2016. évi LXVII. törvény — mi változott? 2016. június 19.

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzat kezesség-, illetve garanciavállalásához a Kormány abban az esetben járul hozzá, ha

a) teljesül a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltétel, azzal, hogy az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének vége alatt a kezesség, illetve garancia érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő lejártát kell érteni, és

b) a kezesség-, illetve garanciavállalás megfelel az Áht. 96. §-ának.”

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány hozzájárulása az adósságot keletkeztető ügylet tárgyévben történő megkötésére, illetve a tárgyévben történő kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozik.”

5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az ÁKK Zrt.)

„d) jogszabály felhatalmazása alapján az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára az állam nevében nyújtott, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott beruházást finanszírozó tőkeemelés megvalósításához kapcsolódó fizetési kötelezettségeket (beleértve az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2014. évi XXIV. törvénnyel kihirdetett Megállapodás 1. cikk 2. pontja szerinti fizetéseket is) teljesíthet az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet által meghatározott módon, összegben és ütemezés szerint;”

- 1. 10. § (2) bekezdésében a „megegyezik az adósságot keletkeztető ügylet összegével” szövegrész helyébe a „nem haladja meg az adósság összegét” szöveg,

- 3. 10/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „futamidejű vagy nagyobb ügyletértékű, vagy” szövegrész helyébe a „futamidejű, nagyobb ügyletértékű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja,” szöveg,

- 4. 10/E. § (1) bekezdésében a „100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek,” szövegrész helyébe a „kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság” szöveg

7. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat cím, alcím szerinti bontásban tartalmazza.”

8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie. A költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati és finanszírozási bevételi előirányzati, finanszírozási kiadási előirányzati szinten meg kell egyeznie.”

9. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettséget vállaló ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Jogszabály további feltételeket is megállapíthat a visszterhes szerződések megkötésének vagy azok alapján történő kifizetések feltételeként.”

10. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást – a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével – a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, más esetben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.

(2a) A (2) bekezdés szerinti, pénzben teljesített tőkeemelést, pótbefizetést, támogatást

a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,

b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján, a (2b) bekezdésben meghatározottak szerint

teljesíthet.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani. Ha az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet, a (2a) bekezdés b) pontja szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges pénzösszeget megfizeti az állam számára, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet bevételeként kell elszámolni. Az erre a célra befizetett összeggel a fejezet forrásjuttatás biztosítására szolgáló költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”

11. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben az alaptőke felemelése útján tulajdonosi részesedést szerezhet, ha

a) érvényesül a piaci magánbefektető elve,

b) ezt a bank középtávú üzleti terve alátámasztja, és

c) sor kerül jogi és pénzügyi megfelelőségi vizsgálat lefolytatására.”

12. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében olyan jogviszonyt létesít, amely alapján a támogató előleg számla alapján közvetlenül harmadik személynek folyósítja a költségvetési támogatást, a kedvezményezettet terhelő visszafizetési kötelezettség ezt a harmadik személyt terheli, ha a visszafizetési kötelezettség azért keletkezett, mert a támogatott tevékenység megvalósítása érdekében létesített jogviszonyon alapuló kötelezettségeit nem teljesítette a kedvezményezett számára. Ha a kötelezettségek teljesítésének elmaradása e harmadik személy szándékos magatartására vezethető vissza, és a visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, a visszafizetendő összeget a támogató kezdeményezésére adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani. Behajthatatlanság esetén a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a harmadik személy és a harmadik személyben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli.”

14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter felmentést adhat.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2a) bekezdés szerinti felmentéssel nem rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhetnek.”

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok – a (2) bekezdés e), f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok kivételével – értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek. A (2) bekezdés f) és j) pontjában meghatározott kincstári körön kívüli számlatulajdonosok átmenetileg szabad pénzeszközeiket kizárólag a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.”

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4c) Ha a települési önkormányzat 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számláját nem a kincstár vezeti, a 84. § (1) bekezdése szerinti fizetési számlája mellett az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására a kincstárnál fizetési számlát vezethet.

(4d) A kincstár fizetési számlát vezet a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság megbízása esetén az ilyen gazdasági társaság számára az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások fogadására.”

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a Ket. 29. § (1b) és (1c) bekezdését, 33. § (1a) bekezdését és 71/A. §-át a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során nem kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A kincstár a hiánypótlási felhívás teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”

17. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 15a–15d. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„15a. az európai uniós források felhasználásával összefüggésben a 15. pont a) és b) alpontjában meghatározott sajátos szabályokat és a közreműködő szervezeteket,

15b. a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott szabályokat,

15c. az európai uniós forrásból nyújtott támogatások tekintetében az uniós támogatásrészek fogadására és kifizetésére szolgáló fizetési számlák rendjére, az Európai Unióval és az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamával történő, a támogatások elszámolására és az elszámolható költségek igazolására vonatkozó szabályokat,

15d. az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó szabályozásoknak az Európai Unió versenyjogi szabályaival való összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat,”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot működtet.”

18. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 111. § (13) bekezdése szerint adott vagy 111. § (15) bekezdése alapján meghosszabbított felmentés a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésének napjával határozatlan időre szóló felmentéssé alakul át.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Azon kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, amelyek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 79. § (3a) bekezdése értelmében értékpapírszámlával nem rendelkezhetnek, a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépésekor meglévő értékpapírszámláikat legkésőbb 2016. december 31-éig kötelesek megszüntetni.”

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 1. § 14. pont g) alpontjában a „támogatásokat” szövegrész helyébe a „támogatásokat, álláskeresési ellátásokat, bérgarancia támogatásokat, valamint a foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó rendeletekben meghatározott magánszemélyek részére nyújtható támogatásokat” szöveg,

- 2. 10. § (4) bekezdésében az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg,

- 3. 20. § (2) bekezdésében a „végső egyenleg” szövegrész helyébe az „az elszámolhatósági időszakot követően időközi vagy végső egyenleg” szöveg,

- 4. 28. § (1) bekezdésében az „A fejezetet irányító szerv vezetője a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője” szöveg, a „rendeletben állapítja meg.” szövegrész helyébe a „rendeletben, a központi költségvetés uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” szöveg,

- 5. 28/A. § (2) bekezdésében a „kincstári költségvetésben” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben” szöveg,

- 6. 33. § (3) bekezdés bf) pontjában a „javára” szövegrész helyébe az „és fejezeti kezelésű előirányzat javára” szöveg,

- 7. 57. § (1) bekezdésében az „és azokról a kincstár útján mond le” szövegrész helyébe az „azokról a kincstár útján mond le, és az éves költségvetési beszámolót megalapozó végleges adatszolgáltatást a kincstár útján teljesíti” szöveg,

- 8. 59. § (1) bekezdésében a „felhasználását.” szövegrész helyébe a „felhasználását. A hatósági ellenőrzés és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje tekintetében a Kormány rendelete a Ket. 33. § (1) bekezdésében meghatározottnál hosszabb ügyintézési határidőt is megállapíthat.” szöveg,

- 9. 83. § (1) bekezdésében a „valamint a Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe a „valamint jogszabályban meghatározott” szöveg,

- 10. 90. § (1) bekezdésében a „nyolcadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe az „év szeptember 30-áig” szöveg,

- 11. 90. § (3) bekezdés e) pontjában a „gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések” szövegrész helyébe a „részesedések, valamint az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok kötelezettségállománya” szöveg,

- 12. 91. § (1) bekezdésében a „68/A” szövegrész helyébe az „68/B” szöveg,

- 13. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „felülvizsgálatára” szövegrész helyébe a „felülvizsgálatára, a felülvizsgálati eljárásra,” szöveg,

- 14. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „nemzetiségi célú támogatásoknak” szövegrész helyébe az „és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek, a megyei jogú város fejlődése és megújulása érdekében létrejött együttműködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását szolgáló, hazai forrásból nyújtott költségvetési támogatásoknak” szöveg

lép.

20. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 20. § (3) bekezdése,

- 2. 28/A. § (1) bekezdése,

- 3. 109. § (1) bekezdés 32. és 41. pontja,

- 4. 111. § (13)–(15) bekezdése.

- 1. 39. § (1) bekezdésében a „ , ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre,” szövegrész,

- 2. 109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a kincstári költségvetés tartalmi és formai követelményeit, kiadásának rendjét,” szövegrész,

- 3. 109. § (1) bekezdés 15. pontjában az „ideértve az a) és b) ponttal összefüggésben az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó sajátos szabályait,” szövegrész,

- 5. 109. § (5) bekezdés a) pont ag) alpontjában az „az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások esetében a közreműködő szervezetet,” szövegrész.

21. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény melléklet I. pont B.) alpontjában

- 1. az „SZJ'03 72.30.21” szövegrész,

- 2. az „A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára” szövegrész,

- 3. az „igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész.

22. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:)

„g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,”

23. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át.”

24. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.”

25. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (12) bekezdés e), f) és h) pontja.

28. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

- 1. 19/A. § (1) bekezdésében az „a kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „az általános politikai koordinációért” szöveg,

- 2. 19/A. (3) és (4) bekezdésében az „A kormányzati tevékenység összehangolásáért” szövegrész helyébe az „Az általános politikai koordinációért” szöveg

lép.

31. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 58/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben

a) a kincstár más – az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos – eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,

b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy

c) a fenntartó tevékenységével vagy a szociális szolgáltató, szociális intézmény működésével összefüggő büntetőeljárás

van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)–c) pont szerinti eljárás befejezéséig – ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is – függesztheti fel.”

- 1. 58/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „létszámnak” szövegrész helyébe a „létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám)” szöveg,

- 5. 92. § (1) bekezdés b) pontjában a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,

- 6. 132. § (1) bekezdés w) pontjában az „ellátotti létszámnak” szövegrész helyébe az „ellátotti létszámnak – ezen belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának –” szöveg

38. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg, a „2029” szövegrész helyébe a „2030” szöveg lép.

45. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Társaság feladatai:)

„a) a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátása

aa) – a katonai körzetek kivételével – Magyarország ellenőrzött légterében,

ab) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében, valamint

ac) azon nemzetközi kereskedelmi repülőtéren és annak légterében, amelyen a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, amennyiben a repülőtér üzemben tartója vagy tulajdonosa a szolgáltatásra való felkészülés költségeit és a szolgáltatás díját megfizeti a Társaság részére,

továbbá Magyarország légterében a légiforgalmi navigációs, távközlési, légtérellenőrző szolgálat ellátása, és az ezekhez szükséges berendezések (kivéve a repülőtéri műszeres leszállító rendszert) működésének biztosítása;”

46. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő 77. §-sal egészül ki:

„77. § A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel megállapított 61/A. § (3) bekezdés a) pont ac) pontja alkalmazásában első alkalommal a 2014 és 2015 évek statisztikai adatai alapján számított átlagos éves utasforgalmat kell figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben az ily módon megállapított átlagos utasforgalom meghaladja az évi százezer főt, a Társaság a nemzetközi kereskedelmi repülőtér és légtere tekintetében a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és riasztó szolgálat ellátására legkorábban 2018. január 1-jétől köteles.”

54. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásának elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos eljárását felfüggesztheti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben

a) a kincstár más – az egyházi fenntartónak, nem állami fenntartónak a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásával kapcsolatos – eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata,

b) a működést engedélyező szerv eljárása vagy ezen eljárásban hozott döntésének bírósági felülvizsgálata, vagy

c) a fenntartó tevékenységével vagy a szolgáltató, intézmény, hálózat működésével összefüggő büntetőeljárás

van folyamatban. A kincstár az eljárását legfeljebb az a)–c) pont szerinti eljárás befejezéséig – ideértve a másodfokú eljárást, a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát, a Kúria felülvizsgálati eljárását és a megismételt eljárást is – függesztheti fel.”

56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A személyi térítési díj – a gyermekétkeztetés kivételével – nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.”

- 1. 29. § (3) bekezdésében a „társulási megállapodásban erre kijelölt” szövegrész helyébe a „társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti” szöveg,

- 5. 94/A. §-ában az „ , a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ” szövegrész helyébe az „és a családok átmeneti otthona” szöveg,

68. § Hatályát veszti a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése.

69. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Az állam a sporttevékenység gyakorlásához az e törvényben, a központi költségvetési törvényben és más, a sport állami támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározottak szerint pénzügyi támogatást nyújt. Az állami támogatás:

a) jogszabályban normatív módon meghatározott feltételek szerint és mértékben jogosultság biztosítására, vagy a MOB útján – a versenysport támogatása esetén – pontértéktáblázat alapján – előzetesen kiszámított működési támogatásként szerződés alapján,

b) a sportszervezetek, sportszövetségek, helyi önkormányzatok és a MOB által összeállított, a szakmai feladatok ellátásának következő évi szakmai tervét, valamint annak finanszírozási koncepcióját tartalmazó támogatási kérelem benyújtását és annak elbírálását követően, szerződés alapján, vagy

c) a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott sportfeladatok támogatására kiírásra kerülő pályázat útján, szerződés alapján vehető igénybe.

Az a)–c) pont szerint biztosított állami sportcélú támogatásokhoz való hozzáférés, a támogatások felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira az e törvényben foglaltakon túl az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokat és az állami sportcélú támogatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A sorsolásos szerencsejátékok játékadójának tizenkét százalékát, a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékát, a távszerencsejáték játékadóját, valamint a sportfogadás (TOTÓ) játékadóját a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint, a sport – a bukmékeri rendszerű fogadások, a sportfogadás (TOTÓ) és a távszerencsejáték játékadója tekintetében a Magyar Labdarúgó Szövetség útján a labdarúgás – támogatására kell felhasználni.

(3) A sportpolitikáért felelős miniszter a MOB tárgyévet megelőző év november 30-ig tett javaslatára rendeletben határozza meg az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó állami sportcélú támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

89. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) az előadó-művészeti szervezetekre és az előadó-művészeti szakmai érdekképviseleti szervezetekre,

b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,

c) az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, és

d) az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.

(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló törvény rendelkezéseit.”

90. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/I. §-sal egészül ki:

„7/I. § (1) A villamosenergia-termelési, villamosenergia-kereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel – korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg.

(2) Nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz.

(3) Aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.”

91. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 7/I. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok, megkötött szerződések és adat megismerése iránt benyújtott igények tekintetében, valamint a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

92. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

93. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2. § (3) bekezdésében az „A köztulajdonban álló gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „A 7/I. §-ban foglaltak kivételével a köztulajdonban álló gazdasági társaság” szöveg lép.

94. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2018” szöveg lép.

101. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 12. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

[A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész) a központi költségvetésről szóló törvényben a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz kapcsolódóan meghatározott előirányzata tartalmazza:]

„j) az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségéhez való hozzájárulásra biztosítható keretösszeget,

k) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24/A. § (6) bekezdése alapján a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanuló részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatásra, és a pedagógus pótlék biztosítására szolgáló keretösszeget.”

- 1. 23. § (2) bekezdés a) pontjában az „ , i) és j)” szövegrész helyébe az „és i)” szöveg,

- 2. 19. § (8) bekezdése,

106. § Hatályát veszti a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény

- 1. 14. §-a,

- 2. 25. § (1) bekezdése, és

- 3. 26. § (1) bekezdése.

107. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § Az 53. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszköz esetén, ha

a) annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy

b) annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szftv.) szerint történt, vagy

c) az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti.”

109. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól.”

110. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá az egyházi köznevelési intézmény, a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában álló vagy a magán köznevelési intézmény útján látja el, a fenntartóval az állam köznevelési szerződést köthet. Az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséről, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről a települési önkormányzat vagy társulása intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.”

111. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 96. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az egyházi és magánfenntartó – a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított – támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban nem kell meghozni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntést, valamint a hatóság vezetője az e bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határidejét annak letelte előtt indokolt esetben, az indokok megjelölésével egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal végzésben meghosszabbíthatja.”

- 1. 96. § (3) bekezdésében az „a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap” szövegrész helyébe a „valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő negyvenöt nap, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első- és másodfokú eljárásokban két hónap” szöveg,

116. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabály vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója

a) a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz, továbbá képességhez kötheti,

b) a kizárólag helyszíni hatósági ellenőrzési tevékenység ellátására irányuló kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséhez követelményként – a 40. § (2) bekezdésétől eltérően – középiskolai végzettséget is megállapíthat.”

117. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott körülményre a kormánytisztviselő csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmentés közlését követő kormánytisztviselői tájékoztatás esetén a munkáltató a felmentést a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnéséig írásban visszavonhatja.”

118. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„148. § (1) A kormánytisztviselő részére illetményéről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a kormánytisztviselő a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés jogcímén kifizetett díjazást is.

(2) Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”

119. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 70. § (5) bekezdése.

120. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá

d) az új bekötés megvalósítását megelőzően.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.”

121. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.

(2) A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták nem válthatók át egymásba.”

122. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A munkavállaló a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. A felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

(6) A felmondás visszavonása esetén a 83. § (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.”

125. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 209. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vezető munkaszerződése

a) az 55. § (1) bekezdés b), c) és e) pontjában,

b) a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában,

c) a 113. § (3) bekezdésében, valamint

d) a 127. §-ban és a 128. §-ban

foglaltaktól nem térhet el.”

126. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 297. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„297. § (1) A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót a 295. §-ban foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló 295. §-ban meghatározott követeléseiért.

(2) Ha a jogosult tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

(3) A jogosult köteles – a 295. § rendelkezéseiben foglaltak ellenőrizhetősége érdekében – gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók

a) munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,

b) munkaidő-nyilvántartása, valamint

c) a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata

a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

(4) A külföldi munkáltató a kijelölt hatóságként eljáró munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a (3) bekezdés szerinti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi hatóságot.

(5) A külföldi munkáltató – ha az nem azonos a (4) bekezdés szerinti megbízottal – olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.

(6) Ha az (5) bekezdés alapján kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel Magyarországon, csak olyan személy jelölhető ki megbízottként, aki ésszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll.”

127. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 299. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(E törvény az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:)

„n) az Európai Parlament és Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról,”

129. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

- 1. 140. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban” szövegrész helyébe az „az a) pontban” szöveg,

- 2. 209. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe az „a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg

lép.

130. § Hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (3) bekezdése.

131. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 1. alcíme a következő 19/P. §-sal egészül ki:

„19/P. § A Kttv.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi LXVII. törvény) megállapított 70. § (3) bekezdését a 2016. évi LXVII. törvény hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.”

132. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/B. §-sal egészül ki:

„19/B. § Az Mt.-nek a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 65. § (5) és (6) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően közölt, munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatra kell alkalmazni.”

134. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 129. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.”

135. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 130. § (2) bekezdésében az „írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással” szövegrész helyébe az „az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint” szöveg lép.

136. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „két éven” szövegrész helyébe a „négy éven” szöveg lép.

137. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

- 1. 13. § (2) bekezdésében a „bevétel, ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt, az” szövegrész helyébe a „bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg – ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt – az” szöveg,

- 2. 27. §-ában a „útdíjból, valamint ennek megfizetésének elmaradása esetén fizetett bírságból származó bevételeket, illetve ezek” szövegrész helyébe az „útdíj vagy az e bevétel értékével megegyező összeg” szöveg

lép.

138. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.

139. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2017” szövegrész helyébe a „2019” szöveg lép.

140. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.”

141. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 91. alcíme a következő 174/A. §-sal egészül ki:

„174/A. § Ha az 58. § (5) bekezdése szerint kinevezett területi vagy helyi szerv vezetőjének a 171. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elhelyezésének biztosításához különös szolgálati érdek fűződik, a rendvédelmi szerv az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan zártvégű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet köthet.”

142. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 164. § (3) bekezdésében az „írásbeli fizetési felszólítással” szövegrész helyébe az „az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint” szöveg lép.

148. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15/A. §-a és 15/B. §-a.

- 6. 128. §-a,

152. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés és területrendezés célja:)

„a) az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;”

153. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

„j) négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, valamint a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

„l) meghatározza a területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök és a forrásfelhasználás szabályait;”

(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 7. §-a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:)

„q) meghatározza a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és szabályokat, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályait;

r) meghatározza a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok területfejlesztési tevékenységében végzett beszámolási kötelezettségét, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működését.”

154. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában, összehangolásában és érvényesítésében.”

155. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

„b) kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó, az országhatáron átnyúló és több országot érintő koncepciókat és programokat, továbbá összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

„f) gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről;”

(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)

„m) javaslatot tesz a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokra és szabályokra, a térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési rendjének általános szabályaira, valamint a területfejlesztés érdekegyeztetési és konzultációs fórumainak működésére.”

156. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is.”

157. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható.”

158. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

(2) A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(3) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

a) véleményezi illetékességi területén a területrendezési terveket, és indokolt esetben javaslatot tehet e tervek módosítására,

b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális, megyei fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját,

c) nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési eszközöknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.”

159. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

„III/A. FEJEZET

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉRDEKEGYEZTETÉSI FÓRUMAI

Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

18/A. § (1) Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma.

(2) Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.

(3) Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter.

(4) Az OTÉF tagjai:

a) a területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter,

b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács, és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.

(5) Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.

Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum

18/B. § Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.

Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum

18/C. § A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) területfejlesztési feladataik ellátása és összehangolása érdekében Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot működtetnek.”

160. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a térségi fejlesztési tanács létrehozásával, működésével, sajátos gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, és szabályokat, valamint a megyei önkormányzatok és a térségi fejlesztési tanácsok e törvény alapján ellátott tevékenységéről szóló éves beszámolási, illetve tájékoztatási kötelezettség szabályait;”

(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„h) a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét, a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait;”

161. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

- 1. 15. § (15) és (16) bekezdésében a „Tokaji” szövegrészek helyébe a „Tokaj” szöveg,

- 2. 20. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszterek” szöveg

lép.

162. § (1) Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § d) pontjában az „a regionális fejlesztési ügynökség útján” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

- 1. 6. § b), g) és h) pontja,

- 2. 7. § d) pontja,

- 3. „Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum” alcíme,

- 4. 14. § (5) bekezdése,

- 5. 15. § (3)–(7), (13) és (13a) bekezdése,

- 6. 15/A. §-a,

- 7. 16. § (5)–(16) bekezdése,

- 8. „Regionális fejlesztési ügynökség” alcíme,

- 9. 19. §-a,

- 10. 20. § (2)–(5) bekezdése,

- 11. 21. §-a,

- 12. 21/A. § (2) bekezdése,

- 13. 24. § (2) bekezdése,

- 14. „A nyilvánosság és társadalmi részvétel” alcíme,

- 15. „Területfejlesztési tervezési tevékenység” alcíme,

- 16. 27. § (1) bekezdés g), i), l), p), r), w) és x) pontja,

- 17. 27. § (2) bekezdése,

- 18. 27. § (3) bekezdése,

- 19. 29. §-a.

163. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § Felhatalmazást kap a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az 5. § (5) bekezdésében meghatározott méltányossági hozzájárulás iránti kérelemhez csatolandó okiratok, tervek és adatok körét, a méltányossági eljárás szabályait, valamint a 7. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés részletes szabályait.”

164. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv jogszabályban meghatározottak szerint” szöveg lép.

167. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. § (4), (5) és (8) bekezdése, valamint 244/B. §-a.

173. § Hatályát veszti az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (2)–(4) bekezdése.

177. § Hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontja.

- 3. 97. § (4), (8), (11), (14), (15), (17) bekezdése, (24) bekezdés a) pontja és (27) bekezdése,

- 4. 98. § (13) bekezdése,

- 5. 99. § (11) és (12) bekezdése,

- 6. 99/B. § (1)–(9) bekezdése.

207. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

- 1. 41/F. § (1) bekezdés e) pontja,

- 2. 112. § (3) bekezdése,

- 3. 114/B. § (1) bekezdése,

- 4. 114/E. §-a,

- 5. 115. § (2) bekezdés a) pontja,

- 6. 115. § (5) és (6) bekezdése,

- 7. 116. § (3) bekezdése,

- 8. 117/A. § (1)–(3) bekezdése.

208. § Hatályát veszti a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény

- 1. 2. § (1), (2), (4)–(6) bekezdése,

- 2. 3–5/C. §-a,

- 3. 6. § (1)–(3), (5)–(7) bekezdése,

- 4. 7–10. §-a,

- 5. 15/A. és 15/C. §-a,

- 6. 1–3. melléklete.

210. § Hatályát veszti a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény

- 1. 1–3. §-a,

- 2. 4. § (1)–(4), (6) és (7) bekezdése,

- 3. 5–8. §-a.

213. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az FSZB a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének – (1) bekezdés szerinti célt szolgáló – külső értékelését a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően és a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek bevonásával legalább kétévente végzi el.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

214. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben – az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével – határozza meg)

„d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait,”

215. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény

- 1. 9. § (5) bekezdésében a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a „felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg,

- 2. 20. § (4) bekezdésében a „kétévenként” szövegrész helyébe a „négyévenként” szöveg,

- 3. 28. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmentésére és díjazására” szövegrész helyébe a „felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére” szöveg

lép.

218. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 140. § (4) bekezdés c) pont ci)–ck) alpontja.

219. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 7. § (5)–(11) bekezdése.

234. § Hatályát veszti a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény

- 1. 54. §-ának nyitó szövegrésze,

- 2. 54. § 61. pontja,

- 3. II. Fejezete,

- 4. IV. Fejezete,

- 5. 130. §-ának nyitó szövegrésze,

- 6. 130. § 3. pontja,

- 7. 357. § (1) bekezdése,

- 8. 371. §-a,

- 9. 107. alcíme, és

- 10. 108. alcíme.

235. § Hatályát veszti az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 12. § (2) bekezdése.

„1. melléklet 2009. évi CXXII. törvényhez

| | A 7/I. § (1) bekezdés szerinti adatok | A korlátozás maximális időtartama (év) |

| --- | --- | --- |

| 1. | Nukleáris üzemanyag-szállítással kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 30 |

| 2. | Nukleáris létesítmény üzemeltetéséhez kapcsolódó szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 30 |

| 3. | Villamos energia és földgáz kereskedelmi szerződések mennyiségi, ár, árképzési és rugalmassági feltételeire, valamint lekötött kapacitásokra vonatkozó adatai | 30 |

| 4. | Villamos és hőenergia értékesítéssel kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 15 |

| 5. | Villamos energia és földgáz-kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi termékek ár- és mennyiségi feltételeire vonatkozó adatok | 15 |

| 6. | Villamos energia és földgáz-kereskedelmi tevékenység végzéséhez kapcsolódó belső szabályozó dokumentumok, eljárásrendek, döntés-támogató dokumentumok, előterjesztések, jegyzőkönyvek és határozatok üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 15 |

| 7. | A társaság stratégiájában szereplő kiemelt célok megvalósításával kapcsolatos szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 15 |

| 8. | Földgáztárolás körében kötött vevői szerződések ár és kapacitás-lekötési adatai | 15 |

| 9. | Az átviteli rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő szerződések ár, fizetési ütemezési és műszaki adatai | 10 |

| 10. | Pénzügyi, finanszírozási szerződések, megállapodások üzleti, pénzügyi adatai | 10 |

| 11. | A közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó beszerzési, beruházási szerződések üzleti, pénzügyi, műszaki adatai | 10 |

”