2016. évi LXVIII. törvény — mi változott? 2026. február 1.
A 2026. január 1. és 2026. február 1. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 1 sor került ki.
← Előző módosítás (2026. január 1.)Következő módosítás (2026. május 14.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 1034 változatlan sor ⋯
- f) az a gazdálkodó, aki regisztrációra kötelezettől – kivéve az e pont szerinti regisztrációra kötelezettet – szárított dohányt és fermentált dohányt vásárol, regisztrációra kötelezett részére történő továbbértékesítési céllal,
- g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó termelőként az állami adó- és vámhatóság azt regisztrálja, aki a dohánynövény termesztést hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján végzi, továbbá a megtermelt dohányt a végrehajtási rendeletben meghatározott módon tárolja. Az állami adó- és vámhatóság a termelőt a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.
(3) A (2) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a nyilvántartásba vétel feltétele a megtermelt, belföldre behozott, vásárolt dohány e fejezet végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon történő tárolási feltételeinek biztosítása, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a dohánynövény termesztésének hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján történő végzése.
(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelem a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében tartalmazza a dohánynövény termesztésére használt földterület települését, helyrajzi számát, helyrajzi számonkénti területét és ebből a dohánytermesztésre használt terület nagyságát hektárban.
(3b) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezettet a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.
(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja alá tartozónak minősül
- a) a regisztrációra kötelezett használatában álló, az üzem vagy adóraktár területén kívül található, szárított dohány és fermentált dohány tárolására, raktározására alkalmas, regisztrált tároló,
⋯ 826 változatlan sor ⋯
(8) A 39. § megsértése esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 100 ezer forint.
(8a) A 39. § szerint be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után a jövedéki bírság mértéke megkezdett 10 négyzetméterenként 30 ezer forint, a fél hektárt meghaladó területre megkezdett fél hektáronként 15 millió forint.
(9) Cukorcefre adóraktáron kívüli előállítása, birtoklása esetén a jövedéki bírság mértéke kilogrammonként 3 ezer forint, de legalább 100 ezer forint. Ezen alcím alkalmazásában cukorcefre alatt olyan, erjesztéssel jövedéki termék előállítására alkalmas anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben hozzáadott cukor- vagy keményítőtartalmú, mezőgazdasági eredetű termékből származik. Nem minősül cukorcefrének az olyan anyag, amely a terméket birtokló személy által a szakmai szabályok alapján engedéllyel vagy engedély nélkül jogszerűen, alapanyagként vagy gyártásközi termékként felhasználható termékelőállításhoz.
(10) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az állami adó- és vámhatóság vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.
⋯ 903 változatlan sor ⋯