2016. évi LXVII. törvény — mi változott? 2017. január 2.

1. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat

olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely)

„cd) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert, nem fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál, valamint”

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat)

„d) olyan kezesség- és garanciavállalásához, amely a b) és a c) pont szerinti, jogi személy által megkötött ügylethez kapcsolódik.”

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag

- a) jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt fizetési kötelezettségének teljesítésére, és

- b) a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására

köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.

4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, – a 10. § (3) bekezdés b) pontja, valamint c) pont cb) és cd) alpontja, továbbá a 10/A. § szerinti működési célú adósságot keletkeztető és a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adósságmegújító ügyletek kivételével – az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja.”

- 2. 10. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „megnyert támogatás” szövegrész helyébe az „elnyert, fejlesztési célú támogatás” szöveg,

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:)

„c) a Gst. 2. § (2)–(4) bekezdése szerinti bontásban az államadósságot és az államadósság állományának változását bemutató összegzést, valamint az államadósság kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet szerinti kormányzati szektor adósságával,”

- 4. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában az „ , a központi költségvetésből nyújtott nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész,

26. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (10) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

- 1. 85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja,

- 2. 85. § (3) bekezdés e) pont eg) alpontja,

- 3. 93/A. §-a,

- 4. 3. számú melléklete.

29. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell.”

30. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező

aa) 32/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85%-a,

ab) 32/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a,

ac) 32/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2018. évtől az időskorúak járadékának (1) bekezdés szerinti havi összegei a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkednek. Az időskorúak járadékának forintban kifejezett havi összegeit a Kormány évente rendeletben meghatározza.”

32. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2 000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.”

33. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 85/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85/B. § Az e törvényben meghatározott intézménytípusok által biztosított szolgáltatás megszervezhető önálló, illetve – jogszabályban meghatározott – integrált szervezeti formában.”

34. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében – jogszabályban meghatározottak szerint – szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.”

35. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles a házirendben meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított – szabályait.”

- 2. 65/C. § (5) bekezdésében a „részesülő” szövegrész helyébe a „részesülő – ezt jogszabályban meghatározottak szerint igazoló –” szöveg,

- 3. 71. § (1) bekezdésében az „időpontjában” szövegrész helyébe az „időpontjában – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján –” szöveg,

- 4. 71/A. § (1) bekezdésében az „aki” szövegrész helyébe az „aki – jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján –” szöveg,

48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában, feltéve, hogy a gyermek, fiatal felnőtt az a) és b) pont szerinti időpontban a gyámhatóság határozata alapján nem minősül a 67/A. §-ban foglaltak szerint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek.

(2) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a 67/A. § szerinti hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzete és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a gyámhatóság határozata alapján

a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel

emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”

49. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik képviseletére – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított és működtetett – gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.”

51. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

„f) megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.”

52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás

a) segíti – a gyermekvédelmi gyámság alatt álló gyermek gyámjával (gyermekvédelmi gyámjával), gondozási helyével együttműködve – a gyermek gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységét,

b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását,

c) szaktanácsadási feladatokat lát el.”

53. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki. Amennyiben a gyermekjóléti szolgálat fenntartója társulás, a társulás társulási megállapodásban megjelölt székhelye kizárólag az e bekezdés szerint feladatellátásra kötelezett önkormányzat lehet.”

55. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fenntartó jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, amely – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.”

- 2. 35 § (1) bekezdésében a „működésének” szövegrész helyébe a „működésének – jogszabályban meghatározottak szerint kialakított –” szöveg,

- 3. 57. § (6) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1) és (2)” szöveg,

- 4. 66. § (3) bekezdésében a „60–65. §-okban” szövegrész helyébe a „60–63. §-ban” szöveg,

- 6. 139. § (3) bekezdés e) pontjában a „62–65.” szövegrész helyébe a „62–63.” szöveg

58. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Temetkezési szolgáltatási tevékenység:)

„b) az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése,”

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatást nyújtó temetkezési szolgáltató az eltemettetésre kötelezett személy megbízása alapján az elhalálozással kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott ügyekben az egészségügyi intézmény, valamint az állami és önkormányzati szervek előtt az eltemettetésre kötelezett személy képviseletében eljár. E feladat ellátása céljából az eltemettetésre kötelezett által megadott, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározott adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából a haláleset jegyzőkönyvezéséhez és a halálesettel kapcsolatos népmozgalmi adatszolgáltatáshoz szükséges személyes adatok kezelésére a temetkezési szolgáltató jogosult.”

60. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény „Temetkezési szolgáltatásért felszámítható díj” alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

„28/B. § (1) A temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységéért a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú és formátumú számlát állít ki.

(2) Temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató a 25. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatási elemeken kívül a Kormány rendeletében meghatározott tevékenységért vagy termékért számíthat fel díjat.”

64. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a temetkezési szolgáltatásért kiállítható számla tartalmát és formátumát,

b) a temetkezéssel összefüggésben a temetkezési szolgáltató által végezhető egyéb tevékenységek és termékek körét,

c) a 25. § (4) bekezdésében meghatározott, az elhalálozással kapcsolatos ügyeket

rendeletben állapítsa meg.”

66. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

- 1. 30. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Bnytv.)” szöveg,

- 2. 30. § (3) bekezdés b) pontjában a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezető tisztségviselőjének” szöveg,

- 3. 30. § (7) bekezdésében a „(4) és (6) bekezdés alapján megismert” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt igazolására szolgáló” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „valamint a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,” szövegrész.

79. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül)

„e) a 2017. évben a 14 000,0 millió forintot”

(nem haladhatja meg.)

95. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § A Székesfehérvári Törvényszék, valamint a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a 2016. december 31-ét követően előterjesztett jogorvoslatot a Győri Ítélőtábla bírálja el.”

96. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény

- 1. 1. melléklete a 3. melléklet,

- 2. 2. melléklete a 4. melléklet

szerint módosul.

102. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 19. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az alaprész központi keretéből támogatás nyújtható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács működtetésével, valamint szakképzési és felnőttképzési szaklapok szerkesztésével, kiadásával összefüggő feladataira.

(19) A WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzőket – az eredmények elismeréseként, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, amelyhez a pénzügyi forrást az alaprész központi keretéből szükséges biztosítani.”

103. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pályázati eljárás alapján nyújtható támogatások esetén a pályáztatás lebonyolítását az állami szakképzési és felnőttképzési szerv végzi. A pályáztatás lebonyolításával összefüggő feladatai ellátására a pályázati támogatási keretösszegből legfeljebb a keretösszeg 1%-a biztosítható az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.”

- 2. 23. § (2) bekezdés a) pontjában a „d), h) és i)” szövegrész helyébe a „d) és h)” szöveg

- 1. 12. § i) pontja,

- 3. 19/A. § (2) és (3) bekezdése.

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető. Ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

114. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 89. § (4) bekezdése.

115. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdésében a „964 500 Ft” szövegrész helyébe az „a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese” szöveg lép.

123. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tengeri hajó személyzetének tagjait érintő csoportos létszámcsökkentés esetén, a munkáltató előzetesen értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik.”

124. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.

(2) A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra

a) az osztott munkaidőben,

b) a megszakítás nélküli,

c) a több műszakos vagy

d) az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább tíz, a (2) bekezdés alkalmazásakor legalább hét óra.

(4) A (2) vagy a (3) bekezdés alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra.

(5) A készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló munkát nem végzett.”

128. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

„o) az Európai Parlament és a Tanács 2015/1794/EU irányelve (2015. október 6.) a 2008/94/EK, a 2009/38/EK és a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a 98/59/EK és a 2001/23/EK tanácsi irányelvnek a tengerészek tekintetében történő módosításáról.”

133. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/C. §-sal egészül ki:

„19/C. § Az Mt.-nek a Módtv2.-vel megállapított 104. §-át a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.”

145. § (1) Hatályát veszti a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

- 1. 2. § (1) bekezdés h) pontja és

- 2. 40. § (3) bekezdés f) pontja.

(2) Hatályát veszti

- 1. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény,

- 2. a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működésével összefüggő szabályokról szóló 33/2003. (XII. 9.) PM rendelet.

147. § Hatályát veszti a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjáról szóló 2013. évi CLVI. törvény.

- 1. 65/C. § (6) és (7) bekezdése,

- 2. 71. § (3) bekezdése,

- 3. 71/A. § (2) bekezdése,

- 4. 85/C. §-a,

- 5. 92. § (4), (6), (7) és (10) bekezdése,

- 7. 140. §-a,

- 8. 140/B. §-a,

- 9. 140/D. §-a,

- 10. 140/K. §-a,

- 11. 140/M. §-a,

- 12. 140/O–140/Q. §-a.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/A. §-ában az „és a 99. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait” szöveg.

165. § (1) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 1. 18/A. §-a,

- 2. 27. § (1) bekezdése,

- 3. 35. § (2)–(5) bekezdése,

- 4. 57. § (3) és (5) bekezdése,

- 5. 59. § (3) bekezdése,

- 6. 64. és 65. §-a,

- 7. 68/B. § (3)–(5) bekezdése,

- 8. 156. és 157. §-a,

- 9. 159. §-a,

- 10. 161. §-a,

- 11. 161/A–161/K. §-a,

- 12. 161/O. §-a,

- 13. 161/Q. § (1) és (3) bekezdése,

- 14. 161/R. § (1) bekezdése,

- 15. 161/S–161/U. §-a,

- 16. 161/Z. § (2) és (3) bekezdése,

- 17. 163. § (2), (7) és (8) bekezdése,

- 18. 167. és 168. §-a,

- 19. 171. és 172. §-a.

(2) Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

- 1. 11/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „35. § (4) bekezdése szerint tett” szöveg,

- 2. 82. § (2) bekezdésében az „utógondozó,” szöveg.

166. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 102/B. §-a, 102/C. §-a, – az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított – 102/E. §-a, 102/H. §-a, 102/I. §-a és 102/K. §-a.

169. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani.”

170. § Hatályát veszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (3)–(9) bekezdése és 52. §-a.

171. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„b) az egészségvédelmi bírság mértékének, befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait és a bírság megállapításának szempontrendszerét,”

172. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

- 1. 6. § (2) és (3) bekezdése,

- 2. 7. § (4) és (5) bekezdése,

- 3. 8/A. § (1) bekezdése,

- 4. 8/B. §-a,

- 5. 9. § (3) és (4) bekezdése,

- 6. 10. § (1) bekezdése.

174. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„c) határozza meg az elismerési és honosítási eljárásban a kérelemmel benyújtandó dokumentumok körét, e dokumentumok hiteles fordítására és hiteles másolatára vonatkozó szabályokat, a külföldön kiállított okiratok felhasználására, a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó szabályokat,”

(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki)

„a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállításához kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,”

175. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

- 1. 6. § (4) bekezdés d) pontjában a „4. § (4) és (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „4. § (4)–(5) bekezdése” szöveg,

- 2. 67. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatóságokat, továbbá” szövegrész helyébe a „hatóságokat,” szöveg,

- 3. 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „bevezették.” szövegrész helyébe a „bevezették, továbbá” szöveg

lép.

176. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

- 1. 7. és 8. §-a,

- 2. 23. § (1)–(3) bekezdése,

- 3. 24. §-a,

- 4. 26. § (1)–(6) bekezdése, (8) és (9) bekezdése,

- 5. 64. § (1)–(9) bekezdése.

185. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„i) gyógyszertár-létesítési és működési engedélyezési eljárásra, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló pályázat kiírására, pályázat elbírálására vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„j) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve tápszer ismertetésének és az ismertetési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az ismertetési tevékenység bejelentésére és az ismertetési tevékenységet folytatók, valamint az ismertető személyek nyilvántartásának vezetésére, az ismertetői igazolvány kiállítására és módosítására, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és a tápszer ismertetésére jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel, valamint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménnyel, illetve tápszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az ismertetési tevékenységet folytató által szervezett rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben bejelenteni köteles adatokat,”

186. § (1) Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

- 1. 13/A. § (2) bekezdése,

- 2. 48. § (2) bekezdése,

- 3. 49. § (7)–(11) bekezdése,

- 4. 53. § (5) és (6) bekezdése,

- 5. 74/A. §-a,

- 6. 74/B. §-a,

- 7. 83. § (8) bekezdése,

- 8. 83/C. §-a,

- 9. 84. §-a,

- 10. 85. §-a,

- 11. 86. § (1) és (3) bekezdése,

- 12. 86/A. §-a,

- 13. 86/B. §-a,

- 14. 87/A–87/D. §-a,

- 15. 87/F. §-a,

- 16. 87/G. §-a.

(2) Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

- 1. 50. § (1) bekezdésében az „és e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben” szövegrész,

- 2. 53/A. § (2) bekezdésében az „az 53. § (6) bekezdésében foglalt adatok változása esetén” szövegrész.

187. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (14) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg)

„v) az egészségügyi ellátási szerződés és a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás tartalmi elemeit.”

188. § Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2/A. § (2) bekezdése és a 14. § (14)–(15a) bekezdése.

189. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(3) A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.”

190. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„f) a befektetési vállalkozás panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

191. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NEÉT véleményezi az előadó-művészeti bizottságoknak az előadó-művészeti szervezetek minősítésére vonatkozó javaslatát, valamint az előadó-művészeti bizottságok által előkészített, a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó felosztási szabályzatokat, továbbá ellátja az (1) bekezdésben meghatározott szerepéből eredő további feladatokat.”

(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A NEÉT ülését a miniszter szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal hívja össze. A NEÉT működtetése során biztosítani kell az e törvényben meghatározott jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.”

192. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 5/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság)

„d) a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza és a NEÉT-nek véleményezésre és javaslattételre, a miniszternek jóváhagyásra továbbítja a nem állami fenntartású, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatására irányadó felosztási szabályzatot,”

193. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartásba-vételi eljárás kérelemre indul.”

194. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az állam, illetve az önkormányzat az előadó-művészeti szolgáltatások tartós biztosítására nyilvántartott előadó-művészeti szervezettel kormányrendelet szerinti tartalommal és feltételekkel legalább három évre előadó-művészeti közszolgáltatási szerződést köthet.”

195. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény IV. Fejezet 2. Címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Cím

Az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásai és az igénybevétel feltételei

17. § (1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításához művészeti támogatás, és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.

(2) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök – különösen színpadtechnikai eszközök –, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(3) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra – az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(4) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített zenekar, énekkar esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat – a zenekarra és az énekkarra külön – központi költségvetési támogatás illeti meg.

18. § A 17. § szerinti támogatások megállapításakor vizsgálandó általános szempontrendszert a Kormány rendeletben határozza meg.

19. § (1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő előadó-művészeti szervezetek szakmai programmegvalósításának és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.

(2) A pályázatok bírálata során alkalmazandó részletszabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előadó-művészeti szervezetek tárgyévi támogatási keretösszegének feléig az érintett bizottság javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.

20. § A miniszter az általa felügyelt költségvetési fejezetből kormányrendeletben meghatározott kiemelt művészeti célok megvalósítására pályázati úton nyújt támogatást.”

196. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott, így különösen az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival és a foglalkoztatással kapcsolatos elemeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.”

197. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. §-a a következő 55–57. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„55. fúvószenekar: komolyzene műfajába tartozó, eredeti vagy áthangszerelt műveket előadó zeneművészeti szervezet, amelyben a rézfúvós és fafúvós hangszercsoportokat ütőhangszeresek egészíthetik ki,

56. hangversenyterem: olyan zárt terű, legalább száz ülőhelyet magába foglaló, nézőtérrel rendelkező befogadó színház, amely akusztikailag és technikailag alkalmas e törvény szerinti hangversenyek előadására,

57. kamarakórus: oratorikus vagy a capella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet, amelynek létszáma legalább 12, legfeljebb 30 fő.”

198. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdése a következő e)–q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„e) határozza meg a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács tagjaira, működésére vonatkozó szabályokat,

f) határozza meg az előadó-művészeti bizottságok működésére, a működés feltételeire, valamint az előadó-művészeti bizottságok által elkészítendő felosztási szabályzat és javaslat elkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat,

g) határozza meg a művészeti támogatás mértékének megállapításánál irányadó szempontokat és a művészeti támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,

h) határozza meg a létesítménygazdálkodási célú működési támogatás biztosításának feltételeit tartalmazó részletes szabályokat,

i) határozza meg a nem minősített előadó-művészeti szervezetek működésének és szakmai program megvalósításának támogatására irányuló pályázatok részletes szabályait,

j) határozza meg a miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből az előadó-művészeti szervezeteknek pályázati úton nyújtható kiemelt támogatások részletes szabályait,

k) határozza meg az előadó-művészeti szervezettel kötendő, közfeladatellátásra irányuló közszolgáltatási szerződés tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,

l) határozza meg az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára fenntartói megállapodásban biztosított támogatás tartalmára és megkötésére irányadó szabályokat,

m) határozza meg az előadó-művészeti szervezet és előadó-művészeti szakmai érdek-képviseleti szervezet nyilvántartásba vételére, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,

n) határozza meg a zenekar, énekkar által teljesítendő fizetőnéző-szám alsó határát,

o) határozza meg a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,

p) szabályozza a zenekar és az énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,

q) határozza meg az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – nyújtott támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat.”

199. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

- 1. 5/B. § (1) bekezdés i) pontjában a „20. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „20. §-a” szöveg,

- 2. 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „népi koncertzenekar,” szövegrész helyébe a „népi koncertzenekar, fúvószenekar” szöveg,

- 3. 15. § (4) bekezdésében a „21. § alapján” szövegrész helyébe a „20. § alapján” szöveg,

- 4. 44. § 3. pontjában az „előadások” szövegrész helyébe az „előadások, hangversenyek” szöveg, a „szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet, valamint hangversenytermet” szöveg, az „előadást” szövegrész helyébe az „előadást, hangversenyt” szöveg,

- 5. 44. § 7. pontjában az „alaptevékenységeként” szövegrész helyébe a „létesítő okirata szerinti céljaként, vagy alap-, illetve főtevékenységeként” szöveg,

- 6. 44. § 18. pontjában a „népi koncertzenekart is,” szövegrész helyébe a „népi koncertzenekart és a fúvószenekart is,” szöveg,

- 7. 44. § 19. pontjában az „és a big bandet” szövegrész helyébe a „ , fúvószenekart és a big bandet” szöveg

lép.

200. § (1) Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

- 1. 1. § (1) bekezdés k) pontja,

- 2. 5. § (4), (5) és (7) bekezdése,

- 3. 5/A. § (5) bekezdése,

- 4. 5/B. § (2) és (3) bekezdése,

- 5. 8. § (4) bekezdése,

- 6. 9. §-a,

- 7. 13. § (2) bekezdése,

- 8. 14. §-a,

- 9. 16. § (3)–(5) bekezdése,

- 10. IV. Fejezet 3. és 4. Címe,

- 11. 46. § (1) és (3)–(5) bekezdése,

- 13. 47. § (2) bekezdés a), d), e), f) és h) pontja.

(2) Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

- 1. 4. § d) pontjában a „ , de legfeljebb öt évre” szövegrész,

- 2. 15. § (5) bekezdésében az „és 3. Címét” szövegrész.

- 1. 49. § (4) bekezdése,

- 2. 86. § (2) és (3) bekezdése,

205. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

- 1. 26. alcím címe,

- 2. 41. alcíme,

- 3. 50. alcíme,

- 4. 51. alcíme,

- 5. 53. alcíme,

- 6. 54. alcím címe,

- 7. 55. alcíme.

206. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséhez és honosításához, az oklevelekről és bizonyítványokról kiállított hatósági bizonyítványokhoz, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, a felsőoktatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

216. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés b) pont bzs) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Bankhatóságot)

„bzs) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról;”

(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés c) pont cf)–ch) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az MNB tájékoztatja

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot)

„cf) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról,

cg) a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról;

ch) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról, vizsgálatokról és határozatokról;”

217. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény

- 1. 140. § (3) bekezdés v) pontjában a „Bit. 279. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 279. § (5) bekezdésében” szöveg,

- 2. 142. § (2) bekezdés f) pontjában a „Bit. 351. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

220. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó biztosítja, hogy az ügyfél a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(3) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az utalványkibocsátó a fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót jelöl ki, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, és annak változását írásban bejelenti.”

221. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot működtető intézmény informatikai rendszerének biztonsági követelményeit,

b) a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módját, időbeli ütemezését,

c) a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények és az utalványkibocsátók panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó követelményeket.”

222. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„288. § (1) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény és a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénzügyi intézmény, független közvetítő és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a pénzügyi intézmény hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(3) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

(4) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(5) A pénzügyi intézmény és a független közvetítő fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelöli, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenti.”

223. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„j) a pénzügyi intézmények és a független közvetítők panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

224. § Hatályát veszti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 70. és 71. §-a, valamint 72. § (4) bekezdése.

225. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén az ÁÉKBV-alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt az ÁÉKBV-alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 5 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 5 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.”

226. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„c) az ÁÉKBV-alapkezelő panaszkezelésének eljárására, valamint a panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat.”

227. § Hatályát veszti a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 8. melléklete.

228. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„159. § (1) A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

(3) A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

(4) A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

(5) A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

(6) Viszontbiztosítás megkötése és nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés esetén a biztosítót az e §-ban meghatározott kötelezettség nem terheli.

(7) A biztosító panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

229. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„327. § A csoportfelügyelet hatálya alá tartozó biztosítóra és viszontbiztosítóra, továbbá azon vállalkozásokra, amelyekre a csoportfelügyelet kiterjed, valamint a Felügyelet csoportfelügyelettel összefüggő tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

230. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 382. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„382. § (1) A többes ügynök és az alkusz biztosítja, hogy az ügyfél a többes ügynök és az alkusz magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

(2) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelési eljárására egyebekben a 159. § (2)–(5) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót nevesít, azon a többes ügynököt és az alkuszt kell érteni.

(3) A 159. § (2) bekezdése első mondatában foglaltakat, valamint a biztosítók, a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletnek a biztosító számára előírt – a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására, valamint az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadásra és ügyintézésre vonatkozó – követelményeit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panasz azonnali kivizsgálása követelményének a többes ügynök és az alkusz úgy is eleget tehet, hogy a hívás fogadása hangfelvétel rögzítésével történik és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon érdemi panaszkezelés céljából a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívásról készült hangfelvételt egy évig meg kell őrizni.

(4) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a panaszkezelési eljárást részben vagy egészében mással végezteti, úgy köteles a titokvédelmi szabályok 379. § (3) bekezdésének megfelelő betartásáról gondoskodni.

(5) Ha a többes ügynök vagy az alkusz a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozásnak minősül, nem köteles fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni.

(6) A többes ügynök és az alkusz panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

231. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 437. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„g) a biztosítók, valamint a többes ügynökök és az alkuszok panaszkezelésének eljárására, valamint panaszkezelési szabályzatára,

h) a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletére”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

232. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 175. § (1) bekezdésében az „az MNBtv.” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)” szöveg lép.

233. § Hatályát veszti biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

- 1. 328–330. §-a,

- 2. 134–165. alcíme,

- 3. 441. § (3) bekezdése,

- 4. 442/A. §-a.

### 3. melléklet a 2016. évi LXVII. törvényhez

- 1. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/9. Ráckevei Járásbíróság

| Apaj | Áporka | Dömsöd |

| --- | --- | --- |

| Kiskunlacháza | Lórév | Makád |

| Ráckeve | Szigetbecse | Szigetcsép |

| Szigetszentmárton | Szigetújfalu” | |

”

- 2. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 1. melléklet 14. pont 14/13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 14. pont a következő 14/14. alponttal egészül ki:

„14/13. Szigetszentmiklósi Járásbíróság

| Délegyháza | Dunaharaszti | Dunavarsány |

| --- | --- | --- |

| Halásztelek | Majosháza | Szigethalom |

| Szigetszentmiklós | Taksony | Tököl |

14/14. Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

| Pest megye” | | |

| --- | --- | --- |

”

### 4. melléklet a 2016. évi LXVII. törvényhez

- 1. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „1. FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

| Budapest főváros | Nógrád megye | Pest megye” |

| --- | --- | --- |

- 2. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA

| Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Komárom-Esztergom megye |

| --- | --- | --- |

| Vas megye | Veszprém megye” | |