladatainak ellátása, hatáskörének gyakorlása céljából jogosult a felsőoktatási információs rendszer adataihoz és a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnél nyilvántartott adatokhoz való hozzáférésre a 3. és 5. mellékletben foglaltak szerint.”

55. § Az Nftv. 70. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A MAB jogi személy. A MAB az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A MAB a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. A MAB alapító okiratát a miniszter adja ki.

(1b) A MAB szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. A MAB a szervezeti és működési szabályzatot legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért.

(1c) A MAB beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

56. § Az Nftv. 72. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Országos Doktori Tanács jogi személy. Az Országos Doktori Tanács az oktatási hivatal által a felsőoktatási információs rendszer keretében vezetett hatósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Doktori Tanács a közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet. Az Országos Doktori Tanács alapító okiratát a miniszter adja ki.

(7) Az Országos Doktori Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Országos Doktori Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet az Országos Doktori Tanács elnöke legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. Az ügyrend jóváhagyását követően az Országos Doktori Tanácsot az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az Országos Doktori Tanács működése felett a miniszter gyakorol törvényességi ellenőrzést.

(8) Az Országos Doktori Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.”

57. § Az Nftv. 78. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:)

„c) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik képzésindítási jogosultsággal olyan képzési vagy tudományterületen, amely megfeleltethető a megállapodás tárgyát képező közös képzés képzési vagy tudományterületével,”

59. § Az Nftv. XXV. fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„XXV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA”

60. § Az Nftv. 54. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. Általános gazdálkodási szabályok”

61. § (1) Az Nftv. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint rendelkezhet.”

(2) Az Nftv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint köteles eleget tenni, azzal, hogy a vagyonra vonatkozó nyilvántartásban elkülönítve kell nyilvántartani a saját vagyonát, valamint a rendelkezésre bocsátott állami vagyont.”

62. § Az Nftv. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény

a) vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben – a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett – átcsoportosítást hajthat végre;

b) a költségvetési év végén keletkezett előirányzat-maradványát – a jogosultsági elszámolást követően – kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak kell tekinteni, amelyet az a következő években az intézményi feladatok ellátására használhat fel;

c) többletbevétele – ide nem értve a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételét – a fejezetet irányító szerv engedélyével, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat módosítást követően használható fel.

(2) Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott maradvány, illetve az e törvényben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.

(3) Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére, a működésére, a gazdálkodására és a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegál.

(4) A felsőoktatási intézmény kizárólag olyan intézményi társaság létrehozására jogosult, vagy olyan működő intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény érdekeit.

(5) Az üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenységet és a (6) bekezdésben foglaltakat ide nem értve nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására. Az intézményi társaság – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény) 30–35. §-ában foglalt kivétellel – kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.

(6) Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából az (5) bekezdéstől, illetve a 117/C. §-tól eltérően a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdés szerinti – oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotó – alaptevékenység körébe tartozó tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi társaságban részesedést szerezhet.

(7) Ha a felsőoktatási intézmény szellemi alkotás jogosultja, azt nem pénzbeli hozzájárulásként intézményi társaság tulajdonába adhatja, a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából hasznosító vállalkozást hozhat létre. A szellemi alkotás hasznosítására létrehozott, illetve működtetett intézményi társaságra egyebekben a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényt kell alkalmazni.

(8) A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkező személy és e személy hozzátartozója intézményi társaságnak nem lehet vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója és felügyelőbizottságának a tagja.”

63. § Az Nftv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között látja el fejlesztési feladatait.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény a vagyonkezelésében lévő állami vagyon tulajdonjogát saját hatáskörben

a) a Magyar Állam nevében eljárva

aa) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok betartásával,

ab) a vagyon valós piaci értékének megfelelő ellenérték fejében,

ac) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával,

ad) a miniszter előzetes értesítése mellett,

ae) ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerinti települési – fővárosban az ingatlan fekvése szerinti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi – önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával, vagy

b) jogszabályban meghatározott esetben elektronikus árverési rendszer útján

átruházhatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátruházásról szóló kérelmet a felsőoktatási intézmény részletesen indokolja. Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a hozzájárulásáról a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt. A hozzájárulás az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által meghatározott ideig, de legalább kilencven napig és legfeljebb egy évig érvényes.

(4) Állami ingatlan értékesítése esetén a (3) bekezdés szerinti eljárás során az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatást kér a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az ingatlanra szükség van-e valamely központi költségvetési szerv elhelyezéséhez. Ha az ingatlanra az elhelyezés biztosítása érdekében szükség van, a felsőoktatási intézmény az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter döntése szerint, az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelési szerződését megszünteti, és az ingatlant átadja az MNV Zrt.-nek.

(5) Az átruházási eljárás befejezését követő harminc napon belül az intézmény a nyilvántartásba vétel és elszámolás végett megküldi a szerződést, illetve az eljárás során keletkezett iratokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és tájékoztatásul a miniszter részére. A (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértésével kötött szerződés semmis.”

64. § Az Nftv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami felsőoktatási intézmények vagyonkezelésében lévő állami vagyonba tartozó ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 89. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyással a felsőoktatási intézmény az intézményfejlesztési tervében meghatározott célra használhatja fel.”

65. § Az Nftv. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzatnak a (6) bekezdés a) pontjával összefüggő valamennyi módosítását a rektor küldi meg az oktatási hivatalnak. Az alapító okiratnak a (6) bekezdés b) pontjával összefüggő módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat az oktatási hivatal jogerős határozatával nyilvántartásba vette.”

66. § Az Nftv. 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Pető András Főiskola főiskolaként működő felsőoktatási intézmény, amely – alapító okiratában foglaltak szerint – térhet el a 6. § (2) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15–16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.”

68. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/G. §-sal egészül ki:

„114/G. § (1) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 47. § (1a) bekezdését első alkalommal a 2013/2014. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra és azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 51. § (1) bekezdését a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(3) E törvénynek – az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel megállapított – 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontját, 64. § (5) bekezdését, 85/A. § (1) bekezdés c) pontját, 85/C. § a) pont ab) alpontját, 110. § (1) bekezdés 21. pontját és 114/D. § (1) bekezdés c) pontját a 2016/2017. tanév második félévétől kezdődően kell alkalmazni.”

69. § (1) Az Nftv. 115. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktatók tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember 1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.”

(2) Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(3) Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

- a) 12. § (3) bekezdés h) pont he) alpontjában, 64. § (5) bekezdésében, 85/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 85/C. § a) pont ab) alpontjában, 110. § (1) bekezdés 21. pontjában és 114/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „köztársasági” szövegrész helyébe a „nemzeti felsőoktatási”,

- c) 48/R. § (1) bekezdés b) pontjában a „más kérelmet nem terjesztett elő, vagy az e kérelmek tárgyában hozott jogerős döntésben foglaltaknak határidőre” szövegrész helyébe a „más kérelme tárgyában hozott jogerős döntésben foglalt kötelezettségének határidőre”,

- e) 52. § (7) bekezdésében a „dr. jur,” szövegrész helyébe a „dr. jur.,”,

- f) 55. § (5) bekezdésében az „a Kormány szabályozza,” szövegrész helyébe az „a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg,”,

- g) 57. § (6) bekezdésében az „A tényállás tisztázására” szövegrész helyébe az „A jogorvoslati kérelem elbírálása során a tényállás tisztázására”,

- h) 62. § (3) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,

- i) 72. § (1) bekezdésében a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó” szövegrész helyébe a „beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott”,

- j) 73. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „elismerés alapításához,” szövegrész helyébe az „elismerés alapításához; elismerés, cím alapján rendszeres pénzjuttatás folyósításához,”,

- k) 100. § (5) bekezdésében a „115. § (9) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „88. § (1) bekezdés b) pontjában”,

- l) 114/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „340 000 Ft/év,” szövegrész helyébe a „400 000 Ft/év,”,

- m) 117/C. §-ában a „115. § (11) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „88. § (5) bekezdése szerinti kutatás-fejlesztési, innovációs”

- 1. 51. § (1) bekezdésében az „A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni.” szövegrész,

- 2. 64. § (6) bekezdése,

- 3. 70. § (3) bekezdése,

- 4. 71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „megszűnésére,” szövegrész,

- 5. 90. § (5) bekezdése,

- 7. 115. § (9)–(16) bekezdése,

- 8. 116. § (11) bekezdése,

74. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A beolvadással érintett intézmény tekintetében a „Szemünk Fénye” iskolavilágítási és fűtéskorszerűsítési Program megvalósításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás feltételeiről szóló 190/2005. (IX. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szállítóval közoktatási intézmények világítás illetve fűtéskorszerűsítése céljából kötött szerződésből eredő, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan felmerült bérleti díjkövetelés, vagy az annak helyébe lépő követelés teljesítésére a Központ és annak jogutódjai kötelesek. E rendelkezés nem vonatkozik a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján a megyei önkormányzatok fenntartásából és működtetéséből állami fenntartásba került közoktatási intézményekre, tekintettel arra, hogy ezen intézmények a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 17.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban, a 2013. március 31-én fennálló és ezen időpontot követően 2016. december 31-ig keletkező, szállítóval szembeni kötelezettségei, a Központ és annak jogutódai kötelezettségévé váltak.

(2) Ha a Központ és annak jogutódjai által fenntartott intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon működtetője a települési önkormányzat, a 2013. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség tekintetében az önkormányzati működtetés időtartama alatt felmerült követelés teljesítésére az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant az Nkt. 76. § szerint működtető települési önkormányzat köteles. Kivételt képeznek ez alól azok az intézmények, melyek esetében a Központ, vagy területi szervezetei a követelés teljesítésére a 12. § (1) bekezdésének megfelelő tartalmú nyilatkozatot tettek.

(3) A beolvadással érintett intézmény tekintetében a Korm. rendeletben meghatározott szállítóval közoktatási intézmények világítás illetve fűtéskorszerűsítése céljából céllal kötött szerződésből eredő, a 2017. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó kötelezettségeket az ingatlan tulajdonosa teljesíti.”

### 4. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez

- 1. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont aa) alpontjában az „állandó lakásának és tartózkodási helyének címe” szövegrész helyébe a „lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe” szöveg lép.

- 2. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont ba)–bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok

a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok]

„ba) a hallgató neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,

bb) a hallgatói (doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszony típusa, keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, a képzés költségviselési formája és munkarendje, a képzés befejezésének várható időpontja, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,

bc) a külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje,

bd) a képzés során megszerzett és elismert kreditek, beszámított tanulmányok,”

- 3. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont g) alpontjában a „gyermekellátási segélyben,” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban,” szöveg lép.

- 4. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet d) pontjában az „f) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „g) pontja szerinti” szöveg lép.

- 5. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. a) pont ad) alpontjában a „finanszírozásának módja” szövegrész helyébe a „képzés költségviselési formája” szöveg lép.

- 6. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pont f) alpontjában a „gyermekellátási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg lép.

- 7. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok)

„h) a hallgató részére nyújtott pénzbeli juttatások adatai.”

- 8. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezete a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a II/C. fejezet 1. a) pont aa) alpontja szerinti elektronikus levélcím használatával teljesítheti a miniszter által elrendelt kutatást.”

- 9. Az Nftv. 3. melléklet a következő V. fejezettel egészül ki:

„V. A miniszter által nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv által a miniszter részére az ágazati irányítással összefüggő feladatok ellátása, a miniszteri hatósági jogkör gyakorlása céljából egyedileg, vagy informatikai rendszere útján továbbított, illetve a felsőoktatási információs rendszerben közvetlenül hozzáférhetővé tett személyes és különleges adatok.

2. Az adatkezelés időtartama: az adattovábbítástól számított öt évig.

3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat); a Diákhitel Központnak (a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”

### 5. melléklet a 2016. évi LXXX. törvényhez

Az Nftv. 5. melléklet 5. pontja a következő c) ponttal egészül ki:

(Továbbítható:)

„c) a miniszternek egyedileg vagy informatikai rendszerben biztosított közvetlen elérés útján az ágazati irányítással összefüggő feladatok ellátása, a miniszteri hatósági jogkör gyakorlása céljából a feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat.”