2016. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2024. május 11.

- e) a 10. § (1a) bekezdése, a 13. § (1) és (6) bekezdése, az 56/C. § (1a) bekezdése és az 58. § és 58/L. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, illetve a minisztériummal jogviszonyban nem álló személyekre, a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58–58/M. § tekintetében a kihelyező szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban és munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,

- 5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen, illetve közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntés esetén, amikor a gyermek a döntésben foglaltak szerinti időtartamban tartózkodik az állomáshelyen, vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó településen (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: állomáshelyen), ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, és a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;

- 7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő esetében – a külpolitikáért felelős miniszter mellett – a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint szakdiplomata esetében a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok előírásszerű, hatékony és eredményes végrehajtásával a kül-, illetve közszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, a felettes vezetővel és a munkatársakkal való alkotó együttműködés tanúsításával, a kihelyező szerv vezetője, a feladatellátás szakmai irányítója, illetve a felettes vezető által meghatározott értékek és követelmények megtartásával, az általuk meghatározott szakmai célokkal, azok elérésével, a vezetői utasítás végrehajtásával, a fegyelmezett és lényeglátó feladatellátással, valamint – tartós külszolgálat esetén – a külképviselet működésének biztosításával és fenntartásával, a külszolgálattal kapcsolatos közmegítélés erősítésével, fenntartásával, valamint közbizalom megőrzésével, a külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos, valamint kockázati kitettségének csökkentésére irányuló elvárható egyéni magatartás mindenkori kifejtésére irányuló speciális közszolgálati érdek és követelmény, illetve a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség fokozott megtartása;

- d) a regionális gazdasági igazgató,

- e) az adminisztratív és technikai személyzet tagjai,

- f) a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló, valamint

- g) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs.

napjával e törvény erejénél fogva a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (4) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a felére.

- a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 60%-ával, azzal, hogy az illetmény összegének a garantált bérminimum összegét el kell érnie,

(8) A kihelyező vezető a külföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a külföldi felkészülőnek a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés mellett teljesítenie kell.

19. § (1) A kihelyezett a kihelyező vezető döntése alapján – hivatali érdekből – más külképviseletre helyezhető át. Az áthelyezésre vonatkozó döntés meghozatala során a kihelyező vezető mérlegeli és figyelembe veszi a kihelyezett szakmai kompetenciáit, az általa ellátott munkakör jellegét és külképviseletének körülményeit. A kihelyezett hivatali érdekből történő áthelyezése esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Amennyiben az áthelyezési döntéssel a kihelyezett nem ért egyet, a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kérheti a tartós külszolgálata 60 napon belül történő megszűnése megállapítását.

- d) a 33. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

- f) ha a külszolgálati álláshely a külképviselettől elvonásra kerül,

- g) az 58. § (23) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén, valamint

- h) a 19. § (1) bekezdése, továbbá a 22. § (8) bekezdése szerinti esetben.

21. § (1) A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1)–(2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a (2) bekezdés szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésnek, illetve felmentési időnek a fele illeti meg. A felmentési idő alatt a felmentési idő végéig tartó időtartamra a kormánytisztviselő részére szabadságot ki kell adni és a felmentési időből esetlegesen fennmaradó időszakra a kormányzati igazgatásról szóló törvény 111. § (4) bekezdése szerint a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül.

(8) Az egy tartós külszolgálat időtartamára kinevezett kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben legkésőbb a külszolgálata megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjáig a várandósságát a kihelyező vezetőnek írásban bejelentette, a bejelentésnek a kihelyező vezetővel való közlésétől a gyermeke megszületéséig az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával belföldi felkészülő állományba helyezhető azzal, hogy a kihelyező szervvel fennálló határozott időtartamú jogviszonya a gyermeke megszületésének időpontjával – a törvény erejénél fogva – megszűnik.

- d) személyi vagy díjazási adatai módosulnak,

- f) kihelyező okiratában foglaltaknak jogszabályváltozás folytán vált szükségessé a módosítása,

- g) kihelyező okiratának módosítása a (2) bekezdés h) pontja alapján szükséges.

(8) A (7) bekezdés e) pontja szerinti egyoldalú kihelyező okirat módosítás esetén a hivatali érdeket a 2. § 7. pontjára figyelemmel kell megállapítani és amennyiben az áthelyezési döntéssel a kihelyezett nem ért egyet, a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül kérheti a tartós külszolgálata legfeljebb 30 napon belül történő megszűnése megállapítását.

(3) Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó munkakör tartós, legalább hat hónapot meghaladó, egyidejű ellátása esetén az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatokhoz tartozó magasabb szorzót kell alapul venni a kihelyezett devizailletményének megállapítása során. Az adminisztratív vagy technikai munkaköri osztályokba tartozó elsődleges munkakör mellett további, az 1. melléklet szerinti munkakör vagy kiegészítő feladatkör tartós, egyidejű ellátása esetén – a létrejött munkakör összetettségét figyelembe véve – a kihelyező vezető a munkaköri osztályhoz, illetve több munkakör egyidejű ellátása esetén a magasabb munkaköri osztályhoz tartozó szorzónál 0,1 értékkel magasabb szorzót állapíthat meg.

(5) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó településen tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden gyermek után

- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint

(5b) Közös szülői felügyeletről rendelkező bírósági döntés esetén a kihelyezettet az (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti költségtérítés a gyermeknek az állomáshelyen való 2. § 5a. pontja szerinti tartózkodásával arányos összegben illeti meg.

(18) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése esetén az állomáshelyet vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó települést a tartós külszolgálata megszűnését vagy megszüntetését megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.

(19) Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozó az állomáshelyet vagy – kizárólag – lakhatási célból az annak közigazgatási, illetve agglomerációs körzetébe tartozó települést, ahol lakhatási célból tartózkodik a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyta, a hozzátartozó utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Ha a hozzátartozó a kihelyezett ideiglenes berendelése alatt hagyta el az állomáshelyet és a tartós külszolgálat megszűnése vagy megszüntetése előtt az állomáshelyre nem tér vissza, a kihelyezett a tartós külszolgálata megszűnésének vagy megszüntetésének napjáig jogosult a hozzátartozó utáni járandóságra. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozójával együtt hagyja el, de a hozzátartozó nem tér vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részéről befejeződött, a hozzátartozó utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.

30. § (1) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a fogadó államban egészségügyi ellátás igénybevételére, amelynek részletszabályait – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság járhat. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.

(14) Ha a 11. § vagy a 21. § szerinti felkészülési állományban lévő kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. § (2a) bekezdése alapján a szabadságát nem tudja kivenni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően – a kihelyező vezető hivatali érdekből történő eltérő döntése hiányában kizárólag a felkészülési állományban veheti ki a felhalmozódott szabadságát.

(2) A kihelyező vezető az (1) bekezdésben foglaltak alapján mérlegelési jogkörben eljárva – szakdiplomata esetén a szakminiszterrel való egyeztetést követően – dönt a kihelyezett rangban történő előléptetése vagy a tartós külszolgálata idő előtti megszűnése vagy megszüntetése tárgyában.

(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális diplomata, valamint kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a felkészítés és tartós külszolgálatának ideje alatt a kihelyező vezető gyakorolja, azzal, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről a kihelyező vezető a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter kezdeményezése alapján intézkedik. A kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselő tekintetében a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetéséről szóló okiratot a kihelyező vezető és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter együttesen írják alá.

56/C. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakör betöltésére szóló külszolgálati munkakört – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közreműködésével – pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg az általa vezetett minisztériumban vagy a kihelyező szervben.

(2) A kulturális intézet tekintetében a kulturális diplomata, valamint a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai munkakörök mint speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter döntése alapján az (1) bekezdés szerinti belső, zárt pályázattal egyidejűleg nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerülhet.

58. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.

(16) A (15) bekezdés szerinti megszüntetés esetén felmentési idő és végkielégítés a foglalkoztatottat nem illeti meg.

(21) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 86. § (7)–(7b) bekezdésétől eltérően a kormányzati szolgálati vagy ösztöndíjas jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal létesített új kormányzati vagy politikai szolgálati jogviszonynál próbaidő kiköthető.

(23) A kormányzati igazgatásról szóló törvény 166. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a fegyelmi vétséget elkövető tartós külszolgálatra kihelyezettel szemben kiszabható fegyelmi büntetések – a kihelyező szervhez vezényelt hivatásos állomány tagja, valamint az e) pont esetében szakdiplomata kivételével – :

- a) megrovás,

- b) a devizailletmény vagy a 23. § (1) bekezdése szerinti díjazás legfeljebb 50%-kal történő csökkentése,

- c) más, alacsonyabb munkaköri osztályba tartozó külszolgálati munkakörbe helyezés,

- d) tartós külszolgálat megszüntetése,

- e) hivatalvesztés.

(24) A tartós külszolgálatra kihelyezettel, illetve felkészülővel szembeni fegyelmi eljárás során a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján kiadott kormányrendelet szerinti részletszabályok az e törvény alapján kiadott, a fegyelmi eljárás határidő számításra és a meghallgatásra vonatkozó általános szabályaitól eltérő részletszabályait megállapító kormányrendelet szerinti részletszabályokkal összhangban alkalmazandók.

(25) A tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülés során a képzés költségei a kihelyező vezető egyoldalú döntése alapján a kormánytisztviselővel megtéríttethetőek, ha a kormánytisztviselő neki felróható okból a képzést elmulasztja vagy nem teljesíti azzal, hogy a képzési költségek visszakövetelésére a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek a jogalap nélkül kifizetett illetmény visszakövetelésére vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(26) A tartós külszolgálat megszűnéséről vagy megszüntetéséről rendelkező irat a címzettnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 72. § (2) bekezdése szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban kézbesítettnek minősül.

(27) A tartós külszolgálattal, ide értve különösen annak megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos követelés összegének meghatározásakor a kormányzati igazgatásról szóló törvény 116. § alkalmazásában a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményt kell alapul venni.

(28) A tartós külszolgálattal, ide értve különösen annak megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos igény érvényesítése során a kormányzati igazgatásról szóló törvény 116. § (3)–(5) bekezdésétől eltérően legalább két-, legfeljebb tizenkét havi, a (27) bekezdés szerinti illetménynek megfelelő átalánykártérítést kell fizetni.

(29) A kormánytisztviselő tartós külszolgálatát a kihelyező vezető legfeljebb a 17. § (1) bekezdése szerinti időtartamig tarthatja fenn azzal, hogy a tartós külszolgálat a 20. § (3) bekezdésében foglaltak szerint annak időtartama alatt a kihelyező vezető részéről bármikor megszüntethető.

- a) az e törvény hatálya alá tartozó másik kihelyező szervnél történő tartós külszolgálati kihelyezés érdekében történő külszolgálati kirendelés vagy fizetés nélküli szabadság esetén,

58/L. § (1) A köztársasági elnök a külpolitikáért felelős miniszter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat – megbízatásának idejére – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar állampolgárságú állandó és egyéni teljes jogú tagja részére (e § alkalmazásában a továbbiakban: nagykövet) a tagságból fakadó feladatok ellátásának a támogatása és Magyarország sportdiplomáciai tevékenységének, illetve a magyar sport nemzetközi kapcsolatainak elősegítése érdekében. A diplomáciai rangadományozást a köztársasági elnök – a külpolitikáért felelős miniszternek a miniszterelnök egyetértésével megtett javaslatára – vonhatja vissza. A nagykövet a diplomáciai rangjáról – megbízatása ideje alatt – bármikor lemondhat.

(2) A nagykövet tevékenységének ellátását a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a Kormány által biztosított álláshelyekből álló titkárság segíti, amelyre a kormányzati igazgatásról szóló törvénynek az államtitkár titkárságára vonatkozó szabályai az irányadóak. A kormányzati igazgatásról szóló törvény 3. § (1)–(3) bekezdése és 54. § (1) bekezdése szempontjából a nagykövetet politikai szolgálati jogviszonyban álló politikai felsővezetőnek kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti titkárság működéséhez kapcsolódó pénzügyi fedezetet a központi költségvetésről szóló törvényben a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében a központi igazgatás címen, elkülönítetten kell megállapítani, amelynek tervezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a külpolitikáért felelős miniszter a nagykövet egyetértésével gondoskodik. A titkárság költségvetésében megfelelő fedezetet kell biztosítani a titkárság működésével és a nagykövet megbízatásához kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatos költségekre.

(4) A nagykövet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51–52. §-a szerinti államtitkári illetmény összegével megegyező díjazásra jogosult. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A nagykövet az (1) bekezdés szerinti megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából politikai szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül. A nagykövet az (1) bekezdés szerinti megbízatásának időtartama alatt az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet szerint a minisztert megillető juttatásokra jogosult.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nagyköveti megbízatás nem minősül munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, valamint nem keletkeztet összeférhetetlenséget más tisztség, megbízatás, egyéb foglalkoztatásra irányuló tevékenység és jogviszony szempontjából.

(6) A miniszterelnök a nagykövet részére az (1) bekezdés szerinti megbízatásának időtartama alatt, megbízatásának igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a nagykövet nevét, arcképmását és rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangját tartalmazza. A nagykövet az őt megillető juttatásokat a fentiek szerint kiállított igazolvánnyal veheti igénybe. A nagykövetet megillető juttatások fedezetét a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell tervezni és onnan biztosítani.

58/M. § E törvénynek az egyes külügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv8.) megállapított rendelkezéseit – az 58. § (23)–(24) bekezdése kivételével – a Módtv8. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

- b) a tartós külszolgálathoz kapcsolódó felkészítés, illetve a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőkre vonatkozó fegyelmi eljárás általánostól eltérő részletszabályai, valamint

- j) iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);