Pp. — mi változott? 2025. augusztus 19.

#### 147/A. § [A határidő túllépése]

(1) Ha a bíróság a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta, a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére.

(2) A vagyoni elégtételt az a bíróság nyújtja, amelynek eljárásában a határidőtúllépés megvalósult. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a vagyoni elégtételt az a jogi személyiséggel rendelkező bíróság nyújtja, amelynek illetékességi területén az eljárt bíróság található.

(3) A bíróság a vagyoni elégtétel nyújtására vonatkozó kötelezettségről – a vagyoni elégtételre jogosultak nevének, lakóhelyének (székhelyének), valamint a vagyoni elégtétel összegének megjelölésével – a határidőtúllépéssel érintett intézkedés megtételétől számított nyolc napon belül értesíti a vagyoni elégtételt nyújtó bíróság gazdasági hivatalát. A gazdasági hivatal az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedik a kifizetés iránt.

- d) a bíróság a határidőtúllépés miatti vagyoni elégtétel megfizetése iránt határidőben nem intézkedett.

(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény, intézkedés elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.

(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.

(6) Ha az elsőfokú bíróság az ítélete kihirdetésekor felhívja a jelen lévő feleket, hogy nyilatkozzanak, kérnek-e részletes indokolást tartalmazó ítéletet, a bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben – folyamatos felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is – feltünteti.

- c) a fellebbezésre jogosultak e jogukról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak,

- d) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor egyik fél sincs jelen, vagy

- e) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor, bírói felhívás ellenére, a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben az ítélet perorvoslati része a fellebbezési szándék előzetes bejelentésével és a fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaz.

(3) A bíróság a határozatot – a (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – annak meghozatalától számított legkésőbb harminc napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését.

(4a) A bíróság a rövidített indokolást tartalmazó ítéletet annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését.

(3) A fellebbezéssel megtámadható határozat – a (3a) bekezdés szerinti kivétellel – a fellebbezési határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy a benyújtott valamennyi fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.

(3a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem jelentette be fellebbezési szándékát vagy valamennyi bejelentett fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.

(6a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezőnek fellebbezési szándékát az elsőfokú bíróságnál az ítélet kézbesítésétől számított öt munkanapon belül írásban be kell jelentenie és ezzel egyidejűleg igazolnia kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését, vagy – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást kell előterjesztenie. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(6b) Ha a szándékbejelentésre előírt határidő valamennyi féllel szemben lejárt, és legalább egy fellebbezni szándékozó fél a bejelentését hiánytalanul megtette, az elsőfokú bíróság az ítéletét tizenöt napon belül részletes indokolással látja el, és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését. A bíróság a fellebbezési szándékot hiánytalanul bejelentő fél részére azzal a felhívással rendeli el a részletes indokolással ellátott ítélet kézbesítését, hogy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a 371. §-nak megfelelő tartalmú fellebbezést terjesszen elő és – ha szükséges – felhívja, hogy a fellebbezési szándékbejelentés illetékét a fellebbezési eljárás illetékére egészítse ki. E fellebbezés vonatkozásában – eltérő rendelkezés hiányában – a bíróság e törvény fellebbezésre vonatkozó általános szabályainak alkalmazásával jár el.

(2a) Az elsőfokú bíróság a 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést visszautasítja, ha

- a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett;

- b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését és – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő; vagy

- c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére – az arra nyitva álló határidőben – fellebbezést nem terjesztett elő.

E végzések ellen külön fellebbezésnek van helye.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajthatóságát a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajthatóság felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a Kúriának különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajthatóság felfüggesztésének elmaradása járna.

(1) Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésével jogegységi eljárást kezdeményez, a felülvizsgálati eljárást a jogegységi eljárás befejezéséig a Kúria felfüggeszti.

## NYOLCADIK/A RÉSZ — EGYSZERŰSÍTETT POLGÁRI PER

#### 591/A. § [Az általános szabályok alkalmazása]

Az egyszerűsített polgári perben e törvény rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

#### 591/B. § [Az egyszerűsített polgári per szabályainak alkalmazása]

(1) Az egyszerűsített polgári per szabályai alkalmazásának – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek közös megegyezésén alapuló, írásba foglalt szerződéses kikötése alapján van helye.

(2) Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötésnek nincs helye

- a) személyi állapotot,

- b) az 508. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyt, valamint

- c) fogyasztói jogviszonyt

érintő jogvitában.

#### 591/C. § [Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó általános rendelkezések]

(1) Az egyszerűsített polgári perben a jogi képviselet kötelező.

(2) Az egyszerűsített per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

(3) Az egyszerűsített polgári perben előterjesztett kereset nem kapcsolható össze más keresettel.

(4) Az egyszerűsített polgári perben nincs helye

- a) keresetváltoztatásnak,

- b) ellenkérelem-változatásnak,

- c) beavatkozásnak,

- d) viszontkereset előterjesztésének,

- e) beszámításnak,

- f) szünetelésnek,

- g) tárgyalás és meghallgatás tartásának,

- h) csatlakozó fellebbezésnek, és

- i) felülvizsgálatnak.

(5) A Pp. 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott ok bekövetkezése esetén a pert az általános szabályok szerint kell folytatni.

(6) A bíróság az egyszerűsített polgári perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc nap.

#### 591/D. § [Bizonyítás]

(1) Az egyszerűsített polgári perben kizárólag okirati és szakértői bizonyításnak van helye.

(2) Az egyszerűsített polgári perben

- a) az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti, megbízás alapján eljáró,

- b) közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt, vagy

- c) polgári nemperes eljárásban kirendelt

szakértő – szakvéleménye használható fel.

(3) A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles

- a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

- b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,

- c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.

(4) Aggályos a szakvélemény akkor is, ha a szakértő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette.

(5) A szakvélemény kiegészítésének, új szakértő, más szakértő alkalmazásának a perben nincs helye.

#### 591/E. § [Keresetlevél és keresetet tartalmazó irat]

(1) A keresetlevélnek a 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást.

(2) A keresetlevélhez a 171. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.

(3) A keresetet tartalmazó iratnak a 257. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást, továbbá a keresetet tartalmazó irathoz csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.

#### 591/F. § [Ellenkérelem, további írásbeli nyilatkozat, áttérés az általános szabályokra, egyezség]

(1) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított tizenöt nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg.

(2) A bíróság az ellenkérelem előterjesztését követően – a felperesnek az ellenkérelmet is megküldve – rövid határidővel felhívja a feleket, hogy írásban nyilatkozzanak

- a) kérik-e a per általános szabályok szerinti folytatását, vagy

- b) esetleges megegyezési szándékukról és azzal egyidejűleg nyújtsák be egyezségi megállapodásukat.

(3) Ha a felek közösen kérik a per általános szabályok szerinti folytatását, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, és a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

(4) Ha a felek benyújtják egyezségi megállapodásukat a bírósághoz, a perbeli egyezséget a bíróság – ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak – az írásbeli eljárás keretében végzésével jóváhagyja.

(5) A bíróság – szükség esetén – az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, kizárólag a korábban megtett állítások, tagadások, vitatások, csatolt okiratok vonatkozásában, legfeljebb egy alkalommal, rövid határidővel írásbeli nyilatkozattételre hívhatja fel bármelyik felet.

#### 591/G. § [Ítélet]

A bíróság az 591/F. § (2) bekezdés szerinti felhívás kiadásától számított harminc napon belül ítéletet hoz.

#### 591/H. § [Fellebbezés, másodfokú eljárás]

(1) Az egyszerűsített polgári perben a fellebbezési határidő nyolc nap.

(2) Végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbező fél ellenfele az észrevételét öt nap alatt teheti meg. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Az ítélet elleni fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

(5) Az ítélet elleni fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál fellebbezési ellenkérelmet terjeszthet elő.

(6) Az ítélet elleni fellebbezés esetén az elsőfokú bíróság legkésőbb a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő letelte után az iratokat felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

(7) A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.

(2) E fejezet alkalmazása szempontjából jogi képviselőnek kell tekinteni – a 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eljáró személy kivételével – a 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket, valamint az ügyvédjelöltet és a jogi előadót, ha e törvény szerint a perben eljárhat.

(18) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított, a határidő-túllépésre vonatkozó rendelkezéseit a Módtv. 142. §-ának hatálybalépését követő – kizárólag peres eljárásban megvalósuló – határidő-túllépés esetén kell alkalmazni.