2016. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2020. január 1.

A 2019. augusztus 1. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 56 sor került be, 27 sor került ki.

← Előző módosítás (2019. augusztus 1.)Következő módosítás (2020. június 10.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- b) a III. fejezetben meghatározott eltérésekkel Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére, továbbá az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre,

- c) a 4. § és 9. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalókra, valamint

- d) a 4. § és 9/A. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra,

- e) a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre, a 10. § (1) bekezdése, illetve az 58. § (13) bekezdése tekintetében a kihelyező szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre, munkavállalóra, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,

- f) a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselőre, és munkavállalóra,

- g) az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre

- g) az 58/C. § tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre,

- h) az 58. § (14) bekezdése a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyban álló személyekre

terjed ki.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- 3. biztonsági szolgálat: – a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére (a továbbiakban: EU ÁK) kihelyezettek kivételével – a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviselet működőképességének fenntartását, valamint a külképviselet vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;

- 4. diplomata: az a diplomáciai rangot viselő kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a kihelyező szervnél vagy Magyarország külképviseletén végzi;

- 5. ENSZ-szorzó: az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Közszolgálat Bizottsága által közzétett arányszám, amely – a helyi fizetőeszköz és az USD közötti átváltási arányok változását és az infláció mértékét is alapul véve – a megélhetés költségeit hasonlítja össze egy adott állomáshely és New York tekintetében;

- 5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és a 8. pont szerinti hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik a fogadó államban, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően a fogadó államban lakóhelyül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően a fogadó államban folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen a fogadó államban veszi igénybe;

- 5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik az állomáshelyen, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően az állomáshelyen lakóhelyéül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően az állomáshelyen folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen az állomáshelyen veszi igénybe;

- 6. élhetőség: az állomáshelyre vonatkozó, különösen éghajlati, biztonsági, légszennyezettségi, egészségügyi, terrorfenyegetettségi, infrastrukturális szempontok összessége;

- 7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó központi államigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;

- 8. hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);

- 7. hivatali érdek: a külpolitikáért felelős miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a szakmai irányítást ellátó kormányzati igazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megállapított feladatok végrehajtásával, továbbá a külképviseleti hálózat valamint az egyes külképviseletek működésével irányításával és fenntartásával, a külszolgálati szakmai lojalitás érvényesítésével, valamint a külképviseleti biztonság fenntartásával és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló kapcsolatos érdek;

- 8. hozzátartozó: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálaton, az állomáshelyen tartózkodó házastársa, közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába vett élettársa vagy bejegyzett élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint kiskorú vagy középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke);

- 8a. jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a kormányzati igazgatásról szóló törvény 95. § (5) bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének a helyétől, ideértve a fogadó államban végzett biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenységet is;

- 9. kihelyezett: kihelyező okirat alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő;

- 10. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, amellyel a kihelyező vezető a kormánytisztviselőt határozott időre tartós külszolgálat ellátására rendeli;

⋯ 3 változatlan sor ⋯

- 14. külképviselet: a külpolitikáért – az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért – felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott formákban működő önálló szervezeti egysége, amelynek jogállását, feladat- és hatáskörét általános jelleggel a nemzetközi jog és a magyar jog normái határozzák meg.

- 15. külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló: a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező és a fogadó államban munkavállalásra jogosult, a külképviselet által munkaszerződéssel foglalkoztatott természetes személy, akinek elsődleges feladata a külképviselet funkcionális működésében való közreműködés;

- 16. külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a kihelyezett házastársa, akit a külképviselet munkaszerződéssel, magyar jog alapján foglalkoztat, és akinek elsődleges feladata a külképviselet adminisztratív-technikai feladatainak ellátásában való közreműködés;

- 17. szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez;

- 17. szakdiplomata: az a diplomata, akit kormányzati igazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására a kihelyező szervnél tartós külszolgálati kihelyezésre jelöl és határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez, vagy a 36. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint közvetlenül a kihelyező szerv nevezi ki a külszolgálata, illetve az azt megelőző felkészülés idejére szóló határozott időre;

- 18. tartós külszolgálat: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője – ideértve az ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátására e szervhez meghatározott időre áthelyezett kormánytisztviselőt – által a kihelyező vezető döntése alapján külképviseleten teljesített, határozott időre szóló speciális közszolgálat, amely a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek közt végzett tevékenységre irányul, és amelynek időtartama 90 napnál hosszabb;

- 19. válsághelyzet: az állomáshelyet is magában foglaló földrajzi térségben bekövetkező közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború, illetve ezek közvetlen veszélye.

⋯ 205 változatlan sor ⋯

(3) A kihelyező vezető a tartós külszolgálatra történő kihelyezés feltételeként a külképviseleti munkakörre vonatkozó pályázati kiírásban – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – további szakmai, valamint az adott külképviselet viszonyaival összefüggő, illetve a tartós külszolgálat során ellátandó munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.

(4) A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a pályázatban az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.

(4) A tartós külszolgálati munkakörök vonatkozásában a kihelyező vezető a kihelyezés feltételeként az orvosi alkalmasságon túl pszichológiai alkalmasságot is előírhat feltételként.

17. § (1) A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(3) Az ideiglenesen hazarendelt kihelyezett tartós külszolgálatának folytatásáról vagy megszüntetéséről az ideiglenes hazarendelés időtartama alatt a kihelyező vezető a (2) bekezdésben meghatározott esetek fennállásának alapos mérlegelésével dönt.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező vezető az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb további 90 napos időtartammal hosszabbíthatja meg.

(5) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – tartós külszolgálat folytatása vagy megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a kihelyezett a kihelyező vezetőt a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatja.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

(5) A tartós külszolgálatot a kihelyezés visszavonásával a kihelyező vezető megszünteti, ha a kihelyezett

- a) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek már nem felel meg, vagy

- b) az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,

- b) az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett kötelező időszaki, illetve a kihelyező vezető által elrendelt soron kívüli orvosi vizsgálaton – neki felróhatóan – nem jelenik meg,

- c) a (7) bekezdésében foglaltak alapján ezt kéri.

(6) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt munkanapon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából 11. § (4) bekezdése szerinti illetményt kell figyelembe venni.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

21. § (1) A tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követően a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján kinevezésének egyoldalú módosításával iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1)–(2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti, ha a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő által betölthető álláshellyel. Az álláshelyre történő helyezés során a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (1) bekezdése alapján jogosult a kormánytisztviselő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására is. A kormánytisztviselőt a kinevezés módosításának vele való közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (5) bekezdésének alkalmazásával, a (2) bekezdés szerinti illetménye alapulvételével fel kell menteni.

(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot – a kormánytisztviselő a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetéria-juttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.

(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően, amennyiben nem kerül sor az (1) bekezdés szerinti álláshelyre történő helyezésre, – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt az erről rendelkező okiratban meghatározott, de legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyen belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés időtartama alatt a kihelyező vezető iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakképesítése figyelembevételével a kormánytisztviselőt kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti álláshelyére helyezheti. A belföldi felkészülési állományból a kihelyező szerv betölthető álláshelyére történő helyezése során az (1) bekezdésben a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését közvetlenül követő álláshelyre helyezésre vonatkozóan megállapított szabályok alkalmazandóak. A kihelyező vezető a belföldi felkészülő állományba helyezett kormánytisztviselő számára kijelölheti a kihelyező szerv azon belföldi szervezeti egységét, ahol a belföldi felkészülőnek a belföldi felkészülési kötelezettségét a kihelyező szerv alapfeladatai ellátásában történő közreműködés révén teljesítenie kell.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. § (2) bekezdése szerinti határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.

(2a) A kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő a külszolgálata megszűnése vagy megszüntetése napjától a (2) bekezdés szerinti belföldi felkészülés ideje alatt – ide nem értve a 11. § (5c) bekezdése szerinti időtartamot – a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményre jogosult. A belföldi felkészülés alatt a kormánytisztviselő cafetériajuttatásra, a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekre nézve jogszabályban biztosított pénzbeli és természetbeni juttatásokra, egyéb munkáltatói kedvezményekre, illetve a 23. §-ban meghatározott illetményelőlegen túl egyéb fizetési előlegre nem jogosult.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő a 11. § (2) bekezdése szerinti vagy a (2) bekezdés szerint a kihelyező vezető által a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre történő áthelyezésről rendelkező okiratban meghatározott határidőig nem kerül a kihelyező vezető részéről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a kihelyező szervnek a kormánytisztviselő végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, a kormányzati igazgatásról szóló törvény 55. § (1) bekezdése vagy 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti betölthető álláshelyre helyezésre, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti besorolási illetménye helyett a (2) bekezdés szerinti illetmény alapulvételével jogosult a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.

(4)

(5) A kormánytisztviselő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is helyezhető annak vezetője egyetértésével a kormányzati igazgatásról szóló törvény 89. § (6) bekezdése alapján úgy, hogy a fogadó kormányzati igazgatási szerv a kormánytisztviselő új beosztási okiratát a külszolgálat megszűnését követő napi hatállyal állítja ki.

⋯ 134 változatlan sor ⋯

- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,

- b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 100%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés, valamint

- c) a gyermek középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés

- c) a gyermek születésétől a középfokú tanulmányainak befejezéséig, de legfeljebb huszonegyedik életévének betöltéséig gyermeknevelési költségtérítés

illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(14) A kihelyező szerv a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsivásárlás céljára – a külpolitikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben megállapított feltételekkel kölcsönt nyújthat, a kihelyezéstől számított egy éven belül.

(15) Ha a kihelyezett házastársa egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a 24. § (7) bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.

(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett az adott hónapban a hozzátartozója alapján őt megillető 24. § (7) bekezdése szerinti juttatásra nem jogosult.

(16) Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.

(16) Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés szerinti hozzátartozóját a kihelyező okiratból törölni kell.

(17) Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az jövedelemszerző tevékenységet folytat és a vele közös háztartásban élő gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)–(6) bekezdés szerinti költségtérítésre nem jogosult.

(18) Ha a kihelyezett végleges berendelés esetén az állomáshelyet a berendelést megelőzően bármilyen távolléti jogcímen elhagyta, azaz az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodása megszűnt, akkor költségtérítés nem jár részére.

(19) Ha a kihelyezési okiraton szereplő hozzátartozók az állomáshelyet a tartós külszolgálat befejező időpontja előtt elhagyták, akkor a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig számfejthető. Amennyiben a kihelyezett az állomáshelyet szabadság miatt a hozzátartozókkal együtt hagyja el, de a hozzátartozók nem térnek vissza az állomáshelyre, és az állomáshelyen történő életvitelszerű tartózkodás részükről befejeződött, a hozzátartozók utáni járandóság az állomáshelyen életvitelszerű tartózkodás utolsó napjáig jár.

26. § (1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két – euró, USA-dollár vagy forint fogadására alkalmas – fizetési számlára történő utalással, a kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik.

(1a) Ha az állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami az utalás biztonságát veszélyezteti, a díjazás legfeljebb 50%-os mértékéig a kifizetés pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban vagy USA-dollárban attól függően, hogy a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett. A készpénzben kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA-dollárra történő átváltása a bérszámfejtés hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

⋯ 63 változatlan sor ⋯

(2) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőt az általános munkarendben dolgozó kihelyezettek részére a külképviselet-vezető a rendkívüli munkavégzést követő kilencven napon belül köteles kiadni.

(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül.

(3) A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet időtartamának külképviseleten történő elszámolásakor figyelembe kell venni. Ha a kihelyezett rendes szabadságát vagy egyéb engedélyezett távollétét nem a fogadó államban tölti, abban az esetben a kihelyezett esetében a szabadság megállapítása tekintetében a magyarországi munkarendet kell figyelembe venni, a fogadó állam munkaszüneti napja ez idő alatt e törvény szerinti szabadságnak minősül.

30. § (1) A kihelyezett és hozzátartozói a tartós külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére, amelynek részletszabályait – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

pótszabadságra jogosult.

(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező vezető döntése szerint a belső szabályzatban meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.

(2) A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglaltaktól eltérően a kihelyező szerve belső szabályzatában meghatározott tartós légszennyezettségű állomáshelyenként megállapítva az oda kihelyezettek részére a tárgyévben időarányosan megállapított 5 nap rekreációs szabadság jár. A rekreációs szabadság a tárgyév utolsó napjáig adható ki és a kihelyezett eddig az időpontig veheti igénybe.

(3) A tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a kihelyezettnek tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt, belföldi jogviszonyra megállapított szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.

(3) A felkészülés és a tartós külszolgálat időtartamára járó alap- és pótszabadságot a felkészülési állományban lévőknek és a kihelyezettnek a felkészülése és a tartós külszolgálata időtartama alatt igénybe kell vennie. A szabadság kiadása a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján történik. A kihelyezés évében a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján meghatározott és fel nem használt szabadságnapok a tartós külszolgálatra való kihelyezést követően a kormányzati igazgatásról szóló törvény 129. §-a alapján vehetők igénybe. A kihelyező szerv szakdiplomaták esetében csak a tartós külszolgálat időtartama alatt keletkező, időarányos szabadságot adja ki.

(4) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett devizailletményt köteles visszafizetni.

⋯ 69 változatlan sor ⋯

(2) Szakdiplomata-álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter a szakminiszterrel történő egyeztetést követően együttes előterjesztést nyújt be (a továbbiakban: előterjesztés) a Kormánynak. A Kormánynak benyújtandó előterjesztésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerül sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért.

(3) A szakdiplomata-álláshelyre vonatkozó pályázatot a szakminiszter hirdeti meg és bírálja el. A szakdiplomata személyére a pályázat eredménye vagy kivételesen, kijelölés alapján a szakminiszter tesz javaslatot a kihelyező vezetőnek. Kihelyezésre akkor kerülhet sor, ha a szakminiszter személyi javaslatával a kihelyező vezető egyetért. A szakdiplomata-álláshely betöltésére jelöltnek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését a szakminisztérium vezetője kezdeményezheti.

(4) A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv központosított álláshely-állományába kerül.

(4) A felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, az érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkező, a (3) bekezdés szerint jóváhagyott, kihelyezésre jelölt személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére, ha

(4a) A 36. § (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek. A (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.

- a) a szakminisztériummal határozatlan idejű kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban áll – a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti külszolgálati kirendeléssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshely-állományába kerül és beosztási okiratát a kihelyező szerv vezetője módosítja, vagy

- b) a szakminisztériummal kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban nem áll, a kihelyező szerv vezetője a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés idejére szóló határozott idejű kinevezéssel – a kormányzati igazgatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezései és a 11. § szerint – a 11. § (1) bekezdése szerinti központosított álláshelyállományába kormánytisztviselőnek kinevezi.

(4b) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.

(4a) A 36. § (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek.

(4b) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.

(4c) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.

(4d) Amennyiben a jóváhagyott szakdiplomata jelölt a kihelyező szervvel jogviszonyban áll, a kihelyező szerv beosztási okiratának módosításával a tartós külszolgálati kihelyezés e törvény szerinti szabályai szerint készíti fel, illetve helyezi ki tartós külszolgálatra azzal, hogy amennyiben a kihelyező szervvel határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyban áll, a szakdiplomata álláshely betöltésére szóló tartós külszolgálati kihelyezése megszűnése vagy megszüntetését követően a 21. § alapján helyezheti el.

(5) A szakdiplomata munkaköri leírását – a szakminiszter által előterjesztett részletes javaslat alapján – a kihelyező szerv készíti el és a kihelyező vezető hagyja jóvá.

(6) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a külképviselet-vezető utasításai szerint vesz részt, szakmai irányítását a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve, a külképviselet-vezetőn keresztül a kihelyező vezető végzi.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(8) A szakdiplomata tartós külszolgálata a kihelyező vezető kezdeményezésére csak a szakminiszter egyetértésével szüntethető meg. A szakdiplomata tartós külszolgálatának megszüntetését a szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező vezetőnél azzal, hogy a szakminiszter döntése a kihelyező szervre nézve kötelező.

(9) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szaktárca vagy a szaktárca irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.

(8a) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén

- a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kormányzati igazgatásról szóló törvény külszolgálati kirendelésre vonatkozó szabályai szerint a szakdiplomatát vissza kell rendelni a kirendelő kormányzati igazgatási szervhez vagy a Hszt., Hjt. szabályai szerint a vezénylését meg kell szüntetni,

- b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakdiplomata határozott idejű kinevezése a kormányzati igazgatásról szóló törvény, valamint az 58. § (12) bekezdése szerint – törvény erejénél fogva – megszűnik.

(9) A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása vagy tartós külszolgálatának megszűnése vagy megszüntetése esetén a szakdiplomata a szakminisztérium vagy a szakminisztérium irányítása vagy felügyelete alá tartozó kormányzati igazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével. A visszahelyezésről a kihelyező szerv vezetője, a szakminiszterrel egyeztetve intézkedik.

(10) A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének a kihelyező szerv mellett a szaktárca működési körén kívül eső elháríthatatlan ok is alapját képezheti.

(11) Szakdiplomata tartós külszolgálatának a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a kihelyező szerv haladéktalanul értesíti a szakminisztert.

⋯ 194 változatlan sor ⋯

- b) lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 300 000 forint,

- c) óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítés-alap 150 000 forint.

(12) A tartós külszolgálat idejére szóló határozott időre kinevezett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya a tartós külszolgálati munkakör betöltésére szóló pályázati döntés, vagy a kijelölésnek a kihelyező vezető részéről történő visszavonásával, a tartós külszolgálati felkészülés, illetve a tartós külszolgálati kihelyezés megszűnésével vagy megszüntetésével, együttesen, mint a határozott idejű kinevezésre vonatkozó bontó feltétel bekövetkezte miatt a határozott idejű kinevezésnek a lejártával, a törvény erejénél fogva megszűnik.

(13) A kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a 10. § (1) bekezdés szerinti szervnél foglalkoztatott munkavállaló is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

(14) A Magyar Diplomáciai Akadémiában folytatott képzés támogatására, valamint a diplomata képzés rendszerében történő tanulmányok támogatására, illetve a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek ágazati szintű fejlesztésére és elsajátítására a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett külügyi szakmai ösztöndíjprogram (a továbbiakban: ösztöndíjprogram) működik. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas a külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonya keretében az általa végzett tevékenység támogatására a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott és az ösztöndíjszerződésben foglalt feltételek szerint ösztöndíjra és költségtérítésre jogosult. Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Az ösztöndíjprogram keretében az ösztöndíjas jogiszonyára a kormányzati igazgatásról szóló törvény 88. §-a szabályait megfelelően kell alkalmazni.

58/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik 58. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- b) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 103. §-a szerinti nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenységet folytató vagy

- c) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél átmenetileg jogviszonyt létesített

azon kormánytisztviselő, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat, az e törvény 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselőnek minősül, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre jogosult. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A határozott idejű áthelyezés, a nemzeti szakértői vagy ezzel egyenértékű tevékenység vagy állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél fennálló átmenetileg létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben a kormánytisztviselő vonatkozásában a kihelyező szerv a 21. § szerinti, az átmeneti belföldi felkészülési állományba tartozó kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.

(3) E törvény szerinti azon kormánytisztviselőt, aki felett a kormányzati igazgatásról szóló törvény 81. § (1) bekezdése szerint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 104. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél, illetve nemzetközi vagy regionális szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél külügyi, külpolitikai, nemzetközi vagy egyéb diplomáciai tevékenység megkezdése érdekében történő átmeneti jogviszony létesítése esetén, vagy

- d) a kormányzati igazgatásról szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti esetben

annak időtartamára a kihelyező vezető a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, külföldi felkészülési állományba helyezi. Az e bekezdés szerint külföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő jogviszonyára a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett az a)–c) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.

(4) A (3) bekezdés a)–d) pontja szerint kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével – a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdése szerint a kormánytisztviselő jogviszonyára a (3) bekezdése szerinti időtartam megszűnését vagy megszüntetését követően – a kormányzati igazgatásról szóló törvény 56. § (4) bekezdése szerinti álláshelyre, belföldi felkészülési állományba történő áthelyezésével – a 21. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény helyett a (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés c) pontja szerinti illetményre, a (3) bekezdés d) pont szerinti kormánytisztviselők a 11. § (4) bekezdés b) pontja szerinti illetményre jogosultak.

58/D. § Ha a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselő számára a keresőképtelenségére tekintettel járó pénzbeli egészségbiztosítási ellátások folyósítása 2019. január 1-jét megelőzően megkezdődött, akkor az ellátás továbbfolyósításánál továbbra is az Ebtv. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

58/E. § E törvénynek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló 2019. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

#### 21. Felhatalmazó rendelkezések

59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- n) kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön, valamint

- o) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának

- p) a külügyi szakmai vizsga,

- q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett orvosi vizsgálat

- q) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett orvosi vizsgálat,

- r) az ösztöndíjprogram részletes szabályait, az ösztöndíj és költségtérítés megállapításának módját, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének,

- s) az ágazati működésre vonatkozó szakpolitikai tudományos kutatások eredményeinek társadalmi és gazdasági hasznosítását elősegítő képzések

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

⋯ 161 változatlan sor ⋯