Pp. — mi változott? 2026. január 1.

A 2025. október 28. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 119 sor került be, 52 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. október 28.)Következő módosítás (2026. február 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 2779 változatlan sor ⋯

(2) A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja, ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése, a közerkölcs védelmében, kiskorú védelmében vagy a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről a nyilvánosságot különösen indokolt esetben akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el és a zárt tárgyaláson történő meghallgatása a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

(3) A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni.

(2a) Az eljáró bíróság a hallgatóság azon tagjának tárgyaláson – vagy annak egy részén – történő részvételét kizárhatja, akinek jelenléte a bizonyítás eredményességének hátrányos befolyásolására valószínűsíthetően alkalmas lehet. A bíróság e személyt a tárgyalóteremből kiutasíthatja, illetve kivezettetheti.

(3) A bíróság a nyilvánosságot kizáró vagy korlátozó végzését köteles indokolni.

#### 232. § [Felvételkészítés a tárgyaláson]

(1) A nyilvános tárgyalásról a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, a nyilvánosság tájékoztatása érdekében a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel, a bíróság által meghatározott módon kép- és hangfelvételt készíthet.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(5) Az e §-ban foglaltak betartásáról és a (4) bekezdésben említett személyek személyiségi jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

#### 69/A. A tárgyalás online nyilvánossága

#### 232/A. § [Online hallgatóságként történő részvétel a tárgyaláson]

(1) A hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson (a továbbiakban: online hallgatóság), ha az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon rendelkezésre állnak. A tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket a tárgyalás online nyilvánossága tekintetében – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti online felületet, valamint a tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.

(3) Egy tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.

(4) Az online hallgatóságként történő részvétel feltétele az arra szolgáló elektronikus felületen történő regisztráció, amely nem minősül e törvény szerinti eljárási cselekménynek. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.

(5) Az online hallgatóságként jelentkező személynek a regisztráció során kifejezett nyilatkozatával el kell fogadnia az online hallgatóságként történő részvétel szabályait, valamint nyilatkoznia kell, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte. Ezek hiányában eredményes regisztrációra nem kerülhet sor.

(6) Ha a tárgyaláson az online hallgatóságként történő részvétel biztosított, az eljáró bíróság a tárgyalás megkezdését követően tájékoztatja a jelenlévőket, hogy

- a) a tárgyalás online felületen keresztül is követhető,

- b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint

- c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.

#### 232/B. § [Online hallgatóságként történő részvétel tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célból]

(1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.

(2) Az oktató felel azért, hogy a tárgyalás tanóra keretében, online felületen keresztül történő nyomon követése, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén

- a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint

- b) ne legyen jelen olyan személy, akinek a tárgyaláson történő részvételét – az oktató tudomásával – az eljáró bíróság kizárta.

#### 232/C. § [A személyiségi jogok védelmének és a tárgyalás eredményességének biztosítása]

(1) Az online hallgatóság a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatóság tagjait előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.

(2) Az eljáró bíróság – ha arról hivatalos tudomást szerez – az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, akinek az (1) bekezdésben meghatározott okból korábban büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította.

(3) Az eljáró bíróság az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, aki a hallgatóságként történő részvétel szabályait megszegi.

(4) A tárgyaláson résztvevő peres fél, más perbeli személy, közreműködő, illetve érdekelt a tárgyalás megkezdésekor, illetve meghallgatása kezdetekor kérheti a tárgyalásra online hallgatóságként regisztrált személyek viselt és születési nevének, valamint arcképmásának megismerését, amelyet az eljáró bíróság a kérelmező számára biztosít.

(5) Ha az arra jogosult az online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését követően úgy nyilatkozik, hogy meghatározott személy tárgyaláson történő részvételét kizáró ok áll fenn és ezt valószínűsíti, a bíróság döntése előtt az ezzel kapcsolatos körülményeket megvizsgálja. A bíróság szükség szerint az online hallgatóságként bejelentkezett személyt, valamint a tárgyaláson részt vevő egyéb érintetteket nyilatkoztathatja, illetve szembesítheti.

(6) A bíróság az online hallgatóság tárgyaláson történő részvételét a tárgyalás kitűzésekor előzetesen kizárhatja, ha a tárgyalásra megidézett személyek és közreműködők jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjainak kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.

(7) A bíróság a tárgyaláson történő részvétel kizárása esetén az online hallgatóságként regisztrált személy bejelentkezését meggátolja, a bejelentkezett személy vonatkozásában az összeköttetést megszakítja.

#### 232/D. § [Az online hallgatóságként történő részvétellel kapcsolatos egyedi adatkezelés]

(1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:

- a) viselt neve,

- b) születési neve,

- c) születési helye,

- d) születési ideje,

- e) anyja neve,

- f) lakcíme, valamint

- g) arcképmása.

(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a rendelkezésére álló adatok alapján – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja az eljáró bíróságot az online hallgatóságként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.

(4) Az online hallgatóságnak jelentkező személy eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint az eljáró bíróság az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.

(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait az eljáró bíróság zártan kezeli, azokat csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető, a leíró, az ügyész vagy az annak megismerésére törvény alapján feljogosított személy jogosult megismerni, azokról felvilágosítás csak a 162. § (4) bekezdése szerinti feladat ellátása érdekében adható.

#### 70. Pervezetés

#### 233. § [Alaki pervezetés]

⋯ 1888 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.

(3) Felülvizsgálatnak van helye az ítélettel szemben, ha

- a) a törvényszék hatáskörébe tartozó perben és a személyi állapotot érintő perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta,

- b) azt személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben vagy közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perben kezdeményezik, vagy

- c) ha a Kúria azt az e fejezetben foglalt feltételek fennállása esetén engedélyezi.

#### 407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]

(1) Nincs helye felülvizsgálatnak

Nincs helye felülvizsgálatnak

- a) az elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,

- a) az első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,

- b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,

- c) a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,

- d) a Kúria által hozott ítélet ellen,

- e) abban az esetben, ha azt törvény kizárja.

- e) – a 406. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a másodfokú bíróság ítélete ellen, valamint

- f) ha azt törvény egyéb esetben kizárja.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta

#### 408. §

- a) a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint közvetlenül a bíróság előtt megindított birtokperben, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perben,

- b) a XL. Fejezetben szabályozott végrehajtási perekben,

- c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti perekben,

- d) a társasház tulajdonostársi közösségének szervei által hozott határozatok megtámadása iránti perben.

#### 409. § [A felülvizsgálat engedélyezésének feltételei]

#### 408. § [A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben]

(1) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

(1) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)–(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perekre, valamint a tartási vagy élelmezési követelés, egyéb járadék iránt indított perekre.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.

#### 409. § [A felülvizsgálat kivételes engedélyezésének feltételei]

(1) Ha a felülvizsgálatnak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálatot a Kúria a (2) bekezdés szerinti esetekben engedélyezheti, a (3) bekezdés szerinti esetben engedélyezi.

(2) A Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

- a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

- b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy

- c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége

- b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

- c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, illetve

- d) a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés

miatt indokolt.

(3) A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér.

(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § f) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt.

#### 410. § [Az engedélyezés iránti kérelem]

(3) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, de az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot.

(1) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fél az elsőfokú bíróságnál, az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül terjesztheti elő.

(4) Nincs helye felülvizsgálat engedélyezésének – az (1)−(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően –

(2) A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben meg kell jelölni:

- a) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet vonatkozásában az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében, valamint

- b) az apaság vélelmét megdöntő ítélet apaság vélelmét megdöntő része vonatkozásában, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.

- a) azt az ítéletet, amellyel szemben a fél a felülvizsgálat engedélyezését kéri,

- b) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabály pontos megjelölésével, és

- c) az engedélyezést megalapozó

- ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat befogadásának engedélyezését,

- cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a befogadás engedélyezését,

- cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja, vagy

- cd) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér.

#### 410. §

(3) Az engedélyezés iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések irányadók. Az engedélyezés iránti kérelmet az előterjesztő fél ellenfelének a kérelem elbírálását megelőzően nem kell megküldeni.

(4) A Kúria az engedélyezés iránti kérelmet visszautasítja, ha a kérelem a törvényi feltételeknek nem felel meg.

#### 411. § [Döntés a felülvizsgálat engedélyezéséről]

(1) Ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.

(1) A Kúria tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Kúria a felülvizsgálatot mérlegelési jogkörében csak olyan okból engedélyezheti, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik.

(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell.

(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden, kizárólag annyiban kell megindokolni, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére milyen okból nem került sor. A felülvizsgálat engedélyezésének indokait az érdemi határozat indokolásában kell megjelölni.

(3) A felülvizsgálat engedélyezése tárgyában hozott végzést a Kúria kézbesíti az engedélyezési kérelmet előterjesztő félnek és – ha szükséges – felhívja, hogy a végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon az illetéket a felülvizsgálati eljárás illetékére egészítse ki.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(1) A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál az ítélet közlésétől számított negyvenöt napon belül kell benyújtani.

(2) Ha a felülvizsgálat a 408. § rendelkezése szerint kizárt, a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, amelyen az engedélyezés iránti kérelem illetékét kell leróni.

(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, a felülvizsgálat engedélyezésének kezdeményezése esetén a felülvizsgálati kérelemnek elkülönülten kell tartalmaznia a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálati kérelmen ebben az esetben a felülvizsgálat engedélyezésének illetékét kell leróni.

#### 413. § [A felülvizsgálati kérelem tartalma]

(1) A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:

- a) a felülvizsgálni kívánt ítélet számát,

- b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését milyen okból kívánja,

- c) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,

- c) – ha a felülvizsgálat engedélyhez kötött – az engedélyezést megalapozó

- ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését,

- cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a felülvizsgálat engedélyezését,

- cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja,

- cd) a fél alapvető eljárási joga sérelmének vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés megjelölését, illetve

- ce) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,

- d) a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet, hogy a kérelmező milyen tartalmú döntés meghozatalát kívánja, és

- e) a végrehajthatóság felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó felülvizsgálati kérelem esetén a végrehajtásra vonatkozó adatokat.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(3) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából a tárgyalást be nem rekesztette. Ha a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban szükséges, a Kúria a perköltség viseléséről és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség viseléséről is határoz.

(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének nincs helye.

(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének csak az alaki kellékek hiányossága miatt van helye.

#### 414. § [A felülvizsgálati kérelem felterjesztése]

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

- b) az eljárási illetéket – kivéve a 411. § (3) bekezdésében foglaltakat – nem fizették meg,

- c) a felülvizsgálati kérelem elkésett,

- d) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 407. § alapján,

- e) a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a 408. § alapján, és a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet,

- f) a kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy

- d) felülvizsgálatnak nincs helye a 407. § a)−d) pontja alapján,

- e) felülvizsgálatnak nincs helye a 407. § e) vagy f) pontja alapján és a fél nem kéri a felülvizsgálat engedélyezését,

- f) a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy

- g) a kérelmet előterjesztő fél a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött.

(2) Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a megsértett jogszabályi rendelkezésre, de a jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(1) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a csatlakozó fellebbezésre és ellenkérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha maga is jogosult lett volna felülvizsgálatot kérni.

(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, az eredményes engedélyezési kérelmet előterjesztő fél ellenfele a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjesztheti elő.

(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, a felülvizsgálatot engedélyező végzést és a felülvizsgálati kérelmet a Kúria azzal küldi meg az ellenérdekű félnek, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthet elő.

#### 113. Az érdemi elbírálás szabályai

⋯ 29 változatlan sor ⋯

(3) Ha a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától a Kúria a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3a) Ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, és a Kúria azt állapítja meg, hogy ez a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3b) Ha a felülvizsgálat engedélyezésére olyan ügyben került sor, amelyben törvény kizárja a felülvizsgálatot és a Kúria megállapítja, hogy a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de a jogszabálysértés a jogviszony természete vagy a beállt joghatások jellege miatt nem orvosolható, a Kúria kizárólag a jogsértés tényét állapítja meg.

(4) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség és a meg nem fizetett illeték, illetve az állam által előlegezett költség összegét állapítja meg, azok viselése, illetve megfizetése kérdésében az új határozatot hozó bíróság dönt.

(5) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajthatóság vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

⋯ 139 változatlan sor ⋯

(5) Ha az ismételten előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgya a korábban elbírált kérelemmel tartalmilag azonos, és a kérelmező nem valószínűsíti a kérelmet megalapozó új körülmény fennállását, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító végzés esetén a 105. § (1) bekezdésének a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

#### 435/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]

Személyi állapotot érintő perekben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.

### XXXII. Fejezet — GONDNOKSÁGI PEREK

#### 118. A gondnoksági per meghatározása

⋯ 499 változatlan sor ⋯

(4) Ha a bíróság munkabérben vagy más jövedelemben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelez – ideértve az ideiglenes intézkedéssel elrendelt tartást is –, köteles tájékoztatni a felet a közvetlen bírósági felhívás lehetőségéről.

#### 492/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]

A kiskorú gyermek tartása iránt indított perben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.

### XXXVIII. Fejezet — EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE IRÁNT INDÍTOTT PEREK

#### 133. Közös szabályok

⋯ 313 változatlan sor ⋯

(2) Ha a munkajogi anyagi jogszabályok e törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg a bizonyítási érdek tartalmát, az az anyagi jogszabályok szerint alakul.

#### 523. § [Felülvizsgálat]

#### 523. §

(1) Nincs helye felülvizsgálatnak, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 21. § (1)–(4) bekezdése alapján, továbbá a 21. § (5) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg.

(2) Ha a felülvizsgálatnak az (1) bekezdés alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria kivételesen engedélyezheti a 409. § (2) bekezdésében foglalt okokra tekintettel.

#### 524. § [Perújítás]

Ha a perújítási kérelem előterjesztésére hat hónapon túl kerül sor, a munkavállaló

⋯ 997 változatlan sor ⋯

- l) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – az ítéletről és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről adott anonimizált másolat bíróságnak fizetendő díjára,

- m) – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a munkavállalói költségkedvezmény vonatkozásában az 525. §-ban meghatározott mértékre, valamint a költségkedvezmény érvényesítésének eljárási szabályaira,

- n) az eljárás anyagát rögzítő felvétel hitelesítésére, megtekintésére, illetve meghallgatására, az arról történő másolat készítésére és kiadására, valamint a felvétel tárolására, őrzésére és törlésére

- o) a polgári per tárgyalásán online hallgatóságként történő részvételre

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

⋯ 87 változatlan sor ⋯