2016. évi LXXIII. törvény — mi változott? 2019. január 1.

- a) Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, Magyarország kereskedelmi képviseleteire, továbbá az oda kihelyezett, valamint a 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre,

- d) a 4. § és 9/A. § tekintetében a külképviselet által foglalkoztatott házastársra,

- e) a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre, illetve a 10. § (1) bekezdése szerinti kihelyező szervnél foglalkoztatott munkavállalókra,

- f) a 35/C. § tekintetében a 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre és munkavállalóra

- 5a. életvitelszerű tartózkodás: a kihelyezett és a 8. pont szerinti hozzátartozója megszakítás nélkül, életvitelszerűen tartózkodik a fogadó államban, ha a tartós külszolgálat megkezdését követően a fogadó államban lakóhelyül szolgáló ingatlanban szervezi az életét továbbá, ha az életvitelhez szükséges tevékenységeket jellemzően a fogadó államban folytatja, valamint a közüzemi szolgáltatásokat személyesen a fogadó államban veszi igénybe;

- 8a. jövedelemszerző tevékenység: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (1) bekezdésében és 24. § (1) bekezdésében meghatározott és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítotti jogviszonyt keletkeztető tevékenység – kivéve, ha a kihelyezett házastársa csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá ide nem értve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 85. § (2) bekezdése szerinti gyakorolható tevékenységet, valamint az ingatlan- vagy termőföld-bérbeadást – függetlenül a tevékenység végzésének helyétől;

- 17. szakdiplomata: az a diplomata, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladat külképviseleten történő ellátására, határozott időre helyez át, vagy a hivatásos szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásra – vezényel a kihelyező szervhez;

9/B. § (1) Ha a kihelyező szerv határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalója tartós külszolgálatra kerül kihelyezésre, munkaviszonya a kihelyezést megelőző napon e törvény erejénél fogva megszűnik, és a kihelyező szerv vele kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2) A tartós külszolgálat megszűnését követően a munkavállalónak – akinek jogviszonya az (1) bekezdés szerint szűnt meg, a tartós külszolgálat megszűnését követően legfeljebb 10 munkanapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója felé megtett írásbeli kérelmére – a kihelyező szerv a tartós külszolgálati kihelyezést megelőzően fennálló, a megszűnés időpontja szerinti állapotnak megfelelően köteles munkaviszonyát helyreállítani és változatlan feltételekkel tovább foglalkoztatni, ide nem értve a munkaköre meghatározását. A munkavállaló tartós külszolgálaton eltöltött idejét úgy kell figyelembe venni, mintha azt munkaviszonyban töltötte volna.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a munkavállaló időközben a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

10. § (1) Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet a külpolitikáért felelős miniszter – az (1a) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihelyező szerven belüli belső pályázat útján meghirdeti. A kihelyező szerven belüli belső pályázaton jogszabályban meghatározott speciális szaktudást igénylő munkakörök esetén a külpolitikáért felelős miniszter által közvetlenül irányított vagy felügyelt központi hivatali formában működő költségvetési szerv kormánytisztviselői, munkavállalói, illetve a külpolitikáért felelős miniszter tulajdonosi vagy – a Kormány felhatalmazása alapján – alapítói joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve közalapítvány munkavállalói is jogosultak részt venni.

11. § (1) A kihelyezésre kerülő személy – alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó – külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja. Külföldi magyar kulturális intézetet és kulturális szolgálatot vezető kulturális tanácsos, az intézetekben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata, valamint az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a szakminiszter bevonásával történik.

(2) A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló és kihelyezésre kerülő kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő (a továbbiakban: felkészülő) tartós külszolgálati felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése szerinti kijelölés esetét – legalább egy, legfeljebb hat hónapig tarthat. A tartós külszolgálati felkészülés ideje alatt a felkészülőt a kihelyező szerv kormányzati szolgálati jogviszonyban kormánytisztviselőként vagy kormányzati ügykezelőként foglalkoztathatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti felkészülés idejére a kihelyező vezető a kihelyező szerv tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egységébe, külföldi felkészülési állományba helyezi át kinevezésének módosításával a kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt.

(4) A (2) bekezdés szerinti felkészülés ideje alatt a felkészülő közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetménye helyett havonta

- a) az 1. melléklet szerinti technikai munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 60%-ával,

- b) az 1. melléklet szerinti adminisztratív munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 90%-ával,

- c) az 1. melléklet szerinti diplomata munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének 100%-ával,

- d) az 1. melléklet szerinti vezetői munkaköri osztályba tartozó tartós külszolgálati munkakörbe történő felkészülés esetén a 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összegének az 120%-ával

megegyező összegű illetményre jogosult.

(5) A kihelyező vezető a (2) bekezdés szerinti döntés meghozatala során mérlegeli az adott külképviselet politikai és gazdasági jelentőségét, az ellátandó feladatok összetettségét, valamint a diplomata felkészültségét.

(6) A diplomata irányítását a külképviselet-vezető útján – a szakdiplomata tekintetében a szakminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben a szakminiszterrel egyeztetve – a kihelyező szerv vezetője végzi.

(7) A diplomata, valamint az adminisztratív és technikai személyzet (1) bekezdés szerinti felkészítésének és szakmai irányításának, valamint a szakdiplomata és a feladat- és hatáskörében érintett miniszter, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: szakminiszter) által vezetett tárca vagy hivatal (a továbbiakban együtt: szaktárca) közötti kapcsolattartás részletes szabályait a Kormány rendeletben szabályozza.

(6) A külpolitikáért felelős miniszter meghatározott eseti jellegű diplomáciai vagy nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos feladat ellátására az (1) bekezdés szerinti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti ranggal rendelkező személy részére megbízást adhat. A megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízással díjazás nem jár. A külpolitikáért felelős miniszter a megbízásban felhatalmazhatja a megbízottat – a megbízatás idejére – a feladatára utaló megjelölés mellett az utazó nagyköveti megnevezés használatára.

- c) legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, felsőfokú (C1) nyelvvizsga és további legalább egy államilag elismert – vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű – komplex, középfokú (B2) nyelvvizsga, amelyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.

(3) A diplomáciai vagy konzuli rangot – ide nem értve a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakat – a külpolitikáért felelős miniszter adományozza az (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőnek.

17. § (1) A tartós külszolgálat időtartama legfeljebb négy év. A tartós külszolgálat várható időtartamát a pályázati kiírásban meg kell jelölni. A pályázati kiírásban foglalt tájékoztatás tartalmazza különösen a kihelyezés várható kezdő időpontját és a tartós külszolgálat befejezésének naptári évét. A tartós külszolgálat első napja az első utazási nappal azonos.

(6) Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt munkanapon belül a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem kíván a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát a kormányzati szolgálati jogviszonyról történő lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell. A lemondási időre járó illetmény összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározása szempontjából a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján való besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni.

21. § (1) A tartós külszolgálat megszűnésével vagy megszüntetésével a kihelyező vezető – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt, kinevezésének egyoldalú módosításával a kihelyező szervnél iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő munkakörbe helyezi át, amennyiben a kihelyező szerv rendelkezik a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő, betölthető üres álláshellyel.

(2) A kihelyező vezető a tartós külszolgálat megszűnését vagy megszüntetését követően – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt legfeljebb a 11. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamig belföldi felkészülési állományban tarthatja. A belföldi felkészülés ideje alatt a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra (illetményre) jogosult.

(3) Ha a kihelyező szerv nem rendelkezik a tartós külszolgálat megszűnésének vagy megszüntetésének időpontjában a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshellyel – a szakdiplomata kivételével – a határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével belföldi felkészülési állományba helyezi és intézkedik a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshelyre történő áthelyezése iránt. A betölthető üres álláshelyre történő áthelyezés során a kihelyező vezető a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (2) bekezdés e) pontja alapján jogosult a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő határozatlan időtartamú kormányzati szolgálati jogviszonyának egyoldalú módosítására. Ha a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő az egyoldalú kinevezésmódosítást nem fogadja el, a kormánytisztviselőt vagy kormányzati ügykezelőt a kinevezésmódosítás vele való közlésétől számított öt munkanapon belül a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (7) bekezdése szerinti szabályok alkalmazásával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási illetménye alapulvételével fel kell menteni.

(4) Ha a kihelyező szerv a (2) bekezdés szerint belföldi felkészülési állományba helyezett kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő részére nem biztosít legfeljebb a 11. § (2) bekezdése szerinti határidőig a végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének megfelelő betölthető üres álláshelyet, a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya a kihelyező szervnél megszűnik, azzal, hogy a kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási illetménye alapulvételével jogosult a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti végkielégítésre, illetve felmentési időre.

(5) A kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő a kihelyező szerv vagy a kihelyező szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv állományába is visszahelyezhető, annak vezetője egyetértésével.

(6) A (2) bekezdés szerinti esetben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kinevezés-módosításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kihelyező szerv a kihelyezettet a kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről okiratban értesíti. A kihelyezés megszűnéséről vagy megszüntetéséről szóló értesítő okiratnak (a továbbiakban: értesítő okirat) tartalmaznia kell

- a) a kihelyezés megszűnésének vagy megszüntetésének napját,

- b) a hazautazással kapcsolatos kötelezettségeket.

(5)

- b) az állomáshely élhetőségétől, biztonsági besorolásától, valamint

(7) Ha írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezett házastársa is a kihelyezettel tartózkodik, és nem folytat a 2. § 8a. pontjában meghatározott, vagy annak megfelelő jogviszony szerinti jövedelemszerző tevékenységet, a kihelyezett illetménye 12,5%-ának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. A nyilatkozatra vonatkozó részletes szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

25. § (1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. § (1) bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre, vagy egyazon állomáshely különböző külképviseleteire történő kihelyezése esetén az átalány-költségtérítés elemei a vegyes költségtérítés kivételével csak – a nyilatkozatukban megjelölt – egyik fél részére számfejthetők.

(3a) A külképviselet-vezető a (3) bekezdés szerint számolt mérték kétszeresének megfelelő vegyes költségtérítésre jogosult.

(5) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat állomáshelyén tartózkodó, a 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozónak minősülő minden

- a) gyermek után a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 10%-ának, fogyatékkal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetén 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,

- c) az óvodai nevelésben részesülő, az alap- és középfokú tanulmányait folytató, huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek után iskoláztatási költségtérítés

illeti meg, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek Magyarországon folytatja tanulmányait, de életvitelszerűen Magyarországgal szomszédos országban lévő állomáshelyen tartózkodik.

(7) Ha a kihelyezett részére az (5) bekezdés c) pontja szerint megállapított iskoláztatási költségtérítés egy évre vonatkoztatott összegének másfélszerese nem éri el az adott állomáshelyen elérhető – a magyar átlagszínvonalnak megfelelő – angol, francia, német, orosz vagy spanyol nyelvű és oktatási rendszerű óvoda, illetve alap- és középfokú képzési intézmények tandíjának éves mértékét, a kihelyezett részére a kihelyező szerv vezetője mérlegelési jogkörben az iskoláztatási költségtérítés összegét kiegészítheti. A kihelyezett a tanév közben történő kihelyezést követő harminc napon belül, illetve minden félév vagy szemeszter kezdetekor iskolalátogatási igazolással igazolja, hogy gyermeke nevelési-oktatási intézmény látogatási kötelezettségének az állomáshelyen vagy a 25. § (5) bekezdése szerint Magyarországon tesz eleget.

(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója három egymást követő hónapban, vagy egy naptári negyedévben tartózkodik a kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett a házastárs távolléte esetén a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra nem jogosult.

(17) Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az jövedelemszerző tevékenységet folytat és a vele közös háztartásban élő gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)–(6) bekezdés szerinti költségtérítésre nem jogosult.

28. § (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett biztonsági szolgálatot is ellát, amelyért külön díjazás és szabadidő nem jár. A biztonsági szolgálat részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(3) A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek részére a munkaszüneti napon teljesített munkavégzésért a munkaidő időtartamának megfelelő mértékű időtartamban a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli távollétet kell engedélyezni legkésőbb a munkavégzést követő tíz napon belül.

(2) A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra, illetve a helyben szokásos heti pihenő- vagy szabadnapra kell beosztani.

(1a) Az egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátások esetén a kihelyezett és hozzátartozója kérelmére a kihelyező vezető egyedi méltányosságot gyakorolhat az egészségügyi ellátási költségek megelőlegezése tekintetében. A megelőlegezett költség – a kifizetés napján érvényes a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolva – a kifizetést követő hónaptól a kihelyezett devizailletményéből legfeljebb 6 hónap alatt, egyenlő részletekben kerül levonásra.

(8) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a kihelyezett fogadásokon, rendezvényeken, konferenciákon, kulturális eseményeken vesz részt, illetve biztonsági szolgálatot lát el.

(2) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége időtartamára legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 11. § (3) bekezdése szerinti külföldi felkészülési állományba, valamint a 21. § (2) bekezdése szerinti belföldi felkészülési állományba kinevezett kormánytisztviselőt és kormányzati ügykezelőt keresőképtelensége esetén a 11. § (4) bekezdése szerinti illetményének a 60%-a illeti meg. A 90. napot követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat – ha szállítható állapotban van – további gyógykezelésre haza kell szállítani. A 90. napot meghaladó – további legfeljebb 90 nap – időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.

(5) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az állomáshelyen tartózkodó házastársa, vagy házastárs hiányában az állomáshelyen kint tartózkodó gyermek felügyeletére ideiglenesen kijelölt gyám a kihelyezett további egyhavi díjazásának megfelelő segélyre jogosult.

(6) A (2) bekezdés szerinti juttatásra, illetve a szülési szabadságra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által foglalkoztatott házastárs a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1) bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult.

(7) Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a díjazás 100%-a, útibaleset esetén 90%-a jár a keresőképtelenség idejére. Az Ebtv. szerinti baleseti táppénzre a kihelyezett a tartós külszolgálat ideje alatt nem jogosult. Amennyiben a folyósítás ideje alatt megszűnik a kihelyezett kormányzati szolgálati jogviszonya, akkor a baleseti táppénz az Ebtv. 55. § (3) bekezdése szerinti fennmaradó jogosultsági időre folyósítható.

35/C. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezeli a 3. mellékletben meghatározott adatokat.

(2) A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi igazgatásának állományában lévő kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő köteles a külpolitikáért felelős miniszternek bejelenteni.

(3) A 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat – a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – az EU ÁK-ra tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázó köteles az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszternek bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott járandóságok a jogosult részére történő meghatározása és folyósítása. Az adatok kezelésének időtartama, a tartós külszolgálat megszűnését követő ötven év.

35/D. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti érvényesítési jogosultság az e törvény hatálya alá tartozó, tartós külszolgálat alatt gazdálkodási feladatkört ellátó személy részére adható, aki

- a) szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezik vagy

- b) legalább középfokú végzettséggel rendelkezik és a kihelyező szerv által szervezett gazdasági képzésen sikeres szakmai vizsgát tett.

(4) A kihelyezésre kerülő személy a felkészülés, valamint a tartós külszolgálat idejére – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti határozott idejű áthelyezéssel, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 62. §-a szerinti más szervhez történő vezényléssel vagy a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 51. §-a szerinti más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényléssel – a kihelyező szerv állományába kerül.

(4a) A 36. § (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a hivatásos állomány vezényelt tagja a kihelyező szervhez történő vezénylést követően a tartós külszolgálat idejére a 11. § (3) bekezdés szerinti tartós külszolgálati felkészülést támogató szervezeti egység állományába kerül kinevezésre kormánytisztviselőnek. A (4) bekezdés szerinti vezénylés esetén a Hszt. és a Hjt. illetményre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező szerv állományába vezényelt a kormánytisztviselői kinevezése idejére illetményként kizárólag a 11. § (4) bekezdése szerinti díjazásra jogosult, a kihelyező szervnél a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőket megillető egyéb juttatások, illetve tartós külszolgálatra történő kihelyezése esetén kizárólag az e törvény szerinti díjazás és egyéb juttatások illetik meg.

(4b) A kihelyező szerv a Hszt. alapján vezényelt állományt érintő munkáltatói intézkedéseinek egy példányát megküldi a vezénylő szerv részére.

37. § A 11. § (3) és (4) bekezdése, a 19. §, a 21. § (2)–(3) bekezdése, és a 28. § (1) bekezdése az EU ÁK tekintetében nem alkalmazható.

(2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.

(4) A 14. § (3) bekezdésétől eltérően a diplomáciai rangot – ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározottakat – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter adományozza a 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőknek, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.

(1b) A 36. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kihelyező vezető döntése alapján a kihelyezésre kerülő személy a tartós külszolgálatra történő felkészülést a szaktárca állományából is teljesítheti, amennyiben érvényes és kockázatmentes nemzetbiztonsági szakvéleménnyel rendelkezik.

58/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik 58. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést.

- d) az egységes külképviseleti rendszer adminisztratív-technikai működésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásának

- 1. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint házas- és élettársának

- i) e-mail-címe;

- j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

- k) szakképzettsége;

- l) idegennyelv-ismerete.

- 3. A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint házas- és élettársának a fogadó államban nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeke nevelési-oktatási intézményének neve, székhelye, telefonos elérhetősége.

- 4. A kihelyezésre kerülő, külügyi szakmai vizsga, illetve az európai uniós szakmai vizsga tételére kötelezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő

- a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;

- b) születési helye, ideje;

- c) anyja születési családi és utóneve;

- d) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

- e) a fogadó állam szerinti lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

- f) e-mail-címe;

- g) a munkahely megnevezése;

- h) munkakör;

- i) szervezeti egység;

- j) tartós külszolgálat alatt ellátandó/betöltendő munkakör;

- k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

- l) szakképzettsége;

- m) idegennyelv-ismerete;

- n) képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai;

- o) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó időtartamok;

- p) állampolgársága.

- 5. A 10. § (1) bekezdés szerinti pályázat benyújtására jogosult kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, valamint munkavállaló házas- és élettársának

- a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;

- b) születési helye, ideje;

- c) anyja születési családi és utóneve;

- d) állampolgársága(i);

- e) lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;

- f) családi állapota;

- g) adóazonosító jele;

- h) társadalombiztosítási azonosító jele;

- i) e-mail címe;

- j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi);

- k) szakképzettsége;

- l) idegennyelv-ismerete.